Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-21 / 69. szám
.. Jöjjetek én hozzam mindnyájan, akik * megfáradtatok.. (Matv- ti. 28.) Nagyböjt harmadik vasárnapja „Ha meg nem tértek... Főpásztori mise Vácott Ma püspökszentelés II. János Pál pápa Keszthelyi Ferenc ciszterci szcr- *etcst nevezte ki a váci egyházmegye élére, miután a 15. életévét betöltött Marosi Izidor megyés püspököt fölmentette főpásztori tisztségéből. Az üimepélyes püspök- szentelésre Vácott ma, szombaton délelőtt fél 11-kor kerül sor. A főpásztori misét és a szentelési szertartást Paskai László bíboros, esztergomi érsek, Seregély István egri érsek és Marosi Izidor megyés püspök celebrálják. Nem lett volna lehetséges Gorbacsov a pápáról A torinói La Stampa című olasz lap közölte Gor- bacsovnak azt a Cilikét, amelyben a következő mondat olvasható: „Ma már kijelenthetjük, Európában ezekben az utolsó években végbement, nem lett volna lehetséges a pápa jelenléte nélkül, anélkül a nagy politikai szerep nélemberl kéztől származó vagy természeti — Isten büntetését sejti, aki ilyen módon tart ítéletet a bű- . nősök felett. Lukács evangéliumában (L k. 13, 1—9.) Jézus erre a talányra ad 'feleletet, mikor figyelmeztet: a Pilátus kezétől, vagy a siloámi torony romjai alatt elpusztultak nem voltak bünösebbek társaiknál. Az igazi pusztulás azokra vár, akik nem térnek meg, akik nem fogadják be Isten igéjét, melyet Ö hirdet az embereknek. Ez a pusztulás nem egyszerű halál, hanem kárhozat, az Istentől való elfordulás igazi büntetése. Az a fa, mely minden gondozás ellenére sem hoz gyümölcsöt, nem méltó az életre. Akinek -lelke Jézus tanítására sem nyílik meg az örök igazságra, nem nyerhet örök életet sem. Nagyböjt időszaka éppen arra figyelmeztet: ne higgyük, hogy mi magunk készen vagyunk, a többiek pedig bűnösök. A megértés mindannyiunk számára, miként a gyümölcsfának is a termés, napi feladat. Ez a lélek állandó készsége Isten igéjének befogadására. M. G. leül, amelyet képes volt a világ színpadán játszani.” Gorbacsov azt is vallja, hogy 11. János Pál pópának nemcsak volt, de a jövőben is lesz nagy politikai szerepe, mert „minden, ami erősítheti az ember öntudatát és szellemét, ma fontosabb, mint korábban bármikor”. Egyetemes vigaszt adni / ÖKUMENIZMUS - MEGÚJULVA Pest megyében is megőrizték a századok Boldogasszony anyánk A FELTÁMADOTT Jézus Galileába rendeli a 11 tanítványt, ahol is apostoli küldetésüket kapják: elmenvén azért tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében .. (Máté evangéliuma 28:19.). Az egyházak ökumeniz- musa, kapcsolatrendszere, közeledése egymáshoz tulajdonképpen erre a misz- sziói parancsra épül. Isten igéjének mindenkori hirdetői az apostoli küldetés folytatói és bevégzői, E vonatkozásban egyetlen egyház és íelekezet sem tarthat jogot a kizárólagosságra. Az apostoli örökségből, a jézu- si parancs teljesítéséből egyik sem zárható ki. Az egyház ökumenizmusának, egyetemességének, egységének ez az alapja. Ez közös munkálkodásuk legfőbb indítéka. hisz mindnyájan egy testből vétettek, s ennek a Corpus Christinek a tagjai valamennyien. Az egyházak legegyetemesebb . hitvallásában, az Apostoli Hitvallásban ezért vallja minden keresztyén: „Hiszek egy egyetemes keresztyén anya- szentegyházat.. ENNEK persze semmi köze nincs ahhoz az ökume- nizmushoz, melyet a marxista ideológia és egyház- politika támogatósára, illetve alátámasztására évtizedeken át — az egyházak vezetőin keresztül — az egyházakra és a lelkésztestületekre erőltettek. Mert az nem az egyházak önkéntességére, természetes egységére, toleranciájára épült, hanem politikai bálványokra. s azok tiszteletére. Az egyházvezetőknek ez az ökumenizmusa a bálványimádással volt egyenértékű. Erre a mesterséges öku- menizmusra egy halódó ideológia nyomta rá bélyegét, mint például a Keresztyén Békekonferencia (KBK) tevékenységére. Az egyházak ökumenizmusa csak ideológia- és politikamentes lehet, csak az egyházak önállóságának teljes elismerésére épülhet. Számtalan közös feladat van, melyek szükségessé teszik az egyházak intenzív közeledését egymáshoz. Az összefogás egy adott cél érdekében nem jelenti hitelveink feladását, összefogásról van tehát szó, és nem összeolvadásról. Gyülekezeteimben •— ahogy másutt mások — évek óta gyakoroljuk — katolikus, evangélikus testvéreinkkel — jelképesen és valóságosan a kézfogást, a kéznyújtást. Egymásrautaltságunk egyértelmű. Miért? Mert lehet, hogy egy világégés küszöbén vagyunk. (Isten talán mégis kegyelmet ad a megtérő, bűnös világnak.) A világ és a benne élő ember feszültségekkel van tele. Félelemmel, rettegéssel és reménytelenséggel. A legnagyobb ökumenikus feladat most: egyetemes vigaszt adni az egyetemes perspektívátlanságban és eíembertelenedésben. Az evangélium, az „örömhír” hirdetésére most van leginkább szükség: „Ne féljetek ...” Az Ö szava hangzik felénk, Jézusé, aki magára vette a világ minden bűnét, benne a mi bűneinket. Aki „az út, az igazság és az élet...” Aki éppen a rettegőkhöz, a félelemben élőkhöz, a kisemmizettekhez, az elet perifériáira szorultakhoz jött el. NEMCSAK a külső békességünk (most pl. a jugoszláviai belháború) nincs meg, hanem a belső békességünk sem. Csak őt megtalálva lelhetjük meg a békességet. Elvesztettük valahol, valamikor az Istent. Jézusban újra meg kell őt találnunk. Most nincs békességünk, mert betegek vagyunk. Belső gyógyulásra van szükségünk. Persze békétlenség lehet az emberi szívben akkor is, ha hallgatnak a fegyverek. Éppen ezért mi a békét, békességet az ószövetségi „sálóm” és az újszövetségi „eirénó” szerint értelmezzük. Ebben benne van a békesség hármas dimenziója: békességben élni felfelé az Istennel, befelé önmagunkkal és kifelé az emberrel! Nemzetünk — válságok után — válságban él. Nemzeti egységre és összefogásra van szükség, s nem széthúzásra, pártvillongásokra, anarchiára, lázításra. Hiszen türelmetlenségünk, szűklátókörűségünk s demagógiánk zátonyain maga az újjászületett demokrácia — közös jövőnk — zúzhatja halálra magát. BELAtASKA, önmérsékletre s belső megújulásra, erkölcsi-szellemi megújhodásra van szükség. Enél- kül nem juthatunk messzire,.. Ennek hirdetése most az egyházak elsőrendű ökumenikus feladata sokat szenvedett hazánkban. Pápai Szabó György Máriának, Jézus anyjának tisztelete egyidős az ezeréves magyar királysággal. Szent István az ő pártfogásába ajánlotta az országot. „Anya által fiához, Máriával Jézushoz” — szól a régi mondás, s a katolikus magyarság valóban szakadatlanul tiszteli imával, énekkel a Boldogasszonyt, ahogyan patinás magyarsággal nevezzük. „Boldog- asszony anyánk, régi nagy patrónánk..." — zúg az ének a templomban, s aki harsogja, bízik könyörgése meghallgatásában. „Nagyasszonyunk, hazánk reménye” — szól a másik egyházi ének. Kisasszony, Gyümölcsoltó Boldogasz- szony, Sarlós Boldogasz- szony, mind-mind Mária ősi magyar megszólítása. Búcsújáró helyék, kegyhelyek, Máriának szentelt csodatévő zarándokhelyek szerte e hazában. Csoda-e hát, ha Szűz Mária tiszteletére a magánemberek is szobrot állítottak megtakarított pénzükön, s azt közterületen elhelyezve, mintegy odaajándékozták az országnak az arra járók és az utókor épülésére? És ebből a szempontból, a szándék lelki indítékát tekintve, egyre megy, hogy a szobor mekkora művészi értékű. A szerényebb anyagi háttérrel rendelkező, nyilván falusi kőfaragóval dolgoztatott, a tehetősebb szobrászművésszel. Ám ma már a XVII—XVIII. században készült, esetleg gyengébb minőségű szobrok sem pusztán kultúrtörténeti, vallástörténeti emlékek, hanem művészet történeti-műemléki értékekké váltak. A győri Szűz Mária-szobor, eltérően a hazánkban szokásos gyakorlattól, nem oszlopon áll, hanem a karmelita templom oldalán. Valószínűleg az olasz Diego Francesco Carlone faragta 1750 előtt A köztéri Mária-szobrok vagy Mária-osziopok állításának — miként a többi út menti, szentet ábrázoló szobor létesítésének is — virágkora a barokk. De vannak régebbiek és újabbak is bőségesen. A fennmaradt, több száz példányból álló emlékanyag legrégebbi darabja valószínűleg Fertőszentmiklóson látható. Mária szőlőindás oszloptalapzaton ül, ölében a halott Krisztussal. Felirata szerint Acsády Fruzsina „csináltatta” 1676- ban. Csaknem ilyen régi a páti 1690-ből és a jászberényi Mária-szobor 1699-ből. A Mihályiban, kockás talapzaton álló Mária 1700- ból való, a balfi, magas pilléren lévő, úgynevezett Pieta-szobrot Lip Bertalan készíttette. Letkés lakóira 1707 óta tekint le a Madonna, az esztergomi Mária-szobor 1710-ben készült. Lövőn és Hegykőn 1711-ben, a pestis- járvány elmúltával emeltek szobrot Máriának. Leveles oszlopon áll, alatta Szent Sebestyén, Rókus és Rozália szobrai. Ebergőcön 1720- ban, szőlőindás oszlop tetejére Pieta-szobrot állítottak, de ugyanebben az évben a hegykőiek is faragtatok maguknak egy Pietät. Két olyan Mária-szob- runk maradt fenn, amelyek 1746-ból valók, az egyik Tápioszentmárton- ban, a másik Nagykovácsiban. Szolnokon 1750 óta áll szép Mária-szobor, Talán ennyi elég is legrégibb Mária-szobraink felsorolásából, hiszen ez is jól mutatja a Mária-tiszíe- let virágzását a Regnum Marianumban, ahogyan akkor nevezték hazánkat. Hiszen van olyan kicsi falunk, ahol három Mária- szobor is díszíti a közterületet, mindhárom a 13, századból. Dr. Csonkarcti Károly A Bibliáról másképpen Tisztátalanságaink Meglepő, hogy az Ótcsta- mentum milyen előírásokkal igyekszik biztosítani harci cselekmények idején egy katonai tábor tisztaságát. Az alábbi szöveg (Deut. 23, 10—15) első fele egy idézőjeles, a második része viszont egy tényleges tisztátalanság ellen lép fel, mondván: „Amikor ellenséged ellen hadba vonulsz, tartózkodj minden illetlenségtől. Ha akad közted valaki, aki éjszakai magömlés folytán beszennyeződött, hagyja el a tábort, s ne térjen vissza. Estefelé mosakodjék meg, aztán alkonyaikor visszatérhet a táborba. A táboron kívül leA nagyböjt és világa IV apjainkban keresztény ember számára a húsvét előtti, hamvazószerdával kezdődő időszak, a hitben való megújulás és megerősödés legalkalmasabb ideje: az egyház is erre hívja fel figyelmét előírásaival, erre ösztönzi liturgiájával. Bűn bánat, imádság, böjt. Ez a három lelki mozzanat az, amelynek segítségével megerősödhetünk az önmagát áldozó Krisztus példát adó szeretőiében, hogy ezáltal új erőre kapva, úgy szerelhessük embertársainkat, mint önmagunkat. A katolikusok legalább az év ezen időszakában gyónnak, tartózkodnak a péntekenkénti húsevéstől, hamvazószerdán és nagypénteken pedig szigorú böjtöt tartanak. Annak, aki kereszténységben felnőttként él, mindez nem üres formaság, főként nem fitoktatni való külsőség, hanem bensőséges, tartalommal leli élet. Mégpedig nem szomorú vagy sanyarú élet. Sajátos világ ugyanis a nagyböjté. Nem gyász Jézus halála felett, inkább gyász eredendő bűnbe esésünk, Istenné lenni akarásunk következményei felett, hogy esetenként hiába akarjuk a jót, mégis a rosszat tesszük. És megrendült csodálat Krisztusnak az Atya iránti enge- lelmessége felett, hogy vállalta a bűnözőknek kijáró halált a bűnösökért. És lappangó öröm, mert tudjuk, hogy a Megfeszített által megváltattunk, hogy a vezeklő bűnösnek van remény: megbocsátás és örök élet. A nagyböjtnek ez a világa évszázadok folyamán alakult ki. II. L. gyen egy hely, ahova ki- mehetsz dolgodra. Fölszerelésedhez tartozzék hozzá egy kis ásó. Amikor ki kell menned, áss vele egy kis gödröt, s takard be szerényedet. Mert az Űr, a te Istened táborodban jár, hogy megvédjen, s hatalmadba adja ellenségedet. Azért táborod legyen szent, ne lásson az Úr semmit, ami utálatos, nehogy elforduljon tőled.” Az i. e. 7. században élt görög Ilésziodosz ugyancsak isteni hatalmakra hivatkozva igyekszik betartatni bizonyos tisztasági szabályokat, midőn igy beszél: „... tilos az, ha vizelsz, hogy fordulj szembe a nappal, / hogyha lenyugszik a nap, fordulj te keletre olyánkor, /- és ne az útra vizelj, se menet közben, se ruhátlan, / el ne feledd, hogy az éjszaka is szent isteneinké. / Istenes és megfontolt férfi leguggol ilyenkor, / vagy keres egy kerítést, odaáll udvar fala mellé.” (Munkák és napok. 727—732. sor.) AFORIZMÁK A Szentírásból „Ritkán tedd lábadat embertársad házába, / mert megsokallja, és meggyűlő!.” (Péld. 25, 17) „Olyan a nép, mint a fejedelme, / amilyen a város feje, olyanok a lakói is.” (Sirák 10, 2) „Az okos ember nem fitogtatja tudását, / az esztelen pedig kérkedik bolondságával.” (Péld. 12, 23) „Ne magasztalj senkit, mielőtt nem beszélt; / mert ez az embernek a legjobb próbája.” (Sirák 27, 7) „Sokan elhullottak már a kard élétől, / de nem any- nyian, mint akik meghaltak a nyelvtől.” (Sirák 28, 18) „Aki vigyáz a szájára és a nyelvére, / életét őrzi meg a nyomorúságtól.” (Péld. 21, 23) „Van, aki hallgat, mert nem tud mit felelni, / s van, aki hallgat, mert alkalmas időre vár.” (Sirák 20, 6) „A vas keménységét a tűz próbálja meg, / a könnyel- műeknek a bor a nagy próbakő.” (Sirák 31, 26) Nagykcitai templomfelújítás • • . Ütni fog a toronyóra Nagykáta római katolikus templomának felújítására alakult már korábban a Szent György Alapítvány. Ennek kuratóriuma nemrégiben arról határozott, hogy a toronyóra elkészíttetéséhez 150 ezer forinttal járul hozzá. A toronyóra rövidesen működni fog, ugyanis az órásmesternek sikerül t beszerezni a már régóta hiányzó alkatrészt. A lakosság kérésére a számok megvastagítására és a számlap megvilágítására is sor kerül. Az istenfélő ember számára a pusztulás mindig intő jel: egy-egy katasztrófa hátterében — legyen az
