Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-10 / 86. szám

Vácon fejeződött be a lovas emléktúra A város és a demokrácia ünnepe Az MDF gazdaságpolitikai konferenciája. A költekező büdzsé felülvizsgálata Legyen ez a nap Vác külön, saját ünnepe, ami­kor a frontvonalakon át, ■ ezernyolcszáznegyvennyolc szellemében kezet nyúj­tunk egymásnak, mondta Katona Tamás államtit­kár, a város országgyűlési képviselője azon az ünnep­ségen, amelyet az 1849-es tavaszi hadjárat lovas em­léktúrájának utolsó állomá­sán. Vácon rendeztek. Azon a napon, április 8-án, ami­kor — 143 évvel ezelőtt — a nevezetes váci csata zaj­lott le. A Történelmi Lovas Egyesület és a Széchenyi Társaság által szervezett lovas emléklúra résztvevői az Állami Tűzoltó Zenekar indulóinak hangjára sora­koztak fel Vác főterén, hogy pontban hét órakor meghallgassák a város pol­gármestere, Bartos Ferenc köszöntőjét. Majd — a vá­ci Madách-kör által össze­állított program szerint — elindult a menet a város határában lévő 48-as hon­védemlékmű felé. Az élen a Borsodi Bányász csinos mazsorettjei haladtak, őket követték csillogó egyenru­hájukban a tűzolfózené.szek, maid a váci huszárban­dérium. a veszprémi 9-es huszárok, a Balaton-felvi- riéki Huszár Egyesület, a jász lovasbandérium és a Történelmi Lovas Egye­sület színpompás ruhákba öltözött huszárai. Mögöt­tük, fáklyákkal, a város polgárai, vendégei vonul­tak. A kivilágított honvéd­emlékmű előtt először a Fiesta Színház társulatának tagjai. Muszájherkulesek — névtelen helytállók cím­mel irodalmi összeállítást adtak elő, majd Katona Ta­más, ezúttal a Madách-kör elnökeként is, emlékezett meg a 143 évvel ezelőtti eseményekről. Mint mond­ta, a magyar ' történelem egyik legragyogóbb idősza­káról, Vác ünnepéről, ame­Katona Tamás államtitkár emlékezett meg a város 48-as emlékművénél az egykori hősökről lyet most sikerült visszaad­ni a városnak ... 1848-ban egy országgyű­lés vezetésével és parancsá­ra fogott fegyvert az or­szág, két esztendővel ez előtt, április 8-án szintén egy országgyűlés vezetésé­vel indult el az ország a demokrácia útján. Negy­vennyolc példája az, hogy nem szabad cserbenhagyni 3 demokráciát, ha szüksé­ges, harcolni is kell érte. Két év óta az ország megpróbálja a maga rögös útját járni. Szükség van arra. hogy időnként össze­jöjjünk, megtaláljuk egy­más kezét, mert — ahogy a szónok mondta — barna rabb túljutunk a rögös úton. ha egyetértésben ha­ladunk ■ előre. Ilyen alka­lom lehet a város ünnepe, egy örökre szóló esemény közös megünneplése. És mintha maga a város, a polgárok is nagyon óhaj­tanák ezt a kézfogást, egyetértést: nagyon sokan jöttek el erre az eseményre, és sokan vitték • fel koszo­rúikat. virágaikat a dom­bon magasodó honvédem­lékműhöz. (B.) A tavaszi hadjárat emlékére rendezett lovastúra végál­lomása a váci főtér (Vimola Károly felvételei) TÜRELMETLEN VISEGRÁDIAK A polgármester nem ügynök Elfogy az emberek türel­mire. Most már senkire sem lehetünk tekintettel — mondta tegnap a visegrá­di községháza felé haladva Ormándy József, Nagyma­ros polgármestere. A történelmi hangulatú településre érkezett még hét önkormányzat vezető­je. Ott volt Benkovits Lász­ló, Pilismarót, Fehér Ká- rolyné, Dömös, Krebsz Fe­renc, Zebegény polgármes­tere, Szabó György, Letkés körjegyzője. A nyolcak csoportjához — melynek ezen az összejövetelén Had- házy Sándor, Visegrád pol­gármestere elnökölt —1 tar­tozik még a szobi Rem- nitczky Zoltán és dr. Gosz- tonyi Jenő, Ipolydamásd polgármestere, akik nem­rég elhatározták, hagy ha­vonként egyeztetik lépései­ket a Nagymaros—Visográd leállított erőműépítkezés utáni helyreállítás idősze­rű kérdéseiről., Ni.ncs könnyű dolguk az egyformán súlyos gondok­kal küzdő települések ve­hetőinek. Nemrég úgy fo­galmaztak: A Duna menti magyar települések Nagy­marostól fölfelé továbbra is arra várnak, hogy vá­laszt kapjanak kérdéseik­re. Többek között arra, hogy a helyreállítási mun­kák mikor kezdődnek el és mikor fejeződnek be. El­végzésükhöz milyen pénz­ügyi források állnak ren­delkezésre? Milyen kon­cepció alapján valósulnak meg? Egyetlen felmutatha­tó eredménynek ma még azt tartják, hogy megren­dezték a térség folyamsza­bályozási és tájrendezési tervpályázatát. A második díjat nyert pályamű készí­tője kapott megbízást a Környezetvédelmi és Te­rületfejlesztési Miniszté­riumtól arra, hogy a négy díjazott mű alapján konk­rét területfejlesztési ja­vaslatot tegyen. Ám igazán jó fejlesztési koncepció nehezen készít­hető úgy. hogy nem tisz­tázódtak még a tulajdon- viszonyok. Nem értenének egyet azzal a Dunakanyar önkormányzatai, hogy az a határozottnak látszó szán­dék valósulna meg. misze­rint a vízlépcső céljára ki­sajátított területek eladá­sából származó bevétel len­ne a helyreállítás költsé­geinek alapja. Már csak azért sem, mert a kisajá­títások annak idején tu- lajdons&relemmel jártak. Olcsón fizették meg, a te­rületek közben felértéke­lődtek. — Most új rendezési ter­vet kell készíteni — mond­ta Hadházy Sándor. Köz­ben az idő halad, napról napra kevesebb az embe­rek jövedelme, amelynek forrása itt főleg az idegen - forgalom volt. Majdnem mindenki azt kifogásolta, hogy az önkormányzatolcat kihagyják a terület érté­kesítésére vonatkozó meg­beszélésekből, holott azok: -nak elsősorban az ő tulaj­donukba kellene kerül­niük. • , A nyolcak alapállása, hogy senki se kerülhesse meg őket, veszteségeikért kárpótolják a községeket, (Folytatás az 1. oldalról.) A tanácskozás tematiká­ját áttekintve Pongrácz Ti­bor kiemelte a költségvetés problémáinak elemzését. Az eddigi tapasztalatok sze­rint az anarchia felé vezető folyamatok megfékezése ér­dekében szükségessé vált az erodálódott pénzügyi fe­gyelem megerősítése. Sür­gető feladat a költekező büdzsé felülvizsgálata is, egybekötve a nagy ellátó rendszerek átalakításával. A konferencián várhatóan szó esik arról is, hogy egy aktívabb gazdaságpolitika megköveteli a statisztikai rendszer megújítását, meg­erősítését is, mivel némely gazdasági, szociális folya­matokról nem állnak ren­delkezésre pontos adatok. összességében Pongrácz Tibor előzetes tézisei sze­rint a honi gazdaságban egyszerre van jelen a vad liberalizmus és az etatiz­mus. A jelenlegi átmeneti szakaszban azonban a ver­senyképtelen magyar ipar némi védelemre szorulna, míg nem lenne képes fel­zárkózni nyugati konkuren­seihez. A sajtótájékoztatón be­jelentették azt is, hogy áp­rilis 13-án. hétfőn, az Er­kel Színházban megrende­zett nagygyűléssel ér véget a párt tavaszi politikai fó­rumainak rendezvénysoro­zata. A nagygyűlésen An­tall József, Für Lajos, Bo- ross Péter, Szabó Tamás és Barsiné Pataky Etelka von­ja meg az elmúlt két év mérlegét. Nyugdíjalap az ápolási idő (Folytatás az 1. oldalról.) lami többletkiadások 1992 végéig elérhetik a 20-25 milliárdot. E hiányt mér- séklendő az APEH szigorú intézkedéseket tesz a be nem fizetett járulékok be­hajtására. A kabinet elfogadta és sürgősséggel az Országgyű­lés elé terjeszti a bányá­szatról szóló törvényjavas­latot és a végrehajtást sza-. Nyílt környezetvédelmi nap Megszondázták a közvéleményt A Parlament kongresszu­si termében rendezte meg negyedik nyílt napját csü­törtökön az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsá­ga. Ez alkalommal kö­rülbelül 200 társadalmi környezetvédő szervezet ugyanennyi tagja fogadta el a bizottság meghívását. Mint dr. Rótt Nándor, a bizottság elnöke az MTI tudósítójának elmondta: a párbeszédet a képviselők azért kezdeményezték, mert fontosnak tartják a más területeken dolgozó és a környezetvédelemmel a na­pi gyakorlatban is foglal­kozó emberek véleményé­nek megismerését. Több európai országban gyakor­lat egyébként, hogy ily módon próbálják a közvé­leményt megszondázni bi­zonyos készülő törvények­kel kapcsolatban. Különö­sen indokolt ez, ha olyan. mindenkit érintő téma a párbeszéd tárgya, mint a készülő környezetvédelmi törvény. A nyílt napról jegyzőkönyvet készítenek, amelyet némi összerendezés után minden parlamenti képviselőhöz eljuttatnak, hogy amikor a módosító in­dítványok kidolgozására sor kerül, a nyílt napon hallottakat is hasznosítani lehessen. 1.994 végéig történjen meg a helyreállítás, teljesítsék a kormány 1991. évi, vala­mint ugyanebben az, év­ben április 30-án az Or­szággyűlés határozatában foglaltakat, ami szerint a munkálatokat fel kell gyor­sítani. Felszámolni azokat a kaotikus állapotokat, me­lyek fékezik a községeK fejlesztési ütemét, csök­kentik vendégforgalmát, többek között azt sem te­szik lehetővé, hogy a vi­lágkiállítás programjában részt vegyenek, noha orré egyébként megvolna az adottságuk. Kritika érte a Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet, melynek tárgyalópartne­rei nem kezelik egyenran­gú félként a polgármeste­reket. Külön sértésnek te­kintették azt az ajánlatot, hogy bár az önkormány­zatok nem tarthatnak igényt területükre és a hasznosításból származó bevételek valamilyen ré­szére, mégis: ha közremű­ködnek az értékesítésben, ha többek között vevőt hoznak az ingatlanokra, akkor elképzelhető, hogy háromszázalékos ügynöki jutalékot kapjanak. — No de a polgármester nem ügynök — csendült ki­mondatlanul a sértett han­gokból. s végül közös ál­lásfoglalás tartalmában állapodtak meg, melynek végleges szövegét napokon belül elkészítik, s lapunk­nak is megküldik. K. T. I. bályozó kormányrendelet tervezetét. Az új szabályo­zás az állam bányászati jo­gán alapulna. A népjóléti tárca előter­jesztése nyomán a kormány módosította az ápolási díj­ról szóló 1990-es miniszter- tanácsi rendeletet, amely a súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg hozzátarto­zókat otthon ápoló család­tagok járandóságáról intéz­kedik. Ezután azok is kap­nak ápolási díjat — legfel­jebb a minimális munka­bér összegét —, akiknek fogyatékos gyermeke nem iskolarendszerű intézmény­ben foglalkozásokon vesz részt. A gondozó eközben nyugdíjra jogosító szolgá­lati időt is szerez. A külügyekben hozott döntéseket ismertetve Lász'ó Balázs szóvivő beje­lentette: a kormány két­oldalú kereskedelmi egyez­ményt kíván kötni Horvát­országgal, s készen ált ugyanerre Szlovéniával és Szerbiával is. Másfelől áp­rilis 15-ei hatállyal elren­delte a Líbia-ellenes ENSZ- szankciók életbeléptetését. A végrehajtásra a külügy­miniszter vezetésével tár­caközi bizottság alakul a honvédelmi, a belügyi, a külgazdasági, a környezet- védelmi tárca és a Nem­zeti Bank elnökének rész­vételével. Az intézkedések a két ország közötti légügyi és konzuli egyezményeket, illetőleg a hosszú lejáratú gazdasági és műszaki meg­állapodásokat érintik. EGYEZTETTEK A KORMÁNYPÁRTI FRAKCIÓK (Folytatás az 1. oldalról.) az ülésre kapjanak meghí­vást a kormánypárti frak­ciók vezetői. (Mivel csü­törtökön a miniszterek ta­nácsa a médiatörvénnyel és a kisebbségi törvénnyel is foglalkozott, az ülésen ta­nácskozási joggal jelen volt az MDF. a KDNP és a 35-ök parlamenti csoportjá­nak első embere is.) A koa­líciós pártok elképzeléseit a kabinet így már a tör­vény-előkészítés során meg­ismerheti. Valószínűleg egy­szerűsödik a törvényhozói munka is. mert csökkenhet a módosító indítványok száma. Szóba került a csütörtöki megbeszélésen két, politi­kai jellegű — a III III-as ügynökökről és a politikai felelősséget vizsgáló bizott­ságról szóló — határozati javaslat is. Kónya Imre tá­jékoztatása szerint a frak­cióvezetők megállapodtak: javasolják az Országgyűlés házbizottságának, hogy a T. Ház ismét tűzze napi­rendjére ezeket a kérdése­ket. A politikai felelősséget vizsgáló bizottság létreho­zására — a három frakció- vezető véleménye szerint — a kormány dolgozzon ki javaslatot. Kónya Imre emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban a köztársasá­gi elnök is indítványozta történelmi tényfeltáró bi­zottság felállítását. Göncz Árpád — az Or­szággyűléshez 1990-ben be­terjesztett kormányjavas­lathoz hasonló szellemben, a politikai felelősség meg­állapítása érdekében — kérte az Országgyűlés al­kotmányügyi bizottságát a tényfeltáró testület műkö­dési feltételeinek kimun­kálására. Több hasonló ja­vaslat is fekszik jelenleg a T. Ház asztalán, ezért a kormánypártok azt tarta­nák helyesnek, ha a kabi­net a politikai felelősség vizsgálatáról benyújtott, 1990-es határozattervezete helyett új, átdolgozott in­dítványt terjesztene be, amelyben figyelembe venné a témában időközben szüle­tett javaslatokat is. Kónya Imre egy kérdés­re válaszolva elmondta hogy az elévülési törvény­ről a csütörtöki egyeztetés során — időhiány miált — nein esett szó, ám a kor­mány dolgozik saját terve­zetén, amely remélhetőleg még a parlament nyári szü­nete előtt elkészül.

Next

/
Thumbnails
Contents