Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-28 / 75. szám
AZ EGYIK UTÁN JÓN A MÁSIK Saját kárukon tanultak Az önállóság nagy lendületet adhat — még ha nem is csodaszer. A gazdálkodók mégis szívesen térnek erre az útra, hiszen egy túlméretezett szervezetben fölösleges terheket cipelve csupán végrehajtói egy központi elvnek. — A tavalyi elváláskor — mondja dr. Bocskói György, a Szentendrei Be- tonárugyár igazgatója — tudtuk, a két rossz megoldás közül ez a kevésbé rossz: amellyel nem feltétlen jár együtt az azonnali eredmény. Azt azonban láttuk, hogy a Beton- és Vasbetonipari Müvek kereteiben nincs jövőnk. S ahogy telt az idő, sejtéseink beigazolódtak, hiszen amíg a BVM megmaradt egysége veszteséggel zárta az évet, nekünk sikerült felzárkózni a nyereségesek közé. Ma már többet A különválás után azonnal rendezni kellett a „sorokat”, hozzálátni egy új stratégia kidolgozásához. Ennek két alappilléreként a takarékos gazdálkodást, s a marketingmunka erősítését jelölték meg. S mindez nem maradt a tervek szintjén, hozzáfogtak például a gépek és berendezések felújításához, erre többet áldoztak, mint azt megelőzően hosszú évek alatt. Ugyanakkor az olaszoknak bérbe adtak két csarnokot, így is anyagi forrásokhoz jutva. A legnagyobb lecke azonban mégiscsak a piaci munka, hiszen a kifejezetten belföldre gyártó cég is szembetalálta magát a kereslet visszaszorulásával. Pedig például feszített vasbeton gerendáik alkalmasak a fa tetőszerkezet kiváltására: s jó minőségben készülnek. A csatornacsövekből is visszaesett a rendelés, volt év, amikor 280 kilométernyire volt igény, ma jó, ha a fele elmegy. Próba szerencse • • Önerőből nehezen megy Kockázatról szó sem lehet! Weimper József né magán-kiskereskedő élelmiszer-, zöldség- és gyümölcsárusítással foglalkozik. Taksonyban, a Bugyi út 52. szám alatti parányi üzletét a saját családi házuk egyik helyiségéből alakították ki. Egy sümegi építőipari gazdálkodószervezet átalányelszámolásos üzemében dolgozott, felszámolták a céget, munkanélküli lett. Adminisztrátorként már előre látta: munkanélküli-segélyből nem tudják a családot eltartani. Jelenleg négy generáció él együtt: a 89 éves nagymama, Weimperné anyósa, a két felnőtt gyermeke és a saját családja. A férje szintén ennél a sümegi cégnél dolgozott építésvezetőként. Másodállásban taxizott, és ezt a felszámolás után fő- foglalkozásra váltotta. Tavaly már olyannyira pan- gott az üzlet — a sok az eszkimó. kevés a fóka (vagyis az utas) jelmondat alapján, hogy ma már azon kell gondolkodniuk, hogy valamivel kiegészítik ezt a vállalkozást, mert a taxizás befulladt. A zöldségesüzletet önerőből állították fel. Próbálkoztak a Start-hitellel, de a megkeresett bankokban azt válaszolták: már elfogyott, vagy még nem kapták meg a kijelölt összeget. Mivel építkeztek, és a tartozást még most is fizerflMPAJLA BÚTORT JATMENTES RÉSZLETRE» X SMAr-ás Káfp*osbriVtW« . «MPAUKRT. /fater Ferenc thibútorezalwiíi I Bp XlllJwr. Re*m F. u. Wo T#l: 1ZO-1654 PetitjWüzkMai Bp XVk*f, PMtújh*.y u. *8.. C$*v»nka u serok Teí: 272-2211 kamatmentes részletre is árusít •ezsfcrtlnysocokjä -kárpitozott garnitúrákat, hevoröket-étkező Garnitúrákat -fcteflészftó bútorokat. Egyes bútorok 20-50% engedménnyel HETI AJÁNLATUNK:' "ANTON’háltámlás heverő 23.600,• ATLASZ-kárp.toíoítga/rntúra tik az OTP-nek, ezért a Takarékszövetkezetnél vettek fel százezer forintot, ebből tudták berendezni az üzletet. Először csak mindenből keveset tárolt, ma már futja a tartalék készletre is. Arról, hogy kockázati tőkéje legyen, szó sem lehet, hiszen visz- sza kell forgatni a profitot a vállalkozásba, ha azt akarja, hogy zökkenőmentesen működjön. A helyi konkurenciánál olcsóbban értékesít, a hónap elején és végén növekszik a forgalom. Hó közben pedig a Schöller céggel fagylaltárusításra kötött szerződésétől reméli az élénkebb érdeklődést. Ami érthető, mert a gyerekek különösen szeretik a nyalánkságot. Ha viszont nem tud kiárulni évi 50 ezer forintnak megfelelő bevételt, akkor fuccs a Schöller fagylaltnak. Weimperné szerint nem veszik komolyan a vállalkozókat, mert azt hiszik, jól megy nekik. Azt senki sem látja, mennyit kell kínlódniuk. Azt tanácsolja annak, aki belevág, jól gondolja meg, mire vállalkozik. Ha veszteséges, akkor be kell csukni és nem biztos, hogy állami munkahelyet talál — merthogy Taksonyban az meg pláne nincs. I. M. Mindez persze nem jelent végveszedelmet. Elképzelhető, hogy élénkül a piac, mint ahogyan ennek vannak jelei. Egyelőre azonban nem lehet megbecsülni az éves igényeket, ehhez mindenképpen meg kell várni a tavasz már értékelhető jelzéseit. — Saját kárunkon tanultuk meg, hogy a piaci munkát nem hanyagolhatjuk el — folytatja az igazgató —, s bár mi csak az országhatárokon belül gondolkodunk, ez akkor is fontos. Mindent megpróbálunk; ha például a közlönyben hírt kapunk egy-egy terület fejlesztéséről, ott vagyunk, s kínáljuk termékeinket. De megkeressük a magán- tervezőket és az önkormányzatokat is. S persze nem adtuk fel, hogy külföldi befektetőt találjunk, ez azonban nem könnyű. Sok tárgyalás történt és történik, az egyik külföldi után jön a másik, de ebből még nincs üzlet. A befektető igencsak megnézi, mire fordítja pénzét. Ügy néz ki, elég jó ütemben zajlanak átalakulásunk előkészületei: év végéig rt.-vé válunk. Sok energiával Addig azonban még sok van hátra. Egyelőre az elválást követő osztozkodáson kell túljutni: ez sem könnyű, hiszen a művek Olyan adósságot próbál a Szebeton nyakába varrni, amely nem ott keletkezett. Az igazgató szerint most úgy vannak, mint a rossz házastársak, akik képtelenek közös dolgaikat rendezni. Pedig ez is rengeteg energiába kerül — az értékteremtő munka kárára. Va. É. Lámpagyártás Dunakeszin Megnyitották az E Külföldön — s a gazdasági recesszió óta már nálunk is — külön becsben tartják azokat a vállalkozókat, akik munkahelyet is teremtenek. A Dunakeszin élők bizonyára örömmel fogadták, hogy városukban, közvetlenül a Fő út mellett, a MÁV Járműjavító telepén az osztrák Eglolux cég létesített telephelyet. Az arra járók a bemutatóterem kínálatát látva rögtön tudhatják, mivei foglalkozik a cég, ugyanis a nagy üvegablakok mögött ízléses, igényes kivitelű lámpák, csillárok láthatók. A 3600 négyzetméteres üzemcsarnokot — melyből a bemutató- és vásárlótér mintegy 300 négyzetmétert foglal el — tegnap avatták fel. Az ünnepélyes megnyitóra ellátogatott az osztrák cég tulajdonosa, Obwieser úr is, aki láthatóan elégedett volt, hogy az üzemcsarnok szűk fél év alatt elkészült. Az Eglolux dunakeszi telephelyének vezetőjétől, Kovács Károlytól megtudtuk, hogy az osztrákok a MÁV Járműjavítótól 50 évre vették bérbe a telephelyet, s így az üzemcsarnok száz százalékig osztrák tulajdonban van. Az épület az olasz Pichler cég tervei alapján készült, s a megvalósításában nemcsak osztrák, magyar kivitelezők is részt vettek. Az indulásnál várhatóan harminc-hatvan dolgozót foglalkoztatnak majd, akiknek a kiválasztása megtörtént, s az irányító csoportvezetők már egy ausztriai tanulmányúton is részt vettek. A lámpagyártásra akadt jelentkező bőven, s általában a középfokú végzettségűek közül válogathattak. Az avatóünnepségen is elhangzott, hogy a létszámot rövidesen szerelnék bővíteni, mivel egy íaüzemet, s megmunkáló központot is szeretnének Dunakeszin létrehozni, s akkor 200-250 embernek tudnak majd kenyeret adni. Az üzletpolitikát az osztrák anyavállalat irányítja, de a lámpák a Dunakeszi bemutatóteremben is kaphatók lesznek. Nézve az árakat megállapíthatjuk, hogy az áruskála meglehetősen széles, a vékonyabb pénztárcájú vásárlók is találhatnak már maguknak 800-1000 forintért világító- testet, s természetesen nem hiányzik a boltból a különleges kivitelezésű, luxuslámpa sem. Kovács Károly elmondta, hogy az üzemben a jövő hét elején kezdik meg a géptelepítést, s utána indul a termelés, a bemutatóteremben viszont már hétfőtől várják a vásárlókat. H. É. A gazdakörök felhívása Szakmai segítséget adnak A Magyar Gazdakörök Országos Szövetsége segíteni akarván a magyar mezőgazdaság évszázados jelentőségű átalakulását, meghirdette a paraszti jogsegélyszolgálat kialakítását célzó akcióját. Az ország minden megyéjéből számos szolgálatkész jogász, közgazda vállalta, hogy az átrendeződés folyamatában szakmai segítséget nyújt az érdekelteknek. Az ön megyéjében az alábbi névsor tartalmazza a segítőkész szakemberek nevét. Kérjük, vegyék igénybe segítségüket. Egyidejűleg megkértük az ön szövetkezetének elnökét is, hogy ugyanezt a listát helyben is tegye közzé. A kapcsolat- felvétel módja egyszerű: a szükséglet szerint lehetőleg több aláírással hívják meg az önök által kiválasztott szakembert, aki tanáccsal, segítséggel szolgál közgyűlésen, érdekegyeztető fórumon és minden, az átalakulást illető ügyben. A szakemberek felkérése az önök számára ingyenes, éljenek vele! Nagyon fontos tudni mindenkinek azt, hogy a jogsegélyszolgálat nem irányul senki ellen sem, elsődleges célja, hogy olyan zökkenőmentes átalakuláshoz segítsen, amelyben jogos érdekeit mindenki megtalálhatja, s melyet később sem követnek pénzt pazarló, kedvet rontó viták. Tisztességes békét akarunk a magyar falvakban! A Magyar Gazdakörök Országos Szöveíségénck Elnöksége Jtiliász László, 2100 Gödöllő, Veres Péter u. 3. (28) 30-432, Horváth Gellért, 2072 Zsámbék, Mányi u. 34. (23) 42-335, dr. Kollár Pál, 2370 Dabas, Május 1. út 4., Dabas 168, dr. Vágó Margit, 2700 Cegléd, Múzeum u. 2—4. (20) 10-074, dr. Fogl Mihály, 2233 Ecser, Hunyadi u. 5., Veresné dr. Kispál Ágnes, 2200 Monor, Vági u. 12. (20) 11-124, dr. Mocsai Sándor, 2750 Nagykőrös, Bálvány u. 10. (20) 51-356, dr. Czira Enikő, 2750 Nagykőrös, Losonczi u. 9/a. (20) 50-822, dr. Fülöp Tibor, 2750 Nagykőrös, Fürj u. 7. (20) 51-217, dr. Szüle József, 2750 Nagykőrös, Tormás u. 5. (20) 50-244, dr. Vécsei Rita, 2750 Nagykőrös, Eötvös u. 12. (20) 51- 805. Nemzetközi csomagolóanyag-gyártó részvénytársaság pályázatot hirdet regionális (területi) üzletkötő igazgatói munkakör betöltésére A vállalat fő tevékenysége: csomagolóipari termékek (dobozok, hajlékony falú csomagolóanyagok, öntapadó és hagyományos címkék), valamint hagyományos nyomdaipari termékek gyártása és forgalmazása. A regionális (területi) üzletkötő igazgatók feladata: a vállalat jelenlegi vevőkörének bővítése, illetve a meglévőkkel a kapcsolatok tartása. A munkakör betöltésének feltétele: — szakirányú vagy kereskedelmi végzettség — nyomdaipari, papíripari (csomagolóipari) szakmai ismeret — az adott régió csomagolóanyag-felhasználásának ismerete — német- és/vagy angolnyelv-tudás. A pályázat tartalmazza a jelentkező: — iskolai végzettségét, szakképzettségét igazoló iratainak másolatát — részletes szakmai önéletrajzát — bér- és jövedelemigényét. A pályázatokat a Petőfi Nyomda Rt. humánpolitikai osztálya osztályvezetőjének lehet benyújtani, cím: Kecskemét, Külső Szegedi út 6. 6000. Telefon: (76)-28-777. Telefax: (76)-23-294. Felvilágosítást ad a (76)-28-777-es telefonszámon Gömöri Menyhért Kamarai fórum Pénztelen mezőgazdaság Az utóbbi hónapokban mind több mezőgazdasági fórum színhelye a Gödöllői Agrártudományi Egyetem. Az intézmény szakmai rangja, s a falai közül kikerülő agrár szakemberek felkészültsége, arra predesztinálja a mérnököket, kutatókat, hogy az egykori alma mater falai között valamilyen szakmai eszmecsere keretében évek múltán is találkozzanak. Legutóbb a Közép-magyarországi Agrárkamara által megtartott, s az agrárszervezetek finanszírozását elemző fórumon banki szakemberekkel is találkoztak. A Magyar Hitel, Agró-, Mező-, valamint Kereskedelmi és Hitelbank vezető, felelős beosztású tisztségviselői felkészült partnerekre, vitázókra találtak. Export-előfinanszírozás, az akkreditív, a visz- szamondhatatlan fizetési, törlesztési ígéret — amely sok gazdaságot érint — szerepeltek a megtárgyalandó kérdések palettáján. A banki szakemberek nem tagadták, hogy tavaly érzékenyen érintette őket a mezőgazdaság állapota, pénztelensége. Joggal vetődik fel tehát részükről a kérdés: meddig vállalható a hitelek folyósítása!? Mind nagyobb biztosítékot, garanciát remélnek, s ehhez, tudják, egy exportképes agrárágazat produktuma kell. Idén becslések szerint kilencmillió tonna búza-, kukoricatermésre van kilátás, s ennek egy meghatározott hányada juthat a külpiacra. A megyei kamarai fórumot március 31-én a „Minőségjavító, környezetkímélő, önköltségcsökkentő technológiák a mezőgazdaságban” címmel rendezendő előadás követi. A téma kutató, fejlesztő előadója dr. Körösi Ferenc, a biológiai tudományok kandidátusa. Gy. L. ^gy^qp ®
