Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-30 / 76. szám
ŰLoiE-úi£é3®saf aEvójárat an Vörösvárról még Pestre járnak Pilisvörüsvár felé tart a busz. Zsúfolt. Nekem még jutott hely — igaz, nem ablak mellett —, de sokan állmaik. Ahogy mondani szokás: egy tűt nem lehetne leejteni. Döcögünk a fővárosi forgalomban, néhányan olvasnak, egy férfi pár sorral előttem Kurírt teregetett szét maga előtt, a másik oldalon egy fiatal nő Hócipőt, éppen mögöttem egy fekete fejkendős asz- szóny Mai Napot. Elhagyjuk az óbudai temetőt, kiélünk az épületek, üzemek, telepek közül. ELBOCSÁTÁSUKRA SZÁMÍTANAK Az ott jobbra már a Pilis. A Pilis véghetetlen erdőivel. Most fehér köd borul a hegyekre. Az út és a hegyek között földek terülnek el. Felszántva. A szántásban a tavalyi kukoricaszárak töve. A szárat levágták, a tövet meg így beleszántották a földbe. Aztán vannak szántatlan földek is. Gyümölcsösök vékony kis fácskákkal. Abbahagyom a kifelé bámulást, és észre veszem, hogy körülöttem csaknem mindenki alszik. Idősek és fiatalok, nők és férfiak, mind-mind alszanak, úgy ültükben. Mögöttem az asz- szony nem olvassa már a Mai Napot, hunyva a szeme. Alszik az a fiatal fiú, az a szőke lány... A mellettem ülő asszony — fehér nejlonkendőjén piros minták — szintén bóbiskol. (De mielőtt leszállnék, majd figyelmeztet, hogy leejtettem a kesztyűm. Ha nem szólt volna, ottfelejtem.) Alvójárat. Mikor is indult ez a busz? Negyed három után, fél három előtt. Akik itt alszanak körülöttem, hattól kettőig dolgoztak. Hánykor kelhettek? (Pilisvörösvár munkaképes lakóinak talán a nyolcvan százaléka Pestre jár dolgozni. Most még. Mert üzemek megszűnése, átszervezése miatt elbocsátásokra kell számítani.) Sose jártam még Pilisvö- rösváron. Sváb község. De hol lehetnek már azok a svábok? — gondolom. Nevek őrizhetik emléküket a temetőben, gót betűs német feliratok a sírköveken: geboren ... SVÁB ÉTELEK, SVÁB ZENÉVEL De nem. Ä községháza — emeletes fehér ház — homlokzatán ez áll: Rathaus. Odébbmegyek. Manhertz- kocsma... A Gaststätte Fetter kisvendéglő hirdetése hagyományos sváb ételeket, sváb zenét ígér. S egy tekintélyes épületre ezt írták: Halmschläger vendéglő. Oldalt, még: Gasthaus. Ide benyitok. Az L alakú helyiség hosszabbik, bejárattál szemben nyúló szárában díszesen terített asztalok sora. A világító fehér Száz bírósági tárgyalás Alkalmazkodó érdekvédelem abroszokon ragyognak a finom porcelántányérok, mindegyik előtt két pohár, oldalukon nem három, de öt evőeszköz, rózsaszín, keményített vászonszalvéta ágaskodik a közepükön. MÁRVÁNYTÁBLA HIRDETTE — Rendezvény lesz? Vagy lakodalom? — kérdezem a pincért. — Nem. Egyik sem. Nálunk mindig így van megtérítve. (A lakosságnak mintegy a hatvan százaléka sváb. Itt nem volt kitelepítés. Hogy miért nem, nem tudjuk pontosan. Hiedelmek vannak. Azt mondják, hogy a bánya miatt. Hogy kellettek, akik a bányában dolgozzanak.) Egy-egy házon márvány- tábla. Emléktáblának hiszem őket, míg el nem olvasom: a házban lakó mesterembert hirdetik. Egy üzlethelyiség ajtaja melletti kiíráson pedig igazán elcsodálkozom. Szennyvízelszállítás. A bejelentés után 48 órán belül... Miért kell a szennyvizet elszállítani? (A község alatt felgyűlik a szennyvíz. Csatornázni kell. Csatornatársulások szerveződnek. Készülnek a műszaki-gazdasági számítások. Ez most „azonnali határidős” munka.) Csepereg az eső. Szürke a piliSvörösvári főutca. A házak mögött az udvarok, kertek zöldellnek. Egy nyitott kapualjon át bemegyek az egyikbe. Egy néni, aki az imént a postaládáját nézte meg, kérdezi: • — Kit keres? Kit is? — Csak benéztem r— mondom egyelőre. Nádudvari Anna Ki véd meg minket? Sok helyen kérdezik ezt a munkavállalók. mert meggyengült, formalizálódott a szakszervezeti munka. Felfelé tekingetnek, egy képzeletbeli központtól várva hatásos megoldásokat. Nehéz megmagyarázni, hogy nem a választott, vagy alkalmazott tisztségviselők alkotják ezt a szervezetet, mert alig oldódik a régi beidegződés. Még nehezebb azoknak, akik munkanélküliekké váltak, kis szervezetekbe kerültek el dolgozni. — Hogy találnak rá az egykor szervezett dolgozókra? — kérdeztük Szűcs Fe- renctöl, az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezete Pest megyei titkárától. — Januártól megalakítottuk területi csoportunkat. A megye városaiban velünk és a tagsággal kapcsolatot tartó megbízottak fogják ösz- sze a kis munkahelyekre kerülteket, azt az úgynevezett szórványtagságot, amelyet a nyugdíjas, a munka- nélküli, a kft.-kbe került csoportok, személyek jelentenek. 4 xJíiritm — Hányán tartoznak ide, s milyen előnyük származhat a tagsági viszonyból? — Egyelőre még csak kilenc vénén. Ők azok, akik szervezett dolgozóként akarnak az építők családjába tartozni. Részben már jóváhagyták az iparági kollektív szerződéseket. Más részük ezután lép érvénybe azoknál a vállalatoknál, melyek tagjai a Gazdasági Kamarának. Hamarosan ehhez a szerződéshez igazodnak majd a cementiparban, a téglaiparbin, így a solymári és az őrbottváni téglagyárban is. A faiparban már egy éve létezik a kollektív szerződés, melyet azóta módosítottak is. — A dolgozók előnyére vagy hátrányára? — A szakszervezet által jóváhagyott megállapodáshoz képest csak előnyösebb pozíciót érhetnek el a munkavállalók. Ez az alapelv. — Milyen konkrét segítséget kaptak a területi csoport tagjai január óta? — Több sajátos panasz orvoslásával foglalkozunk. Mint például az elbocsátáskor elmaradt végkielégítés kifizetése. Száz pert indítottunk. Az eddig lezajlottak közül hatot már megnyertünk K. T. L Nonprofitral a nyereségért IRODÁK A DUNA KÉT PARTJÁN Szövetkezeti üdülőben töltöttük el a múlt nyári szabadságunkat. Szép hely, nyugodt hely — örvendeztünk az első napokban, míg be nem köszöntött egy hétre szóló esős, hűvös időszak. Akkor aztán törni kezdtük a fejünket, hogy fürdés híján, félnapos regényolvasás után, mivel is üssük agyon az időt. Kirándultunk a környező városokba, hogy az útikönyvek szerint eligazodva ismerkedjünk a vidék nevezetességeivel. Több helyen be sem mehettünk a címlistán szereplő falumúzeumokba, melyek éppen akkor nem tartottak nyitva, netán a kulcsot kezelő gondnokot kellett volna megtalálnunk, de nem sikerült. Ezek voltak az enyhébb esetek. A kéíségbeej- tők közé azt soroltuk, amikor a család egyik tagja hirtelen megbetegedett, s az üdülőben nem tudták megmondani, kihez és hová forduljunk orvosért. Várják a turistákat A Közép-Duna-vidéki Intéző Bizottságnál, Fábján Lajos főtitkárral nemrég arról sikerült eszmét cserélnünk, mennyire hiányos a kiránduló-, üdülőközpontokba, helységekbe érkező idegenek tájékoztatása. Pedig ez része, feltétele a turizmusnak. Hiánya ugyan nehezen ismerhető fel, mégis jelentkezik kedvezőtlen hatása. — No de, kérdezem én, hát akkor mire valók az idegenforgalmi hivatalok, a gomba módra szaporodó utazási irodák, ahol jelenleg csak az általuk szervezett utakra fizethetek be, esetleg foglalkoznak valuta- beváltással, a jobbaktól kaphatok néhány díjtalanul átvehető prospektust? — Az a tájékoztatás, amiről most beszélgetünk, tulajdonképpen már megMegszaggatták. Egyre gyakrabban fordul elő, hogy az utcai csőtöréseknél óhatatlanul más vezeték is megrongálódik. Van, amikor viszont a javítások során sérülnek meg a föld alatti vezetékek. Most is, mint a képen látható, a telefonvonal szakadt meg Délegyházán, a Rákóczi utcában. A dabasi postások azonban máris a helyszínen vannak, és mára már él a vonal. (Erdős! Agnes felvétele) haladja a hatáskörüket, lehetőségeiket. Ügy tűnik, nem várható, hogy lényegesen javulna az efféle szolgáltatás — bizonygatja a főtitkár, s egy szakkönyvet is a kezembe ad. Ebben tömör meghatározás olvasható arról, amit az idei szezon kezdetén az ország negyven településén már pótolnak. Ingyen tájékoztatnak Az idén többek között Budapesten, a Balaton nagyobb helységeiben, Miskolcon, Győrben, Pest megyében, s a Dunakanyar szomszédos településein, így Szentendrén, Vácott és Esztergomban idegenforgalmi irodák nyílnak meg. Az Országos Idegenforgalmi Hivatal tájékoztatója szerint, ezek a fejlett európai országokban már működő hálózat mintájára jönnek létre. Ott a vendégfogadói vállalkozások szerves részének tekintik őket. Munkájuk közszolgálatnak minősül, szolgáltatásuk ingyenes, a bel- és külföldi vendégek tájékoztatása általuk valósul meg. Az irodák rendszerint a legforgalmasabb helyen találhatók meg. Érdeklődhet náluk az üzletember, a szórakozni, ismereteket gyűjteni akaró vendég. Segítik az önkormányzatokat a turisztikai vonzerők feltárásában, bevételeik növelésében, A tájékoztató szerint az Országos Idegenforgalmi Tanács egyetértésére van szükség ahhoz, hogy mielőtt még a teljes magyar- országi hálózat időszerű lépésként állami támogatással kiépülne, s az érdekelt önkormányzatok a javaslathoz csatlakoznának; az Idegenforgalmi Alapból az irodákat évi 1 millió forintból támogatnák. Ez még csak 20 százaléka lenne a fenntartási költségeknek, a többit az érdekelt helységek költségvetéséből kellene fedezni. A piaci indokok mellett felsorolják még a javaslat készítői a szakképzett munkaerő foglalkoztatásának így teremtődő lehetőségét. Ez szintén jelentős ok manapság. Nyomós érvként hivatkoznak a világkiállítás megrendezésére, amivel kapcsolatban rengeteg feladatot kell majd teljesíteni. Ebben a foglalkozási ágban például érteni kell a szállás, az étkezés, a programok helyi és regionális megszervezéséhez, a szabadidőhöz szolgáló ajánlatok megtételéhez. — Mivel foglalkozhatnak még ezek a nálunk új típusú irodák? Kérdezem, de válasz helyett kézbe kapom a tájékoztatót, melyben felsorolják, hogy a különféle intézmények, szervezetek programjainak ismertetésén túl, kezdeményezhetnek önálló programot. Törekedni kell egységes adatnyilvántartás kialakítására, később be lehet vezetni a számítógépes-információs rendszert, az egymás közti tájékoztatást, célszerű ismertető és propagandafüzetek szerkesztése, kiadása. — Nonprofit vállalkozás — mondja Fábján Lajos —, amely támogatással tud csak létrejönni, de a maga módján többszörösen adja vissza a rá költött pénzt. Önálló szakma Feltéve persze, ha van miből előlegezni, nyereség reményében beruházni. A tervek szerint az önkormányzatok lennének a tulajdonosai a legalább 25- 35 négyzetméter alapterületű, utcára nyíló irodáknak, ahol szükséges, hogy legyen telefon, telefax, információs pult. Fontos, hogy az ügyfél kényelmesen tudja elhelyezni a csomagját, az iroda előtt szállhasson ki a gépkocsiból. Az irodákban 3-5 megfelelő szaktudású, idegen nyelveket beszélő munkatárs dolgozna. Képzésükre a Foglalkoztatási Alap finanszírozásával a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Vállalat hajlandó. Az első negyven tájékoztatóiroda megnyitását június-július tájára tervezik. Kovács T. István ÉLŐ KAPCSOLAT A MEGYEHÁZÁVAL Pártok képviselőivel tárgyalnak A megyei önkormányzat nemzetiségi és társadalom- politikai bizottsága az ön- kormányzat fennállása óta több olyan fórumot szervezett, amelyen a munkájukhoz kapcsolódó legkülönbözőbb szervezetekkel vették fel a kapcsolatot. A bizottság így feladatait nagyobb kitekintéssel, az aktuális információk megszerzésével, élő kapcsolattartással és jó tapasztalatcserével tudja biztosítani. A ma délután 1/2 2 órakor tartandó bizottsági ülés kerekasztal-beszélgetés forrná j ban zajlik majd, s mint azt a művelődési iroda vezetőjétől megtudtuk, a találkozónak nincs különösebb apropója. A megyében dolgozó pártok vezető politikusait hívták meg az ő tapasztalataikra kíváncsiak, az önkormányzati törvény érvényesüléséiül fognak beszélgetni. Mint azt valamennyien tudjuk, Pest megye önkormányzatának képviselői között is a legkülönbözőbb pártok színeiben ülő urak és hölgyek vannak, s fontos, hogy munkájuk során, az önkormányzati tevékenység gyakorlásánál, ne pártérdekek vezéreljék döntéseiket, hanem elsősorban az általuk képviselt települések, városok és falvak érdekeit tartsák szem előtt. Joggal feltételezhető, hogy a mai beszélgetés e célt fogja szolgálni. A nemzetiségi és társadalompolitikai bizottság tagjai a maihoz hasonló fórumot tartottak már a nemzetiségekkel és terveik között szerepel az egyházakkal való kapcsolatfelvétel is, hiszen mint mondták vertikumokban kell gondolkodni és beszélgetni.
