Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

ŐRIZVE, ÁPOLVA A HAGYOMÁNYOKAT Kiskunlacházi Kalendárium sztárt, az óvónőt, az anek­doták mesterét. Az utolsó fejezet a Körülpillantó cí­met viseli, ebben a kiskun- lacházi képviselő-testület­tel ismerkedhet meg az ol­vasó, de sporthírekről is értesülhet. A község életében jelen­tős esemény a kalendá­rium létrejötte. Vannak bi­zonyos hiányosságai, bár a lényeg az, hogy valami el­kezdődött. Ahogy Gál Róza nyelvtanártól, falukutatótól s most már szerkesztőtől is megtudtuk, az a cél vezé­relte valamennyiüket — akik erre vállalkoztak —, hogy olyan könyvet adja­nak a helybéliek kezébe, amiben van naptár, gya­korlati „kalauzoló” és iro­dalmi írás. S olyanok, amik arra mutatnak rá, mennyi megőriznivaló akad a szü­lőföldön is. — A mi kalendáriumunk a kukorica- és tollfosztást, a téli szomszédolásokat, a szürkületben áhítattal hall­gatott nagymamameséket szerette volna pótolni — hangsúlyozta Gál Róza. — Ez az elképzelés és szándék a könyvben is megfogalma­zódik. Valami hasonló gon­dolat vezette az önkor­mányzatot a MiUjság? című lap életrehívasakor is. Ed­dig a próbaszám jelent meg, s az első példány, amelynél már érzékelhető, hogy a helyi hírek mellett teret kívánnak adni a ha­gyományőrző tevékenysé­geknek. A történelmi múltat, ha­gyományokat ^bemutató ka- lendáriumsoro’zat első köte­te jelent meg a közelmúlt­ban Kiskunlacháza nagy­községe önkormányzatának kiadásában. A két telepü­lés, Lacháza és Pereg 1950- ben egyesült. Azóta fonódik egybe történetük. Mindkét község életében a Duna volt a főszereplő. Egyrészt élel­met adott, másrészt árvi­zeivel félelmet keltett. A katasztrófáról sokan még ma is úgy mesélnek, mint­ha tegnap történt volna, pedig lassan kétszáz esz­tendeje is annak, hogy a folyó kilépett medréből... De ez a visszatekintés csak némi ízelítő a kalen­dárium olvasnivalói között. A két egyházközség törté­netébe is bepillantást nyerhetnek azok, akik kéz­be veszik ezt a kötetet. Lacháza református, Pe­reg katolikus lakói több ér­dekességet tudhatnak meg egyházközségeikről. Szó esik az egykori iskolákról Ss, majd haladva az időben, a századforduló történései­ről, a ’48-as eszme tovább­éléséről. A Regélő című fe­jezetben népdalok eleve­nednek meg Volly István gyűjtő visszaemlékezései nyomán. Az iparosvilágról, a mezőgazdasági munkák­ról olvashatnak még a ka­lendáriumban, ahol régi fotók idézik az egykori hangulatot. A Tisztelgő elnevezésű rész a ma ismert embere­ket mutatja be: a motoros Gál Róza elmondta még, hogy a helyi gyűjtőkkel szeretnék felvenni a kap­csolatot, mert nemcsak az újság megjelentetése a cél­juk, hanem közösségszer­vezők kívánnak lenni a községben. Tükrözni sze­relnék mindennek a lénye­gét! Emlékezni és emlékez­tetni a múltra, melyből a jelen is tanulhat. Az újság címét a helybéliektől beér­kezett javaslatok alapján választották, s címerében mindkét község, Lacháza és Pereg neve is szerepel. Nem keveset vállaltak e havilap összeállításával, megjelentetésével, de a ka­lendáriummal együtt foly­tatni kívánják a munkát. Mert igény is van rá, s mert érdemes... J. Sz. I. Külföldi tudományos könywk Hazai bolthálózat A nagyobb egyetemi vá­rosokban működő bolthá­lózat létrehozását tervezi az Academic Bookshop bu­dapesti könyvkereskedés, amely kedden kezdődött pé­csi kiállításával zárja or­szágjáró bemutatkozását. A Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Központi Könyvtárában egész héten át megtekinthetők és meg­vásárolhatók a négy te­kintélyes európai könyv­kiadó — a Collins Elt, a McGraw-Hill Book Com­pany Europe, az Ernst Klett Verlag és az Urban und Schwarzenberg — legfris­sebb terméséből válogatott tudományos könyvek. Az orvostudományi, ma­tematikai, nyelvoktatási, gazdasági, számítástechni­kai témájú köteteket úgy­nevezett katalógusáron, fo­rintért kínálják. A könyv árát a vámolása napján ér­vényes hivatalos valutaár­folyam szabja meg, s az árat nem növelik más költ­ségekkel. A vevők pros­pektusok alapján vagy bármely más kiadó köny­veiből is rendelhetnek, s azok árát átutalással vagy postai utánvéttel is ki­egyenlíthetik. Az Academic Bookshop első egyetemi boltja mái működik Budapesten, az ELTE Bölcsészettudomá­nyi Karán, s az olt szer­zett tapasztalatokat hasz­nosítva, hasonló üzletek megnyitását tervezik Deb­recenben, Pécsett és Sze­geden is. Olykor kicsi a székház Szentendrei találkozások Békéscsabán az ifiház­ban április 11. és 14. közt rendezik meg a Magyar Filmklub és Filmbarátok Szövetségének továbbkép­zését s filmbarát-találko­zóját. A szombaton kezdő­dő, négy napon át tartó Kn W k/Mifqp filmestalálkozón a tervek szerint Eric Rohmer fran­cia rendező filmjeiből lát­hatnak válogatást a rész­vevők, valamint új ma­gyar, s hazánkban még nem játszott külhoni film­alkotásokat vetítenek. A találkozón bemutatkozik & Budapesti Közgazdasági Egyetem diákjainak filmes- csoportja is, több filmmű­vészeti előadás is elhang­zik, s rendező-filmbarát találkozót is szerveznek. Történelmi példázattal ér fel, hogy a Szent­endrei Petőfi Kulturális és Hagyományőrző Egyesület székházának eddig jó pár gazdája akadt, akik váltot­ták egymást. Egy időben sportkörnek adott ott­hont, majd az MSZMP-é volt, sőt gyereküdültetésre is használták. Most azon­ban a petőfiseké, akik cé­lul tűzték ki, hogy foglal­kozástól és lakóhelytől füg­getlenül olyan emberek egyesületét hozzák létre, akiket érdekel a közélet, tevékenyek, ugyanakkor fontosnak tartják a nemze­ti és a szentendrei hagyo­mányok ápolását. A petőfisek büszkék ar­ra, hogy az elsők között csatlakoztak a Bős—Nagy­maros elleni akcióhoz. A Duna Körrel közösen szer­vezett ' aláírásgyűjtésben több ezer nevet és támo­gatót szereztek az ügynek. A Petőfi Egyesület kénye­sen ügyel arra, hogy való­ban izgalmas személyisége­ket hívjon meg vitadél­utánjaira, akik úgymond „a problémák sűrűjébe” vezetik a hallgatóságot. Járt már náluk Antall Jó­zsef, Andrásfalvy Bertalan és legutóbb dr. Tarján Azaz: kampó, horog. Utoljára Roman Polanski remek kalózfilm-paródiájá- ban viselt ilyen kampót a bal keze helyén Walter Matthau. Merthogy vala­mi kötelező hagyomány ré­vén jobb kalózkapitányok­nak hiányozni szokott a bal (néha a jobb) kezük, s a kéz helyén kampót, horgot (hook) hordanak. Steven Spielberg rende­ző (Harmadik típusú talál­kozások, E. T., Indiana Jones-srozat — no és a Cá­pa) mast egy olyan filmet készített, amely már a cí­mében viseli a kampót. E kampó — hook — egy ka­pitány neve is, aki termé­szetesen az epük (a bal) keze helyén viseli ezt az egyébként igen díszes, ezüst­vagy tán arany-, minden­esetre finoman vésett, öt­vösremek kampót. Olykor cseréli is, úgy, mint aho­gyan más kezet mos étkezés előtt. Hook kapitány ilyen­kor tiszta kampót vesz fel... Hook kapitány, a fentiek­i Heti filmtegyzet HOOK r Együtt muzsikálnak Fanfárok határok nélkül Pest. megyében hagyomá­nya van a ’ fúvószenei ok­tatásnak. Most számos olyan eseményről számolhatunk be, ami egyben azt is bizo­nyítja, hogy a Magyar Fú- vósz-einei Szövetség a me­gyei zeneiskolákkal és kó­rusokkal karöltve eredmé­nyes munkát végez. A közelmúltban a vecsési fúvószene fennmaradása, fejlesztése, ápolása érdeké­ben hozták létre lelkes he­lyi muzsikusok az öntevé­keny tűzoltózenekari ala­pítványt, amely már rangot szerzett magának a megyé­ben. Hamarosan több meg­hívásnak is eleget szeretné­nek tenni, de anyagiakban nem bővelkednek. Tovább­ra is várják az alapítvány támogatóit, és fiatalokat, akik kedvet éreznek a kö­zösségi muzsikálásra. ★ A dunakeszi Radnóti- gimnázium aulájában a közelmúltban nagy sikerű hangversenyt rendeztek a Németországból érkezett Wittener Big Band és a ■ Dunakeszi Fúvószenekari Egyesület .fúvószenekarénak i közreműködésével. ★ A Csepeli Munkásotthon Koncert Fúvószenekara Auth Henrik vezetésével ebben a tanévben is foly­tatja sikeres hangverseny- . sorozatát a Pest Megyei 1 Általános Művelődési Köz- 1 pont iskolásainak. „A ma­gyar irodalom a zenében” és az „Olasz klasszikus fú­vósmuzsika” címmel hirdet- [ ték meg a koncertet. A ren- ' dezvónyre sok „külső” ven­dég is érkezett. A karmes­ter ezúttal Dohos László, a szólista pedig Kis Pál, a Központi zenekar tubása volt. Mindketten honorá­rium nélkül, valóban lel- 1 kesedésből vállalták a köz­reműködést. A műsorveze­tői feladatot Tóth Anna zenetörténész látta el. ★ A Keil Ernő Fúvószene­kari Egyesület, amely ebben az évben alakult a Vörös­marty Művelődési Ház Kon­cert Fúvószenekarának (az - egykori Ganz zenekar) jog­utódjaként, megtartotta be­mutatkozó hangversenyét, amelyen több megyei zene­iskola hallgatója is részt vett. A programot a névadó Keil Ernő emlékének tiszte­legve állították össze. A fú­vószene kiemelkedő ma­gyarországi művelőjének darabját, hangszereléseit és az általa annak idején elő­ször műsorra tűzött kompo­zíciókat vezényelte Kovács Tibor karnagy. ★ A Budafoki Ifjúsági Fú­vószenekar Németországban és Olaszországban vendég­szerepelt. Két cserepartner is vendégül látta a zene­kart, Limburgban, a hol­land határ közelében fekvő német kisvárosban. Sűrű szakmai programban, szívé­lyes fogadtatásban volt ré­szük. ★ A Szentendrei Ifjúsági Fúvószenekar Franciaor­szágban vendégszerepelt. Fanfár határok nélkül.., ez volt a neve annak a fú­vószenekari fesztiválnak, amelyet a dél-franciaorszá­gi Toulouse közelében meg­húzódó kisvárosban, Maza- metben rendeztek. — deák — Zenem ű veszeti Főiskola Egyházzenei szak a főiskola, valamint az ELTE Tanárképző Karának ének-zene szakos hallgatóit, illetve azokat, akik már rendelkeznek zeneakadé­miai diplomával. A jelent­kezéseket április 15-ig fo­gadják el. A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskola az 1992— 93-as tanévben is indít egyházzenei szakot, amely­re mindazok jelentkezhet­nek, akik a főiskola bár­mely más szakára is felvé­teliznek. Ugyancsak várják A világtörténelem nagy alakjai Híres és hírhedt A világtörténelem nagy alakjai című új sorozatban. A harmadik kötet, „Az ókori Kelet nagyjai”, az ünnepi könyvhéten kerül a könyvesboltokba. A Kos­suth Könyvkiadó a sorozat első darabjait egyenként 15 ezer példányban adta közre. A tervek szerint a soro­zatban megjelenik az egyiptomi fáraókat, a kí­nai dinasztiák kiemelkedő császárait, a török és tatár hódítókat, a reformáció és az ellenreformáció nagy alakjait, a francia és az angol uralkodókat bemuta­tó könyv is. „A történelmi személyi­ségekkel szembeni érdek­lődés minden kor emberé­re jellemző. A könyvsoro­zat első két kötetét ezért megpróbáltam úgy megírni, hogy a kiemelkedő szemé­lyiségek portréi tükrözzék a történelemtudomány mai álláspontját, de megjelen­jen bennük a politikus személyisége, és kortársaik róluk alkotott véleménye is” *— mondta Kertész Ist­ván, a Híres és hírhedt ró­mai ceasarok és a Híres hellén államférfiak című könyvek szerzője a Kos­suth Könyvkiadó szerdai sajtótájékoztatóján. A két könyv nemrég jelent meg Lászlóné, a Környezetvé­delmi Minisztérium állam­titkára, velük mindig idő­szerű kérdésekről lehetett beszélgetni. Legközelebb Szörényi Le­ventével találkoznak, akit április 10-re, pénteken 19 órára hívtak meg Stéger közi székházukba. A követ­kező napon, 11-én, szom­baton pedig magyar tánc­házat rendeznek. A gyere­kek 17 órától, a felnőttek 20 órától hódolhatnak a néptánc örömének. A tán­cokat Sütő Melinda tanít­ja a résztvevőknek, a Mező zenekar pedig a talpaláva- lót húzza hozzá. A követ­kező hétvégén, április 17- én, pénteken 18 órakor a nemzeti televízió tv-hír- adójának főszerkesztője, Pálfy G. István lesz a ven­dégük. A középkori egy­házról újabb egy hét múl­tán, április 24-én, pénteken 18 óra 30 perces kezdettel tartanak előadást. Igaz, ezt a rendezvényt nem a kis­sé szűkös székházban ren­dezik, hanem a Ferences Gimnázium Áprily Lajos téri épületében. Meghívott előadójuk dr. Bolberitz Pál, a Pázmány Péter Ró­mai Katolikus Hittudomá­nyi Akadémia professzora. bői már sejteni lehet, ka­lózvezér. De nem olyan. Ő úgy legendás, hogy egy le­gendás világban él. Inkább a képzelet, a kalózvilágról, a mesebelien gazdag szige­tekről, a fantasztikus növé­nyekről, emberekről alko­tott fantáziaképek szülötte ő. És aki ebbe a világba be­lép — különben neve is van: Sehol-sziget — az ma­ga is mesés lénnyé változik. Változik? Talán nem is ez a pontos megjelölés. Inkább úgy mondhatnánk: Sehol- szigeten kiélhetjük álmain­kat; vágyainkat, gyermekek lehetünk, úgy, mint hajda­nán voltunk, míg fel nem nőttünk. Spielberg eddigi filmjei­ben is meséket mondott, most is mesél. Nem löidön­kívüli lényekről, de mégis olyanokról, akik egy más világban léteznek. A mesé­hez egy közismert angol mesefigurát hív segítségül: Peter Pan a neve, és az an­gol vagy az amerikai gye­rekeknek olyan ismerős, mint egy magyar gyermek­nek Babszem Jankó, vagy Hüvelyk Matyi. A történet mesekönyv alakban is, és színdarabbá feldolgozva is különösen karácsony táján népszerű olvasmány, szóra­kozás az angolszász orszá­gokban. EJég bonyolult tör­ténet: a lényege körülbelül az, hogy a gyerekek álom- világa mindig kapcsolatban van a valódi világgal, és hogy előbb-ulóbb felnö­vünk, s akkor a mi gyere­keink élik át újra az álom­világ történeteit, vágj’, ha úgy tetszik, a meséket. A Hook ezt az alapszto­rit szabadon variálja. Hő­sei mai. modern emberek, de bennük is éppúgy él a nosztalgia a gyermekkor iránt, mint a régi történet hőseiben. Azt nem hiszem, hogy Spielberg valami mély filozófiát rejtett volna el a mesében, de azt állí­tom, hogy ez is tipikus Spielberg-film, fantasztikus látványkavalkáddal, elké­pesztő technikai trükkök­kel, kitűnő zenével és híres színészekkel (Dustin Hoff­mann mint Hook, Robin Williams, mint Peter Ban­ning, a gyerekké visszavál­tozó komoly üzletember, Julia Roberts mint Giling Galang tündér). És ezt a filmet is egyaránt megte­kintheti unoka és nagypa­pa. Spielberg ugyanis nem­csak jó rendező, hanem re­mek érzékű üzletember is. Tudja, mire megy be a leg­nagyobb közönség. Takács István Április 11—14. Vetítések Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents