Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-04 / 54. szám
A PEST MEGYEI BÍRÓK ÁLLÁSFOGLALÁSA Vihar egy kinevezés körül (Folytatás az 1. oldalról.) zetnek sem tagja, és az igazságszolgáltatás nem válhat politikai küzdőtérré. A nagy többségében fiatalokból álló Pest megyei bírók a kinevezésnek ezt a módszerét a korábbi diktatórikus állami intézkedésekhez hasonlították. Az értekezleten felszólalt dr. Knoimár Mihály, aki azt hangsúlyozta, hogy nem személyekről, hanem elvekről van szó, és nagyon fontosnak tartja a továbbiakban is. hogy rend és nyugalom legyen a bíróságon. A bírói értekezlet állás- foglalást fogadott el; ebben részletesen kifejtették, hogy a kinevezést jogsértőnek tartják, és ennek kapcsán megrendült a bizalmuk az igazságügy-miniszter iránt. Szükségesnek tartják új pályázat kiírását a Pest Megyei Bíróság elnöki tisztére. Az állásfoglalást továbbítják a miniszterelnöknek, az igazságügy-miniszternek és az Országos Bírói Egyesület elnökének. A tanácskozás után megkérdeztük dr. Gatter Lászlót; hogy mi a véleménye az elhangzottakkal kapcsolatban? Mint mondta, véleménye természetesen van, de egyelőre nem kíván nyilatkozni. ★ Megkérdeztük dr. Sán- dorfi Györgyöt, az Igazságügyi Minisztérium kabinetfőnökét, mi a minisztérium álláspontja az ügyben. — Ügy látszik, a törvénynek ez a rendelkezése félreértésekre ad okot. A javaslat el nem fogadása nem ugyanaz, mint a javaslat tartalmával való egyet nem értés. Gatter Lászlót, a Pest Megyei Bíróság bíróinak egy része javasolta az elnöki posztra. Igaz, hogy kisebb mértékben mint Knoimár Mihályt, de a miniszter úr egyéb szempontokra is figyelemmel, a kisebb mértékben támogatott Gatter László mellett döntött. Akkor nem fogadta volna el a bírák javaslatát, ha mindkét jelöltet alkalmatlannak tartotta volna a tisztség betöltésére. — Dr. Gatter Lászlót viszont a bírói testület 90 százaléka alkalmatlannak találta. — Ez tudatos ferdítés. Százalékarányt pontosan mondani nem tudok, de az tény, hogy Gatter László esetében igen sokan tartózkodtak a véleménynyilvánítástól. Azok, akik ezt a 90 százalékos arányt emlegetik, részben a tartózkodókat is beleszámolják. — A szavazás előtt a bírói testület úgy határozott, hogy azt tekinti alkalmasnak a tisztség betöltésére, akit a jelenlévők 50 százaléka plusz egy fő megszavaz. — Sajnos azt kell hogy mondjam, hogy a bírói testület nem járt el a törvény szellemében akkor, amikor felhatalmazta saját magát arra, hogy 50 százalékban megállapít egy úgynevezett beugró minimumot. Ha a törvényhozóknak a múlt nyáron az lett volna a szándékuk, hogy a bírói testületnek az alkalmassági véleménynyilvánítását minimális számadathoz kössék, akkor ezt minden bizonnyal a törvényben három szó betoldásával meg-_ oldhatták volna. Ezt nem tették meg, ebből az következik, hogy nem teheti meg ezt helyettük a bírói fórum. Ügy véljük, ez a bírósági állásfoglalás törvényrontó. Amikor a törvény bizonyos szavakat használ, akkor nem lehet rokonértelmű szavakkal helyettesíteni. Jelen esetben a bírák véleményt nyilvánítottak és javaslatot tettek. — Tehát akkor egyértelműen úgy gondolják, hogy a miniszter úr részéről nem történt törvénysértés? — Ezt a leghatározottabban visszautasítjuk. — Önöknek az az álláspontjuk, hogy a bírói testület Gatter Lászlót és Knoimár Mihályt is javasolta? Hétszer ad, aki gyorsan ad (Folytatás az 1. oldalról.) Hajdó István gyergyó- szentmiklósi esperes kétség- beesett levélben kérte, hogy az anyaországiak próbáljanak segíteni a szerencsétlen öregeken. A gyergyószántmiklósi Reménység társulását 200 tonna vetőmagburgonya megmentené, hiszen ennyire lenne szükség az 50 hektár bevetéséhez. A társulás vezetősége a tagsággal egyetértésben úgy határozott, hogy a 200 tonna vetőmag- burgonya piaci árának megfelelő összeget — a termésbetakarítás után — a plébániahivatal patronálásában épülő öregek otthona folyószámlájára befizetné, így a segítséget mindenképpen a tényleges rászorulók kapnák. . Réti Miklós országgyűlési képviselő éppen ezért felhívással fordul Pest megye termelőihez, és kéri mindazokat, akik vetőburgonyát tudnak felajánlani gyorssegélyként a gyergyó- szentmiklósi Reménység Mezőgazdasági Társulásnak, hogy segítő szándékukat jelezzék a következő címen: dr. Réti Miklós, 2700. Cegléd, Oroszlán u. 32., telefon: 20-13-011. Aki pénzt ajánl fel, az a következő számlaszámra fizethet be: Otthonteremtő Tanya Alapítvány, OKHB 216—19043. A csekken tüntessék fel, hogy Gyergyószentmikilós javára szól az adomány. A segélyakció szervezői várják azok jelentkezését is, akik segíteni tudnak a burgonya elszállításában és a szervezésben. Papp János — Igen. Mind a kettőre érkezett javaslat, habár Gatter László esetében ez nem érle el a véleményt nyilvánított bírák 50 százalékát. — Egymástól függetlenül bárki javaslatot tehet? — Igen. A javaslatot akkor nem fogadja el a miniszter, ha egyik javasolt személyt sem fogadja el. — A miniszter úr Knoimár Mihályt alkalmatlannak találta? — Nem. Ilyen szempontból fölvetődik a kérdés, hogy ha több esélyes van egy pályázat elnyerésére, akkor vajon az, aki nem futott be, eleve alkalmat- lan-e. Erről nincs szó Knoimár Mihály esetében sem. Öt kevésbé tartotta alkalmasnak, mint Gatter Lászlót. Elképzelhető, hogy más helyen esetleg más lett volna a választás. Az alkalmasság mindig relatív dolog. — A miniszter úrnak a bírói testület tiltakozása ellenére nem áll szándékában visszavonni a kinevezést? — Nem, mert ebben az esetben pontosan ő legitimálná a bírói testületnek ezt az álláspontunk szerint törvény-sértő aktusát. Ga. J.—H. Cs. Háromszor lesz nyugdíjemelés Törvényjavaslatok sürgős, illetve kivételes eljárásban történő tárgyalásáról döntött a keddi munkanap kezdetén az Országgyűlés, majd az ENSZ békefenntartó erők átvonulásával kapcsolatos, hétfőn napirendre vett határozattervezet vitáját kezdték meg a képviselők. A kormány által előterjesztett javaslat vitája során főként abban a kérdésben ütköztek a vélemények: kizárólag az átvonulást engedélyezze-e a törvényhozás, vagy a csapatok esetleges magyarországi állo- másoztatásához is felhatalmazását adja. Ez utóbbi mellett érvelt a vitában felszólaló Antall József miniszterelnök, valamint a külügyi tárca illetékesei is. Végül is ezt a szövegváltozatot fogadták el nagy többséggel a képviselők, jóllehet a külügyi és a honvédelmi bizottság előző napi ülésén még olyan értelmű indítvány született, amely csak az átvonulást engedélyezte volna. Az Országgyűlés hozzászólás nélkül lezárta a köz- alkalmazottakról szóló törvényjavaslat általános vitáját, majd folytatta a munkavállalói résztulajdonosi program törvényjavaslatának általános vitáját. A képviselőcsoportok vezérszónokai egyöntetűen támogatták az MRP-progra- mot, bár többen szorgalmazták a megítélésük szerint szigorú szabályok oldását. Ennek kapcsán egyebek közt elhangzott az is: túl sok feltétel együttes megléte szükséges az MRP indulásához. A törvény-javaslat általános vitáját elnapolták. A keddi ülésnapok szokásos „menetrendjének” megfelelően a kora délutáni órákban interpellációk és kérdések hangzottak el. Ezt követően határozat- hozatalokkal folytatódott a munka. Először a költség- vetési törvény pontosítását fogadták el nagy többséggel a képviselők, majd a nyugdíjemelésekről szóló ország- gyűlési határozatról szavaztak. Némi vitát váltott ki a szavazási procedúra elején, hogy Palotás János (MDF) és 29 képviselőtársa név szerinti szavazást kért a nagy összegű nyugdíjak emelésének maximálását ellenző Palotás-javaslattal kapcsolatban. Végül is a név szerinti szavazás eredményeként magas összegű nyugdíjak esetében maximálják az emelés összegét, mégpedig márciusban kétezer, szeptemberben pedig ezer forintban. Az idén három alkalommal kerülhet sor a nyugdíjak emelésére, márciusban 13 százalékkal, szeptemberben pedig 6,5 százalékkal, ezenkívül a határozati javaslat felszólítja a kormányt, hogy nyújtson be javaslatot korrekciós intézkedésekre. A nyugdíjak emelésére az idén janáur 1-jei visszamenő hatállyal kerül sor, és a százalékos nyugdíjemelésben azok is részesülhetnek majd; akik az év első három hónapjában mentek nyugdíjba, természetesen ők csak a nyugdíjba mene-. telük időpontjától. A T. Ház a keddi munkanap végén határozatot hozott a Papíripari Vállalat állami kölcsöntartozásának átütemezéséről. Nem sokkal fél hét előtt zárta le az ülésnapot az elnöklő Szűrös Mátyás. AZ MTV HAZA TÁJÁRÓL „Megkapta" az Miután Hankiss Elemér, a Magyar Televízió elnöke szerdán hazatér az Egyesült Államokból, Nahlik Gáborral, az MTV hétfő kinevezett alelnökével közösen fogja kidolgozni a média új szervezeti és működési szabályzatának alapelveit — tájékoztatta az MTI-t Bányai Gábor, a televízió ügyvezető elnöke. Megerősítette, hogy Hankiss Elemér fegyelmi eljárást indít Nahlik Gábor ellen, mivel első munkanapján — annak ellenére, hogy a tv-elnök még nem határozta meg munkakörét — különböző intézkedéseket tett. — Mi a kormányzat véleménye arról, hogy Hankiss Elemér fegyelmit indít a frissen kinevezett alelnök ellen? — kérdezte az MTI munkatársa kedden Juhász J udit kormányszóvivőtől. — A jelenlegi hatályos jogi szabályozás és joggyakorlat szerint a médiaelnökök államtitkári, az al- elnökök pedig helyettes államtitkári besorolású személyek, vagyis állami vezetőnek minősülnek. Ezért rájuk az 1077/1987. évi MThatározat rendelkezései vonatkoznak. Ezen hatályos jogszabály alapján Nahlik Gábor ellen a munkáltatói jogot gyakorló vezető fegyelmi eljárást a kormánynál kezdeményezhet. A miniszterelnök úr minderről levélben tájékoztatta a televízió elnökét. — A Magyar Televízió elnöke január 2-a óta külföldön tartózkodik, ez miként befolyásolja elnöki tisztének gyakorlásában? — Hankiss Elemér január 2-a óta évi rendes szabadságát tölti az USA-ban, ez a távoliét akadályoztatásnak minősül. — Ki helyettesíti jogszerűen a Magyar Televízió elnökét? — A hatályos jogi szabályozás és a követendő joggyakorlat szerint az elnök távolléte, akadályoztatása esetén az általános helyettest, vagyis Nahlik Gábor alelnököt automatikusan megilleti az elnöki hatáskör gyakorlásának joga — mondta Juhász Judit. Hozzászólás cikkünkhöz CiItorsátoti kép Ezúton szeretném megköszönni azt a megkülönböztetett figyelmet, mely- lyel a Pest Megyei Hírlap figyelemmel kísérte hivatalunk eddigi működését, arról eddig reális-képet alkothatott az újságolvasó. Ezárt sajnálatos, hogy a Hírlap 1992. február 29-i számában olyan tájékoztatás jelent meg a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének kezdeményezésére, mely megzavarja a szövetkezetek, az állami gazdaságok, az érintett államigazgatási hivatalok és a károsultak korrekt kapcsolatrendszerét. Szinte példátlan az, hogy az elnökségi állásfoglalás megállapításai közül egyik sem állja meg a helyét. Kifogásoljuk azt, hogy az elnökségi ülésre meg sem hívták hivatalunkat, holott kezdeményezésünkre az eddigi három kárpótlási fórumon túlmenően kiscsoportos tájértekezleteken kívántuk megismertetni jelenlegi munkánkat, egyeztetve a nézetkülönbségeket. Az elnökség nem rendelkezhet érvényes kárpótlási- igény-összesítéssel, hiszen Kétszer ad, aki gyorsan ad, tartja a közmondás. A Magyar Televízió elnöke még ezen is túltett. Ö azonnal adni akart, méghozzá fegyelmit a frissiben kinevezett alelnöknek. Feltehetőleg mellékel majd ehhez egy szál virágot és egy pohár pezsgőt, mert az új munkatársat így illik fogadni. Virággal, pezsgővel és egy kiadós fegyelmi büntetéssel. Ne vizsgáljuk most a dolog jogi oldalát. Az ugyanis magától értetődő, hogy egy fegyelmi eljárás megindításáról nyilatkozni nyilvánvalóan csak akkor lehet, ha a fegyelmi vétség elkövetésére alapos a gyanú. Hankiss úr pedig maga is elismerte, hogy nem ismeri pontosan azokat a „vétségeket”, amelyeket az új alelnök hivatalba lépésekor elkövetett. Az elnöki nyilatkozat tehát semmivel FOGADÁS FEGYELMIVEL sem különb, mint ama fide- szes képviselő álláspontja, aki azért tartotta alkalmatlannak az alelnökjelöltet a tisztség betöltésére, mert a jelölést egyáltalán elfogadta. A Magyar Televízió nagyhatalmú és önmagát törvények felettinek tartó elnöke feltehetőleg szét akarja rúgni azt a konszenzust, amelyik a két legmagasabb közjogi méltóság — a köz- társasági elnök és a miniszterelnök — között létrejött. Mi másra is gondolhatnánk akkor, amikor a tények pontos ismerete hiányában és az időeltolódást is figyelembe véve, az elnök már Amerikában fenyegetőzik. Jellemző módon az elnöki nyilatkozat és a kinevezésről szóló tudósítás a Nép- szabadságban és a Magyar Hírlapban egyszerre jelent meg. Könnyen meghatározható tehát, hogy milyen politikai erők érdekében áll a régóta várt rendteremtés helyett a feszültségek további szítása, a botrányok sorozatos gerjesztése, és az egyes intézmények működésének szabotázsakciókra emlékeztető akadályozása. Hankiss úr nem a hatályban levő jogszabályokat tekinti mérvadónak. Ezek szerint ugyanis az elnök és az alelnök hatásköri megosztását vita esetén a kormánynak kell eldöntenie, Fegyelmi eljárást is kizárólag a kormány indíthat az alelnök ellen, ö azonban saját körlevelét veszi alapul, amelyet még akkor írt, amikor álelnök a televíziónál nem volt. Rá se hederít arra a kötelezettségére, hogy a televízió szervezetét és működését a kormány jóváhagyásával szabályozza. Számára semmit nem jelent, hogy a köztársasági elnök a kinevezett alelnököt általános helyettesítési jogkörrel ruházta fel. Nevetségesnek is minősíthetném ezt a fajta cezaro- mániát, de sajnos nem az. A televíziót finanszírozó tévénézők szempontjából semmiképpen sem. Jó lenne hát, ha az alkalmatlanságát ezzel az üggyel is bizonyító elnök végre levonná a megfelelő következtetéseket, még mielőtt az előfizetési díjak megtagadásában megnyilvánuló tömeges állampolgári engedetlenség kényszerítené erre. * — te — annak hiteles példányai —í 811 adatsorral — csak a megyei és az országos hivatalnál találhatók meg. A rendelkezésre állá részadatok feltétlenül torzítják a reálisan kialakítható. képet a hivatal: által kiközölt aranykorona-értékekről, de szeretnénk megnyugtatni minden érintettet arról, hogy a hivatal, túllépve törvényi előírásokat, nem csupán összesítette a károsultak által beje-í lentett aranykorona-meny- nyiséget, hanem azt többszöri szakmai szűréssel közelítette a tényleges értékhez. Értesítést kapott valamennyi érintett nagyüzem, függetlenül jelenlegi gaz-, dálkodási formájára. Az elnökség számunkra érthetetlen módon veti fel az eddig feldolgozott kérelmek kérdését, melynek semmi köze a kijelölési munkához. Így különösen sértő az az előrevetítés, hogy a hivatal a későbbiekben nem tud megfelelni a szövetség elvárásainak. Kijelentjük, hogy a kárpótlási jogszabályok valamennyi érintettjét egyen- rangúként kezelve, tovább-J ra is legjobb tudásunkkal, igyekezetünkkel végrehajtjuk a hivatal előtt álló sok-' rétű feladatokat. Szándékosan el kívánjuk kerülni bármely érdekképviseleti szerv bírálatát, de meggyőződésünk az, hogy a szövetség munkatársai nagyobb körültekintéssel, szakmai felkészültséggel reálisabb nyilatkozatot adhattak volna a hivatal munkájáról. A szövetség elnökét és illetékes szakembereit egyeztetésre hívtuk meg, melyen a még nyitva, álló'’ kérdésekben reményt látunk a kijelölési munkát elősegítő konszenzus kialakítására. Dr. Sztáray Mihály hivatalvezető
