Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-30 / 76. szám
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGI SZÁMVETÉS (Folytatás az 1. oldalról.) végezni egy, akkor még függőben és országgyűlési tárgyalás közben lévő törvényjavaslattal kapcsolatban. Sólyom László hangsúlyozta: nem kívántak és a jövőben sem kívánnak beavatkozni a parlamenti döntéshozatal folyamatába. Szólt arról is, hogy a testület elmúlt évi munkájának egyaránt jelentős eredménye az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására vonatkozó törvény- javaslat, valamint a testület ügyrendjét tartalmazó törvénytervezet. Ezekből a dokumentumokból is kitűnik a testületnek az a törekvése, hogy korlátozni kívánja az Alkotmánybíróság politikai szerepvállalását. Törvényjavaslataikat megküldték az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságának, hogy terjessze a plenáris ülés elé. Hosszas hatásköri presztízsviták után a közelmúltban született a döntés: a bizottság nem óhajt foglalkozni az Alkotmánybíróság javaslataival, ezért azokat megküldték az előterjesztésre illetékes igazságügyi miniszternek. Az elnök a testület előtt álló feladatokkal kapcsolatban elmondta: az előkészítések után több jelentős döntés is áthúzódott 1992- re. Ezeken az ügyeken túl az Alkotmánybíróság előtt van többek között az egyházi ingatlanok kérdése, a kárpótlási törvény utólagos vizsgálata, a szakszervezeti és az önkormányzati vagyonról szóló jogszabályok, valamint a bírósági törvény alkotmányossági vizsgálata. Sólyom László kijelentette: az alkotmánybírók eddig is megőrizték politikai semlegességüket, s minden ügyben esküjük szerint, az alkotmányhoz hűen jártak el. Mindezekhez nyomatékkai hozzátette: a hatályos alkotmány — amelyet az új Országgyűlés 1990 nyarán módosított — mindenben megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket bármely korszerű jogállam alkotmányával szemben támasztani lehet. Mindszeníy-emlákünnepség Magyarsága küldetés volt (Folytatás az 1. oldalról.) alatt nemzeti és humanista elkötelezettségéről tett hitet. Utolsó lehetőségként A Pásztor Gyula vezette 35-ös frakció, valamint a történelmi platform megyei és fővárosi szervezeteinek képviselői hétvégi kétnapos budapesti tanácskozásuk eredményeképpen létrehozták a Történelmi Kisgazda Tagozatot-, amely az FKGP pártalkotmány keretein belül kíván működni. Ezzel — eleget téve néhány vidéki szervezet kérésének — a történelmi platformot felváltotta a történelmi tagozat. Mint ömolnár Miklós és Horváth László, a 35-ös frakció tagjai a sajtó képviselőinek elmondták: a tagozat célul tűzi ki a párt megmentését a Torgyán- féle pártvezetés révén egyre jobban eluralkodó szélsőséges, szélsőjobboldali irányzattól. További célja az FKGP belső demokráciájának helyreállítása, az egyszemélyi diktatúra, a szélsőséges ezközökkel folytatott következetlen, ellentmondásos'politika, személyi kultusz felszámolása. Habár erről a résztvevők véleménye megoszlott, a tagozat a párton belül kíván működni, és utolsó kísérletet tesz egy párton belüli mozgalom segítségével azon politikai út megtartására, amelyről a Kisgazdapárt az utóbbi hónapokban letérni látszik. Az MTI munkatársának kérdésére, miért nem lépnek ki a megalapítók a jelenlegi pártból, és miért nem alapítanak új pártot, Ómolnár Miklós kifejtette: nem kívánnak lemondani arról az utolsó esélyről, hogy a párton belül állítsák helyre a demokráciát és átmentsék a jövőnek a tradicionális, higgadt kö zéputas néppárti politikát folytató Kisgazdapártot. Ugyanígy Torgyán József pártból való eltávolítását is csak demokratikus eszközökkel tartják elképzelhetőnek. Ennek konkrét módját azonban később kívánják kidolgozni. Horváth László, akit a tanácskozás megválasztott a történelmi tagozat országos szervezőbizottsága el nőkének, kijelentette: a pártszakadás előtt ez az utolsó lehetőség a párt hagyományainak megmentésére. A tagozat stílusa és politizálása élesen elkülönül a jelenlegi pártvezetés terrorisztikus, erőszakos, megfélemlítő politikájától. A tanácskozás résztvevői ezenkívül elhatározták: felszólítanak minden a demokráciáért felelős politikai erőt, hogy határolják el magukat a Torgyán József által április 25-ére kezdeményezett „Harag napjától”, s tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a Torgyán-féle vezetés ne tudja befolyásolni a tömegeket. Ugyanerre a napra a Történelmi Kisgazda Tagozat országszerte meghirdeti a „Békés jövő napját”, amelyen program- ismertető nagygyűléseket kíván tartani. Emlékünnepség Tihanyban Egyházi és családi megemlékezés színhelye volt szombaton Tihany IV. Károly, az utolsó magyar király halálának hetvenedik és Zita királyné születésének 100. évfordul ója alkalmából. A tihanyi bencés apátság által rendezett bensőséges ünnepségen jelen volt Habsburg Ottó és családja. Az ünnepi szentmisét Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát pontifikálta. Emlékbeszédében az uralkodó feledhetetlen érdemei közé sorolta, hogy igyekezett megóvni a magyarságot az első világháború borzalmaitól. A szentmisén imádkoztak az egykori Monarchia volt országainak békéjéért, és az egymás közötti barátságáért is. A megemlékezés záróakkordjaként Habsburg Ottó elhelyezte annak a kálváriának az alapkövét, amelyet IV. Károly elpusztított emlékkálváriája helyett építenek Tihanyban. Az alapkövet Szendi József veszprémi meg3'és püspök áldotta meg. Mindszenty politikai szemléletéről szólva Antall József hangsúlyozta: hiba lenne tagadni királypártisá- gát, s hogy ellenezte a köztársaság kikiáltását. Ám a lényeg az, hogy alkotmányos parlamentáris rendszernek volt a híve. s törvényességet követelt. A centenáriumi emlékülést megelőzően a délelőtt folyamán Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek ünnepélyes szentmisét koncelebrált a mártír- sorsú főpásztcr tiszteletére, aki a magyar történelem egyik igen nehéz korszakában állt a magyar egyház élén. Majd a szentmisén részt vett. egy házi méltóságok a bazilika kriptájában megkoszorúzták sírját. A sírnál később koszorút helyezett el Antall József kormányfő is. MDF PEST MEGYEI GYŰLÉS Bizakodó légkörben (Folytatás az 1. oldalról.) mint bárhol a jól működő demokráciákban. Az csak a korábbi évtizedek beidegződése, hogy 99,9 százalékos részvételt kel] elérni a választásokon. Tudjuk, hogy ezt különféle kötelezésekkel lehetett felmutatni, és ilyesmire nincs szükség. Más kérdés, hogy egy jobban kiépített szociális védőhálóval. az Expo megrendezésével kapcsolatos új munkahelyek létesítésével remélhetőleg sokaknak tudunk majd nagyobb egzisztenciális biztonságot nyújtani. — Milyen határozatot hozott a gyűlés? — A következő választások sikere a két éve meghirdetett program, a rendszerváltoztatás következetes-. végrehajtása. Ennek tükrében támogatjuk a kormány erőfeszítéseit, a történelmi igazságtételnél és más kérdésekben; a földtulajdon rendezésénél a kárpótlási-, és szövetkezeti-, a társadalombiztosítási-, az oktatási és a médiatörvénynél, valamint a bírósági kinevezéseknél. Ügy látjuk a rendszerváltozáshoz nélkü- közhetetlenek a személyi változások. Ezért kérjük a kormányt, hogy éljen törvényes lehetőségeivel és határozottan hárítson el minden akadályt. Ga. J. Együtt sorsunk jobbra fordításáért Nagy öröm számunkra, hogy az MDF hoigytagjai elhatározták —- s nem is csupán most —, hogy tevékenykednek azokért az eszmékért, amelyeket ez a politikai mozgalom és párt az elmúlt időszakban is fontosnak tartott — hangsúlyozta Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, miniszterelnök az MDF Nőfórumán, amelyet vasárnap Gyümölcsoltó Boldogasszony napja alkalmából tartottak a szervezet székhazában. Napjainkban nagyon fontos, hogy meg tudják érteni az MDF-fel rokonszenvezőkkel, hogy ez a politikai párt azért küzd, hogy végső soron jobb legyen a nőknek, a gyermekeknek, a hazának — mondotta Antall József. Az MDF nőfóruma — miként FHó. Katalin ügyvezető elnök- a résztvevőket tájékoztatta — a szervezet ellenzéki korszaka óta tevékenykedik. Tagjai ez ideig főleg ad hoc feladatok teljesítésére vállalkoztak. Most azonban létrehozzák, illetve ahol már megalakult, bővítik helyi szervezeteiket, amelyekbe nemcsak az MDF-tagokat várják. Foglalkoznak a nők szociális problémáinak megoldásával, jogvédelmet nyújtanak a nőknek, kutatják a nők helyzetét, nőklubokat, olvasó-és önképző köröket, szaktanfolyamokat szerveznek, és terveik szerint nőkről szóló irodalmat adnak ki. Erősödő centrumjelleg BDSZ-küldöttértekezlet Rend, fegyelem, felelősség A Belügyminisztérium különböző hierarchizált szervezeteinél (rendőrség, őrezred) kemény rendre, fegyelemre és parancsnoki fallösségre van szükség, s éppen e rend és fegyelem megteremtése érdekében ezeknél a szolgálatoknál meghatározó szerepe lehet a sorra alakuló helyi érdekegyeztető fórumoknak — hangoztatta Boross Péter belügyminiszter a Belügyi Dolgozók Szakszervezetének (BDSZ) szombaton Budapesten megtartott második országos küldöttértekezletén. Arra is rámutatott. hogy az ország mai geopolitikai helyzete még legalább 10 évig fokozott belső rendet és fegyelmet kíván, s nem engedi, hogy e kérdésben engedményeket tegyünk. „Ne adja a sors, hogy szükség legyen olyan lépésekre, amelyek akár a határőrség, akár a rendőrség számára komoly kockázatot jelentő külső beavatkozás elhárítását jelentenék.” A miniszter szerint meg kell lennie annak a lehetőségnek, hogy a köz- biztonság romlása, vagy a közrend felborítására irányuló’ cselekedetek esetén, netán határainkat megsérteni szándékozókkal szemben bármikor fegyelmezett, hierarchizált, és parancsnoki felelősségen nyugvó szervezeteket tudjunk szembeállítani. Ezért ezeknél a szervezeteknél olyan szakszervezetekre van szükség, amelyek mindezeket figyelembe veszik — hangsúlyozta a belügyminiszter. Rámutatott arra is: mindegy, hogy régi vagy új a szervezet — a szakszervezet —, a fontos az, hogy stabil, szervezett háttérre támaszkodva képes legyen önálló véleményt formáló erőként, önálló arculattal, önálló elgondolások érvényesítéséért fellépni. Leglényegesebb azonban, hogy értse meg az idők szavát — mondotta a miniszter. A tanácskozás többszörösen hangsúlyozott központi gondolata az volt, hogy a BDSZ, a Belügyminisztérium legnagyobb és legrégebben alakult szakszervezete továbbra is a pártoktól való függetlenség és a tagság bizalmából elnyert legitimitás alapján kívánja végezni a munkáját. Az együttesen 14 ezer belügyi szakszervezeti tagot képviselő küldöttek a tanácskozáson egyebek között kiemelték, hogy ugyanakkor, amikor a Belügyi Érdekegyeztető Tanács hatékonyan látja el érdekképviseleti feladatát, az alsóbb szinteken még nagyon sok gondot okoz a szakszervezeti jogok érvényesítése. Számos küldött utalt arra, hogy a belügyi dolgozók egzisztenciális helyzete romlik. Ezzél ösz- szefüggésben utaltak arra, hogy a megkeseredett, és megosztott állomány erkölcsi és anyagi megbecsülés híján csak a legfontosabb feladatainak ellátására szorítkozik. A Magyar Demokrata Fórum arra törekszik, hogy a demokrácia, a lehetséges társadalmi béke érdekében megismerje a parlamenten kívüli pártok és szervezetek véleményét is, és ahol lehet, együttműködést alakítson ki velük — mondta az MDF országos választmányának szombati tanácskozásán elhangzottakat ismertetve Székelyhidi Ágoston ügyvivő. Leszögezte azt is: az MDF csak olyan pártokkal alakít ki érdemi kapcsolatokat, amelyek tartózkodnak a szélsőségektől, jöjjenek azok bal-, vagy jobboldalról. Az MDF számára ez egyben önmeghatározás is: azt jelzi, hogy a párt centrumjellegét kívánja erősíteni. A sajtó munkatársai érdeklődtek arról, milyen kritériumok alapján különítik el a szélsőségeket. Székelyhidi szerint ez főként politikai kategória, amelynek próbaköve, hogy az adott szervezet támogatja-e a rendszer- váltást, azaz vállalja-e a demokrácia, a függetlenség és az alkotmányosság értékrendjét. Az országos választmány foglalkozott az MDF-nek a cigány etnikum támogatásával kapcsolatos tennivalóival is. A testület körvonalazott egy minimális programot, amelynek központi törekvése a cigányság oktatási színvonalának emelése. Bár csodát az MDF sem ígérhet, azt remélik: kellő támogatást nyújthatnak a cigányságnak, hogy a piac- gazdaság viszonyai közepette ne sodródjon végérvényesen a társadalom peremére. FÜR LFLJOS: Nem szélsőségesek^ csak radikálisak „Az MDF pozíciója szerintem sokkal jobb, mint az úgynevezett közvélemény- kutatások elénk tártak. Van egy óriási nagy tömege az országnak, amelyik nem politizál. A következő választásokon az ő véleményük lesz a döntő. A politizáló kis rétegen belül pedig szerintem az MDF-nek ugyanolyan jó a helyzetük, mint korábban” — mondotta Für Lajos, az MDF ügyvezető elnöke, a párt somogyi szervezetének Marcaliban tartott értekezletét követő sajtótájékoztatón. Az MTI tudósítójának arra a kérdésére, már készen van-e, s ha igen, milyen az MDF stratégiája a következő választásokra, az ügyvezető elnök elmondta: „Most építjük fel a stratégiát. A szervezés, a propaganda stratégiáját. — Készül egy új program, készülőben van az új szervezeti struktúra is Most még tehát korai lenne nekem arról beszélni, hogy milyen stratégiánk van”. Az MDF-en belüli szélsőséges megnyilatkozásokról szólva az volt a véleménye, hogy ezek a hangok csali nagyon ritkán hallatszanak. Nincsenek szélsőségesek, csak az MDF-programot radikálisabban megfogalmazó nézetekről beszélhetünk.
