Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-21 / 69. szám

NINCS BÉKE A SZIGETEN Két dudás egy csárdában IL SS&rmássyreMsdeSeis'e vágva A hitelhez fedezetet Mint mondani szokás, a botnak két vége van. Az önkormányzat is megtalál­ja a módját, hogy ők is kézbe ragadják. Kemény 150 forint/négyzetméter építményadót róttak ki a telepre, tízszer többet, mint a csépiek vagy a szent- mártoniak. Ez közel egy­millió forint pluszköltség a téesznek, s pont most, amikor amúgy is döcögve halad a szekerük. Mi mást tehet az ember, próbál alkudni. Méltányos­ságot kértek anyagi meg- okolással. Csakhogy ennek a levélnek is van egy szép­séghibája, „beletévedt” egy burkolt fenyegetés. Meg­gondolás tárgyát képezi részünkről az objektum esetleges lebontása — írta Boros György elnökhelyet­tes. Egy ilyen ziccert nem szokás kihagyni. Nem is hagyták. A levélnek csak ezt a passzusát kiemelték, és leközölték az önkor­mányzati Híradó februári számában. Persze nem ár­tott volna azt is hozzáten­ni, hogy egy építményt nem lehet csak úgy lebon­tani, ahhoz mindenekelőtt az önkormányzat hozzájá­rulása szükséges. VALAMI MEGINDULT Ez a huzavona egyvala­mire mégiscsak jó volt, végre megindult valami. A szövetkezet beszállt egy vállalkozásba, mely gumi­ipari termékeket gyárt és forgalmaz, mindenekelőtt ékszíjat. Ehhez készül majd Szigetújfalun az ékszíjat burkoló textília. Nyolc szö­vőgép indulásra készen áll az egyik csarnokban. Túl ezen, sikerült megszerezni a Taurus, a Barum, a Sto­rni], a Derby és a Capri cégek termékeinek ma­gyarországi konszignációs jogát, a jövőben itt tárol­ják és innen továbbítják a szükséges ékszíjfajtákat a megrendelőknek. (Ottjár- tamkor érkezett meg az el­ső tétel, hatmillió forint értékben.) Galambos Gábor ágazat­vezető szerint ez a két te­vékenység 15 embernek biztosít munkát. Kezdetnek ez is valami, jóllehet mesz- szi elmarad a Varga Jó­zsef által közvetített 70 embert foglalkoztató vál­lalkozás volumenétől. A kecskészet úgyszintén fájó pontja a községnek, a polgármester is kifogásol­ja. Varga József a pcnet- ráns szagokra hivatkozik, mely „kedvező” széljárás esetén beteríti az utcákat. Hajdzsán István igazga­tásvezető jóvoltából jár­tam a helyszínen, voltam minden hodályban. Mind­ez azonban kevés a véle­ményalkotáshoz. Mert szél­csend volt és plusz öt fok. Júliusban nyilván más a helyzet, mint ilyenkor. Et­től eltekintve a kérdés ma­gától megoldódik. A kecs­készet veszteséges, meg­kezdődött a felszámolása. MEGVONTÁK AZ APANÁZST Itt és most nem térek ki a részleteire, bár megér egy misét, hisz igen jól példázza, milyen következ­ményekkel járhat egy olyan vállalkozás, mely nélkülözi a reális piacfel­mérést. (A tsz vezetői vi­tatják, de szerintem első­sorban ez volt a fiaskó fő oka, és nem a sajtgyártás technológiája körüli bo­nyodalmak.) Mindeneset­re az állattenyésztő-telep­pel kapcsolatban is jogos a polgármester kérdése: mi lesz a sorsa a közeljö­vőben, lesz-e munkája benne a szigetújfalusi ta­goknak? Két további jelentékte­len panasznak is utánajár­tam. A polgármesteri hiva­tal szerint a tsz megvon­ta a művelődési háznak nyújtott eddigi támogatást, s tette ugyanezt a helyi önkén testűzoltó-egyesület- tel. — Etikus-e egy ilyen ilyen húzás, csupán azért, mert két ember nem szim­patizál egymással? Németh Lukács válasz helyett bekéri az idevo­natkozó iratokat, amikből sok minden kiderül. A konjunkturális idők­ben a tsz egyformán tá­mogatta mindhárom társ­község művelődését, a csé­pi, az újfalusi, és a szent- mártoni művelődési köz­pontot. A megromlott gaz­dasági viszonyokra hivat­kozva, egy időben, mindhá­rom községtől megvonták az apanázst. Szó sincs te­hát diszkriminációról, nem­csak Szigetújfalut „bünte­tik”. Hasonló történt a tűzoltó-egyesületek támo­gatását illetőleg is, az erre szánt összegeket 1989 óta egy alapítványra fordít­Számvetés és felkészülés Nagy ira zavartalanul (Folytatás az 1. oldalról.) legnagyobb aranykorona­érték mutatkozott a ceglé­di Búzakalász Termelőszö­vetkezetnél, ahol az AK-ér- ték elérte a 145 ezret. En­nél kevesebb, 122 ezer 810 AK-értéket jeleztek a Ceg­lédi Állami Tangazdaság­nak. A megyei kárrendezési hivatal kénytelen volt 1800 kárigényt áthelyezni az or­szág más' térségeibe. Dr. Sztáray szólt arról is, hogy a megye 182 tele­pülésén 200 árverezést haj­tanak végre. Húsz község­ben vegyes licitálásokat tartanak. A hivatal dolgo­zói felkészültek arra, hogy az esztendő végéig valóban megtörténjenek a licitálá­sok, de kérdés és talány is egyben: vajon hogyan bír­ják majd a nagy iramot a közjegyzők!? Gyakorta elhangzik, va­jon lesz-e elegendő termő­föld a jogos tulajdonosok igényei és a kárrendezés biztosításához. A hivatal vezetője határozott igennel válaszolt, mert lesznek olyan állami gazdaságok, amelyek földterületeinek egy részét is felhasználhat­ják a zavartalan igény­kielégítésekhez. Megtudhatták a sajtó képviselői dr. Sztáray Mi- hálytól azt is, hogy még ezen a tavaszon közös hi­vatali helyiségben találnak otthont az Országos, a Fő­városi, valamint a Pest Me­gyei Kárrendezési Hivata­lok. Ezúttal lehetővé válik az egymás közötti gyors információcsere, a költség­kímélő hivatali munka, s ami cseppet sem mellékes, az ügyfeleknek sem kell nagyobb utakat megten­niük ahhoz, ha netán mind­három hivatallal kénytele­nek ügyes-bajos dolgaikkal kapcsolatban felvilágosítá­sokat kérni, avagy jogor­voslást keresni. Gyócsi László jak. mely a ráckevei hiva­talos tűzoltóknak kíván hathatósabb műszaki hát­teret nyújtani. Az érv lo­gikus, a kevésből elsősor­ban oda kell adni, ahol na­gyobb a szükség rá. Mindezek után az állás- foglalásnak kellene követ­keznie, hisz végtére is azért hívtak meg, hogy véleményt mondjak. Nehéz helyzetben vagyok. Mert mint az elején írtam, alap­vetően két rendes, jó szán­dékú ember áll egymással szemben. Próbáltam békíteni, egy asztal mellé leültetni a két haragost. — Ő a fiatalabb, jöjjön ő — mondta az el­nök. — Ű kezdte, ő túrt ki a tsz-ből annak idején. Et­től eltekintve bennem meg­volt a, jó szándék, egyszer már voltam ott. De ahogy fogadott?! Hát többet nem megyek — köti meg magát Varga József is. Két dudás nem fér meg egy csárdában — tartja a közmondás. De valóban nem fér meg? Nem lehet azt a csárdát úgy megosz­tani, hogy mindkét fél szá­mára jusson hely a dudá­láshoz? Vagy mi volna ha megpróbálnánk egy szó­lamra dudálni? Duettben. Talán a hallgatóságnak is jobban tetszene egy ilyen közös koncert, mint a mos­tani disszonáns hangzavar. KI MENJEN KIHEZ Nem tudom, meddig le­het halogatni,- elodázni a két fél személyes találko­zását. Megoldást csak ez hozhat. És ha ennek csak az az akadálya, hogy ki törje meg a jeget, ki men­jen el a másikhoz, nekem volna egy szerény ötletem. Egyik se mefijen a másik­hoz. Keressünk egy semle­ges területet. E célra szí­vesen felajánljuk a szer­kesztőséget, sőt, még a közvetítést is vállaljuk. Matula Gy. Oszkár (Folytatás az 1. oldalról.) a már említett kormány- rendelet oldhatná fel, hi­szen az a. bizonyos fedezeti alap a feiveendő hitel öt­ven százalékára jelentene biztosítékot, s a fennmara­dó részre már a bank is el­fogadná fedezetül az üzlet­részt. Amíg a bankkal nem si­kerül egyezségre jutni, ad­dig a kft. tagjai is bizony­talanságban élnek. Az ügy­vezető igazgató, elmondta: jelentkezett például egy né­met üzleti partnerük, aki szívesen befektetne a cég­be, de csak akkor, ha az száz százalékig magántu- di tőkére, s a vele érkező lajdonban lenne. A külföl- piacra pedig nagy szüksé­gük lenne, hiszen ismert, hogy a KGST-piac össze­omlása, a nyugat-európai recesszió, s a hazai belső kereslet megcsappanása az ágazatok közül leginkább a gépipart sújtotta, ahol a termelés mintegy negyven százalékkal esett vissza. A szentendreiek is profilt vál­tottak, hiszen a mezőgaz­dasági gépek, de még a pótalkatrészek iránt sincs érdeklődés. A mezőgazdasági gépek közül jó néhány még min­dig a gyár raktárában he­ver, s tavaly már az alkat­részforgalmuk 20 millióról 200 ezer forintra esett visz- sza. Ezért manapság már elárusítókocsikat, utánfu­tókat, járműfelépítménye­ket gyártanak,’ezeket kül- és belföldön próbálják ér­tékesíteni. Az ügyvezető igazgató úgy ítéli meg, hogy ezeknek a cikkeknek a gyártása nyolcvan-száz embernek adhatna kenye­ret, nem beszélve arról, hogy a már említett külföl­di tőkeinjekció — a gyár­vásárlás után — is erősít­hetné a cég piaci pozícióit. H. É. Számvetés az elmúlt évről A Teszöv Érden Küldöttközgyűlés szín­helye lesz 1992. március 2G-án az érdi Benta- Völgye Termelőszövetkezet kultúr­terme: itt tartják meg a Pest Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének azon rendezvényét, amelyen az elmúlt év gazdálkodási eredményeiről adnak szá­mot, valamint meghatároz­zák az ez évi érdekvédelmi munka feladatait. A kül­döttközgyűlés programjá­ban szerepel a szövetkezeti átalakulás, és ezen belül is kiemelten a vagyonnevesí­tés. A meghívottak megvi­tatják az 1992 januárjában elfogadott új szövetkezeti törvény aktuális kérdéseit. A tanácskozáson részt ve­vők betekintést nyernek majd a Teszöv költségve­tésébe és a területi érdek- védelmi szövetség alapsza­bályának módosításába. Az érdi rendezvény befejezése­ként a legjobban gazdálko­dó szövetkezetek dolgozói között jutalmakat osztanak szét. Optimista hangoskodók Lám, a hóbortosnak ne­vezett, mosolyt fakasztó optimistáknak mégiscsak igazuk lett. Váltig állított érveik igazolódtak: az ex­po hazai megrendezésére kimondott párizsi igen azt bizonyítja, nem vagyunk híján a nemzetközi biza­lomnak. Azt feltételezik rólunk, amiről — sajnos — sok állampolgár nincs meggyőződve, hogy igenis képesek vagyunk megbir­kózni a kihívással. Nem érdemes taglalni, kik milyen (párt)érdekek- tőil motiváltán, mennyire igaz, avagy ingatag érvek­kel próbálták bebizonyíta­ni az expo vállalásának le­hetetlenségét, mindeneset­re egy korszakot ölel fel ennek viharos —■ hírünk­nek semmiképpen nem használó — csatája. Oly­kor teljesen reménytelen pozícióból indult az esé­lyek újpalatolgatása, s meginogtak az ügy síké­................__ il iuiikaeskkökéí, zíeii biztonság garanéixyqtije-­A két kötetben megtalálhatók az 1992. Január 1-Jéig a cégbíróságokon bejegyzett és a Cégközlönyben közzé­tett, több mint 60 OOO gazdasági tár­saság legfontosabb céginformációi. A katalógusba kerüléséért a cégeknek külön nem Is kellett fizetni, mert a Cégközlöny és a hozzákapcsolódó, fo­lyamatosan aktualizált cégadatbank eleve biztosította a hitelességet, hatá­lyosságot cs teljeskörűséget egyaránt. A Cégkatalógus regionális rendezett­ségben, ábécé sorrendben közli a cégek legfontosabb adatait (cégjegyzékszám, cégnév, székhely, fiók- és telephely cime(l), alakulás Időpontja, alaptőke stb.), de ezek mellett még közli azt is. hogy további céginformációkat az adott gazdasági társaságról, mely Cégköz- löny(ök)ben találhatnak az érdeklő­dők. Mindezeken túl egyedülálló hírfor­rásként közzéteszi a katalógus (buda­pesti és megyénkénti rendezettségben) a megszűnt cégek listáját is. Kijelenthető tehát a CÉGKATALÓ­GUS 1992, Magyarország című kiad­ványról, hogy MINDEN CÉG BENNE VAN (még azok Is, amelyek már megszűntek). A második negyedév elején megjele­nő. kétkötetes,több mint 1500 oldalas cégkatalógus 3900 Ft-os előkalkulált áron megrendelhető. A katalógus a HÍRLAPKIADÓ Közlöny- Igazgatóság CÉGKÖZLÖNY Szerkesz­tőség kiadványaként a COMPANY DATA Kft. közreműködésével Jelenik meg. Ezért is ajánlható ja hazai és külföldi vállalkozók mindegyikének a CÉGKATALÓGUS 1992 MAGYARORSZÁG című kiadvány. MEGRENDELÉS HÍRLAPKIADÓ Köziönyigazgatóság CÉGKÖZ­LÖNY Szerkesztőség 1133 Budapest, Hegedűs Gyula u. 79—81. Megrendeljük • a CÉGKATALÓjGUS 1992, MAGYARORSZÁG című kiadványt .............................. példányban A kiadván y előkalkulált ára: 3900,— Ft. A megrendelő (cég) neve:................ Cí m (irányítószám, hely):., (utca, házszám):.. Tudomásul vesszük, hogy a kiadónak visszárut elfogadni nem áll módjában. A megrendelt pél­dányik) ellenértékét a szállítást követő számla kézhezvétele után 8 napon belül átutaljuk. 1992. P. H. a megrendelő (cégszerű) aláírása ráért kitartóan érvelők Is. S tudjuk, volt eset, amikor egyértelműnek tűnt a nem — jóllehet az a szűk opti­mista réteg akkor sem ad­ta fel. Ök — java részük megyei vállalkozó és cég­vezető — szárnyaló fantá­ziával terveztek: utakat és hidakat, infrastruktúrát és vállalkozásélénkülést ál­modtak — sok-sok munka­hellyel. Nem szégyelltek ki­állni elképzeléseikkel a nyilvánosság elé, még ha naiv jelzővel illették is őket. Mára változott a hang­nem, egyre többen mond­ják, szerencse, hogy voltak ilyen optimista emberek. Mert a háttérben azért kö­vetkezetesen s állandóan hallatták a hangjukat: nyomást gyakorolva a köz­véleményre. Talán úgy helyes, ha most, amikor szaporodnak az expóval kapcsolatos konzultációk — a minap például Baráth Etele tár­saságában a megyeházán polgármesterek cseréltek a témáról gondolatot —, s lázasan kezdődik a ver­senyfutás a pénzekért, el­ismerő köszönettel szólunk róluk. Va. É. Az érdekek védelméért Az energiaipar gyökeres átalakítására van szükség, hogy kialakuljon a magán­szektor, megteremtődjék a versenyhelyziet. Emellett azonban szükséges, hogy a vállalatok továbbra is ga­rantálják az ellátást — mondta Teleki Pál kor­mánytanácsos pénteken a Magyar Energiafogyasztók Szövetségének budapesti alakuló közgyűlésén. A Magyar Energiafo­gyasztók Szövetségének szervezői nevében Marton Ferenc az új érdekvédelmi szervezet céljairól többek között elmondta: a szerve­zet részt kíván venni az energiatörvények végleges kialakításában. Jelenleg az energiaszolgáltatásban részt vevők között súlyos jogi, műszaki, és pénzügyi nézetkülönbségek vannak. A megalakult szövetség azt tekinti fő céljának, hogy mind a kis-, mind pedig a nagyfogyasztók érdekvédel­mét ellássa. A szövetség el­nöke Porpáczy Dezső, a MÁV-vezérigazgatóság fő­energetikusa lett. K <á M Jf 5 IIP

Next

/
Thumbnails
Contents