Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

Boszorkányok pedig vannak (?)! Mesterségek etikája A történet az inkákról, s a legdrágább halálról... Amikor emberáldozatot tar­tottak a napistennek, a kiszemelt ifjú kezét, lábát összekötözték. Majd egész testét beszórták aranypor­ral. S bár a szeme, szája nyitva volt. a szerencsét­len áldozat mégis megful­ladt! ,.. Szigeti Jenő, a Bio-rWay Kereskedelmi Bt. cégveze­tője szerint, azért halt meg az áldozat, mert fellépett nála a légzés kényszere. Ugyanis testünk a bőrön át is lélegzik. Csakhogy eb­ben az esetben a bőr pó­rusait eltömte az arany- por, s a lecsökkent oxi­génfelvétel a fulladás ér­zetét keltette a megkötö­zött, halálra ítélt ember­ben. A fula'dástól való fé­lelem ölte meg (!). Hogy ne mondjam, töb­bek között ezzel a szemlé­letes hasonlattal érzékel­tette velünk, a hallgató­sággal — a piliscsabai mű­velődési házban — állítása igazát Szigeti úr. Eszerint majdnem ilyen veszélynek vagyunk kitéve, ha toll- párnát, dunyhát haszná­lunk alváshoz. Merthogy a meleg, a pára bent marad a dunyha alatt, s ha éj­szaka kitakarózunk, reggel az első tüsszentések jelzik, hogy valamit akaratlanul is összeszedtünk. Márpedig ennek a „valaminek” nagy az esélye, hiszen egy em­ber, álmában átlagosan 50- 60 alkalommal takarózik ki. Ráadásul szabad szem­mel nem látható kis állat­kák rágják a tollat, a ma­guk után hagyott „bakapi- hét” bcszíva akár súlyo­sabb légúti megbetegedé­sekkel is számolhatunk. A 21 éven felülieknek meghirdetett élvezetes elő­adásában Szigeti Jenő nem egészségügyi felvilágosí­tást tartott — bál* annak is A kétnapos bécsi út nyertese, Nagy Lajosné, és Szige­ti Jenő (A szerző felvétele) nagyszerűen bevált volna. A Biores Kft. bioágyne­műit reklámozta, olyan módon, ahogyan az, aat hi­szem, meg van írva a nagy­könyvben. Nagy Lajosné kétnapos bécsi utat nyert a rögtön­zött tombolán. Mostanság nagy vihar dúl szakmai berkekben arról, hogy kell-e végre reklámtör­vény a sok hamis hirdetés ellen, akkor azt is el kell ismerni, hogy Szigeti Jenő tisztességesen dolgozott, s megdolgozott a pénzéért. Hogy, nem csekély az a 23 ezer forint egy bioágy­nemű-garni túráért, ami­ben egy párna, és egy alsó és felső takaró van tiszta élő gyapjúból? Kétségte­len, hogy nem olcsó, de itt legalább tudták a vevők, hogy mit kapnak a pénzü­kért ! Ügy látszik, így is le­het ... László Antal Hemofíliások alapítványa Nem tud védekezni Korunk emberét a termé­szeti katasztrófák, háborús öldöklések mellett külön­böző betegségek is rettegés­ben tartják. Ismerjük a leggyakoribb vírusfertőzé­seket, de az örökletes be­tegségek súlyos volta még nem épült be az emberek többségének tudatába. So­kan csak kézlegyintéssel reagálnak a vérzékenység­re, pedig a nemtörődömség komoly következményekkel járhat. A hemofília örökletes és szinte kizárólag férfiak szenvednek benne, mert a nők — kromoszómaállomá­nyuknál fogva — csak hor­dozói és átörökítői. A kór az X kromoszómához köt­hető, és mivel a nők két X kromoszómával rendelkez­nek, a másik X kompen­zálni tudja a génhibásat. Ez lehetetlen férfiaknál, mert az Y kromoszóma nem képes ezt a hibát ki­küszöbölni. Vérzékenység következ­tében a normálisnál hosz- szabb idő alatt vagy egyál­talán nem alvad a beteg vére. A véralvadási faktor hiányát orvosi beavatko­4 XMirinn zással lehet pótolni. Ezt a kezelést — a faktor, be­juttatását a beteg vérébe — eddig csak orvos végezhet­te, mert a gyógyító, de ide­gen fehérjére a szervezet reagálhat ellenségesen is. Külföldről vásárolt nagy mennyiségű faktorkoncent­rátum kerül forgalomba a magyar egészségügy jóvol­tából. A szert bármely be­teg beadhatja magának intravénásán, természete­sen előzetes felkészítés után. Nagyon fontos ez a lépés, mert a hemofíliások sérülé­sei, megbetegedései orvosi beavatkozás hiányában sú­lyosan károsíthatják a be­teg egészségét, sőt a gyo­mor-^ bél-, vese-, garat- és agyvérzés halálos kimene­telű lehet. Magyarország lakosságá­nak közel tízezred része, 900 ember vérzékenységben szenved. Érdekükben ala­kult meg 1990. november 21-én a Magyar Hemofília Egyesület, mely ma már 260 tagot számlál. Célja a betegségben szenvedők életfeltételeinek javítása, a kezelés színvonalának eme­lése, valamint a betegek szociális problémáinak megoldása. Az egyesület megsegíté­sére alapítványt hoztak lét­re, így 100 ezer forint in­duló vagyonnal rendelkez­nek. Ha valaki nem vér adással, hanem anyagi ja­vakkal is támogatni óhajt­ja és tudja az egyesületet, a következő számlaszámon teheti meg: OTP számla­szám: 218-98 316/512­027 263-2. Papp Anionéba Sóskúton ma! • • Összevont fórum A Magyar Demokrata Fórum, a Független Kis­gazdapárt és a Keresztény­demokrata Néppárt helyi szervezetei közös fórumot rendeznek ma, szerdán, es­te 6 órákor a sóskúti klub- könyvtánban. A gyűlés té­mája: a szövetkezeti átala­kulási törvény ismertetése és megvitatása. — Ahhoz szeretnénk segítséget nyújtani, hogy az igényre jogosultak va­gyonhoz jussanak, és a va­lós tulajdonosokból olyan társulások jöjjenek létre, ahol nem a szövetkezetek­nek lesznek tagjai, ha­nem a tagságnak lesz va­lódi szövetkezete, mond­ták elöljáróban a rendezők. A fórum három vendége: Bogárdi Zoltán és Jávor Károly országgyűlési kép­viselők. valamint dr. Sztá- ray Mihály, a Pest Megyei Kárpótlási Hivatal vezető­je. Sóskút község önkor­mányzata, mint házigazda, ezúton hívja még a község és a térség érdekeltjeit. TISZTA UTCÁK Leányfalu szezon előtt Minden település számá­ra létkérdés a községi be­vételek alakulása, új gaz­dasági források teremtése. Leányfalu ugyan idegenfor­galmi központ, ám az ága­zatból származó jövedelme­ken túl itt is jól, jön a köz­terület-használati díjakból származó bevétel. Nemré giben azt vizsgálták meg, milyen arányban segíti a költségvetést a rendelet végrehajtása. A hazai és külföldi ven­dégek által gyakran látoga­tott helységben az sem mellékes szempont, hogy ízlésesek-e a reklámtáb­lák. Ezért kéri a polgár- mesteri hivatal, hogy azok legyenek méltók Leányfa luhoz. A fend kedvéért má sok parkolóhelyek kialakí­tását sürgetik az orvosi rendelő előtt, más javasla­tok szerint virágokkal is díszíteni kellene a házak környékét. Átmenetileg a szokottnál is nagyobb gonddal kell majd ügyelni a tisztaságra, mert a Duna-parton meg­kezdődött a szennyvízcsa­torna regionális fővezeté­kének építése. A tavaszi szezon kezdetekor ugyan ez nem kelti majd a leg­jobb benyomást, de mint a szépségért, így a moderni­zálásért is meg kell szen­vedni, vagy legalábbis több alkalommal keif a munkaterület környékén rendet teremteni. PEST MEGYEI BÍRÓSÁG Lemondtakf visszaléptek Ügy látszik, még nem csil­lapodott le az a vihar, ami a Pest Megyei Bíróság új elnökének kinevezése körül keletkezett. A bírói tanács 1992. március 16-i ülésén a tanács elnöke, Ilrabéczy Béláné dr. bejelentette, hogy lemond elnöki tisztsé­géről és bírói tanácsi tag­ságáról is. Ezt követően még négyen jelentették be lemondásukat. A testület létszáma egyébként 11, továbbá 9 póttag, s ez utóbbiak közül ugyancsak volt olyan, aki visszalépett. Még nem le­het tudni, hogy lesznek-e követők. A rendtartás sze­rint a póttagok közül .kell néhánynak előlépni, * hogy ismét teljes legyen a tanács, és zavar csak akkor kelet­kezik, ha annyian monda­nák le, hogy nincs meg a testület működéséhez szük­séges létszám. Ebben az esetben új választást kell kiírni. A legközelebbi bí­rói tanácsülés 1992. március 3-án lesz. Ezek a kérdések addig tisztázódnak. A történtekkel kapcsolat­ban megkérdeztük dr. Gat­ter Lászlót, a Pest Megyei Bíróság elnökét, aki a kö­vetkezőket mondta: — Ezek a lemondások nem a bírók érdekét szol­gálják. A jelenlegi helyzet­ben arra lenne szükség, hogy határozott, következe­tes, erős tanács képviselje a bírákat, ha kell, a veze­téssel szemben is. Ga. J. ★ Isépy Tamás államtitkár az igazságügyi tárca nevé­ben nem kívánt megjegy­zést fűzni a fenti hírhez. Magyarázata szerint a me­gyei bírói tanács a megye bíróinak választott, a tör­vényben körülírt jogosít­ványokkal rendelkező tes­tületé. A bizalomból meg­választott tag lelkiismereti joga, hogy vállalja-e a megtisztelő megbízatást, vagy az elvállalt megbíza­tásról bármikor bármilyen elfogadható vagy elfogad­hatatlan okból lemond. Ép­pen ezért nem kívánja a hírt kommentálni, annak ellenére sem, hogy a le­mondás megjelölt indokát megalapozatlannak tartja.' ŐSSZEL NYIT Iskola Dabas-szőlősön Döntés született egy régi ügyben, a dabasi önkor­mányzati testület megsza­vazta a Dabas-szőlősi isko­la újramegnyitásához szük­séges anyagi alapot. A Dabashoz tartozó kis településen negyed száza­da szüntették meg a négy- osztályos iskolát, az akkori elepüiáspolitikai szemlélet alapján, bár az is igaz. a demográfiai hullámzás ak­kor volt mélyponton, alig akadt néhány iskolaköteles gyerek a körzetben. A valóság az, ma sincs több 10-12 gyereknél, s talán ezért, a képviselők véleménye is vegyes volt. Zadunajszky József, a te­lepülés képviselője hosz- szasan — és lelkiismerete­sen — ecsetelte azokat a nehézségeket, amiknek a 6—10 éves gyerekek van­nak kitéve a Dabasra utaz­gatással. Valójában csak hét kilométerről van szó, ám az ilyen korú gyerekek­nek — kivált ősszel és té­len — valóban megpróbál­tatás. Horváth István polgár­mester teljes erkölcsi sú­lyával Zadunajszky Józse­fet támogatta. Hivatkozott a tanügy új koncepciójára, melyben a tanyasi kisisko­lák visszaállítása is benne szerepel. Kikopogtatott évek Novemberben írtam egy riportot Kikopogtatott évek címmel, melyben bemutat­tam az olvasóknak a megye (tudtommal) legidősebb asz- szonyát, a gváli özv. Urbán Józsefnét — Dédit. írásom elején némi ta­máskodással idéztem az idős matróna úgyszintén nem fiatal lánya, Szekér Kál- mánné szavait, aki elmond­ta, negyven évvel ezelőtt AZ ÜLLŐ NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA pályázatot hirdet hatóságicsoport-vezetől állás betöltésére Pályázati feltétel: államigazgatási főiskolai végzettség. Bérezés: megegyezés szerint. A pályázatokat - részletes önéletrajzzal, diplomamásolattal és 3 hónaposnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal — a hirdetés megjelenésétől számított két héten belül lehet benyújtani a polgármesternél, cím: üllő, Templom tér 3. 2225. egy asztalkopogtató szeán­szon a médium megjósolta, Urbán Józsefné 105 évig fog élni. — Még van a Hé­dinek 65 napja — mondta mély meggyőződéssel Ilonka néni 1991. november 20-án. Megmosolyogtam, ráhagy­tam. Mert nem hiszek az okkultizmusban. Csodák nincsenek. Vagy mégis? Ma cseng a telefon, hív egy gyűli ismerős. — Hal­lotta? Meghalt a riportala­nya. A Dédi. — Mikor?! — kérdem megdöbbentem — Február 28-án. Még megér­te a 105 évet, sőt ráhúzott egy hónapot. Csendben el- szenderedeit. Tollat ragadok, számolok. A riport időpontja és az el­halálozás közt 97 nap telt el. Szekérné negyven évvel ezelőtti asztalkopogtatója mindössze 3 napot tévedett! Előkerestem az akkori magnókazettát, hallgatom a döcögős, éneklő beszédet, égy darabka történelem re­gél. A régi Öcsáról, Pestről, Gyálról. Gyerekről, család­ról, örömről, bánatról. Á gondolatok nem mindig kö­vetik a logika fonalát, de ha figyel az ember, ha van türelme, a szavakból össze­áll egy sors mozarkképe. Hallgatom a kihűlt szaJ vakat, megcsap az elmúlás szele. Egy kicsit megdider- gek. Mert hazudik, aki azt mondja, ő nem fél a halál­tól. A haláltól mindenki fél. (— matula —)

Next

/
Thumbnails
Contents