Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

Súlyos harcok Boszniában Bulgáriában teijsd a sztrájk Bulgáriában terjed a bá­nyászsztrájk, a madani bá­nyavidék urán-, ólom- és cinkbányái munkásainak tiltakozó akciójához már egyes szénbányák is csatla­koztak. Egyelőre semmiféle ered­ményt nem hoztak a sztráj­kolok és a kormány képvi­selőinek a tárgyalásai. A sztrájkot a Podkrepa anti- kommunista szakszervezet bányásztagozata hirdette meg. A bányászok nem kö­vetelnek magasabb béreket — cáfolta a bolgár sajtó egyes jelentéseit a Podkre­pa egyik vezetője a szófiai televízióban. A tiltakozó akcióval azt akarják elérni, hogy a veszteségesnek nyilvánított bányavállalatoknál fizessék ki a november óta nem fo­lyósított fizetéseket, dol­gozzanak ki átképzési prog­ramokat a bezárásra ítélt bányák munkásai számára, javítsák a munkafeltétele­ket, s váltsák le Ivan Pus- karov ipari és kereskedel­mi minisztert, mert hivata­la nem teljesítette azokat a megállapodásokat, amelye­ket tavaly kötöttek a bá­nyászok a kormánnyal. A nemzetközi közvetítési kísérletek ellenére ismét emberek haltak meg és se­besültek meg szombaton a Karabahért vívott fegyve­res harcban. A RIA han- kendi (sztyepanakerti) je­lentése szerint az azeri erők rakétatámadásokat hajtot­tak végre Saumjanovszk körzete ellen. A lövedékek a helyi lakosok közül töb­bet megöltek, illetve meg­sebesítettek. Pontos adatok egyelőre nem ismeretesek. A RIA jelentése szerint a válságban közvetítő iráni külügyminiszter-helyettes meghívta Oroszországot a Karabah ügyében tartandó béketárgyalósokra, Mah­mud Vési hírek szerint azt szeretné elérni, hogy ked­den üljenek tárgyalóasztal­Zviad Gamszahurdia volt grúz elnök fegyveres hívei elfoglaltak három várost a volt szovjetköztársaság nyugati részén, és elűzték a helyi vezetőket — jelen­tette be a grúz belügymi­nisztérium vasárnap. A mi­nisztérium illetékesei úgy tudják, hogy az elűzött el­nök katonái Kobit és Aba- sát még szombaton este, Szenakit pedig vasárnap hajnalban szállták meg. A 100-150 tagú csapatok A jugoszláv hadsereg Banja Luka-i területi pa­rancsnoka szerint a horvát haderő agresszorként van jelen Bosznia-Hercegoviná­ban. Momir Talic vezérőr­nagy az országos védelmi tanács Banja Luka-i ülése után újságíróknak elmond­ta: Horvátországot a világ önálló országként ismerte el, így Boszniában tartóz­kodó egységeit idegen had­erőnek kell tekinteni. Talic szerint „meglepő, hogy a boszniai vezetés nem a horvát, hanem a szövetségi hadsereg egységeit tartja behatolónak, pedig ez utóbbi senki integritását nem fenyegeti, sőt minden nemzetet egyaránt védel­mébe vesz”. A főtiszt szerint a szövet­ségi haderő nem fogja to­vább eltűrni barikádok emelését a köztársaság te­rületén; minden rendelke­zésére álló eszközt bevet majd ezek eltávolítására, s megakadályozza az etnikai villongások folytatódását is. A Bosanski Brodban fel­állított horvát—mohame­dán közös válságközpont munkatársa a Yutel függet­len belgrádi tévének el­hoz Örményország, Azer­bajdzsán, Karabah és Oroszország küldöttségei. Karabah parlamentje, a Legfelsőbb Tanács megtor­ló intézkedéseket helyezett kilátásba Azerbajdzsánnal szemben, ha a bakui veze­tés nem tartja tiszteletben a tűzszünet előírásait. A hankendi (sztyepana­kerti) nyilatkozat szerint a karabahi hatóságok ellen­lépések megtételére kény­szerülhetnek a polgári la­kosság megvédése érdeké­ben. Karabah lakosainak 80 százaléka örmény nemzeti­ségű. A parlamenti állásfogla­lás minden felelősséget el­hárít magától arra az eset­re, ha fokozódna a körzet­ben a katonai tevékenység. egyik városban sem talál­tak ellenállásra. A független Interfax hír- ügynökség szerint a tbiliszi kormány saját haderejének mozgósításával válaszolt az akcióra. Gamszahurdia exelnök tartózkodási helye tovább­ra is ismeretlen, bár a Reuter szerint igen sokan feltételezik, hogy az Orosz­országhoz tartozó csecsen területen bujkál. mondta: a helyzet a bosz­niai városban kritikusra fordult. Haladéktalan tűzszünetet sürgetett szombaton Bosz­nia-Hercegovina elnöksé­ge, miután a köztársasági vezetés hiába próbálta megbékíteni a szemben ál­lókat Bosanski Brodban. Ugyanakkor egy mohame­dán vezető ENSZ-megfl- gyelők kiküldését sürgette azzal érvelve, hogy a bosz­niai harcok még véresebb­nek bizonyulhatnak, mint a június óta tízezer ember­életet követelő horvátor­szági csaták. Banja Lukánál lezuhant a jugoszláv légierő egy Orao típusú harci gépe. A szerencsétlenség körülmé­nyei nem ismeretesek. Egyes jelentések szerint ez az eset is azt bizonyítja, hogy a jugoszláv légierő részt vesz a Bosanski Brod- nál zajló harcokban. Vasárnap délelőtt befe­jeződött az Emberi jogok című nemzetközi szimpó­zium Temesvárott. A ren­dezvény sikeréhez hozzájá­rult. hogy a meghívottak szép számban jelenlek meg. Ez alól a román parlament képviselői képeztek csak kivételt. Közülük főként a nemzetiségi képviselők vet­tek részt és mindössze egy román képviselő. Ezt ellen­súlyozta az, hogy a külön­böző pártok temesvári kép­viselői nagy számban jelen voltak, közöttük még a Ro­mánok Nemzeti Egység- pártjának a képviselője is, aki a találkozás végén ki­Megdöbbenéssel fogad­juk, s a leghatározottabban elítéljük a magyarországi újságcikkeket és egyéb megnyilvánulásokat, ame., lyek rágalmazó, becsület­sértő módon támadják tag­társunkat, Király Bélát — írják nyilatkozatukban a New Jersey-i magyar öreg­diák-szövetség, a Bessenyei Kör tagjai. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy Király Béla 34 éves emigrációja alatt tör­ténelmi jelentőségű ered­Horvátországból több frontról is összecsapások­ról érkeztek jelentések. A zágrábi rádió szerint a szö­vetségi hadsereg tüzérsége támadta a horvát állásokat Eszéknél és Károlyváros- nál, a gyalogság pedig át­törést kísérelt meg Sziszek körzetében. Incidenseket jeleztek, Pakracból, Ü-Gra- diskából, Vinkovciból, to­vábbá a tengerparti Zárá­ból, Sibenikből és Dubrov­nikből is. Gospicben általá­nos riadót rendeltek el. Ugyanakkor fogolycserét hajtott végre a horvátor­szági Kelet-Szlavóniában a horvát hadsereg és a ju­goszláv központi haderő. A Tanjug jelentése szerint a 370 horvát katona és a 40 szerb polgári személy cse­réje az EK-megfigyelők és a Vöröskereszt illetékesei előtt zajlott le. jelentette, hogy ha nem is értett egyet az elhangzott gondolatokkal, úgy érzi: a dialógusra szükség van. A dialógus szükségét hangsúlyozták azon a nem­zetközi sajtókonferencián is, amellyel az egész szim­pózium véget ért. Ezen Dick Tamás professzor (Egyesült Államok) megje­gyezte: ennek a találkozó­nak legnagyobb érdeme az, hogy egyáltalán megtörtén­hetett, és egyáltalán meg­történt. Ez egy olyan hi­vatkozási alap lesz, amire a további hasonló jellegű konferenciák épülhetnek. ményeket ért el a magyar ügy megismertetésében egyetemi tanárként, wa­shingtoni konzultánsként sok amerikai törvényhozó­ban, kormánytagban kel­tette fel, tartotta ébren a tiszteletet ’56 forradalma iránt. — Bízunk abban, hogy a felelősen gondolko­dó magyar közvélemény ugyanúgy elítéli az alantas módon támadó botrány­propagandát, mint mi — írják az amerikai magya­rok. Biztonsági Tanács Karabahban folytatódik Gamszahurdia nem hagyja Emberi jogi konferencia Temesvárott Amerikai magyarok Király Béla védelmében Dubcek ismét pártvezér Alexander Dubceket vá­lasztották meg a Szlovákiai Szociáldemokrata Párt el­nökévé. Az 1968-as prágai tavasz reformkommunista vezetője az 1989. novemberi forradalom idején a Nyil­vánosság az Erőszak Ellen nevű szlovák népmozgalom képviseletében tért vissza a politikába, és ennek színei­ben lett a csehszlovák szö­vetségi gyűlés elnöke. A mozgalom azonban időköz­ben jobboldali politikai párttá alakult át, és kezde­ti tömegbázisának orosz­lánrészét elvesztetté. Dub­cek a közelmúltban belé­pett az egyre izmosodó Szlovákiai Szociáldemok­rata Pártba. Csehszlovákiában idén június 5-én és 6-án tartják a parlamenti választásokat. 2 ^fiíriop A szlovák szociáldemokra­ták már a csatlakozáskor saját választási „vezérük­ké” kiáltották ki a veterán politikust, most pedig a párt elnökévé választották a Pozsonyban zajló kong­resszuson. Nagykövetünk aggódik Erdős André magyar nagykövet pénteken aggo­dalmát fejezte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsában a legújabb, bosznia-hercego- vinai incidensek miatt, rá­mutatva: a fejlemények ne­hezítik a békefenntartó erők telepítését — jóllehet ütiiföMi események egy mondatban FRANCESCO COSSIGA olasz köztársasági elnök va­sárnap Varsóba utazott, hogy találkozzék Lech Walesa lengyel köztársasági elnökkel, majd rögtön utána Moszkvába megy négynapos látogatásra. MÉRGEZŐ ANYAGOT SZÓRTAK a terroristák az egyik török laktanya víztárolójába, és csak a szerencsé­nek köszönhető, hogy senki sem szenvedett mérgezést. PERCIVAL JAMES PATTERSON személyében megvá­lasztották a lemondott jamaicai miniszterelnök pártbeli utódját, s ezzel a Karib-tengeri ország jövendő minisz­terelnökét. NYELVÜK, KULTÚRÁJUK MEGŐRZÉSE ÉRDEKÉ­BEN tüntettek Tokió központjában a szigetország ősla­kói, az ainuk. e csapatok mielőbbi érkezé­se sürgető. Ausztria ENSZ-képviselő­je, a magyar véleményhez csatlakozva, hasonló szel­lemben szólalt fel az ülé­sen. A 14 000 főnyi ENSZ- csapatokból eddig mintegy ezer van a helyszínen. A tervek szerint április köze­pére kell a teljes létszám­nak megérkeznie. A tanács pénteki ülésén lényegében kidolgozták a Líbiára vonatkozó határo­zati javaslatot, amelynek elfogadását a jövő hét ele­jére tervezik. A határozat április 15-ig ad határidőt Líbiának két, repülőgép- merényletekikel gyanúsított ügynöke kiadására. S arra, hogy hagyjon fel a terro­rizmussal. terrorista csopor­tok támogatásával. Ameny- nyiben Líbia az újabb ENSZ-döntésnek nem tesz eleget, általános légiforgal­mi tilalmat, illetve fegyver­szállítási embargót rendel­nek el az országgal szemben. TIB-közgyűlés Minden ellenkező híresz­telés ellenére a TIB nincs válságban — hangoztatta Zimányi Tibor a Történel­mi Igazságtétel Bizottság szombati, budapesti köz­gyűlésének megnyitóján. E megállapítása válasz volt arra, hogy a közel­múltban a volt politikai foglyokat és 1956-os forra­dalmárokat tömörítő szer­vezet azzal vádolta meg a TIB-et, hogy eltért eredeti szellemiségétől. Több ala­pító tag — például Darvas Iván, Vásárhelyi Miklós, Dörnbach Alajos bejelen­tette kilépését. Lemondott a szervezet elnöke, Hegedűs László is. Zimányi azonban maga is elismerte, hogy a szervezetnek új alapsza­bályra van szüksége. Hegedűs B. András alel- nök — aki ugyancsak meg­vált tisztétől — ezzel éppen ellentétben kétségbe vonta a mostani közgyűlés legiti­mitását. Bírálta „a Pofosz- ból kiszakadt csoportot”, amely később csatlakozott a szervezethez. Bírálta Tilt- man Józsefet, mivel úgy nyilatkozott, hogy a TIB- nek vállalnia kell a min­denkori kormánnyal való lojális magatartását. Hege­dűs B. András véleménye szerint a szervezetnek pár­toktól függetlennek kell lennie. Pomogáts Béla, szintén lemondott elnökségi tag, aki a magyar határokon tú­li, sérelmet szenvedett ma­gyarság rehabilitációjával foglalkozik, a szolidaritás szükségességére hívta fel a figyelmet, és aggodalmának adott hangot azzal kapcso­latban. hogy az országban a konszenzusra való törekvés helyett egyre jobban a gyű­lölködés erősödik. A folytatódó vitában a felszólalók közül többen bí­rálták a mozgalom irány­vonalával elégedetlen „30- ak csoportját”. Azzal vá­dolták őket, hogy a TIB szétverésére törekednek. Az ellentábor azt vetette a Zi­mányi Tibor-féle csoport szemére, hogy manipulálja a tagságot. Fónay Jenő, a Pofosz elnöke felszólalásá­ban olyan csúcsszervezet létrehozását javasolta, amely egységesen lépne fel a volt politikai foglyok ér­dekében. Fónay beszédében aggodalmát fejezte ki a széthúzás miatt, s annak a véleményének adott han­got, hogy az egyetlen ellen­fél a régi MSZMP, amely rendkívüli határozottsággal és szervezettséggel szálil sík­ra céljaiért. Sok bírálat hangzott el az Alkotmány- bíróság Zétényi—Takács­törvénnyel kapcsolatos ál­lásfoglalásával kapcsolat­ban. A titkos szavazás ered­ményeképpen a TIB tiszte­letbeli elnökévé Nagy Er­zsébetet választották. Az alelnökök: Zimányi Tibor, Tittman József és Erdész Gyula lettek. A választ­mány tagjai: Kopácsy Sán­dor, Méder Ferenc, Mester Endre és Hűvös Oszkár. Duray Miklós jóslata Jobbra át! Ha a közvélemény-kuta­tásoknak megfelelően ala­kul a politikai térkép a vá­lasztásokon Csehszlovákiá­ban, akkor előreláthatólag Csehországban jobboldali konzervatív, Szlovákiában pedig nemzetíszocialista, szélsőjobb felé tendáló irányzat tör előre — hang­súlyozta Duray Miklós, a Szlovákiai Együttélés Moz­galom vezetője a Magyar Demokrata Fórum XIV. kerületi szervezetében szombaton tartott előadásá­ban. Elmondta, hogy a két szemben álló erő határozza majd meg Csehszlovákia közeljövőjét. A két ellenté­tes erő döntő lehet Cseh­szlovákia sorsa szempontjá­ból, szétfeszítheti az orszá­got. Ebben a helyzetben a ki­sebbségek helyzete átmene­tileg rosszabbodhat, de a konszolidálás után megvál­tozhat az új államalakulat politikai térképe. Minden­képpen azzal kell számolni, hogy két, egymással ellenté­tes politizálási stílus kerül előtérbe a választás után. Az Együttélés Mozgalom­ról szólva Duray Miklós el­mondta: célja a különböző kultúrájú, nyelvű, nemzeti­ségű állampolgárok együtt­élésének politikai szervezé­se, a kisebbségek jogainak biztosítása. Országos politi­kai szervezetként mind a Cseh Köztársaságban, mind a Szlovák Köztársa­ságban működik. A válasz­tásra készülve sikerült úgy összeállítaniuk a jelölőlis­tát, hogy a zömmel magya­rok mellett lengyelek, ru­szinok, németek és cigányok is szerepeljenek rajta. MCDSZ-kongresszus Sárdobálósdi Súlyos vádakkal illették egymást a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetsége elnökségének tagjai a szervezet szomba­ton Budapesten tartott rendkívüli kongresszusán: Náday Gyula elnök tájé­koztatta a résztvevőket, hogy a választmány egyes tagjai vétettek az alapsza­bály ellen, nem feleltek meg az apparátusi megbí­zatásnak. Lakatos István alelnök jelentős pénzösz- szeggel nem számolt el, nem tárgyalóképes. Azért hívták össze a rendkívüli kongresszust, hogy von­ják meg a bizalmat tőlük, és újítsák meg a vezetősé­get. Meghívták Lakatos Istvánt is, ő azonban az elnökség más tagjaival együtt nem akar részt ven­ni a tanácskozáson — han­goztatta az elnök. Ugyanakkor Lakatos Ist­ván, valamint Farkas La­jos ügyvezető alelnök, Pu- soma József főtitkár és a szervezet más tagjai a kongresszus színhelye előtt a lépcsőn ülve a Legfel­sőbb Ügyészséghez címzett nyilatkozatban rögzítették: nem engedték be, erőszak­kal távol tartották őket. A Magyarországi Cigá­nyok Demokratikus Szö­vetsége megalakulása óta igényli a társadalom se­gítségét a cigányság gazda­sági, szociális, egészségügyi, oktatási, foglalkoztatási problémáinak megoldásá­hoz — mondották. A ma­gyarországi cigányság tár­sadalmi diszkriminációként éli meg, hogy még mindig nem képviseltetheti magát a döntéshozó és végrehajtó állami szervezetekben. A kongresszuson megvá­lasztották a szervezet új vezetőségét. Az elnök újra dr. Náday Gyula, az alel­nök Csányi Géza lett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents