Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

Nem volt erőfölény? Másfél millió vissza A piacgazdaság alapvető működési feltétele, hogy versenyhelyzet teremtődjön mind az ipar, a mezőgaz­daság és- a szolgáltatószféra ágazatai között. A gazdasá­gi erőfölény, illetve annak fitogtatása gyakran meg­akadályozhatja a cégek tal­pon maradását. Hogy ezzel miként élnek vissza, annak elbírálása ma a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozik. Egyoldalúan Tavaly panaszt nyújtott be a Versenyhivatalhoz a ceglédi Stylus Faipari Kis­szövetkezet, a szegedi köz­pontú Dél-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat nagykőrösi üzemigazgatósá­ga ellen. A történet 23 esztendővel ezelőtt, vagyis 1964. április közepén kezdődött. Ekkor a Stylus Kisszövetkezet telep­helyének közepén egy le­mezházas transzformátort állítottak fel, hogy villamos energiát kapjon a szövetke­zet. Mivel a transzformáto­rok sem tartósak, négy esztendeje, 1988-ban hiba keletkezett, és egy nagyobb teljesítményű transzformá­tort állítottak üzembe. Ez a szövetkezeten kívül négy más közintézményt és 131 magánháztartást lát el elektromos árammal. A ceg­lédi szövetkezet többször kérte a Démászt, hogy emeljék meg a vételezhető villamos energia mennyisé-, gét. A Démász eleget tett a kérésnek, és a transzformá­tor teljesítményét a nappali csúcsidőnek megfelelő ener­giaszintre növelte. Azonban ez nem volt elég a Stylus- nak. Miután nem kapott ki­elégítő választ, a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordul­tak, mondván: a Démász a szövetkezettel fennálló szer- ződésében, illetve annak végrehajtásában egyolda­lúan járt el. A szövetkezet azt sérelmezte, hogy az áramszolgáltató vállalat hátrányos ellenszolgáltatá­sokra akarta kényszeríteni. Megtagadta A történet lényegéhez hozzá tartozik, hogy a Dé­mász elsősorban a fcransz- formátorház leterhelésére hivatkozva tagadta meg az állomás cseréjét, amely 1 millió forintba került vol­na. Mive] többször mértéle a fogyasztást, a 113 százalé­kos túlterhelésért pótdijat szabtak ki. A ceglédi szövetkezet fel­háborítónak találta ezt az Ellenimondásos kapitalizmus Még barátnak se... Kevés a munka — pa­naszolta a minap Molnár Kálmán kiskunlacházi la­kos, aki egyszersmind al­kalmazottnak Is nevezhető, ám mégis inkább a vállal­kozás felé hajlik a tevé­kenysége. Ha még azt is hozzátesszük: igazándiból egy betéti társaság vezetője az átalakulni akaró Petőfi Tsz-ben, akkor már azon sem csodálkozhatunk, hogy miként lesz egy mellék­üzemág-vezetőből félig- meddig tulajdonos. A Molnár és Társai ne­vet viselő betéti társaság egyelőre még nem teljesen szabad, hiszen a tsz, mint vagyonkezelő központ disz­ponál a szervezet felett. Ám a munkaszerzés már kapitalista viszonyokat sej­tet, hiszen Molnár Kálmán maga megy a megrendelé­sek után. Fémtömegcikket gyártanak, a közelmúltban sikerült egy német meg­rendelést szerezniük, amely, ha összejön (s ez utóbbi fogalmon van a hangsúly), egy esztendőre elegendő munkát nyújthat az alkal­mazottaknak. Mint mondja, rendkívül nagy a kenyérharc, s örül­ni kell annak is, hogy ki­gazdálkodjak az emberek havi bérét. Csupán az vi­gasztalja, hogy az ország­ban máshol sem jobb a helyzet. Erről' az állapotról a saját szemével győződik meg, amikor árubeszerzés címén az országot járja. Az mindenképpen elő­nyös, hogy a tsz berendezé­seit használhatják, s ha le­het, akkor meg is vásárol­nák, mert így könnyebb lehetne a termelés. Ezek csak tervek. Addig is ma­rad az információ, mit és hol keresnek a megyében, milyen munkára van szük­ség. Az ajánlatok közül sem érdemes mindent el­fogadni, főként, ha távol van Lacházától. Drágul a benzin, még a közlekedési eszközként használt autót is megadóztatja a pénzügyi kormányzat. Milyen világ jön most? Molnár úr sze­rint meglehetősen ellent­mondásos, és nagyon kell vigyázni, miről beszél az ember a barátjának, főleg, ha az is vállalkozó. Nehogy ő kapja meg a munkát... A Pest Megyei Munkaügyi Központ (Budapest X!., Karinthy Frigyes út 3.) felvételre keres ellenőrzésicsoport-vezetői munkakörbe jogi egyetemet végzett munkatársat Keres továbbá az ellenőrzési csoportba felsőfokú végzettségű, államigazgatási, ellenőrzési vagy munkaügyi gyakorlatot szerzett munkatársakat, valamint a j'ogi és igazgatási osztályra jogi egyetemet vagy államigazgatási főiskolát végzett munkatársakat. Bér: megegyezés szerint Jelentkezni lehet szakmai önéletrajz beadásával, írásban vagy személyesen a munkaügyi központ igazgatójánál. Telefon: 185-1298. intézkedést, annál is in­kább, mert szerintük a szol­gáltató indokolatlanul el­zárkózott a szerződéskötés­től. Azért nyújtottak be pa­naszt a versenyhivatalhoz, mivel úgy vélték: a szol­gáltatásért fizetendő díjjal, plusz a pótdíjak beszedésé­vel a Démász többlethaszon­hoz jutott. Fellebbeztek A versenyhivatal a mű­szaki szakértő meghallgatá­sa után megvizsgálta, hogy a Démász visszaél-e a gaz­dasági erőfölénnyel. Azt ta­pasztalták, hogy helyesen járt el, mivel a túlterhelt transzformátor üzemeltetése szabályellenesnek minősült. A keresetet elutasították, a Stylus a Fővárosi Bírósá­gon fellebbezett. Reich Lászlótól, a ceglédi szövet­kezet elnökétől tudjuk, hogy havonta 130 ezer fo­rintos pótdíjat fizettek, s ha nem fordulnak bírósághoz, akkor a mai jogrend alap­ján öt éven belül nem fe­jeződik be az ügyük. Ja­nuár 1-jén sikerült megál­lapodniuk az áramszolgál­tatóval, hogy az összegyűlt pótdíjakból 1,5 milliót visz- szafizessenek nekik. Noha öt év alatt többet nyertek volna az üzleten, ma mégis a szövetkezet működése került válságos állapotba, ezért kellett lépniük. A transzformátort na­gyobb teljesítményűre cse­rélik, Berecz Lajos, a Dé­mász nagykőrösi üzemigaz- gatója elmondta, a beruhá­zás 1.2 millió forintot igé­nyel. Ezt már nem a Stylus finanszírozza. Ilonka Mária A múltkoriban Taksony­ban jártam. Az egyik vál­lalkozó, Weimper Józsefné arról panaszkodott, hogy januárban felemelték a cégér árát. Az érte fizeten­dő díjjal agyoncsapják a vállalkozó kedvet. Ha nem tudják feltűnő helyre ki­tenni a reklámtáblát, akkor kevesebben fogják észre­venni, hogy zöldségesüzlet várja a bugyi úton autózó­kat. Arra biztatott, nézzem meg magam is, hogy aki csak tehette, a háza kertjé­ben helyezte el a táblát, mert így nem kell érte fi­zetni. Igaza volt Weimper- nónek. Leleményesek a ho­ni vállalkozók, még azon az áron is, hogy kevesebb fogyasztó tér be az üzle­tükbe. NÉGY ÖVEZET A község jegyzője, dr. Pető Terézia érdeklődé­sünkre elmondta: az ön- kormányzat bevételét csak minimálisan gyarapítja a reklámtáblák után fizeten­dő adó. Januárban négy díjövezetre osztották fel Taksonyt: minimum 80, maximum 120 forintot fi­zet négyzetméterenként ha­vonta az a vállalkozó, aki közterületen helyezi el táb­láját. Az engedélyek kiadá­sánál mérlegelik, vajon za­varja-e a forgalmat a cé­gér. Az önálló hirdetőtáb­lák már drágábbak: 100, illetve 500 forint négyzet- méterenként a havonta fi­zetendő pénz. Felméréseink szerint a me­gye más térségeiben külön­bözőek a cégérek ára. A helyi önkormányzat dönti el, mennyit kér a vállalko­Károly Róbert-emlékérmék Tízezer aranyforint Karoly Róbert királyunk haltilának 650. évfordulójá­ra emlékezik a Magyar Nemzeti Bank a legújabb 10 ezer forint névértékű arany és 500 forint névér­tékű ezüst emlékpénz ki­adásával. Az emlékérmék kibocsátása az MNB-nek a 90-es évtizedre meghirde­tett átfogó érmekibocsátási programjába illeszkedik — mondotta Bódy László, az MNB alelnöke hétfőn a legújabb emlékpénzek ki­bocsátása alkalmából. Mint a jegybank alelnö­ke elmondta, Károly Ró­bert indította meg az aranypénz verését, amely Magyarországnak kivételes gazdasági hatalmat adott akkoriban, mivel az ország bányái és aranyat tartal­mazó patakjai adták a ko­rabeli Európa évi aranyter­melésének több mint 80 százalékát. Aranypénzét fi­renzei mintára verette, s ettől az időtől honosodott meg a forintelnevezés ha­zánkban. A most tízezer példány­ban kibocsátott aranyér­mék úgynevezett proof és BU kivitelben készültek. A Magyar Nemzeti Bank a kibocsátást a WIMNB Ma­gyar—Osztrák Kereskedel­mi Rt. útján szervezte meg, külföldi terjesztésére kizá­rólagos jogot kapott MDM Münzengesellschaft német érmekereskedelemre szako­sodott vállalat. Érvényben: 1992. április 8. VALUTAÁRFOLYAMOK Vételi Eladási Pénznem árfolyam 1 egységre forintban % Angol font 137.72 140,52 Ausztrál dollár 59 80 61,04 Belga frank (100) 235,78 240,44 Dán korona 12,49 12,75 Finn márka 17,74 18,14 Francia frank 14,33 14,61 Görög drachma (100) 40,39 41,23 Holland forint 43,07 43,93 ír font 128,64 131,24 Japán jen (100) 59,25 60,45 Kanadai dollár 60,13 67,53 Kuvaiti dinár 266,94 272,44 Német márka 48,50 49,46 Norvég korona 12,34 12,58 Olasz líra (1000) 64,27 65,55 Osztrák schilling (100) 688,97 702,57 Portugál escudo (100) 56,55 57,05 Spanyol peseta (100) 76.28 77,89 Svájci frank 52,81 53,89 Svéd korona 13,36 13,62 USA-dollár 78,59 80.15 ECU (Közös Piac) 99,12 101,08 sójától. Pilisszentkereszt jegyzője, Sebesiné Szlávik Klára elmondta: a község­ben négyzetméterenként maximum 100 forintot szá­molnak fel a vállalkozó­nak, de csak akkor, ha közterületet foglal el a tábla. A dobogókői üdülő­övezetben semmit sem fi­zetnek a cégér után. Itt idegenforgalmi adót szó* mólnak fel, vagyis ven­dégenként harminc forintot naponta. A hegy túlsó oldalán, a 830 lakosú Pilisszentlászlón Illés György jegyző csak néhány vállalkozóról tud, akik a cégérük engedélye­zését kérték. Még úgyneve­zett helyi adókat sem ve­tettek ki, mert fontosabb gondjaik is vannak, neveze­tesen nincs vezetékes ivó­vizük. Előbb azt építenek, s ezzel párhuzamosan csa­tornát is. Nem bosszant­ják a lakosságot a cégérek árával. MÉG INGYENES A nagykátai vállalkozók, iparosok és kereskedők ma még örülhetnek, mert nem kell adózniuk a reklám után. Bacsa Mihályné jegy­ző úgy gondolja, most min­denki a telefonvonalakra koncentrál. A lakosok ti­zenötezer forintot fizetnek be a telefontársaságnak, amelyet levonhatnak a he­lyi adókból. A főváros vonzáskörze­tében levő budaörsi önkor­mányzat 6/91-es rendelke­zése szerint az önálló hir­detőtábla, az árubemuta­tó vitrin használatáért 100 forintot fizet havonta és négyzetméterenként a tu­lajdonos. A kül- és belterü­leti cégérért egyaránt 80 forintot számolnak fel ha­vonta. MÓDOSUL A JOGSZABÁLY A közeljövőbon módo­sul majd az eddig hatályos ÉVM-PM jogszabály, amit már illene is megváltoztat­ni, mert évtizedekkel ez­előtti gyakorlatot tükröz. A polgármesteri hivatalok sa­ját maguk döntenek arról, mennyit érnek a cégérek, a reklámtáblák. Ha ezután valaki elégedetlen, már csak az ablakába, vagy a háza kertjébe teheti ki a reklámját, ott még ingye­nes a figyelemfelhívás. I. M. Széles a skála Csődhullám előtt A honi gazdálkodóknak az április 8-a nevezetes dá­tum volt, hiszen március 31-én járt le a csődtörvény­ben előírt kilencven nap, s az azt követő nyolc napon belül minden olyan cégnek öncsődöt kellett kérnie, amely — január elseje előtt — esedékes tartozását nem rendezte. A köznapi életben a csőd kifejezés egyet jelent a véggel, a visszavonhatatlan bukással. Az utóbbi időben azonban megtanulhattuk — a gazdasági szakemberek nem győzik hangsúlyozni —, hogy a csőd még nem egyenlő a felszámolással, hiszen az eladósodott vál­lalatnak még marad esélye arra, hogy megegyezzen hi­telezőivel, s talpon marad­hasson. A Pest Megyei Bíróságon dr. Kottán Ervin bíró el­mondta, hogy náluk eddig 45 megyei cég öncsődjét re­gisztrálták. Ez nem kevés, de korántsem tekinthető véglegesnek, az igazi ro­ham még most várható, feltételezhetően voltak ugyanis, akik az utolsó pil­lanatig vártak a bejelentés­sel. Az eddig öncsődöt je­lentett cégek közül legtöbb a kft. — ez az együk legjob­ban kedvelt társulási for­ma —, de a skála széles, s azon nagy- és kisvállalatok is szerepelnek. Ismerkedési lehetőség vállalkozóknak Dunakeszi Expo A Budapesten megren­dezendő világkiállításra még négy évet kell vár­nunk. Dunakeszin azonban Expo elnevezéssel már má­jus elején lesz egy rendez­vénysorozat. A Compker Kereskedő­ház a Vác és Dunakeszi térségében működő vállal­kozóknak ugyanis ezzel az elnevezéssel rendez ter­mékbemutatót május 1-jétől 5-ig. Az Expónak a duna­keszi Mechanikai Labora­tórium ad majd otthont, s ingyen és bérmentve bo­csátja rendelkezésükre a szervezőknek a cég helyi­ségeit. A vállalkozóknak a már kialakított stando­kért négyzetméterenként háromezer forintot kell fi­zetniük. Az előzetes becs­lések szerint hatvan-nyolc­van vállalkozónak jut majd kiállítási lehetőség, s a helyek fele már elkelt. A szervezők bíznak abban, hogy a hét végéig — ak­kor zárul le a jelentkezés — már nem marad kiadó hely. Átnézve a jelentke­zők listáját, az Expo meg lehetősen nagy változató' ságot ígér, mivel a stan­dokon édesipari, ruházati lakberendezési és számí­tástechnikai termékék is helyet kapnak. A rendezők nem titkolt szándéka az, hogy a ter­mékbemutatón a környék vállalkozói is megismer­kedjenek egymással. Egye­lőre ugyanis még nem si­került saját érdekvédelmi szervezetüket kialakítani, így a helyi ügyekben sem képesek közös fellépésre. Természetesen az Expo célja az is, hogy az odalá­togató nagyközönség is fel­figyeljen az árukínálatra, bár helyszíni árusítás nem lesz. A rendezők ugyanis szeretnék elkerülni, hogy az Expo úgymond perzsa­vásárba csapjon át. Szép számú közönségre azért így, is Számítanak, hiszen a ter­mékbemutató mellett a Mechnikai Laboratórium tőszomszédságában levő repülőtéren látványos showműsor Ls lesz. H. fi. M&ssé&egikétsf eráSiosik Utazás a cégérek körül

Next

/
Thumbnails
Contents