Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

A bériéit dag miéit fafok A reptér gazdára, a helybeliek munkára várnak A szovjet csapatok kivo­nulása után Kiskunlachá- zán, illetve annak külterü­letén, Bankházán, értékes repülőtér maradt, amely alkalmas lenne az eddigi polgári, vagyis a Ferihegyi repterek tehermentesítésé­re. A vagyonbecslés során a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet szakemberei há- rommilliárd forintra be­csülték a falutól 9 kilomé­terre található objektumot. Ezt jelenleg a vagyonkeze­lő szervezet Vagyonőr Kft.- jének alkalmazottai őrzik. Amíg a tenderkiírás ered­ményeként el nem döntik, ki üzemelteti a repülőteret, addig — egy érvényes szerződés keretében tavaly októbertől az idei év ápri­lis 30-ig — a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság bérli. Hogy mennyi ez a bérle­ti díj, azt nem árulta el dr. Farkas József, noha az LRI főosztály vezetőjeként részt vett a reptér bérleti tárgyalásaiban. Az 50 hek­tár összterületű reptér jelenleg csak nappal hasz­nálható próbarepülésekre. Hogy mi lesz április 30-a után? Az még nem vilá­gos. A tavaly novemberi fa­lugyűlés óta élénk 'izgalom­mal várja a félezer lachá- zi munkanélküli, hogy mi­hamarabb meginduljon ez a munkahelyteremtő beru­házás. Idősebb Kovács Ist­vánná, akit a református templom előtt szólítok meg, összegzi a közhangulatot: mivel születése óta kiskun- lacházi lakos, visszaemlé­kezik arra, milyen hangok hallatszottak a vasútépítés­kor. Akkor a tűztől féltek, ma meg attól, hogy a fejük­re esik a gépmadár. A né­metek a II. világháborúban építették Bankházát, jó lenne, ha nem hagynák pusztulni ezt az építményt. A Galambdúc eszpresz­IWLLALKOZOK KLUBJA A mintát Sopron adja Ha végigsétálunk Halász­telek utcáin, sok színes cégtábla jelzi, hogy a hét­ezres lélekszámú községben is egyre több vállalkozó bontogatja szárnyait. A vállalkozók már helyi érdekvédelmi szövetségü­ket is megalakították, s hallatták hangjukat akkor is, amikor a helyi adók megállapításáról volt szó. Az önkormányzattal egyet­értésben pedig — a soproni mintára — határoztak arról is, hogy az adók egy részé­ből az új vállalkozókat fog­ják támogatni. Egyelőre úgy tűnik, hogy egymillió forintot szánnak majd e célra, s a közeljövőben dol­gozzák ki, hogy milyen fel­tételekkel kaphatnak majd hiteleket a kezdő üzletem­berek. A helybéliek úgy gon­dolják — tekintettel az 1996-os világkiállításra és az épülő MO-s autópályá­ra —, hogy a vendéglátást, s idegenforgalmat fogják fejleszteni, s az e körben induló vállalkozókat kíván­ják támogatni. Szeretnék a község Duna-parti részét is hasznosítani, s tervezik azt is, hogy a világkiállítási programirodával is felve­szik a kapcsolatot. A halásztelki vállalkozói klub a hét elején tisztség­viselőit is megválasztotta, vezetője Farkas László autókereskedő lett, míg he­lyettesnek Molnár Lászlót, a Bogrács étterem tulajdo­nosát jelölték. H. É. 0 kamatozó betéteket, 0 takaréklevél-betétet, 0 letéti jegyet, 0 pénztárjegy II.-t, 0 lakossági folyószámlát, 0 gépkocsinyeremény-takarékbetétet CSAK AZOKNAK AJÁNLJUK, AKIK SZERETIK Q sok pénzt, ^kényelmet, Qz utazást <35 BANK ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR ÉS KERESKEDELMI BANK Rt PEST MEGYEI IGAZGATÓSÁGA Érvényben: 1992. április 7. VALUTAÁRFOLYAMOK szóban Rab Lajos forgá­csoló vállalkozó szívesen feladná mostani üzletét és elmenne főállásban Bank­házára. Erre a lépésre azért szánná rá magát, mert ma már a vállalkozónak is fel­kopik az álla Lacházán. Molnár Kálmán, a sokat emlegetett objektum mel­lett lakik. Megalapozatlan­nak tartja azokat a kijelen­téseket, amelyeket a környe­zetvédők részéről elhang­zottak, ők azért tiltakoz­nak, hogy a repülőgépek föl-leszállása zavarja a Kiskunsági Nemzeti Park­ban élő védett állatok min­dennapjait. Ha a lakosokat nem zavarta a gépek hang­ja, akkor a túzokok is nyu­godtan tudnak majd szapo­rodni. A trafikban Laskovics Károly né tulajdonos meg­jegyzi: amikor a Reform című újságban megjelent, hogy munkahelyteremtő be­ruházás lesz Bankházán, akkor az emberek szinte elkapkodták a lapot. Ez is bizonyítja az érdeklődést. Kondréné Hesz Erika mun­kanélküli hozzáfűzi a tra- fikos által elmondottakhoz: mint kereskedelmi szakkö­zépiskolát végzett, szívesen elmenne a leendő Ferihegy III-ra dolgozni. Ott bizto­san lenne munka. Hogy végül is mi lesz a sorsa a kiskunok repteré­nek, és lesznek-e, s mikor­tól új munkahelyek, annak az idejét senki sem tudja pontosan megmondani. Ilonka Mária Huzavona az üzlet körül BÉRMUNKÁBÓL TENGŐDNEK A volt hadiipari cégek — ki így. ki úgy — keresik a helyüket, hogy a meg­változott gazdasági kör­nyezetben is talpon tudja­nak maradni. A már ja­nuárban öncsődöt jelentett Mechanikai Művek duna­keszi gyáregységében pél­dául nem titkoltan, nagy reményeket fűztek ahhoz, hogy egy amerikai üzlet­emberrel pisztáciapörkölő vegyes vállalatot hoznak létre. A kezdeti lépésekről — az elsőként elkészült gé­pekről, pörkölt pisztáciá­ról — annak idején mi is hírt adtunk, de a biztató startot nem követte jó foly­tatás. Aki ma Dunakeszire látogat, az már csak a po­rosodó gépeket, s reményt vesztett embereket találhat Az üzlet ugyanis egyelőre elakadt, s kérdéses, lesz-e folytatás. A „ha” szócskával kez­dődő mondatoknak utóla­gosan nem sok értelmük van, de azért Ligetvári Ti­bor igazgató nem állja meg, hogy azt ne mondja, minden más lett volna, ha a vegyes vállalat még ta­valy decemberben meg­alakul. A pörkölő ugyan csak 30-40 embert foglal­koztathatna, de a hozzá csatlakozó tevékenységgel együtt legalább 150 dolgo­zónak adna munkát. A tiszta nyereség pedig a Me­chanikának 5-10 milliót jelenthetett volna. A szerződést mind a ma­gyar, mind pedig az ame­rikai fél aláírta, az okirat azonban a Cégbírósághoz már nem került el. Hogy miért, arról már a Mecha­nikai Laboratórium pesti központjában, Bödi József vezérigazgatótól érdeklőd­tünk. Kérdésünkre elmond­ta, hogy az amerikai part­ner a szerződésben har­minc százalék szellemi ap­portot számított be — ami nem volt materializálható —. így nem lett volna ér­telme, hogy azt tovább- küldjék, hiszen egy állami vállalat esetében nem lett volna esély a jóváhagyás­ra. Kérték a külföldi part­nert, hogy ezt a bizonyos szellemi tőkét szakértőkkel becsültesse meg, de erre az amerikai nem hajlott. Második megoldásként felajánlották neki, hogy vegye meg az üzemet, de erre csak úgy lett volna hajlandó, ha öt év alatt tíz részletben csepegteti a vételárat. A vezérigazgató hozzátette, úgy tűnik, az amerikai csak 500 ezer dol­lárt szán erre az üzletre, ennél többet nem altar koc­káztatni. A hajó azonban még nem úszott el — tet­te hozzá Bödi József —, ugyanis egy harmadik va­riáció is felmerült, neveze­tesen az, hogy az amerikai vegye bérbe az üzemet, de megegyezés még nem szü­letett. Dunakeszin a pesszimis­tábbak már attól tartanak, hogy nem is fog, s míg tart a huzavona, addig a gyár­ban már egyre nehezebben tudják megtermelni a bé­rek és a közüzemi számlák kifizetésére való pénzt, ami nem is csoda, hiszen a cégnek késztermék-kibo­csátása nincs, csupán bér­munkákból tegödnek. Arra a kérdésre, hogy mi az el­képzelésük a dunakeszi gyárral, a vezérigazgató el­mondta, azt egy úgyneve­zett ipari parkként szeret­nék üzemeltetni, ami azt jelenti, hogy egy megala­kítandó rt. biztosítaná a szükséges infrastruktúrát, a kisebb épületrészeket pe­dig vállalkozóknak adnák béx-be vagy lízingbe. Az ön­tödére például már jelent­kezett egy magyar vevő — húszmillióért —, igaz, az üzlet csak akkor biztos, ha a pénzt leteszik az asztal­ra. Hogy az ipari parkból lesz-e valami, ma még megjósolhatatlan, annyi azonban bizonyos, hogy a május eleji dunakeszi Ex­pónak a Mechanikai Labo­ratórium ad majd helyet, s nem titkoltan a saját ter­mékeiket, épületeiket is meg kívánják ismertetni az érdeklődő vállalkozókkaL —hargitai­Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol (ont 137,37 140,17 Ausztrál dollár 60,47 61,71 Belga frank (100) 235,19 239,85 Dán korona 12,46 12,72 Finn márka 17,64 18,04 Francia frank 14,29 14,57 Görög drachma (100) 40,81 41,65 Holland forint 42.97 43,83 ír font 128,99 131,59 Japán jen (100) 59,01 60,21 Kanadai dollár 66,19 67,59 Kuvaiti dinár 267,62 273,12 Német márka 48,40 49.36 Norvég korona 12,32 12,56 Olasz líra (1000) 64.06 65,34 Osztrák schilling (100) 687,44 701,04 Portugál escudo (100) 56,42 57,52 Spanyol peseta (100) 76,07 77,59 Svájci frank 52,67 53,75 Svéd korona 13,34 13,60 HSA-dolIár 78,79 80,35 ECU (Közös Piac) 98,87 100,83 Intervenciós támogatás intervenciós támogatást igényelhetnek a mezőgaz­dasági üzemek az áruter­melést szolgáló genetikai alapok — további tenyész­tésre és termesztésre rend­kívül alkalmas állat- és növényfajták — megőrzése és fenntartása érdekében — határozott az Agrárpia­ci Rendtartást Koordináló Bizottság. A támogatás az állatte­nyésztésben kiterjed a szarvasmarha-, a sertés- és a juhállományra, vala­mint a méhészet területére. A növénytermesztésben tá­mogatás adható többek kö­zött a következő növény- csoportokra: gabonafélék, rizs, kukorica, hüvelyesek, répafélék, olajosok, pil­langósok, fűfélék, burgo­nya és különféle zöldség­félék, továbbá gyümölcs­termő növények, szőlő, dísznövények és botanikai gyűjtemények. Júniusban Ungvúron Közeledő A gazdasági élénkülésre váró hazai cégek többek között a szomszédos orszá­gokkal kialakítandó együtt­működés iránt is érdeklőd­nek. Számukra bizonyára jó hír, hogy a szomszédos Románia és Ukrajna ma már egyre több, az üzleti kapcsolatok kialakítását jól szolgáló kezdeményezéssel él. A Hargita megyei Csík­szereda például a fogyasz­Vállalkozók! Egyéni igényeknek megfelelően kialakítható, felújítás előtt álló ingatlanaink hasznosításához keresünk vállalkozó befektetőket Üröm, Perbál, Pilisborosj'enő, Érd, Páty, Zsámbék területén. A létesítmények bérleti vagy tulajdonjoga kerül átadásra. Bővebb felvilágosítást ad Bartal László vbf. igazgató. Telefon: 176-6085, 176-6582. tási javak nemzetközi kiál­lítását szervezi, s bár ez június 3-tól 5-ig lesz, a je­lentkezési határidő április 30. Elsősorban az élelmi­szeriparban és a mezőgaz­daságban, az irodatechni­kában és a lakáskultúrában érdekelt cégek részvételére számítanak; felvilágosítá­sért a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szervező Vállalat Nemzetközi To­vábbképzési Irodájához fordulhatnak. Ugyancsak ez az intéz­mény tájékoztat a május 6-án és 7-én, Kapunyitás Ukrajnában című konfe­renciáról is, amely a köz­társaság új gazdasági tör­vényeiről informálja az ér­deklődőket. Olyan témák szerepelnek napirenden, mint Ukrajna gazdasági stratégiája, a külföldi be­fektetéseket szabályozó, il­letve a privatizációs tör­vény s a vámszabad terület működésének kérdései. A konferencia színhelye Bu­dapest — Kőbánya, Szent László tér 16. —, jelentkez­ni pedig április 24-ig lehet. E tanácskozás folytatása­ként júniusban Ungváron nemzetközi kiállítást, s gaz­dasági szemináriumot ren­deznek.

Next

/
Thumbnails
Contents