Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-06 / 56. szám

Göncz Árpád Borsodban1 őrizzük meg '56 tisztaságát! Göncz Árpád, a Magyar Köztársasáig elnöke csü­törtökön Borsod-Abaúj- Zemplén megyébe látoga­tott. Eszmecserét folytatott a megye vezetőivel, majd meglátogatta a Történel­mi Igazságtétel Bizottság észak-magyarországi szer­vezetének soros közgyűlé­sét, ahol több hajdani rab­társával is találkozott. A köztársasági elnök a köz­gyűlésen hangsúlyozta: a legfontosabb, hogy nap­jainkban is megőrizzük 1956 tisztaságát, a függet­lenségért és igazságért foly­tatott harc emlékezetét. Az ezt követően tartott sajtótájékoztatón Göncz Árpád újságírók kérdései­re válaszolva az Alkot­mánybíróság döntésével kapcsolatban elmondta: „a Zétényi—Takács-féle tör­vényt nem azért utaltam az Alkotmánybírósághoz, mert elégedetlen voltam azzal, hanem azért, mert az komoly vitát váltott ki mind a társadalomban, mind szakmai körökben. A döntés tudomásulvétele mellett az a véleményem, hogy egy országnak joga van ahhoz, hogy megis­merje saját történelmét és azoknak a nevét, akik fe­lelősek a hajdanvolt bű­nökért." A köztársasági elnök ez­után Muhi községbe láto­gatott, ahol ünnepélyes kö­rülmények között felavatta a község határában a ta­tárokkal vívott történelmi nemzetiségű ütközet, a „muhi csata” 750. évfordu­lója alkalmából állított mo­numentális emlékművet. A több szimbolikus építmény­ből álló hatalmas, kör alap. rajzú kompozíció Kis Sán­dor szobrászművész, vala­mint Vadász György és Váncza László építőművé­szek alkotása. Minőségi változást a lakáshelyzetben! —c--------------------------------------------------------------------------------------------­------------— Ne m időszerű a szerződésbontás AZ EXP0-K0NCEPCIÓ A KORMÁNY ELŐTT Nincs tömegközlekedés támogatás nélkül (Folytatás az 1. oldalról.) dés nem működtethető pia­ci alapon, központi költség- vetési támogatás nélkül. Ezért úgy határozott, hogy ki kell dolgozni a tömeg- közlekedés fejlesztési prog­ramját, beleértve a tömeg- közlekedési járműpark, a villamospályák, valamint a Volán-vállalatok autóbusz­állományának rekonstruk­cióját. Készüljön továbbá javaslat az önkormányzati és az állami támogatás rendszerének bevezetésére. A kormány hatályon kí­vül helyezte a Belügymi­nisztérium önkéntes segítői­re vonatkozó rendelkezése­ket. Az Országos Tudományos Kutatási Alapról szóló tör­vényjavaslatot ugyancsak megtárgyalta és elfogadta a kormány. A tervezet indít­ványozza, hogy hozzanak létre alapot a tudományos kutatások és a tehetséges kutatók támogatására. Kérdésekre szóba kerül­tek a legfrissebb televíziós ügyek, pontosabban az: miként vélekedik a kor­mány Hankiss Elemér, az MTV elnökének csütörtöki bejelentéséről, miszerint fenntartja a fegyelmi vizs­gálatot alelnöke, Nahlik Gábor ellen, és továbbra is Bányai Gábort tekinti általános helyettesének. Juhász Judit szerint mind­ez azt igazolja, hogy ered­ménytelenek maradtak azok a levelek és közlemé­nyek, amelyekkel a mi­niszterelnök válaszolt Han­kiss sajátos vezetői stílu­sára és felfüggesztési dön­tésére. Tekintettel arra, hogy Nahlik Gábor állami vezető, őt csak a kormány mentheti fel tisztségéből. A tv-elnöknek nincs joga fegyelmi eljárást indítani ellene, csupán kezdemé­nyezheti a kormánynál az eljárás megindítását. Hi­vatalosan Hankiss Elemér ezt nem tette meg — mondta Juhász Judit. Vé­gül kitért Antall József és Hankiss Elemér csütörtök reggeli, több mint egyórás megbeszélésére, amelyen részt vett Kulin Ferenc, az Országgyűlés kulturális bi­zottságának elnöke is. A találkozóról annyit közölt, hogy a felek fenntartot­ták álláspontjulcat. Megál­lapodtak abban, hogy a televízió szervezeti és működési szabályzatát mi­előbb jóváhagyásra elő kell készíteni. AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZOCIÁLIS, CSALÁDVÉ­DELMI ÉS EGÉSZSÉG­ÜGYI BIZOTTSÁGA Pat­rick Gardnernek, az Em­berek, Információ, Közössé­gek (PIC) elnevezésű angol cég magyarországi képvise­lőjének a jelenlegi hazai lakáshelyzetről és a cég ez­zel kapcsolatos programjá­ról szóló beszámolóját hall­gatta meg csütörtöki ülésé­nek első felében. A PIC lakásügyi tanács­adással foglalkozó angol vállalat 1991-ben tetté közzé első jelentését a ma­gyarországi lakáshelyzetről. Ez a jelentés vezetett a kormány 1992. évi tanács­adási programjához, amely­nek célja — mutatott rá az előadó —, hogy pz év fo­lyamán minőségi változás következzen be az önkor­mányzati lakáshelyzetben. Ezért a program már első részében közvetlenül az önkormányzati lakásügyi költségvetés megteremtésé­nek kérdésével foglalkozik. Az új stílusú költségvetés­nek az eddigiekből eltérően nemcsak a kiadási, de a bevételi oldalakat is tartal­maznia kell. Szintén jelen­tős lépés lesz az Ingatlan- kezelő Vállalatok megre­formálása, ha szükséges, megszüntetése. Az önkor­mányzatoknak tudniuk kell, mi van a birtokukban, s rendelkezniük kell e va­gyon potenciális értékéről alkotott elképzeléssel is, az üres földterületekkel és a nem lakás céljára szolgáló helyiségekkel. Az eseteik többségében e nyilvántar­tás létrehozására és vezeté­sére vagyonkezelő irodát hoznak létre. Végül, de nem utolsósorban fontos a lakásügyben az igények és az ellátottság széles körű vizsgálata. Nem lehet ugyanis megvalósítani az önkormányzati lakáskezelés reformját anélkül, hogy ki­kérdeznék a lakásban la­kók, a bérlők véleményét. Sok elmélet van arról, hogy mi az érték a bérlők szá­mára, de az egyetlen mód, hogy ezt megtudjuk: oda­menni és megkérdezni őket — vélekedett az előadó. A GAZDASÁGI BIZOTT­SÁG a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megvaló­sításáról és üzemeltetéséről kötött 1977. évi szerződés­ről szóló országgyűlési ha­tározati javaslatról tárgyalt, és annak támogatása mel­lett foglalt állást, A zárt ülést követően Takácsy Gyula (MDF), a bizottság elnöke arról tájékoztatta az MTI munkatársát, hogy a bizottság állásfoglalása sze­rint nem időszerű az ál­lamközi szerződés azonnali felbontása, az erről szóló törvényjavaslat, melyet a környezetvédelmi bizottság nyújtott be, egészében al­kalmatlan az általános vitá­ra. Az egyoldalú felbontás nemzetközi diplomáciai előkészítés nélkül nem he­lyénvaló, ráadásul elvágna minden további tárgyalási lehetőséget — foglalt állást a bizottság. Antall József miniszter- elnök a Cseh és Szlovák Szövetségi Köztársaság kor­mányfőjéhez február 26-án küldött levelében azt java­solja, hogy az összes ökoló­giai, nemzetközi jogi kér­dést háromoldalú bizottsá­gok bevonásával vizsgálják felül, egyidejűleg az építé­seket állítsák le. A határozati javaslat ál­lást foglal arról, hogy * parlament egyetért a mt- nisztereünök levelében fog­laltakkal. Emellett szüksé­gesnek tartja a legfonto­sabb diplomáciai testületek pontos tájékoztatását, a magyar álláspont bemutatá­sát annak érdekében, hogy a befolyásos nemzetközi szervezetek esetlege* köz­benjárásukkal előbbre vi­gyék a tárgyalásokat • megegyezés érdekében. A dokumentumtervezett ugyanakkor feljogosítja m kormányt az államközi szerződés felbontására, amennyiben a tárgyalások mégsem vezetnek ered­ményre. Ebben a nemkívá­natos esetben a kormány! a határozat alapján a par­lament felhatalmazza úf államközi szerződés megkö­tésére, amelyben a két or­szág rendezi az ökológiai* az árvízvédelmi és a hajó-* zási kérdéseket. A kormánynak 30 nap el­teltével kellene beszámolni* a parlamentnek az ügy fejleményéről. Mivel a ha­tározati javaslatot várha­tóan hétfőn vagy kedd«« tárgyalja a parlament, errs legkorábban április B-4al vagy 9-én kerülhet sor -t- mondotta Takácsy Gyula. Irány Európa Az integrálódást segítő új bizottság alakult r Társulási parlamenti bi­zottságot állít fel a kapcso­latok koordinálására a ma­gyar Országgyűlés és az Európa Parlament. Az újonnan létrehozandó testületről Hörcsik Richárd (MDF) országgyűlési kép­viselő az MTI-nek elmond­ta: a bizottság a magyar és az európai törvényhozás szorosabb kapcsolatainak ápolására hivatott. Életre hívása azután vált sürge­tővé, hogy Magyarország társulási szerződést kötött áz Európai Közsséggel. Ez­zel összefüggően Magyar- ország gyorsabb európai integrálódását, alkalmaz­kodását segítheti a buda­pesti és a strasbourgi tör­vényhozók intézményes kapcsolattartása. Az elkép­zelések szerint, ennek ér­dekében évente kétszer-há- romszor tartanának együt­tes üléseket a társulási parlamenti . bizottság égi­sze alatt, felváltva magyar, illetve európai parlamenti elnöklettel. A bizottság elő­reláthatólag már az idén megkezdheti munkáját. Leg­alábbis erre utal, hogy már készül a testület mű­ködési szabályzata, ame­lyet magyar törvényhozók szövegeznek meg. Hörcsik Richárd elmond­ta azt is, hogy a társulási bizottság mellett a magyar törvényhozás keretén belül is szeretnének létrehozni egy állandó bizottságot, amely az Európai Közösség ügyeivel foglalkozna. Hajléktalanok petíciója Hajléktalanok tüntettek csütörtökön a délutáni órákban Budapesten, a Bel­ügyminisztérium Roosevelt téri épülete előtt. A Buda­pesti Rendőr-főkapitány­ság ügyeletes tisztje az MTI kérdésére válaszolva közölte: 30-40 hajléktalan vonult az épület elé, s át­adott egy petíciót, amelyet a belügyminiszternek cí­meztek. Annak tartalmát az. ügyeletes tiszt nem is­merte. A tüntetők a gyüle­kezési törvénynek megfe­lelően előre bejelentették szándékukat, rendzavarás nem történt Képviselőnk kezdeményezte NYÁRI IFJÚSÁGI TÁBOR (Folytatás az 1. oldalról) titástudat erősítéséért, az anyanyelv megőrzéséért és ápolásáért. A szervezők azt szeret­nék, ha a táborban eltöltött idő lehetőséget teremtene a nemzeti és nemzetiségi kul­túra kérdéseinek az ala­pos megvitatására, de a célok között az is szerepel, hogy a rendezvényeknek erősíteniük kell a Kárpát­medencében élő különböző nemzetiségek közötti ba­rátságot, a régió népeinek megbékélését. A központi költségvetés 12 millió forintot különí­tett el a tábor megszerve­zésére és az előzetes szá­mítások szerint ez három turnusban közel 2000 sze­mély üdülését biztosítaná. A tervek szerint- három altábort hoznának létre, így valószínűsíthető, hogy lesz egy tiszta magvar anyanyelvű altábor és két vegyes nemzetiségű altá- bor, amelyekben magyar fiatalok is helyet kapná­nak. A napi program még nem készült el, de a tábor szervezőbizottságának tag­jai annyit már elárultak terveikről, hogy a sport-, rendezvények és kirándu­lások mellett több előadást is terveznek a néprajzi- és a honismereti körök te­vékenységével kapcsolato­san. Fontosnak tartják a ma­gyar történelem főbb kér­déseinek az ismertetését és megvitatását, és ha sike­rül megnyerni Benda Kál­mán történészt, akkor a felkért előadó Bethlen Gá­bor erdélyi fejedelem to­leráns politikájáról tartana előadást. Magyar, német, szlovák, délszláv és román fiatalo­kat várnak Magyarország­ról és meghívott vendégek­ként itt lennének a Romá­niából érkezett román, szé­kely és szász fiatalok, de számítanak horvát, szlovén, szerb, szlovák, ukrán, ru­szin és osztrák résztvevők­re is. Talán ezzel is ma­gyarázható, hogy történeti előadáson hangozzék el A monarchia és annak nem­zetiségi politikája a kora­beli Európában címmel. Megrendezik majd a ma­gyar költészet estjét, be­mutatják saját kulturális műsoraikat, és akinek ked­ve lesz rá, az benevezhet majd a közös éneklésbe is. Több mint valószínű, hogy a tábor felveszi Or­bán Balázs nevét, mert munkássága és az általa képviselt eszmeiség példa­mutató lehet mai zaklatott világunkban is. Papp János ÍKM—lposn SZABAD VÁLASZTÁST AZ ADÓRENDSZEREK KÖZÖTT! Indokolt az új adójogsza­bályok módosítása — fogal­mazta meg közös megbeszé­lésén Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter és Szűcs György, az Ipartes- tiiletek Országos Szövetsé­gének elnöke. A tárca ve­zetője hivatalában csütör­tökön fogadta az Iposz ügyvezető elnökségét. Az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közös közlemény­ben megfogalmazzák: a mi­niszter egyetért az érdek- védelmi szervezet által ki- fogásoltakkal. Az Iposz többek között az egyéni vál­lalkozók adóelőleg-levonási rendjének az önadózási el­vekhez történő igazítását kéri, valamint a 20 ezer fo­rintra csökkentett eszközér­ték kiigazítását a reális mértékre, továbbá megol­dást sürget adómentes fej­lesztési célú tartalékolá* kérdésében. Az Iposz delegációja hangsúlyozta, hogy szüksé* gesnek tartja az adórendi szerek közötti szabad vá­lasztás visszaállítását. A' magánkisipar számára id*«; gen mind a szafoadfoglalkoy zású magánszemélyek kate­góriája, mind a társas váj»; lalkozási forma! A szerv®«' zet az egyéni cégforma tár­sasági törvényhez igazodó elismerését kéri. A minisz­ter álláspontja szerint ezek a kérdések még továbhl egyeztetéseket és előkészí­tést igényelnek. Az OrszáJ gos Kisvállalkozás-fejlesz­tési Iroda már készíti * vállalkozásfejlesztési fele adatokkal kapcsolatos kor­mány-előterjesztés terveze­tét. amelybe a miniszter fel­kérésének megfelelően be­építik az Iposszal egye»-! tetett javaslatokat is. MUOSZ-állasfoglalás „A Magyar Újságírók Or­szágos Szövetsége felhív minden kollégát, hogy vál­laljon szolidaritást az Esti Hírlap jogi érvényesítéséért küzdő újságíróival, és ne vállaljon szerepet megtöré­sükben. A MUOSZ minden tőle telhető jogi és erkölcsi támogatást megad a kollé­gáknak.” Ez olvasható töb­bek között abbán a közle­ményben, amelyet a MUŐSZ elnöksége juttatott el csütörtökön az MTI-hez. A KŰOSZ állásfoglalása nehezen összeegyeztethető bizonyos alkotmányos jog­éi vekkel. Az alkotmányel­lenes tevékenység pedig meglehetősen veszélyes egy társadalmi szervezet szá­mára. Amint azt a Hírlap­kiadó Vállalat illetékesei is közölték, az Esti Hírlap ügyében a részvénypaket­tek súlya alapján az igaz­gatótanács hivatott dön­teni. így a MUOSZ állás- foglalása a jelenleg hatá­lyos magyar jog szempont­jából egyszerűen nem értel­mezhető. V^iPirlnP 3

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents