Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-19 / 67. szám

Pasi megyei házigazdák’ KDNP-kongresszus Gödöllőn (Folytatás az 1. oldalról) Ilin 3500 tagja lehetett, ak­kor olyan alapszabályt fo­gadtunk el, hogyha lesz va­lamikor kongresszusunk, akkor 25 párttagonként hí­vunk meg egy embert. Most tehát oda jutottunk, hogy közel ezren vesznek részt ezen a nagyszabású eseményen — folytatta az elnök, majd megjegyezte: — más . pártoknál már kongresszusnak nevezik azt, ha 200 személyt hirtelen összehívnak egynapos ta­nácskozásra. Nálunk ezen a háromnapos találkozón egyfajta európai kitekintés­re is sor kerül. Hiszen ke­reszténydemokrata párt földrészünk minden orszá­gában van, s ezek vezetőit meghívja az országos el­nökség. Mészáros Gyula, a kong­resszus helyszíni előkészítő bizottságának lett a vezető­je. A rendezés technikai feltételeiről jórészt a gödöl­lői KDNP-sék gondoskod­nak. A rendezőgárda meg­alakításától. irányításától a mandátumvizsgálatig tartó felelősségteljes munka ez. — Hogy lát neki a fel­adatnak? — 20-30 kilométeres kör­zetben kezdtem el a számí­tásba jöhető segítő társak szervezését. — Mivel foglalkozik a kongresszus, mit vár tőle? — A négyéves választási időszak felénél tartunk. Ko­moly előterjesztések készül­nek majd vitaalapként a küldöttek számára. A ple­náris ülésen túl 12 szekció tárgyal ezek részleteiről, melyeket végső formában összedolgozva szerkeszte­nek kötetnyi anyaggá. A szekciókban többek között foglalkoznak a gazdasággal. az oktatással, a környezet- védelemmel, mezőgazdaság­gal, egészségüggyel, szociál­politikával. A témák mind­egyikének országgyűlési képviselő, vagy a párt inté­ző bizottsági tagja lesz egy- egy gazdája. Ez tulajdon­képpen már választási programként fogható fel, a későbbiekben pedig' ne adj isten, esetleg kormányprog­ramként. Ezt vasárnap fogadja el a kongresszus. Igazából úgy érzem, hogy ez lesz az első olyan európai szintű meg­mozdulása ennek a párt­nak, amikor úgy isten iga­zából kilépünk a nyilvános­ság elé. Tudni fognak ró­lunk, megismernek bennün­ket az emberek. — Ügy tapasztalta, hogy ez eddig még nem történt meg? — Ha ön most kimernie az utcára- és megkérdezne vagy 100 embert, akkor fel­tehető, hogy a többség visz- szakérdezne, van ilyen párt? Mindenesetre én most azt Az MTI információja sze­rint a kormány csütörtöki ülésén kinevezi az 1998-os budapesti világkiállítás -fő­biztosát, és a programiroda vezetőjét. A testület nem­csak személyi kérdésekben dönt. hanem áttekinti az Expo. megrendezésének szervezeti feltételeit is,.így a világkiállítási tanács ha­táskörét. aminek pontosabb meghatározását több tárca is szorgalmazza. várom, hogy amit ez a sok okqs ember kidolgoz, egy kicsit meghatározza a jö­vőnket. Ha én nem bíznék abban, hogy belőlünk nagy párt lesz, nem dolgoznék érte annyit. — Ez a meggyőződése? — Igen, hiszem, hogy akik a korábbi rendszerben ellenzékiként léplek fel, s most a pártjaikban nem ér­zik jól magukat, azok hoz­zánk fognak átlépni. Hisz nyugaton is két nagy vál­tópárt van. A KDNP és a Szqcdem., valamint, a mér­leg, nyelvét jelentő liberáli­sok. A magyar társadalom is így polarizálódik majd. Lehet, hogy nem a legkö­zelebbi választásokon, de úgy az ezredforduló felé. Belső válságukat élik a kis­gazdák, de a legtermésze­tesebb szövetségeseknek őket tartom. Szorítok ne­kik, hogy rendeződjenek a vitáik, s bizom benne, hogy A kormány ülésén dön­tés várható az Egziszten­cia-hitelről szóló kormány­rendsiet módosításáról. A tervek szerint a jövőben nemcsak magánszemélyek, hanem belföldi magánsze­mélyek társaságai, vala­mint az MRP-szervezetek is felvehetnek E-hitelt, amelynek kamata a min­denkori jegybanki alapka­mat 75 százalékáról 60 szá­zalékra csökken. Eltörlik a hitel felső határát is. amely jelenleg 50 millió forint. Ugyancsak napirendre kerül az önkormányzati tu­lajdonban lévő lakások, helyiségek bérletéről és el­idegenítéséről szóló tör­vénytervezet. Ezenkívül a testület előkészíti a hétvé­gi, március 21-i békéscsabai munkaülését is, amelyen a dél-alföldi régió helyzetét tekinti át, különös tekintet­tel a területfejlesztésre, a foglalkoztatáspolitikára, az ivóvízellátásra és a környe­zetvédelemre. Antall József miniszterelnök Gyulát is felkeresi, ahol a nemzeti kisebbségek képviselőivel és a város vezetőivel talál­kozik. „Tisztelettel értesítem az újságírókat — szólott Ko­szi! z Gábor országgyűlési .képviselő meghívója —, hogy az angliai Kingstone Politechnic Faculty of De­sign egyetem 90 hallgatója és néhány tanára tanul­mányúton Magyarországon tartózkodik. Március 17-én néhány országgyűlési kép­viselő és a csoportból ki­lenc tanár (...) találkozni fognak egy egyórás beszél­getésre, a főemelet 55-ben.” Eveztem valami különö­set, léleksimogató lehető­séget ,e meghívásban; hi­szen e port verő sajtótájé- kóztatós világunkban az ember, s pláne, ha a toll embere, felszisszen, ha nem csupán odafigyelni, de egy­mással szót váltani adódik alkalom. Es . . . éltem a le­hetőséggel. .A parlamenti főemelet 55-öt úgy tessék elképzelni, mintha azt a jó emlékezetű ácsok, tervezőmesterek ép­pen ehhez az alkalomhoz szabták volna: ehhez a márciusi kis angol—ma­gyar szócseréhez. Hogy mindennek a rendkívül fontos problémakörnek csu­pán két(!) magyar lapban lesz valamelyes nyoma, ar­ról most ne beszéljünk, tá­ji MINISZTER VIDÉKEN VOLT Elmaradt a vita Elmaradt a tervezett vita Gergátz Elemér földműve­lésügyi miniszter és Nagy Tamás, a MOSZ társelnöke között, melyet szerdán tar­tottak vtlna az agrárá.gazat helyzetéről Budapesten, mert a miniszter Csongrád megyében egy malomavatá­son vett részt. . Megjelent viszont Nagy Tamás, a MOSZ társelnöke, valamint a Földművelés- ügyi Minisztérium képvise­letében a közgazdasági fő­osztály vezetője, Szöllösi Endre, továbbá Jójárt And­rás, a jogi főosztály osztály­vezetője. A minisztérium képviselői ismert tényeket soroltak fel a mezőgazdaság jelenlegi helyzetéről, azt emelve ki, hogy a sikeres gazdasági év ellenére az ágazat pénzügyi eredmé­nyei rosszak. Jelezték: az agrárpiaci rendtartással foglalkozó törvénytervezet várhatóan még ebben a hó­napban a parlament elé kerül, és elkészült a föld­törvény módosításának tér vezet® is. Nagy Tamás viszont azt hangsúlyozta: az agrárága­zatban csődhelyzet alakult ki. Az agrárszektor veszte­sége meghaladja a 19 mil­liárd forintot, nyeresége vi­szont nem éri el az ölmilli- árdot. így a nettó veszteség mintegy 15 milliárd forintr ra tehető. Az idei mezőgaz­dasági tevékenységhez nem biztosított a feltételendszer. m ÁLLAMI VAGYONÜGYNÖKSÉG £1 ÓPfílVA 1 iZÁCIÓS PHÜGRAMlCiAZÚATaSÁG Ha vállalkozik, akkor privatizáció! Ha privatizáció, akkor Új Magyarország! Es Expressz! í 1992-ben ugyanis ezekben a lapjainkban jelennek meg az Állami Vagyonügynökségnek a kiskereskedelmi, vendéglátó-ipari és fogyasztási szolgáltatói tevékenységet végző üzletek privatizációjával kapcsolatos hirdetései. _________ HÍRLAPKIADÓ // ^\/AUA!AT _________­ez sikerű 1. Kovács T. István Békéscsabai vikendülés Kinevezik a főbiztost HALASZTOTT SZAVAZÁS KIRÁLY BÉLÉ ÜSTÉBEN Nem felöntjük- megszüntetjük (ha kel!) AZ országgyűlés HONVÉDELMI BIZOTT­SÁGA szerdai zárt ülésén a következő hétre halasz­totta a szavazást Király Béla alelnökké, való megvá­lasztásáról. A képviselőt — mint ismert — pártja jelöl­te erre a funkcióra Mécs Imre helyére. .......................... A bizottság egyúttal nyil­vánosságra hozta az elmúlt heti zárt ülésen történte­ket. Eszerint március 11-én Mécs Imre lemondott alel­nöki tisztségéről. A 23 tagú bizottságból 21-en voltak jelen. A Király Bélára le­adott szavazatok közül 11 érvénytelen volt, a 10 ér­vényes szavazat közül pedig öt-öt volt az igenek és a nemek aránya. így az SZDSZ-frakció által java­solt képviselő nem kapta meg a megválasztásához elegendő szavazatot. (Az alelnöki poszt a korábbi hatpáríi megállapodás sze­rint az SZDSZ-t illeti meg.) AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÖRNYEZETVÉDELMI BIZOTTSÁGÁNAK ülésén elhangzott: a csehszlovák fél nem hajlandó a bős— nagymarosi beruházásra vonatkozó államközi szer­ződés közös megegyezéssel történő felbontására, és el­sősorban az ökológiai érté­kek védelméből'kiinduló új szerződés megkötésére, egyoldalúan kívánja üzem­be helyezni a bősi létesít­ményt. Ez beigazolódott az elmúlt egy év alatt is, a be­ruházásról hozott 1991. áp­rilisi országgyűlési határo­zat elfogadása óta. Mindez indokolttá teszi, hogy amennyiben a szomszédos ország meghatározott időn belül — április közepéig — nem hajlandó a munkák felfüggesztésére, akkor ha­zánk felmondja az állam­közi szerződést. Ebben egyetértettr-a bizottság. Zsebők Lajos (MDF) ja­vasolta, hogy határozott időpontot, például április végét jelöljék meg határ­időként. Király Miidós kor­mányfőtanácsos, a kormány képviselője elfogadhatónak tartotta ezt az időpontot. Több képviselő felvetette, hogy ez túl hosszú idő, leg­feljebb április közepéig várjanak. Keresztes K. Sándor kör­nyezetvédelmi és terület­fejlesztési miniszter arról szólt, hogy olyan politikus nincs a szomszédos ország­ban, aki a választások előtt leállítaná az építkezést. Ezt vegyék figyelembe a kép­viselők, mert ilyen feltéte­lek megszabása eleve kizár­ja a további tárgyalások lehetőségét. Nagy Boldizsár és Var­gha János szakértők sze­rint a szerződés felbontása nem hiúsítja meg a továb­bi tárgyalásokat, a környe­zetvédelmi érdékeket is ér­vényesítő új szerződés megkötését. Ellenkezőleg, mielőbb fel kell mondani ezt az államközi szerződést, így a szomszédos országban akkor arra sem hivatkoz­hatnak, hogy a C-variánsra az 1977-es szerződés eredeti céljainak megvalósítása ér­dekében kényszerülnek. Ezáltal nemzetközi téren is egyértelművé válhat, hogy a víz elrablásával példa nélküli jogsértést kíván megvalósítani a szomszédos ország. Feltételként a szakértők szerint az államközi szer­ződés közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó készséget kelle­ne kikötni. Az új ország­gyűlési határozati javaslat­ban szereplő feltétel túl enyhe követelés. Király Miklós a szakér­tői véleményre reagálva ki­fejtette, hogy a múlt év áprilisi országgyűlési hatá­rozat ökológiára vonatkozó elvei továbbra is kötik a kormányt a tárgyalások so­rán. A bizottság szavazott a szóhasználatról is, és azt fogadta el, hogy továb­biakban az államközi szer­ződésre vonatkozóan a fel­bontás helyett a megszün­tetés megjelölést használ­ják. A HONVÉDELMI BI­ZOTTSÁG zárt ülésén is­mét a Pestvidéki Gépgyár ügye volt a téma. az alkotmányügyi BIZOTTSÁG támogatta azt a munka törvénykönyvéhez benyújtott módosító javas­latot, hogy a behívóparancs kézhezvételétől számított sor- vagy tartalékos kato­nai szolgálat ideje alatt a munkáltatók ne szüntet­hessék meg rendes felmon­dással a munkaviszonyt. A testület támogatta azt az indítványt is, amely szerint a határozatlan idejű műn-, kaviszony esetében a fel­mondás indoka csak a munkavállaló képességei­vel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, a dolgozó felmondása ese­tén pedig csak a munkál­tató működésével összefüg­gő ok lehet. A bizottság javasolta, hogy az első üze­mi tanácsi választásokra legkésőbb 1992. december 31-ig kerüljön sör. Az alkotmányagyi bizott­ság befejezte a köztisztvi­selői törvényhez benyújtott indítványok megtárgyalá­sát. Javaslatuk szerint a törvény és az általa megha­tározol t illetményrendszer július 1-jén lépne hatályba. AZ EMBERI JOGI BI­ZOTTSÁG ülését a Martin Luther King Egyesület a jövőben rendszeresen tájé­koztatja a hazánkban ta­nuló külföldi diákokat ért atrocitásokról — ebben ál­lapodtak meg az egyesület vezetői és a parlamenti bi­zottság tagjai szerdai talál­kozójukon. A megbeszélé­sen az országgyűlési képvi­selők kilátásba helyezték azt is, hogy még a tavasz folyamán újabb konzultá­ciót tartanak az elsősorban színes bőrű diákokat érintő problémáról, meghallgatva a Menekültügyi Hivatal, valamint a Belügyminisz­térium idegenrendészetiül foglalkozó illetékeseit is. Rávilágítottak: mindez oda vezethet, hogy a jelenleg hazánkban tanuló mintegy 3 ezer színes bőrű egyete­mista és főiskolás elhagyni kényszerül az országot. A KÜLÜGYI BIZOTT­SÁG szerint jelenleg nincs realitása annak, hogy a kelet-közép-európai orszá­gok NATO-tagságra várja­nak, ám Magyarországnak mindent el kell követnie, hogy minél szorosabb in­tézményes kapcsolatokat, partneri viszonyt alakítson ki az Észak-atlanti Szövet­séggel is. Képes beszéd féem®i®í Ián arról sem, hogy az olt meg nem jelent újságíró­kollégák utólag sem fog­ják tudni bepótolni az el­szalasztott élményeket. Sej­tem ugyanis, hogy sem a kingstone-i diáklapra, sem a helyi tévéadásokat nyo­mon követő magazinra nem volt alkalmuk előfizetni... Arról viszont kellene be­szélni, hogy mi is tartozik, ugyan biza, a becsületes in­formáláshoz. Mert a parla­menti külügyi bizottság, joggal állíthatjuk, megtette a magáét — az Expo nyúj­totta diák- és szakember­cserékről sok ' szó esett, nyilván a minket elsősor­ban érdeklő ösztöndíjakról is, a magyar és angol kul­túra jövő generációkat érintő . kapcsolatairól úgy­szintén. Ennek viszont a magyar médiában nagyobb teret kellene biztosítani. Tudom, morfondírozá- sunkhoz igen sok szubjek­tív. hangulati zörej is be­segít, nem lehetünk telje­sen igazságosak, de igaz­ságtalanok sem. Engemet — erdélyi lévén — a meg- hatódottság környékez, va­lahányszor a politikai szé- leslátást magyar politiku­soktól van módomban ta­pasztalni. (Ellenkező ese­tekről inkább nem szólok, nehogy román-, szerb- 'avagy, ne adj’ isteni, oszt­rákfalónak nevezzen vala­ki). Manapság, amikor hat­ványozottabban érezhetjük a szomszédok szájából el­hangzó vádak igazságtalan voltát, és annak sújtó való­ságát: felemelő érzés azt tapasztalni — és ezen a kis angol—magyaron ezt ta­pasztaltam —, hogy- az Euró­pa felé tartó ország válasz­tott koponyái (ne illesse tisztelet a kivételt!) igenis nemzetben gondolkoznak. Meglehet, angol vendégeink is jól tudják, hogy álékor, amikor költőóriásuk, Yeats „Nyugat magyarjának” ne­vezte magát 1018—49 hősei­re gondolván, akkor ő maga sem csupán a trianoni ha­tárokba hurkolt magyar­ságra gondolt. Jó dolog, igazunk alá tá­masz a sorstól, ha a vélet­len is segítségünkre van. A hatalmas tölgyasztal fö­lött egy történelmi témát ábrázoló festmény látható: Bem tábornok, oldalán Pe­tőfivel, a piski hídnál. Szóhoz jutván, erre hivat­koztam, a képre és a mos­tani kokárdás márciusra. Egyiket tapasztaljuk, a má­sikról nem szabad megfe­ledkeznünk. Meg aztán lát­tatnunk kell másokkal is. Mint amiként azt is, hogy az erdélyi építészet Kós Károly révén már nagyon régen bekapcsolódott az európai kultúrába, épp az angolba, meg hogy az er­délyi protestantizmust va­lahogy úgy kell elképzel­nünk, mint Nyugat legkele­tibb bástyáját — térben és időben egyaránt. Ott, a parlamenti főeme­let 55-ben pár perem „nagykövetté” vált az új­ságíró is. ... Bágyoni Szabó István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents