Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-20 / 68. szám

BARSINÉ PATAKY ETELKA A VILÁGKIÁLLÍTÁS FŐBIZTOSA A kormány csütörtöki ülésén úgy döntött, hogy már­cius 23-i hatállyal Barsiné Pataky Etelka főbiztos irá­nyítja a világkiállítási munkálatokat, ellátja! a Világki­állítási Tanács elnöki és a programiroda-vezetői tisztét. A testület Baráth Etele kormánybiztost, a Világkiállítási Programiroda vezetőjét — érdemei elismerése mellett — felmentette szintén március 23-i hatállyal. A kormány kijelölt tagjaként Kádár Béla külgazdasági miniszter a jövőben is felügyeletet gyakorol a világkiállítási főbiz­tos felett. A miniszterelnök javaslattal fordult a köztársasági el­nökhöz a főbiztos címzetes államtitkárrá történő kine­vezése érdekében. A kormány rendeletet hozott az 1996. évi budapesti világkiállítás szervezeti feltételeiről. „Eddig nem értem rá azon gondolkodni, hogy mivel foglalkozom, ha megválók a programirodá­tól. Mindenesetre továbbra is urbanisztikával, város- fejlesztéssel kapcsolatos te­vékenységet tudok csak el­képzelni” — mondotta Ba­rátit Etele kormánybiztos az MTI munkatársának csütörtökön azzal kapcso­latban, hogy a kormány Barsiné Pataky Etelkát nevezte ki a világkiállítási tanács elnöki és a prog­ramiroda vezetői tisztére. Á volt kormánybiztos el­mondotta még: a kormány­zat részéről több ajánlatot is kapott, ám egyelőre nem kíván az államigazgatásban dolgozni. Olyan területen szeretné hasznosítani isme­reteit, amelyek jól szolgál­ják a célt: a dinamikus, átgondolt' városfejlesztést. A tét nagy, ezért különö­sen fontos, hogy a világki­állítás az embereknek pénzt és munkát, az országnak pedig teléint-élyt és dicsősé­get hozzon — jelentette ki Barsiné Pataky Etelka, a fővárosi közgyűlés MDF- frakciójának vezetője rö­viddel az Expo kormánybiz­tosi ^kinevezése után adott Védeni a belső piacot! Legyen világos, mi ©iádé E©ZiSZTEH€IAHiTEL Plafon a csillagos Juhász Judit szóvivő első­ként a kormány Expóval kapcsolatos döntését ismer­tette. A kormány döntött az Egzisztencia-hitelkonst- rukció átdolgozásáról is. Ennek részeként kiterjesz­tik a hitelre jogosultak kö­rét a deviza belföldi magán­személyek társaságaira és a munkavállalói részvénytu­lajdonosi program szerve­zeteire is. Emellett meg­szüntetik az Egzisztencia­hitel eddigi 50 milliós pla­fonját is. Kamatát pedig a mindenkori banki alapka­mat 60 százalékában szab­ják meg; a kamat azonban nem lehet alacsonyabb az államadósság mindenkor ér­vényes átlagos kamatánál. A kormány döntött arról, hogy mentesíti a vagyonzár- lati moratórium alól a Nép­jóléti Minisztériumot, illet­ve az irányítása alá tartozó intézményeket. A tárca és intézményei ezután pénzzel, illetve ingatlanokkal támo­gathatnak olyan alapítvá­nyokat, társadalmi szerve­zeteket és gazdasági társa­ságokat, amelyek az egész­ségügy megújulását, a nép- . egészségügy javítását szol­gálják. • A mezőgazdasági szövet­kezetek átalakulásának megkönnyítése érdekében a kormány határozott egyes tartozásaik visszafizetésé­nek felfüggesztéséről. Emel­lett felhatalmazta a pénz­ügyminisztert, hogy a me­zőgazdasági szövetkezetek adótartozásának már eddig is engedélyezett felfüggesz­tését kérelemre meghosz- szabbítsa. A fizetési moratórium azokra a mezőgazdasági szövetkezetekre vonatkozik, amelyeknek fejlesztési tá­mogatást nyújtottak kedve­zőtlen termőhelyi adottsá­guk miatt. Évekkel ezelőtt, amikor a Mezőségen telepes falvak sorsát kutatgattam, hogy készülőiéiben lévő regé­nyem őszinteségében csor­ba ne essen: megdöbbentő dolgokra kellett rájönnöm. A századfordulón egyre in­kább elszegényedő magyar parasztság valamelyest a mai, határainkon túl élő magyar értelmiségi réteg­nek a kálváriáját járta, az­zal a nem elhanyagolható különbséggel, hogy amíg manapság a veszélyeztetett vajdasági, erdélyi, vagy felvidéki az anyakultúra pendelyébe kapaszkodik (a legtöbb esetben), és jön, és jön; addig a nyomorúság — a föld reményében — szá­zadunk hajnalán egyre kin- nebb tolta a falu népét, ki a történelmi Magyarország perifériái felé. Persze, a zsellért ugyanúgy, mint a vállalkozó szellemű törpe- birtokost. Állami telepíté­sek révén Somogybói, Tol­nából, de Veszprém megyé­ből is ekként került néhány száz parasztcsalád az er­délyi Mezőségre (Nagysár- más, Detrentelep, Kara) KÉPES BESZÉD Portáról és széthordott kerítésről sem Fülep Lajosra nem fi­gyeltünk? Hogy szomszé­daink tüneményes gyorsa­sággal tudtak megoldani olyan történelmi leckéket, amelyekhez minekünk 50 évekre lett volna szükség? Újra forgolódik-nyüzsög a magyar falu — szeren­csére határainkon innen is, és túl is. Üj földosztások­ról, tagosításokról olvasha­tunk, talán falusi bankok­ról is, talpra álló népfőis­kolákról — Grundtvig püs­pök magyar követőiről. Ke­zemben a helyi önkormány­zatok címzett- és céltámo­gatásáról szóló törvényja­vaslat. Arra kellene most gondolnom, hogy élet áram­lik szét most az ország tes­tében; ámde túl sápadt ez a kép, és lejáratott, meg aztán igen-igen propagan­dáivá. Inkább maradok az aggályoskodó féltésnél: jaj, csak nehogy újra eltoljuk! Bágyoni Szabó István szervezeteknek feladata egy belső piacvédelmi mozga­lom elindítása. Mind több külföldi áru jelenik meg az országban, ám ezek minősé­ge gyakran nem jobb, mint a hazai terméké. Ugyanak­kor a vásárlók nagyobb bi­zalommal emelik le a pol­cokról a külföldi termeket, amely sokszor „csak” cso­magolásban magasabb szín­vonalú. Márpedig a hazai ipar hazai vásárlók nélkül nem képes újjáéledni. A közös piaci társult tagság­ról szólva a tárca vezetője hangsúlyozta: a szerződés csupán a kormányok politi­kai szándéknyilatkozata, a gyakorlatban, a mindenna­pi együttműködésben szá­mos problémával kell meg­küzdeniük a gazdaság sze­replőinek. Ilyen például a dömpingvád. Ezzel egy egész ágazatot tönkre lehet tenni. A magyar cégek, il­letőleg a vállalatok me­nedzsmentje nincs felké­szülve a probléma gazdasá­gi, jogi kezelésére. Az ipari szövetkezeteknek fontos szerepe van abban, hogy a magyar gazdaság megtalálhassa azokat a pontokat, ahol gazdaságo­san, világszínvonalon képes értékesíteni termékeit — mondotta Szabó Iván ipari cs kereskedelmi miniszter a Magyar Iparszövetség (OKISZ) elnökségének csü­törtökön t.nrtott ülésén. Az ipari miniszter az új iparpolitikai koncepcióról, illetőleg az EK társult tag­ságból adódó feladatokról szólt. Elmondta, az iparpo­litikai koncepció célja, hogy világossá váljon a külföl­diek számára: mi eladó, mely területeken van vál­ság, és • ezekkel kapcsolat­ban mi a kormányzat el­képzelése. Szabó Iván sze­rint a privatizációs folya­mat erősítésére van szük­ség. Éppen ezért fontos, hogy hosszabb távra szóló kormányzati elképzelések szülessenek. Az ipari mi­niszter részletesen szólt ar­ról, hogy az érdekvédelmi A kulturális bizottság a további lépésekről az alkot­mányügyi bizottság véle­ményének ismeretében ha­tároz. az alkotmányügyi, TÖRVÉNYELŐKÉSZÍTŐ ÉS IGAZSÁGÜGYI BI­ZOTTSÁG nem fejezte be a bős—nagymarosi vízlép­csőrendszerről kötött szer­ződésre vonatkozó ország- gyűlési határozattervezet­hez benyújtott módosító ja­vaslatok megtárgyalását, így például nem döntöt­tek még arról sem, hogy az 1977. évi szerződés felbon­tásáról vagy pedig meg­szüntetéséről legyen-e szó a határozatban. A választójogi törvény­nek — egves sikertelen or­szággyűlési képviselői idő­közi választások miatt — a belügyi tárca által javasolt módoílását támogatásáról biztosította az alkotmány- ügyi bizottság. A javaslat szerint az időközi választás sikertelen második forduló­jának időpontjától számí­tott 1 éven belül kerülne sor az ismételt választás ki­tűzésére. Kulin Ferenc indítványá­val. Haraszti Miklós (SZDSZ) kifogásolta, hogy az 1990-ben elfogadott 57. törvény — amelyre Antall József hivatkozik levelében — nem megfelelő jogalap. Ennek értelmében ugyanis a miniszterelnök csak ki­nevezés és felmentés esetén kérheti a bizottság állás- foglalását. A kormányfő most előzetes jóváhagyást vár a testülettől tervezett lépésére. A testületnek amúgy sem feladata mun­kajogi vitákkal foglalkozni. Molnár Péter (Fidesz) azt hangsúlyozta, hogy Hankiss Elemér alkalmassága nem presztízskérdéssé váló jogi vitáktól függ, hanem valós tevékenységétől. Javasolta: az alkotmányügyi bizottság ne döntsön a kulturális bi­zottság előtt, mert ez az al­kalmasság megítélését is prejudikálná. A szocialista Kosa Ferenc megismételte pártja álláspontját: kizáró­lag a médiatörvény elfoga­dása jelentheti a megoldást, minden más csak a válsá­got mélyíti. AZ ORSZÁGGYŰLÉS KULTURÁLIS BIZOTTSÁ­GA a tv-elnök ügyében az alkotmányügyi bizottság véleményét kéri. Az alkot­mányügyi bizottságnak ab­ban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy Hankiss Elemérnek a közelmúltban tett lépései jogszerűeknek tekinthetők-e. A kulturális bizottság csütörtöki ülésén 11 igen szavazattal 8 elle­nében döntött: átküldi An­tall József levelét a másik parlamenti testületnek. A miniszterelnök — mint is­meretes — egy héttel ez­előtt fordult a kulturális bizottsághoz, kérve: hall­gassa meg a nemzeti mé­dium elnökét, és foglaljon állást arról, hogy alkal­masnak tartja-e Hankiss Elemért tiszte betöltésére. Mint a szavazás eredmé­nye is mutatja, az ellenzéki képviselők nem értettek egyet a bizottsági elnök, Bizottsági ülések a Parlamentben Több szem többet lát kát továbbra is az Állami Vagyonügynökség látná el. A hazai vásárlóerő eddig nem játszott számottevő szerepet a honi privatizá­ciós folyamatban. Az ÁVÜ tavalyi privatizációs bevé­teleinek 80-90 százaléka (amely megközelítően 40 milliárd forint), külföldi befektetőktől származott. Ugyanakkor az összes át­alakult vállalatra vetítve, a külföldi tőke aránya 9 szá­zalék, és a vegyes vállala­tokban átlagosan is 40 szá­zalékos a részesedésük. Ér­dekesség, hogy a külföldi tőke leginkább a biztosítási és a bankszférát, az ide­genforgalmat és az infra­struktúra jól jövedelmező ágazatait részesítette előny­ben. Az iparban mindössze 18.7 százalékos a külföldi működő tőke aránya. Ilonka Mária zációs modell segíthet, de csak akkor, ha a gyárak, üzemek dolgozói létszáma nem haladja meg a 300 főt, illetve bruttó vagyonérté­kük alacsonyabb 300 millió forintnál. Ez a módszer múlt év októberétől műkö­dik, azóta 20 vállalat ala­kult át és 353 „kisvállalat” lépett erre az útra. megkö­zelítően 340 milliárd forint könyv szerinti vagyonnal. Az idén tervezik a modell második lépcsőjének bein­dítását. amivel — az ÁVÜ reményei szerint — két év leforgása alatt mintegy ezer vállalat privatizációja len­ne megvalósítható. Előrehaladott állapotban van a bérlet, illetve a lízing útján történő vállalatértéke- sítési konstrukció kidolgo­zása. A szakértők azt is kifo­gásolták, hogy elhúzódik a tartósan vagy ideiglenesen állami tulajdonban maradó vagyon kezeléséhez szüksé­ges intézményi, pénzügyi feltételek megteremtése. Mint azt már korábban megírtuk, az állam tartós vállalkozói vagyonának ke­zelésére új tulajdonosi in­tézményt — és Állami Tu­lajdonosi Részvénytársasá­got — javasolt megala­kítani. Ehhez kerülnének a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok (100-150 vállalatról van szó, ame­lyeknek kb. 500 milliárd fo­rint az összvagyona). A pri­vatizálandó vagyonnal kap­csolatos ügynöki feladato­(Folytatás az 1. oldalról) tizációban a gazdálkodásra és a fejlesztési lehetőségek­re. Az Állami Vagyonügy­nökség az idei év egyik leg­fontosabb feladatának tart­ja a bankok privatizációját. Az ÁVÜ úgy gondolja, hogy a privatizációs bevéte­lek nagyobb részét megha­tározott — foglalkoztatási, reorganizációs és környezet- védelmi — célalapokon ke­resztül vissza kell forgatni a gazdaságba. Mint köztu­dott, a kormány visszavon­ta a Vagyonpolitikai Irány­elveket. Ezt azzal indokol­ták, hogy gyorsítani kíván­ják a privatizációt, ezért új és hatékonyabb irányelve­ket fognak kidolgoztatni a szakértőkkel. Mivel nincs érvényes irányelv, a költségvetési törvényben határoztak a privatizációs bevételek idei felhasználásáról. Ezen bevé­telek teljes összegét elvon­ják a költségvetés időszaki kiadásainak fedezésére. Az Állami Számvevőszék sze­rint az idén összesen 25 milliárd forint — felhasz­nálható — privatizációs be­vétel várható, miközben — a költségvetési előirányza­tok szerint — közel 37 mil­liárd forint kötelezettséget kellene ebből teljesíteni. Abban egyetértettek, hogy a csődhelyzetben levő vál­lalatok problémájának megoldását nem lehet egy­magában csak a privatizá­ciótól várni. Ügy vélik, az önprivati­Elégedetlenek a privatizációval ELHÚZÓDIK A VAGYONKEZELÉS interjújában. Az MTI vá­rosházi tudósítójának kér­désére válaszolva az Expo- főbiztos asszony első fel­adatát abban látta, hogy miután Baráth Etelével át­tekintette az eddig végzett munkát, megőrizve a meg­levő értékeket, megtalálja a sikeres Expo-rendezés leg­hatékonyabb formáit, szer­vezeti kereteit, felépítését. Az elmúlt hónapok viták­ban bővelkedő időszaka után azonban — hangsú­lyozta Barsiné Pataky Etel­ka — most már valóban ne­ki kell látni a megvalósí­tásnak. A főváros szerepé­ről szólva a kormánybiztos rámutatott; nem elegendő, ha a főváros csupán elfo­gadja a világkiállítást, szükség van arra is, hogy a programirodával szorosan együttműködjön a világki­állítás megvalósításában. A kormánybiztos tervei szerint fővárosi képviselői mandátumát megtartva ta­pasztalataival továbbra is segíteni kívánja a fővárosi közgyűlés munkáját. Arról pedig, hogy egyre növekvő leterheltsége miatt átadja-e a frakció vezetését, csupán a képviselőcsoport állás­pontjának ismeretében fog­lal majd állást. val egyetemben ... kifizes­se, ellenkező esetben nem válik tulajdonukká. Igen, megváltani, ötven év alatt. Hogy mivé lettünk 50 év után, köztudott: az 1923-as román földreform vala­mennyi magyar állami tu­lajdonra rátette a kezét. A mi telepes magyarjain­kat elsodorta az ár ... Folytassam azzal, hogy így tudunk politizálni? Hogy amíg díszmagyarban — utóbb díszmagyartalanság­ban is — dicsőségről, vagy internacionalizmusról pa­poltunk portánk előtt, ad­dig valakik széthordták hombárjainkból a termést, a hátsó kerítéssel együtt? Hogy sem Szabó Dezsőre, 1. .Hogy mi döbbentett meg, hogy miért vagyok azóta is igen-igen sötétlátó, ami­kor a vidéki Magyarorszá­got felrázni, talpra állítani akaró gondolatokat vélem felfedezni, vagy éppenség­gel' tapasztalni az állam részéről? Még ha oly ne­mes is? Ott, a Mezőségen járt a kezemben néha Darányi Ignác földművelésügyi mi­niszter „körlevele”, mely szerint iskolát, templomot köteles építeni a telepes: udvarába kutat fúrni, az eresz vizét elvezettetni kö­teles, de legfőképpen arra igyekezni köteles, hogy 50 év alatt a választott birto­kot minden hozzávalóságá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents