Pest Megyei Hírlap, 1992. április (36. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

Ybl Aliklósra emlékezve A neoreneszánsz mestere nál tanult fiatalember. A templom a magyar roman­tika legnagyobb alkotásai közé tartozik. A 60-as évektől kezdve fordult a neoreneszánsz fe­lé. Főbb kiemelkedő al­kotásai már ebben a stí­lusban épültek. A margit­szigeti Margit fürdő, a Vámház és életműve ösz- szegezője, az Operaház. A bazilika építését 1867-től vette át. A királyi palota krisztinavárosi szárnyá­nak és nagy udvarának építése is hozzá kötődik. Ha emlékezni kívánunk rá, elég annyi, hogy pár percre más szemmel tekin­tünk azokra az épületekre, amelyeket Ybl tervezett. Álljunk meg két rohanás között, s nézzük meg, mennyi szépet hagyott ránk örökül e kiváló építész. Kezdetben a romantiká­hoz kötődött, később a neo­reneszánsz egyik - legjelen­tősebb alakjává vált. Épü­letek, paloták, templomok jelzik munkásságát. Ybl Miklós, akit a múlt század talán legnagyobb építészé­nek is nevezhetünk. 101 esztendeje hagyta végleg abba a tervezést. Nem épült többé ház álmai, el­képzelései szerint. Élete hetvenhét éve alatt átfor­Taraszi tarkítok Budaörsi galéria Káplár Ferenc festőmű­vész képein a préselt virá­gok és növények a fősze­replők. Fehér vagy vissza­fogott pasztellszínekkel be­fújt hátterek, gyakran fel­bukkanó napkorongok előtt pompáznak, új jelentések­kel felruházva. A préselt virágok áttetsző szirmai kompozíciókba rendeződ­nek, a réten, útszélen sem­mitmondó, ágas-bogas kó­rók — a képekre ragasztva — japán festők érzékeny tusvonalait idézik. E szokatlan festményeket most a budaörsi Jókai Mór Művelődési Központ galé­riájában mutatja be a mű­vész. A kiállítás hétfőn, áp­rilis 6-án nyílt, és két hé­tig tekinthetik meg az ér­deklődők. ★ Szép húsvéti ajándékok­kal kedveskedhetnek sze­retteiknek azok, akik mos­tanában ellátogatnak a bu­dakalászi művelődési ház­ba, mert szebbnél szebb, bőrből készült iparművé­szeti tárgyakkal találkoz­hatnak. Ladányi Erika iparmű­vész nemcsak hajcsatokat, kitűzőket, fülbevalókat és . karkötőket mutat be, ha­nem bői'képoket is. Egy iparművészeti munkával kapcsolatban talán szokat­lan a „drámai” jelzőt hasz­nálni, de ebben az esetben helytálló. A képeken ör­vénylik, hullámzik, suga­rakra bomlik a felgyűrt bőr, néha konkrét formát mutat — egy kiszáradt fát, egy ráncos arcot —, másutt alaktalanul kavarog egy- egy fémkorong körül. S bár paradoxonnak tűnik, a drá­mai hatás ellenére szép, ki­egyensúlyozott kompozí­ciókkal állunk szemben. Ludányi Erika ékszerei és képei a művelődési ház emeletén tekinthetők meg e héten és a jövő hét ele­jén. ★ Budaörsi festőművészek munkáiból rendeznek a kö­zeljövőben kiállítást a bretzfeldi városházán. A beérkezett képek előzsűri- zésére április 14-én, kéd- den délután 15 órakor ke­rül sor a budaörsi polgár- mesteri hivatal nagyter­mében. ★ Hétfőn nyílt meg a bu­daörsi könyvtárban Vadas Klára keramikus vásárral egybekötött kiállítása, me­lyet a jövő hét közepéig, a könyvtár nyitvatartási ideje alatt lehet megtekin­teni. Bronzino-festményre bukkantak alsó sarkában ráakadt Bronzino kézjegyére. Angelo Torri 1554-ben kapott megbízást a kép el­készítésére a pisai kated- rális részére. Néhány év-, vei később azonban tűz­vész rongálta meg a ka- tedrálist és Bronzino fest­ményét másolatokkal he­lyettesítették. Ezek 1595- ben elpusztultak. A most fellelt két fatáblát — az eredeti képet — 1821-ben a San Luca Akadémia vásá­rolta meg és annak egyik melléképületében állították ki. Az 1503-ban Firenzében született Bronzinót a XVI. századi olasz festészet egyik mesterének tartják. Kiilföldi kutatóknak Comemus-emlékérem A Cseh és Szlovák Szö­vetségi Köztársaság Kül­ügyminisztériuma Jár, Amos Komensky (Comenius) szü­letésének 400. évfordulója alkalmából emlékérmet alapított. amelyet Ko­mensky életművének kuta­tása és pedagógiai módsze­rének alkalmazása, fejlesz­tése terén kimagasló ered­ményeket elért külföldi ku­tatóknak és pedagógusok­nak adományoz. Az emlék­6 érmet Rudolf Chmel, a CSSZSZK rendkívüli és meghatalmazott nagykövete adta át. A díjazottak: dr. Bakos József, Beke Kata, dr. Do- bossy László, dr. Földy Fe­renc, dr. Gyivicsán Anna, Huszár István, Jakab Ró- bertné, dr. Jánosdeák Gá­bor, dr. Kelemen Elemér, dr. Küfer István, dr. Király Péter, dr. Komáromy Sán­dor, Ködöböcz József, dr. Köpeczi Béla, dr. Maller Sándor, dr. Mészáros Ist­ván, dr. Nyomárkay István, dr. Péter Katalin, Szentim- rei Mihály, dr. Újszászy Kálmán. gabb rokonság, a szomszéd­ság is segített; a gyermek­ágyban fekvő asszony csa­ládját például ellátták étel- lel-itallal. A komatálban hozták a húst, komafazék- ban a főzeléket, komaüveg­ben a bort. S ez az össze- tartás segített abban, hogy az anya mihamarabb erőre kapjon. De megtekinthetők a ki­állításon vásárhelyi, süme­gi, városlődi cseréptányé­rok, fazekak, konyharuhák, halottas lepedők, paraszti és polgári viseletek Szany- ból. Valamennyi az elődök alkotóerejéről, közösségé­ről és szokásairól szólnak a látogatóknak, Munkáról, hétköznapokról, melyet csak néha vidítottak fel az ünnepek. A tárlat anyaga halad az időben. Más korszakot idéznek a hímzett falvé­dők. Ahogy végigtekint raj­tuk a néző, valahogy elfe­ledi azt, hogy közhelyek fogalmazódnak meg piros­sal, kékkel, zölddel hímez­ve. Arra jön rá a szemlé­lő, hogy a helyesírási hibák ellenére nagyon egyszerű, szinte naiv módon fejezték ki a megélhetési gondok­kal terhes időszakban a szebb, boldogabb élet utá­ni vágyat. Így átlényegül a fal védő. Tanú lesz, egy le­tűnt korszaké, mely -bár­mit hozott is, az emberek­ből nem törölte ki a hitet, a reményt. Györy Endréné már több mint harminc esztendeje gyűjti ezeket az emlékeket. Gazdag gyűjteményéből a százhalombattai közönség a textíliákkal ismerkedhet meg a múzeum kiállításán. Nemzeti kultúránk, közös­ségi műveltségünk részei ezek a textíliák, melyből elsősorban az otthonterem­tés melegsége árad, ezt üzenik a mának a múlt­ból. A kiállítás június 28-ig várja az érdeklődőket, keddtől péntekig 10—18 óráig, szombaton és vasár­nap 14—18 óráig. —jisz— Matúra klasszikusok A „Matúra klasszikusok” kiadásával az Ikon Kiadó olyan könyveket akart megjelentetni, amelyek ideológiáktól függetlenek, nem szolgálnak egyetlen eszmét sem, így használha­tóak a legkülönbözőbb fe­lekezetű és szemléletű is­kolákban — hangzott el a kiadó keddi sajtótájékozta­tóján. A „Matúra klasszi­kusok” Sorozatban eddig három kötet jelent meg: Kosztolányi Dezső „Édes Anna”, Katona József „Bánk Bán” és Madách Im­re „Az ember tragédiája”. Nemsokára kapható lesz Puskin „Anyegin” és Shakespeare „Rómeó és Jú­lia” című munkája is. A kötetek érdekessége, hogy a művek teljes szövegén kí­vül magyarázatokat és il­lusztrációkat is tartalmaz­nak. A tervek között szere­pel többek között a „Faust”, a „Csongor és Tünde” és a „Szigeti veszedelem” kiadá­sa is. A könyvek megjelenteté­sét a Magyar Hitel Bank Rt. támogatta. A pénzinté­zet minden könyvből vásá­rol 3000 példányt, s azokat elküldi a középiskolákban. ÚJ KÖNYVSOROZAT Gycrmeklapok Kamarája Újságírók, szerkesztők, kiadók és terjesztők rész­vételével megalakult a Gyermeklapok Kamarája. Az alakuló ülésen el­hangzott: a magyar gyer­mektársadalom nem ma­radhat színvonalas, nekik szóló kiadványok és újsá­gok nélkül. A kamara ál­lásfoglalása szerint meg kell találni a gyereklapok és -folyóiratok kiadásának új feltételeit, ennek érde­kében kiadói, lapgazdai te­rületen új megoldásokat kell kialakítani az újság­készítőknek és -terjesztők­nek. A kamara együtt kí­ván működni szakmai és szakmán kívüli szerveze­tekkel, magánszemélyek­kel, vállalkozókkal, politi­kai befolyással bírókkal, akiknek a gyerekeknek szóló újságok, Lapok kiadá­sában bármilyen érdekelt­ségük lehet. A kamara ügyvivői tes­tületet választott. Tagjai:. Horváth Mihály, Pető Sán­dor, G. Németh György. Gyermek bábosok talál­kozójára szól a moghívá-s, melyet a Prospero Alapít­vány és Biatorbágy Nagy­község önkormányzata tett közzé. Közösen szervezik meg azt a fesztivált, mely­re május 9-én kerül majd sor. A rendezvényre április 9-ig lehet jelentkezni az alapítvány címein. Ahogy Nánást Tamástól, a Prospero Bábegyüttes tag­jától -r- s a májusi ren­dezvény egyik szervezőjé­től — megtudtuk, ez az el­ső olyan bemutafcozási le­hetőség, ahol csak gyerek- csoportok léphetnék fel. S nemcsak ez a szándék ve­zette őket a fesztivál el­gondolásakor. Hagyományt kívánnak teremteni; légyen egy hely, lehetőség, ahol a gyermek bábosok mutat­kozhatnak be minden esz­tendőben. Már eddig na­gyon sokan jelentkeztek rendezvényükre, ez is azt mutatja, -szükségük van a csoportoknak a fellépésre. Szegedről, Borsod-Abaú j- Zemplén megyéből is vál­lalják az utazást, még az alapítvány és az önkor­mányzat által felajánlóit költségtérítést sem kíván­ják igénybe venni. Volt olyan is, hogy selejtezőn választották ki azt a három együttest, amelyik részt vehet a fesztiválon. Ismert szakemberek is hivatalosaik a találkozóra, az egész napra tervezett programok között lesz ját­szóház, ezen belül bábké­szítés, táncház, melyhez a zenét gyermekegyüttes szol­gáltatja. A felnőttekből álló. kecs­keméti Circika bábegyüttes előadása nyitja meg a ta­lálkozót, s a helyi Prospero fellépése zárja. Az elkép­zelés kezdetben az volt, hogy Pest és Nógrád me­gye gyermek bábosai mu­tatkozzanak be Biatorbá- gyon. Az érdeklődés oly nagy, hogy az ország szá­mos részéből jennek majd gyerekek mesékkel, feldol­gozásokkal. Most egynapos lesz a fesztivál, talán jö­vőre sikerül hosszabb idő­re megszervezni. Biatorbágy Gyermek bábosok fesztiválja A római San Luca Aka­démián restaurátori mun­ka közben rábukkantak Angelo Torri (Bronzino) firenzei festő 1555-ben al­kotott, két külön fatáblá­ra festett képére. A két fa­tábla mindegyike 1,90 mé­ter magas és 1,09 méter széles, Szent Andrást és Szent Bartholomeust áb­rázolják imádság közben a kereszt tövében. A kétré­szes képet a San Luca Akadémián állították ki. A képet eddig a firenzei festő egyik tanítványának, Alessandro Allorinak tula- lajdonítoták. Az eredeti al­kotóra restaurálás közben jött rá a francia Anthony Pontabry, aki a Szent Andrást ábrázoló kép egyik Beszélgetések Dabason o Nyitott szellemben rázatot kérnek vallási prob­lémáikra, társaik — test­véreik — hitetlennek fog­ják őket tartani. A lelkész a világ teremtésének kér­dését említette jellemző példaként. A szervezők nemcsak az evangélikus vallás híveit várják, hanem mindenfaj­ta egyház tagjait, csak úgy, mint az ateistákat. Koczor Tamás bízik ab­ban, hogy egy olyan nyi­tott szellemű, érett társa­ság gyűlik össze, akikkel az egyszerű életkérdések­től a legbonyolultabb prob­lémákig mindenről lehet beszélni, vitatkozni, A plakátok és felhívások clíenére igen kevesen je­lentek meg az első beszél­getésben. A lelkész úr re­méli, hogy a következő al­kalmakkor. húsvét hetét ki­véve, szerdánként, este fél hétkor már több érdeklődőt láthat vendégül. (pachner) Beszélgetések a Bibliá­ról és mindenféle másról címmel a hónap elején egy olyan előadás-sorozat kez­dődött a dabasi művelődé­si házban, mely a szerve­zők szándékai szerint egy­fajta önképzőkörré szeret­ne alakulni. Ahogy azt Ko­czor Tamás evangélikus lelkésztől, a beszélgetés­sorozat vezetőjétől meg­tudtuk: céljuk, hogy olyan kört alakítsanak, ahol min­den lényegesnek és kényes­nek ítélt kérdést meg lehet beszélni. Koczor Tamás ta­pasztalatai szerint az em­berekben tartózkodó ma­gatartás alakult ki az egy­házzal szemben, függetle­nül attól,-hogy hívők, vagy ateisták. Nem mernek kér­dezni, félnek feltárni ké­telyeiket. Ez még inkább jellemző a magukat ko­moly kereszténynek valló emberekre, mint a „hitet­lenekre”. Attól tartanak ugyanis, hogy ha magya­Népszokdsoky mesterségek Rövidfilmek a múzeumban Részletes filmjegyzék és a .vetítéssel kapcsolatos idő­pont egyeztetése a múzeum közművelődési. osztályán történik. A filmvetítés az iskolai csoportok számára ingyenes. A filmvetítések után tárlatvezetést is lehet kérni előzetes bejelentés alapján. A népszokások, mestersé­gek, gazdálkodás, viseletek és még számos paraszti té­mák köréből filmvetítéssel egybekötött előadásokat tartanak iskolai csoportok számára a Néprajzi Mú­zeumban. (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 12.) Ybl Miklós első alkotása a fóti templom, mely a ma­gyar romantika egyik legszebb műve (Vimola Károly felvétele) málta fővárosunk központ­ját. A Nemzeti Múzeum mögötti Festetics- és Káro­lyi Lajos-palola, az Unger- ház, a Balassa-ház, a Vár­kert bazár, a Danubius kút és a lipótvái’osi templom építése fűződik — sok más mellett — nevéhez. Első műve, a fóti templom 1845 és 55 között készült el. Ak­kor már Károlyi István építésze volt a Pollack Mi- hálynál és a bécsi H. Koch­A Bölcsőtől a koporsóig címet viseli az a kiállítás, amely a közelmúltban nyílt meg a százhalombattai. Matrica Múzeumban. Népi textíliák várják a látoga­tókat, melyek a régi koro­kat, hagyományokat idé­zik. A kisgyermek életéhez kapcsolódó textíliák, a fő­kötők, ingek, pólyahuza­tok, keresztelőtakarók, rék- lik koronként változtak. De mívessé'gük, máig érvényes szépségük utalt az ünnep­re is. ami egy új élettel gazdagodó közösségé volt. Mert nemcsak a család fordult figyelemmel a gyer­mek és az anya felé. A tá­Bölcsőtől a koporsóig Em lékek a múltból

Next

/
Thumbnails
Contents