Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

Gazdaköri rendezvény Ráckevén Újra az ősök szorgalmával Kárpótlás, kárrendezés, szövetkezeti és átalakulási tör­vény, mezőgazdasági termelőknek adható hitelek — mind olyan témák, amelyek foglalkoztatják a falvak népét. Az FM megyei földművelésügyi hivatala, valamint a megyei kárrendezési hivatal szakemberei mind gyakrabban ke­resik fel a Pest megyében található településeket, hogy falufórumon, vagy gazdaköri rendezvényen tájékoztassák az érintettek a törvényekben foglaltakról, jövőbeni kilátásaikról. Néhány nappal ezelőtt Ráckevén szervezett a helyi gazdakör a kárrendezéssel, az adó hitelnyújtással, a szövetkezeti és átalakulási törvénnyel kapcsolatos es­tet az Ács Károly Művelő­dési Házban. Ismét a földből Dr. Vona Ferenc, parla­menti képviselő a gazdakö­ri rendezvény egyik lelkes szervezője, aki szakmáját tekintve állatorvosként több évtizede ismeri a környé­ken lakók gondjait, el­mondta, hogy 1989-ben ala­kították meg a ráckevei gazdakört, s tagjaik száma megközelíti a nyolcvanat. Viszont a velük rakonszen- vezők, a leendő földműve­lők tábora ennél lényege­sen népesebb, s élénken foglalkoztatják őket a gaz­dálkodási és piaci lehetősé­gek. Ez a vidék nevezetes szőlő- és gyümölcstermesz­téséről: a helyi Aranykalász Termelőszövetkezet közel 800 hektáros gyümölcsös- kertjéből tavaly is jó ter­mést takaríthattak be. Az idared. jonatán, starking ízé, zamata magában hor­dozza a környék klímáját, kedvező termesztési és ta­lajadottságait. Ráckeve, Szigetbecse, Ma­kád és környéke lakói kö­zül mind többen kívánnak foglalkozni az egyéni, a farmergazdálkodással. Azok az egykori parasztemberek, akik a kolhozosítás követ­keztében évtizedekkel ez­előtt elveszítették termő­földjeiket, s ők vagy leszár­mazottjaik kénytelenek vol­tak az iparban elhelyezked-. ni, érthetően visszavágyód­nak a paraszti munkához. Sokan helyezkedtek el Szi- getszentmiklóson a Csepel Autógyárban vagy éppen­séggel a Pestvidóki Gép­gyárban. Szakmát tanultak, új munkakörben dolgoztak, de lelkűk mélyén megma­radtak a termőföld szerel­meseinek. És mivel az ipari cégek gazdálkodási nehéz­ségekkel nyűglődnek, s az utóbbi egy évben is jelen­tős volt a létszámleépítés, így érthetően az ipari mun­kából élők ismét a földet kívánják művelni. Ezen a ráckevei gazdaes­ten jelen volt dr. Tugonyi András, a megyei földműve­lésügyi hivatal vezetője, dr. Fogd Mihály, a megyei kár- rendezési hivatal munka­társa, valamint Fenyvesi Tibor jánoshalmi vállalko­zó, gazdaköri tag. Utóbbi­ról mondta dr. Vona Fe­renc, hogy az a típusú gaz­dálkodó, aki már évekkel ezelőtt felismerte a far­mergazdálkodásban rejlő távlati lehetőségeket, s több mint tíz éve külföldre is szállít termékeiből. Érthe­tően élénken foglalkoztatta a jelenlévőket a mezőgaz­daságban dolgozóknak ad­ható hitelek nagysága és azok kamata. Zavarokat okoz Az aranykorona-értékek körül kialakult mendemon­dák és bonyodalmak, mint például, hogy több az aranykorona-érték, mint az adható termőföld, érthetően zavarokat okoznak a földet visszaigénylők körében. Mindenesetre a helyi Aranykalász Termelőszö­vetkezetnél kárrendezés, kártalanítás céljából elkü­lönített földterületen majd bebizonyíthatják az újkori földfoglalók, hogy mennyi maradt meg belőlük az ősök öröklött szorgalmából, földszeretetéből. Ez utóbbi nem veszett ki Boros József, ráckevei idős pékmesterből sem. Boros A Pest Megyei Puna Volán Vállalat felszámolóin, felszámolási eljárás keretében, versenytárgyaláson értékesíti a felsorolt telephelyeket: r Budapest XXII. (Budafok), Kővirág sor 15—17., indulóár: 82 721 000 Ft -f- áfa — Szigetszentmiklós, Gyári út, indulóár: 20 241 000 Ft -f- áfa — Pilisvörösvár, Dugonics u. 2., indulóár: 12 349 600 Ft -}- áfa — Érd, Szajkó u. 2., indulóár: 76 427 000 Ft -f- áfa — Vác, Deákvári fasor 6., indulóár: 71 212 500 Ft -f- áfa. A versenytárgyalás március 24-én 9 órakor lesz Budapesten a VI., Gorkij fasor 8/A sz. alatt Érdeklődni lehet a 122-8653-as telefonon. A versenytárgyaláson való részvétel előfeltétele: az indulóár 5%-ának biztosítékként való átutalása az OTP VI. kér. köröndi körzeti fiók 218-98 299—2930-VI-1. számlára. bácsi öt katasztrális hold földet vitt be a közösbe, amelyből 2 ezer 685 négy­szögölnyi volt az az akkor 10 éve termő szőlő, amiért küT'nösen bánkódott. Több, mint 40 aranykoronát ért, mondta szomorkásán. Fele­sége a helyi termelőszövet­kezetből ment nyugdíjba, s ezen az estén lényegében őt képviselte. Ugyanis az­zal engedte el Boros néni, hogy nagyon figyeljen, s ne csak a kárpótlásról vigyen haza híreket, hanem arról is érdeklődjön, mire szá­míthatnak a jövőben a szö­vetkezet nyugdíjasai!? Né­pes a Boros család, hiszen három gyerekük és tíz uno­kájuk van, s az ötholdnyi föld, annak kárpótolt érté­ke jól jön az utódoknak. Segít a törvény A zsúfolásig megtelt mű­velődési házban a szóno­kok, köztük dr. Vona képvi­selő úr igyekeztek meg­nyugtatni a jelenlévőket ar­ról, hogy minden olyan tör­vény, amely a magyar me­zőgazdasággal, az abból élők érdekeivel foglalkozik, vállalkozásaikat segíti elő, elvezetnek a felelősségteljes gazdálkodáshoz. A bérmun­kássá lealacsonyított egy­kori földművelők végre is­mét az ősök öröklött szor­galmával művelhetik egy­koron elvesztett birtokai­kat. (gyócsi) TÖRVÉNY KÉSZÜL A SZAKKÉPZÉSRŐL Minimum egy alapszakma kell A közeljövőben változni fog a szakképzés rendje. Az Országos Képzési Tanács többek között erről folytat vitát a kormányközi tár­gyalócsoporttal, valamint a szaktárcák képviselőin kí­vül az ügyben érdekelt pe­dagógusokkal. AZ ELSŐ ÁTTÖRÉS Több mint másfél évszá­zados hagyományra tekint vissza a hazai szakoktatás az ipari és a kereskedelmi iskolákban. Noha az idők folyamán sokat fejlődött a tanoncképzés, a legelső tör­vény — amelyet 1922-ben alkottak —, csupán azt tet­te kötelezővé, hogy a nö­vendékek rendszeresen lá­togassák az ipari iskolákat. A háború után először 1949-ben készült törvény a hazai szakoktatás fejleszté­sére. A jogalkotók létre­hozták a tanulószerződés intézményét. Ennek meg­kötési feltételeként előírták; mindenki végezze el az ál­talános iskola nyolc osztá­lyát. Később arra is lehe­tőséget adtak, hogy ne csak a vállalatok, iparosok, ke­reskedők képezhessenek ta­nulót, hanem külön ezzel a céllal megalakult iskolák is. Az 1969. évi VI. törvény szakmunkásképző iskolára Ceglédiek Los Angelesben Piackutatás az USA-ban Á héten nyitják meg Los Angelesben a magyar konzulátust, s ebből az al­kalomból magyarországi cégek, vegyes vállalatok részvételével tíz napon át tartó kiállítást rendeznek a város egyik előkelő ne­gyedében. Az Aerocenter Kft. szervezésében vehet részt ezen a bemutatón az ez évtől teljesen önálló, 100 százalékban magántő­kére alapozott Elegant Mode Rt., amely a ceglé­di Ruhagyárból nőtte ki magát. Dr. Tóthné Csenki Ani­kó, az rt. külkereskedelmi képviselője, az indulás előtt adott tájékoztatást erről a nagy útról, amely, mint mondta, alapvetően piackutatási célokat szol­gál. A ceglédiek 15-20-féle női felsőruházati termék­kel, lényegében az rt. tel­jes kollekciójával vesznek részt a Los Ängeles-i meg­mérettetésen. A konfekció- ipari kínálat mellett min­den bizonnyal sok érdek­lődőt vonzanak a magyar élelmiszer-ipari termékek is. A cég külkereskedelmi képviselője utalt arra is, hogy a nemzetközi piacon csak kifogástalan minősé­gű és a legfrissebb divat- irányzatoknak megfelelő holmikkal, kollekciókkal lehet sikerre számítani. Gy. L. Érvényben: 1992. március 17. V ALIIT AÁRFOLYAMO K Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 137,41 140,21 Ausztrál dollár 60,03 61,27 Belga frank (100) 233,30 237,96 Dán korona 12,37 12,63 Finn márka 17,57 17,97 Francia frank 14,14 14,42 Görög drachma (100) 41,50 42,34 Holland forint 42,66 43,52 ír font 127,24 129,84 Japán jen (100) 59,46 60,66 Kanadai dollár 66,25 67,65 Kuvaiti dinár 268,15 273,65 Német márka 48.03 48,99 Norvég korona 12,23 12,47 Olasz líra (1000) 63,75 65,03 Osztrák schilling (100) 682,39 695,99 Portugál escudo (100) 55,74 56,84 Spanyol peseta (100) 76,02 77,54 Svájci frank 53,00 54,08 Svéd korona 13,24 13,50 USA-dollár 79,38 80,94 ECU (Közös Piac) 98,13 100,09 változtatta a tanonciskola elnevezést, bevezették a szakmunkástanuló fogal­mát. Az 1985. évi I. tör­vény — a rendszer nyitott­ságának hangoztatása mel­lett — inkább a munkálta­tók szakképzésben való részvételi együttműködé­sére koncentrált. A modern technológiák manapság olyan mértékű képzettséget igényelnek, hogy az elavult oktatási ritmust csak átgondolt szak­képzés-fejlesztési stratégia megvalósításával lehet gyorsítani. A gazdasági rendszerváltozás egyik kí­sérője lett a korszerűtlen, piacon megmaradni nem tudó vállalatok csődjeinek növekedése. Emiatt egyre több szakember (szakmun­kás, technikus és mérnök) kerül az utcára. Ez a szám az év végéig elérheti az 1 millió főt, Hogy ezt meg­előzzék, a munkaügyi tár­ca — valamennyi szakmi­nisztérium bevonásával — a múlt évben új koncep­ciót alakított ki a szakkép­zés továbbfejlesztésére. PÉNZT, AHONNAN LEHET Rámutattak, hogy „a szakképzésben- a fenntartók által biztosított költségve­tést az iskolák zöménél egyéb források is kiegészí­tik”. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy az isko­lák a fenntartásukhoz on; nan kérnek pénzt, ahonnan tudnak. Erre szolgál a szakképzési alap, a hasonló célú alapítványok, világ­banki kölcsönök, közvetlen vállalati támogatások és az iskolák saját vállalkozá­saikból származó bevételek. Ha átképzést is vállal egy intézmény, akkor a prog­ramjához — az átképzési' tanfolyamok időtartamától, az álképzendők létszámától függően — kaphat pénzt. A megszerezhető, oktatásra fordítható összeg attól is függ, vajon mennyit szán­nak rá a helyi önkormány­zatok. A szakemberek már most fontosnak tartják, hogy a munka nélküli fel­nőtteket tanító intézménye­ket a költségvetésből finan­szírozzák, a húsz év alatti fiatalok pedig minimum egy alapszakmát sajátítsa­nak el. GAZDASÁGI ÖSSZEFÜGGÉSEK Idáig csak résztanulmá­nyok foglalkoztak a gazda­sági átalakulás és a szak­képzés • összefüggéseivel. A múlt év novemberében a Munkaügyi Minisztérium­ban külön munkacsoport jött létre, hogy tovább ele­mezze, milyen hatással van a szakképzésre a gazdálko­dószervezetek tömeges megszűnése. Megállapítot­ták: mindenképpen a gya­korlati oktatás összeomlá­sát gyorsítja ez a folyamat. Az állam szerepe és fele­lőssége érthetően jobban megnőtt, hiszen ha az em­berek az első szakmai ké­pesítésüket sem tudják megszerezni, így munkát sem kapnak. Az új szakképzési tör­vénytervezet előkészítése még tart, eddig háromszáz­ötven szakközépiskola vé­leményét elemezték a szak- szervezetek és a pedagógu­si érdek-képviseleti szerve­zetek. Ettől a véleményösz- szesítéstől is nagymérték­ben függ, milyen lesz a jö­vendő évek gazdasági alap­ját megteremtő következő generáció felkészültsége. A tanulók szakképzése évente és személyenként több százezer forintjába kerül az államnak. Az meg sok­kal többe,-hogy olyan mun­ka nélküli fiatalokról gon­doskodjon, akik nem érte­nek semmihez. I. M. Szükséges a barierengedély MEGÁLLAPODÁS BANKI SZÁMLA-ÖSSZEVEZETÉSRŐL A közelmúltban bankközi megállapodást írt alá Ufó­ban. a Baskír Autonóm Köztársaság fővárosában a Magyar Hitelbank és a legnagyobb baskír kereske­delmi bank, a Socinvest- bank. A két bank az ügyfelei részére a kormányközi egyezmény alapján létrejött indikativ listás áruszállí­tásokhoz kapcsolódó érték­ben: nyilvántartást, vala­mint a banki számla-ös-sze- vezetést végzi majd el a magyar—baskír áruforga­lomban. Az együttműködés kiter­jed a banki keretszerződé­seken belül a baskír—ma­gyar indikativ listában fel­sorolt termékek árucseré­jére. Ezek lehetnek gyógy­szerek, gyógyászati beren­dezések, tej- és húsipari berendezések, élelmiszerek, Ikarus autóbuszok, borok, textíliák és szövetek, köz­szükségleti cikkek, vala­mint teherliftek. A meg­állapodásban foglalkoznak az USA-dollárban megkö­tött szerződésekkel, vala­mint a devizamozgás né1 küli okmányos inkass" ’ fizetési móddal, amelyet a baskír előszállítást kikötő magánjogi külkereskedelmi szerződések számla-össze- vezetésében is figyelemmel kísérnek. Az indikativ listás áru­csere-forgalomban létrejövő export és import szállításo­kat az MHB barterosztálya engedélyezi. I. M. Boss-nap Árusítással egybekötött, reprezentatív termékbe­mutatót szervez március 19-én — a Nemzetközi Ke­reskedelmi Központban, a Váci utca 19—21. szám alatt — a Boss Maneger Club: a legszélesebb ér­deklődést kieilégitve. A be­mutatkozó cégek sarában többek között, ott lesz a Christian Dior Azúr-Unió, illatszeréivel és kozmeti­kumaival; a Westi Divat Stúdió, női felsőruházati cikkekkel és szövetáruk­kal; s a Holland Szerviz Kft.: Canon fénymásolók­kal és faxokkal

Next

/
Thumbnails
Contents