Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

A két Korea között Oroszország közvetít Dél- Korea arra kérte Oroszországot: gyakoroljon nyomást korábbi szövetsé­gesére, Észak-Koreára, hogy nyissa meg az ellenőrök előtt nukleáris létesítmé­nyeit — közölte a szöuli külügyminisztérium szóvi­vője szerdán. A kérést a Szöulban tar­tózkodó Andrej Kozirev orosz külügyminiszternek dél-koreai kollégája, iti Szang Ok tolmácsolta. Kozirev a kérdéssel kap­csolatban egyébként úgy nyilatkozott, hogy egy atomfegyvermentes Észak- Korea megteremtése Orosz­ország számára „teljes méi-tékben sürgető feladat”. Az orosz külügyminiszter nem csupán koreai, hanem globális kérdésnek nevezte az észak-koreai atomellen­őrzés ügyét. Kozirev és Ri egy etértetek abban, hogy Phenjant diplomáciai esz­közökkel kell rábírni a mi­hamarabbi ellenőrzés enge­délyezésére. Belgrádi reakció Fenyegetésként értékelik a KM-nyiletkeza A magyar külügyminisz­térium szóvivői irodájának a délszláv köztársaságokkal! kapcsolatos, lapunk tegnapi számában is megjelent köz­leményét Belgrádban újabb szerbellenes támadásnak tartják, s úgy értelmezik, hogy a budapesti közlemény burkolt fenyegetést is tar­talmaz. „A magyar külügy­minisztérium kedd este újabb vádakkal illetve Szerbiát a nemzeti kisebb­ségekkel kapcsolatos politi­kája miatt, s amiatt, hogy Belgrád állítólag nem óhajt együttműködni a jószom­szédi kapcsolatok felújítása céljából” — hangoztatta a belgrádi rádió a Tanjug bu­dapesti tudósítását ismer­tetve. A tudósítást a szer­dai belgrádi lapok nem vették át. a rádió azonban részletesen ismertette. A keddi közlemény a Tanjug szerint újabb köz­vetett figyelmeztetés, amely azt a célt is szolgálja, hogy mutassa Budapest állítóla­gos jóindulatát és elvi hoz­záállását, s jelezze, hogy Magyarország „az eddigitől eltérő magatartást is tanú­síthat”. Maano Kaivisto Észtországba látogat Egynapos hivatalos lá­togatást tesz csütörtökön Esztergomban Mauno Koi- visto finn köztársasági el­nök. Találkozik Amold Rüütellel, az észt legfel­sőbb tanács elnökével, a kormány és a parlament ve­zetőivel. Szíria és Egyiptom elutasítja Az ábra nem ugyanaz A szíriai és az egyiptomi elnök egyaránt elutasítja egy újabb Irak ellen vég­rehajtandó katonai akció gondolatát. Ezt szerdán közös sajtóértekezleten hangoztatták, amely Hafez Asszad egynapos kairói lá­togatását zárta le. A szír elnök kifejtette, hogy más most a helyzet, mint amikor Kuvait felsza­badításáról, az iraki erők kivonulásáról volt szó. Hoz­zátette: már csak azért sem támogatna semmilyen kato­nai akciót Bagdad ellen, mivel Irak vállalta, hogy tiszteletben tartja az ENSZ Biztonsági Tanácsának ha­tározatait. Keserűségének adott hangot amiatt, hogy „a BT-határozatok betartá­sának kényszere Izraelre nem vonatkozik”. Hoszni Mubarak egyipto­mi elnök csatlakozva ven­dégéhez szintén elutasítot­ta az Irak elleni katonai fellépést, s emlékeztetett Tarik Aziz iraki minisz­terelnök-helyettes ENSZ- beli kötelezettség-vállalá­sára. Még nem végleges, de... Bush biztos a dolgában George Bush amerikai el­nök a keddi előválaszlási forduló után bejelentette, hogy biztosra veszi újraje- lölését. Egyidejűleg még valószínűbb, hogy Bili Clin­ton lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje. Michiganben és Illinoisban, két — egyen­ként — Magyarországéhoz hasonló lélekszámú állam­ban volt ezúttal előválasz­tás. A még nem végleges eredmények szerint George Bush elnök ezúttal is mindenképpen nagy fölény­nyel végzett: a republiká­nus szavazók 75-80 százalé­ka támogatta a párton be­lüli jobboldal jelöltjével, Pat Buchanannal szemben. Bár a két rokon népet mindössze 80 kilométeres tengerszoros választja el, legutóbb észt—finn csúcs- találkozó a harmincas évek­ben volt Tallinnban. Pehr Evind Svinhufvud akkori finn államfő kétszer is járt az észt fővárosban. A szov­jet megszállás fél évszáza­da alatt természetesen szó sem lehetett arról, hogy Finnország és Észtország magas szintű közvetlen kapcsolatokat tartson fenn Moszkva megkerülésével. B’inn köztársasági elnök ez idő alatt mindössze egyszer járt Észtországban: Urho Kekkonen 1964-ben Len­gyelországból hazatérőben tett rövid magánjellegű lá­togatást a baltikumi állam­ban. Ungvár—Pozsony Kapcsolatfelvétel Kapcsolatba lépett egy­mással a nemzetiségi ki­sebbségek kulturális szö­vetségei által létrehozott Kárpátaljai Nemzetiségek Demokratikus Ligája és a szlovákiai, ugyancsák a ki­sebbségek érdekeit képvise­lő Együttélés Politikai Mozgalom. Szándéknyilatkozatukban egyebek között leszögezik, hogy együttműködésüket a kisebbségi népcsoportokhoz tartozó személyek egyéni és kollektív jogainak védelme, önrendelkezésének érvénye­sítése, a demokratikus ön­kormányzat megteremtése, az etnikumok határokon átnyúló kapcsolatainak tá­mogatása érdekében való­sítják meg. Az együttműkö­dés első lépéseként kicseré­lik szervezeteik alapokmá­nyait, s szorgalmazni fog­ják a közös poll ti kai-gazda­sági és kulturális akciók szervezését. Milosevic színre lépett Slobodan Milosevic szerb elnök újra megjelent a nyilvánosság előtt. A belg­rádi televízió kedd esti híradója filmjelentésben számolt be a szerb és a Crna Gora-i vezetés ta­nácskozásáról, amelyen a „harmadik Jugoszlávia” al­kotmányos rendjének ki­alakításáról volt szó, s a híradó hosszasan mutatta Slobodan Milosevicet, aki a jelek szerint teljesen fel­épült sérüléseiből. Slobo­dan Milosevic elnököt tíz napja autóbaleset érte, s könnyebb agyrázkódást szenvedett. Jj Külföldi események ; egy mondatban j GÖNCZ ÁRPÁD KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK kedden amerikai alapítványi vezetőkkel találkozott New York­ban azon az ebéden, amelyet Colin Campbell, a Rocke­feller Brothers Fund elnöke adott a magánlátogatáson az Egyesült Államokban tartózkodó magyar államfő tiszteletére, a Modern Művészetek Múzeumában. JESZENSZKY GÉZA KÜLÜGYMINISZTERT — kedd óta tartó uruguayi programja során — fogadta Luis Al­berto Lacalle Herrera köztársasági elnök: a megbeszélé­sen a kétoldalú kapcsolatok helyzete állt a középpont­ban, s elsősorban a gazdasági együttműködés fejlesztésé­nek lehetőségéről és szükségességéről esett szó, akárcsak a külügyminiszterrel, Hector Cros Espiell-lel folytatott tárgyalásokon. FRANCIAORSZÁG az Egyesült Államokkal és Nagy- Britanniával együtt tervezetet készített a Líbia ellen az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelő szankciók­ra, melyek nemcsak a teljes fegyverszállítási embargót irányozzák elő, hanem megtiltanák a légi forgalom fenn­tartását Líbiával és korlátozásokat írnának elő a líbiai diplomáciai képviseletek működésére is. I HÁTTÉR A NAP ESEMÉNYEIHEZ \ KARABAHI HíLYZETMOIDO CSUPÁN ebben a hó­napban már mintegy har­minc emberéletet követelt az a hadüzenet nélküli há­ború, amely Moldovában zajlik. A szovjet utódállam, amelynek 34 ezer négyzet- kilométer a területe és 4,3 milliós a lakossága, tavaly augusztusban kiáltotta ki fügetlenségét, s a Független Államok Közösségének tag­ja lett, és nemrég felvették az ENSZ-be is. A volt szov­jet utódállam azonban nemzetiségileg megosztott, lakosságának 63,9 százaléka román anyanyelvű, 27 szá­zaléknyi az orosz-ukrán származású, s a népesség többi része elsősorban bol­gárokból és beloruszokból tevődik össze. Az oroszok nagy része, mintegy félmil­liónyi ember, a Dnyeszteren túli területeken él, s így szeptemberben, attól való félelmében, hogy a mol­dovai román többség a Ro­mániához való csatlakozást választja, kikiáltotta saját Dnyeszter Menti Köztársa­ságát. Bonyolítja a helyze­tet, hogy ebben az önállósá­got választott országrész­ben is vegyes az etnikai kép: a lakosság negyven százaléka itt is román. A Dnyeszteren túliak Tirasz- polt nevezték ki fővárosuk­nak, s szembeszegültek a moldovai Kisinyov törvé­nyeivel, s csakhamar nyílt összecsapások robbantak ki. Bonyolultabbá teszi a helyzetet Moldova viharos történelmi múltja. Ez a vi­dék sokáig volt népek or- szágútja, amíg a XIX. szá­zadban Oroszországnak ítél­ték az 1856-os párizsi kong­resszuson. Ezután a terület nagy része Besszarábia né­ven szerepelt a történelem­éi földrajzkönyvekben, s 1918-ban Romániának ítél­ték oda. A Molotov—Rib- bentrop-paktum keretében a Szovjetunió megszerezte Besszarábiát, s kialakította a volt három román megyé­ből és Ukrajna idekapcsolt, Dnyeszteren túli darabjából a moldáviai szovjetköztár­saságot. A második világhá­borúban egy időre a terület újra román fennhatóság alá került, majd végül a Pá­rizs környéki békék a Szov­jetuniónak juttatták, s új­raalakulhatott a moldáviai szovjet tagállam. A Dnyeszteren túliak ar­ra hivatkoztak, hogy lakó­helyük sohasem tartozott Romániához, s így amikor Kisinyovban mind erőtelje­sebb a törekvés, hogy adott alkalommal népszavazást rendezzenek a „két világhá­ború közötti anyaország­hoz” való csatlakozásról, jogos, ha ők már most ké­sőbbi függetlenségükre gondolnak. A kisinyovi ve­zetés ugyan hangsúlyozza, nem gondol arra, hogy a a FÁK-hoz való tartozásán változtasson, az etnikai fe­szültségek azonban össze­csapásokba fajullak azóta, hogy a Dnyeszteren túliak meg akarják valósítani ön­állóságukat. Tiraszpol az­zal vádolja Kisinyovot, hogy Romániáiból érkezett fegyveresek segítségével igyekszik véget vetni a Dnyeszter Menti Köztársa­ság létének. Kisinyov pedig arra hivatkozik, hogy Oroszországból Ukrajnán át fegyveres kozákok érkez­nek a tiraszpoliak megsegí­tésére, s azt követeli, hogy a Dnyeszteren túliak adják le fegyvereiket. Tiraszpol vá­laszul rendkívüli állapotot hirdetett meg. LEGÚJABBAN tárgya­lások kezdődtek, de közben a harcok szélesednek. így nem ok nélkül tartanak at­tól a térségben, hogy Mol­dova, ha nem lépnek fel gyorsan a békés rendezés irányába, a karabahihoz hasonló vérontás színhelye lehet. Árkus István EGYELŐRE ISMERETLENEK A dollárkugü-gurítők A guruló dollárok ügyé­ben jelenleg ismeretlen tet­tesek ellen folyik a nyomo­zás. A bűnügy bonyolultsá­gára tekintettel az eljárás több hónapig is elhúzódhat — mondta a Legfőbb Ügyészség illetékese az MTI munkatársának érdek­lődésére. Közölte azt is, hogy a sajtóban megjelent, illetve a tv-ben bemutatott, az üggyel kapcsolatos do­kumentumok nem erede­tiek, ezért azok nem tekint­hetők hiteles bizonyíték­nak. Mint ismeretes, az Or­szággyűlés keddi ülésén a legfőbb ügyész interpellá­cióra adott válaszában el­hangzott : a Legfőbb Ügyészség február 18-án, állampolgári feljelentésre ténymegállapító vizsgálatot indított annak feltárására, hogy az egykori MSZMP juttatott-e törvénytelen úton dollármilliókat a volt Szovjetunió Kommunista Pártjának. A beszerzett adatok alapján az illetékes ügyészi szerv március 9-én nyomozást rendelt el az ügyben a devizagazdálko­dás különösen nagy értékre Az MSZQSZ történt megsértése bűntet­tének alapos gyanúja miatt. Az ügyészségi nyomozás irányítója hangsúlyozta: nehezíti a bűnügy tettesei­nek és az elkövetés körül­ményeinek felderítését, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján még nem lehet megalapozottan meg­határozni a bűncselekmény elkövetésével konkrétan gyanúsítható személyeket és kapcsolatrendszerüket. A nyomozóhatóság az el­járás során eddig több ta­nút hallgatott ki, valamint intézkedett a magyar és külföldi levéltárakból, pénzügyi intézetekből és más helyekről beszerezhető bizonyítékok összegyűjtésé­re, illetve dokumentálására. A Legfőbb Ügyészség il­letékese kijelentette: tekin­tettel a bűnüggyel kapcso­latos felfokozott társadalmi érdeklődésre, a lehetőségek szerint minden olyan tájé­koztatást megadnak a saj­tónak, illetve a nyilvános­ságnak, amely nem veszé­lyezteti a nyomozás érde­keit, eredményes befejezé­sét. A méltánytalan nyugd í jmegvGoásokról A törvényi előírások, a szociális szempontok tel­jes figyelembevétele nél­kül vonták meg több ezer volt szakszervezeti tagtól az elmúlt években szá­mukra megállapított ki­egészítő nyugdíjat — tájé­koztatták az MSZOSZ szer­dai sajtótájékoztatóján megjelent újságírókat. Az MSZOSZ tagiszerve­zeteihez több panaszos le­vél is érkezett idős nyugdí­jasoktól, akiknek az 1991 —92-es törvény alapján vonták meg nyugdíj-kiegé­szítésüket. A panaszosok mindegyike ahhoz a körhöz tartozik, akik már 1945 előtt is szakszervezeti ta­gok voltak, és ennek alap­ján — a szociális rászo­rultságukat is figyelembe véve — az egykori minisz­tertanács mellett működő kivételes eljárások bizott­sága révén jutottak nyug­díj-kiegészítéshez. Ezektől az idős emberektől most automatikusan megvonták nyugdíj-kiegészítésüket, anélkül, hogy figyelembe vették volna azt: a kiegé­szítést szociális indokokból kapták-e. A Társadalombiztosítási Főigazgatóság a Miniszter­elnöki Hivataltól kapta meg a listát, aminek alap­ján megszüntette a nyug­díj-kiegészítések folyósítá­sát. A mérlegelés teljes hiányára mutat az, hogy több esetben még azt a törvényi előírást sem vet­ték figyelembe, miszerint a havi 8500 forintos nyug­ellátások nem tartoznak a törvény hatálya alá. Olya­nok is bekerültek a név­sorba, akik soha nem vol­tak párttagok, akik több évet töltöttek Recsken vagy hadifogságban. Az MSZOSZ felvállalja mindenezen nyugdíjasok jogvédelmét. Előrelátha­tólag csütörtökön folytat­nak majd tárgyalásokat a Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság illetékeseivel. Az MSZOSZ képviselői el­fogadhatatlannak tartatták a nyugdíjelvonások tech­nikai lebonyolitását is, mivel számos esetben a megvonásról szóló értesí­tés csak a levonást köve­tően ért el az érintettek­hez. A jogállamiság alap­elveivel összeegyeztethe­tetlennek tartják azt is, hogy a megvonás elleni felszólalás lehetőségét ak­kor helyezi kilátásba az in­tézkedő, ha az érintettek maguk szereznek igazolást szociális helyzetükről. Az MSZOSZ-nél található összesítések alapján több mint 6 ezerre becsülik or­szágosan az érintett nyug­díjasok számát. Nem kértek véleményt Rendkívüli mértékben foglal kocatatja a kárpótlá­sok kijelölésének; ügye a falun élőket — hangoztat­ták többen a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsé­gének elnökségi ülésén, melyet szerdán tartottak Budapesten. Hamarosan el kell készí­teniük a termelőszövetke­zeteknek a kijelölési terve­ket. A tsz-ek már korábban értesültek arról, hogy mek­kora aranykorona-érték­nek megfelelő területre je­lentettek be kárpótlási igényt. Ám ezek jogossá­gát több helyem is vitat­ják. Ezért a termelőszö­vetkezeitekben ellenőrizni kívánják a kárpótlási hi­vataloktól kapott aranyko­rona-értékek valódiságát. Ezt az ellenőrzési folya­matot — mivel államigaz­gatási határozatról van szó, jogszerűnek ítélik —, s így a MOSZ elnöksége is tá­mogatja. Az ülésen felvetődött an­nak lehetősége is, hogy az átmeneti törvény módosí­tásával kapcsolatban Al­kotmánybírósághoz fordul a MOSZ. Ugyanis nem kér­ték ki az érdekképvisele­tek véleményét a törvény­módosítással kapcsolat­ban, pedig az új szövetke­zeti törvény ezt előírja.

Next

/
Thumbnails
Contents