Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-30 / 76. szám

MAI SZÁMUNKBAN Alkalmazkodó érdekvédelem (4. OLDAL) Csak nézegetik, de nem veszik (5. OLDAL) Szovátai vendégek Százhalombattán (6. OLDAL) A város üzemeltetni akarja a kompot (11. OLDAL) A csodadoktor ára (13. OLDAL) XXXVI. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM L>-a: 11,50 forint 1992. MÁRCIUS 30., HÉTFŐ PEST \ MEG VEI Antall József: Semmilyen demagógiát! A magyar kormány el­következő kétévi legfonto­sabb feladatának a politi­kai stabilitás fenntartását nevezte Antall József mi­niszterelnök a BBC World Service vasárnapi telefonos élő műsorában. A világ minden részéből érkező hallgatói kérdésekre válaszul Antall József első­nek azt hangsúlyozta: az a legfontosabb, hogy semmi­lyen irányú demagógia se hátráltassa az átalakulás súlyos problémáinak meg­oldását. A miniszterelnök nyugati hallgatók kérdéseire el­mondta, hogy a magyar kormány minden bírálatot, javaslatot szívesen fogad a Magyarországon élő ki­sebbségek ügyében, de ugyanilyen érzékeny a kör­nyező országokban élő ma­gyarság sorsára. — Minden szomszéd országgal jó és korrekt a kapcsolatunk, ha megtartják a kisebbségi jo­gokat — mondta Antall Jó­zsef, majd hozzátette: — Magyarországon nem nő az idegengyűlölet, nincs jelük európai átlagtól eltérő je­lenségeknek, de a szélsősé­ges nézeteket vissza kell szorítani. A magyar nép évszázadok óta befogadó nemzet, a múlt század vé­gén az orosz pogromok elől menekülő zsidók száz­ezreinek, a második világ­háború idején lengyelek­nek, kétszázezer romániai magyarnak adtunk otthont és még 1989-ben is nálunk leltek átmeneti menedékre a keletnémetek. Az idege­nekkel való bánásmódban vállalom az összehasonlí­tást bármely országgal — mondta Antall József. Ep®ss-közgyűlés Ezentúl kamaraként Iposz—Magyar Kézműves Kamara néven működik a jövőben az IpartestUletek Országos Szövetsége. E dön­tést a szervezet szómba on Budapesten összeült kétna­pos közgyűlésén hozták. Az Iposz szerkezeti fel­építése miatt már jelenleg is alkalmas arra, hogy ka­maraként működjön, való­di kamarai jogosítványokat azonban csal: az erről szóló törvény megalkotása után kér. A szervezet ezért aktí­van részt kíván venni a törvény előkészítésében. A téziseit már ki is dolgozta. Az Iposz a kamarai ke­rettörvénytől azt várja, hogy szavatolja a gazdasági érdekképviselet jogi garan­ciáit, és hatásköri feltétele­it. Tapasztalatai szerint ugyanis a kormányt jelen­leg semmi sem kötelezi az érdek-képviseleti szerveze­tek kezdeményezéseinek fi­gyelembevételére. Szövetség dákul GödoHm Országos diáktalálkozó Magyarországi egyeteme­ken és főiskolákon tanuló, magyar anyanyelvű külföl­di diákok rendeztek orszá­gos találkozót a hét végén, Debrecenben, a Kossuth Lajos Tudományegyetemen. A mintegy háromszáz er­délyi, kárpátaljai, felvidéki és vajdasági diák nyolcvan­nyolc egyetemről, illetve fő­iskoláról érkezett a cívis­városba, hogy a „Magyar- országon tanuló külföldi magyar anyanyelvű diákok szövetségének” megalakítá­sát előkészítse. A szövetsé­get a. tervek szerint Gödöl­lőn alakítják meg a közel­jövőben. A hazánkban tanuló kül­földi magyar diákok legna­gyobb problémája — mint azt Danghel Edith, a talál­kozót szervező Tarisznya öntevékeny csoport vezetője elmondta —. a pénzhiány. A leendő szövetség — az alapítók szándéka szerint — felkutatja a különféle alapítványok nyújtotta le­hetőségeket, hogy enyhítse az itt tanuló külföldi ma­gyar diákok gondjait. MDF^ PEST_MEGYEI^ GYŰLÉS^ Bizakodó légkörben A szigetszentmiklósi gim­náziumban tartották az el­múlt hét végén az MDF Pest megyei gyűlését, me­lyen a helyi szervezeteket több mint 120 résztvevő képviselte. A rendezvény vendége volt: dr. Balsai István, Bogárdi Zoltán, dr. Bethlen István, Roszik Gá­bor és dr. Várkonyi József. — Milyen alkalomból ke­rült sor a tanácskozásra? — kérdeztük a gyűlést kö­vetően dr. Hoppál Endrét, az MDF Pest Megyei Vá­lasztmányának elnökét. — A ciklus feléhez ér­kezve fel kell készülnünk a következő választásokra. Számot vetünk azzal, hogy hol tartunk, mit tudtunk elérni, és milyen hiányos­ságaink vannak. Pest me­gye az előző választásokon átlag feletti eredményt ért el. A 16 választókörzet kö­zül mindössze háromban nem az MDF-es jelölt győ­zött, de mivel négyen beju­tottak a központi listán, az eredmény 100 százalékos­nak tekinthető. Ezt a hely­zetet szeretnénk megőrizni. Pest megyében 1882 tagja van az MDF-nek, a válasz­tások óta 10 százalékkal nőtt a létszámunk. Ceglé­den és Gödöllőn vagyunk a legerősebbek. Jelenleg 82 helyi szervezetünk műkö­dik. az az újságokban általában tükröződik. Tudjuk, hogy csak akkor lehetünk ered­ményesek. ha beváltott ígé­retekkel. hiteles jelöltekkel állunk a választóink elé. Minden településen meg akarjuk találni azokat a személyeket, elsősorban az értelmiségi és a vállalkozói körből, akiknek hitelük van a környezetükben. Az ő je­lölésüket támogatjuk akkor is, ha nem kötelezték el magukat, nem tagjai az MDF-nek. — Nagyon sok politikai­lag passzív, rossz anyagi helyzetű ember is él ebben az országban. Értük mit tesz a Magyar Demokrata Fórum? — Nem hiszem, hogy ná­lunk politikailag passzívab­bak lennének az emberek, (Folytatás a 3. oldalon.) Ma rajtol a kárpótlás Ma megkezdődik a kár­pótlási jegyek kiadása. Az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalban el­mondták, hogy december végén már 300-an megkap­ták kárpótlási jegyüket, de az még csak főpróba volt. Március 30-tól ugyanis több ezren vehetik ót ér­tékpapírjukat, amelyek már 1991 augusztusa óta kama­toznak. így egy 1000 forint névértékű kárpótlási jegy most már mintegy 100 fo­rinttal többet ér. A hivatal az elmúlt hetekben már csaknem 6000 határozatot hozott, s hetente mintegy kétezren vehetik át kárpót­lási jegyüket az értesítésben megadott pénzintézet fiók­jában. A későbbiekben várható­an felgyorsul a kárpótlás üteme. Nem kis gondot je­lent viszont, hogy mintegy 400 ezer igénylés hiánypót­lásra szorul. Dr. Hoppál Endre — Mi lesz az MDF-stra- tégia a következő választá­sokra? — Megítélésünk szerint sikeresebbek és népszerűb­bek vagyunk, mint ahogy Mindszenfy-emlékünnepség Magyarsága küldetés volt Mindszenty József erköl­csi szilárdságát, minden totális rendszerrel szembe­ni kemény ellenállását tör­ténelmi példának kell te­kintenünk. Ez a helytállás az, amelyet soha sem fe­lejthetünk, függetlenül at­tól, hogy politikai nézetei­vel és gondolkodásával tu-. dunk-e maradéktalanul ve­le azonosulni — hangsú­lyozta Antall József. A mi­niszterelnök a száz évvel ezelőtt született bíboros, Év végéig bekötik Új fejezet a telefonellátásban Pest megye legszebb ré­szének, a Dunakanyarnak a lakói nagy örömmel fogad­ták. hogy 1993. december 31-ig Visegrád, Dunabog- dány, Tahitótfalu, Kisoro­szi. Pócsmegyer, Szigetmo­nostor, Pilisszentlászló, Gsobánka, Pilisvörösvár és Piliscsaba gyakorlatilag korlátlan számú telefonál­lomást kap. A felsorolásból kihagytuk Szentendrét, mert ott az év végéig hat­ezer új készüléket szerel­nek fel. A szentendrei módszert (Folytatás az 5. oldalon.) hercegprímás, esztergomi érsekre emlékező szombati esztergomi ünnepségsoroza­ton idézte fel a mártírsor­sú főpap életútjának főbb állomásait, és méltatta er­kölcsi-politikai hitvallását. A Temesvári Pelbárt Fe­rences Gimnáziumban ren­dezett centenáriumi emlék­ülésen Paskai László bíbo­ros, prímás, esztergomi ér­sek köszöntötte a megje­lenteket, köztük Angelo Acerbi pápai nunciust, va­lamint a hazai és külföldi egyházi méltóságokat. Majd Antall József méltatta Mindszenty életútját. — Mindszenty egész életében hű maradt ma­gyarságához, amely számá­ra nem egyszerű adottság volt, hanem egyben külde­tést is jelenteit — folytat­ta a miniszterelnök. Majd életének főbb állomásait felidézve szólt arról, hogy földművesfiúként látta meg á napvilágot, s a földmű­vessors része volt szemléle­tének, elkötelezettségének. A II. világháború előtt az elsők között figyelmeztetett a hitleri őrület közeledté­re. Majd a világháború (Folytatás a 3. oldalon.) Dr. Sólyom László nyilatkozata Alkotmánybírósági számvetés óriási szakmai, lelkiis­mereti és politikai teher nehezedik az Alkotmánybí­róságra — nyilatkozta dr. Sólyom László, a testület el­nöke, aki elvi és módszer­tani szempontok alapján értékelte az alkotmánybí­rók elmúlt évben végzett munkáját. Sólyom László utalt arra, hogy az . Alkotmánybíróság számára 1990 — a működés megkezdésének éve — a felkészülés időszaka volt. Ennek tapasztalatai alap­ján az 1991-ben alkotmány- bírósági eljárás alá vont ügyek már teljes szakmai- módszertani vértezetben ta­lálták a testületet. Az Al­kotmánybíróság olyan ügyekben hozott kimagasló társadalmi jelentőségű ha­tározatokat, mint például az államosítások kérdése, a. kárpótlási törvény, az államfő kinevezési jogköre, az önkormányzatok jogai, a büntető- és végrehajtási el­járás alkotmányossága, va­lamint a személyes adatok védelme és a terhességmeg­szakítás. Az elnök kijelen­tette. az Alkotmánybíróság mindig azt az ügyet vizs­gálta — és vizsgálja is —, amit az indítványozók elő­terjesztettek. Például a kárpótlási törvény ügyében a testület csakis azzal fog­lalkozott, amiben a politi­kusok megállapodtak és az Országgyűlés törvényszö­vegként megalkotott. Az Alkotmánybíróságnak el­járása során nincs hatalma megváltoztatni, amiben a politikusok megegyeztek, de abból kötelessége hatályon kívül helyezni azt, ami az alkotmányba ütközik. Az Alkotmánybíróságnak tavaly volt egy olyan, sa­ját hatáskörére vonatkozó döntése — mondotta az el­nök —, amely alapján a testület nem volt hajlandó előzetes normakontrollt (Folytatás a 3. oldalon.)-x ■■■. ■ ,. BELPOLITIKAI KRÓNIKA ÁZ MDF ORSZÁGOS VÁLASZTMÁNYA támogatja a kormánynak azt a törekvését, hogy 1956, ma már többsé­gében hajlott korú és méltatlan körülmények között élő hőseit a Pongrácz Gergely által képviselt „56-os alapít­vány” támogatásával juttassa megfelelő lakásokhoz. BOTRÁNYOS JELENETEKKEL TARKÍTOTT, viharos kisgazdagyűlés színhelye volt a debreceni Poíosz-szék- ház, ahol nyolc-tíz „torgyánista” megzavarta a rendez­vényt. A RÁDIÓ ELNÖKÉNEK ALKALMASSÁGÁRÓL is nyílvánítson véleményt a parlament illetékes bizottsá­ga — javasolták az MDF Csongrád megyei gyűlésén.

Next

/
Thumbnails
Contents