Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-18 / 66. szám
@1S^Ä<S^S EÍÉPIÉSB TÄNÄCS Támogatják m tervezetet Az Országos Képzési Tanács soros ülésén megtárgyalta a készülő szakképzési törvény tervezetét. A munkaadók, a munka- vállalók és a kormány képviselőiből álló testület tá- mogatólag államigazgatási egyeztetésre javasolta a törvénytervezetet. A testület egyetértett azzal, hogy a törvénytervezet keretjelle- gűen szabályozza a szakmai képzés egészét. Az érdek-képviseleti szervezetek képviselői támogatták a törvénytervezet azon részleteit, amelyek teret adnak a helyi kezdeményezéseknek, növelik az intézményi önállóságot. Kiemelték annak jelentőségét, — A munkáltató által a betegszabadság idejére térített pénz nem számít bérnek, ezért nem kell utána a szolidaritási járulékot fizetni — mondotta Popper László, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője az Érdekegyeztető Tanács bér- és munkaügyi bizottságának keddi ülésén. Bizonyos zavart az okozott, hogy a foglalkoztatási törvény előírja: a nyugdíjjárulék alá eső bruttó kereset után 5 százalékos munkáltatói és 1 százalékos munkavállalói szolidaritási járulékot kell fizetni. A betegszabadság-pénz azonban nem számít bruttó keresetnek, így azt csak a nyugdíjjárulék terheli. Az ülésen egyébként más jogszabály-értelmezési nehézségekkel is foglalkoztak. A munkaadói oldal kifogásolta, hogy a bérszabályozást idén felfüggesztő rendelet több ponton nem ad megfelelő eligazítást az alkalmazáshoz. Példaként hozták fel a bázismeghatározás többféle értelmezhetőségét, a szerződéses dolgozók besorolásának bizonytalanságát. A megszűnő, átalakuló vállalatoknak — és ilyen a gazdálkodói kör jelentős része — szintén több kifogásuk van a jogszabályt illetően. A munkaadók ezért kérték, hogy a Munkaügyi Közlönyben a minisztérium tegyen közzé részletes indoklást, magyarázatot az egyértelműbb érhogy a törvénytervezet a folyamatszabályozás helyett a kimenetszabályozásra helyezi a hangsúlyt. A szakmai képzést közelebb viszi a felhasználókhoz, a munkaadói szervezetek fokozott szerepet kapnap elsősorban ott, ahol a feltételek ebben megfelelőek, ugyanakkor az állami felelősségvállalást biztosítja. Az ülésen részletesen megvitatták a törvénytervezet paragrafusait, és számos konkrét módosító indítvány elhangzott, amelyekét a tervezetet ítidolgozó Munkaügyi Minisztérium beépít a törvény szövegébe. telmezés érdekében. A minisztérium képviselői szerint ez nem lehetséges, de segítséget adnak ahhoz, hogy magyarázó szakanyagok jelenjenek meg szaklapokban, így például a Figyelőben. Útnak indították az első huszonöt, tajvani megrendelésre készített autóbuszt az Ikarus Rt. székesfehérvári gyárából a hamburgi kikötőbe. A következő napokban még további hetvenötöt hajóznak be, s a félév végéig összesen 560-at szállítanak Tajvanba. A városi, illetve elővárosi forgalomba szánt buszok gyártásánál az európaitól eltérő műszaki követelményeknek kellett eleget tenniük a székesfehérváriaknak: a környezetkímélő Rába—MAN motorral felszerelt járműveket nagy teljesítményű légkondicionáló berendezéssel és automata sebességváltóval gyártották, fokozott korrózióvédelmet alkalmaztak, s az ablakokat, szélvédőket háromrétegű, színes, ragasztott A Ikotmemybírósáy Elutasított indítványok Az Alkotmánybíróság keddi, teljes ülésén határozatot hozott több indítványról. A testület elutasította azt az indítványt, amely szerint az 1991. évi XIII. törvény alkotmányellenesen és egy korábbi alkotmánybírósági döntéssel ellentétben hosszabbította volna meg a mezőgazda- sági szövetkezetele ingatlanügyleteire vonatkozó korlátozást A testület elutasította azt az indítványt, amely szerint a devizajogszabályok alkotmányellenesen teszik kötelezővé a polgároknak, hogy a birtokukba jutott devizát vételre ajánlják fel a Magyar Nemzeti Banknak. Az indoklás szerint ez a korlátozás az állam alkotmányos közhatalmi jogosítványain alapul. Az Alkotmánybíróság ugyancsak elutasította azt az indítványt, amely szerint a kettős adóztatás tilalmát sérti, hogy a nyugdíj az adózás szempontjából jövedelemnek minősül. Az indoklás szerint kettős adózásról azért nincsen szó, mert a nyugdíj nem adómentességet, hanem adókedvezményt élvez. üvegből készítették. A buszok szinte minden alkatrésze és tartozéka jól ellenáll majd a trópusi klímának, erről egyébként egy európai minőségellenőrző intézet vizsgálati eredményei alapján bizonyosodhattak meg a megrendelők. A járművök küllemre is különlegesek, ugyanis a nálunk megszokottnál magasabb homlok- és hátfallal készültek. A tajvani üzleti partner megrendelését igen gyorsan kellett teljesítenie a székesfehérvári gyárnak, mivel a banki garanciákat alig két hónapja biztosította számára a megrendelő. Az üzlettel — valamint a Törökországba szállítandó 252 autóbusz gyártásával — le is van kötve a székesfehérvári gyár első félévi termelése. f ET munkaügyi bizottság Egyértelmű értelmezést I KÖRNYEZETKÍMÉLŐK, KÜLÖNLEGESEK Autóbuszok Tajvanba Képes beszéd Postagalamb Posta. Végre parlamenti terítéken van egy téma, amelyről nagy általánosságban azonosan vélekedik kormánypárti képviselő és ellenzék, előadó és korreferens, csapzott hajú szocialista és frissiben nyírt fi- deszes ... Churchillt egy alkalommal megkérdezték: miben ért egyet a túlsó sorokban ülőkkel, és mikor? Mindenben — hangzott a bőrszivar mögül a pöfékelő válasz —, de csak a vadászaton. Nos, helyben vagyunk. A T. Ház vadászterülete lett a posta; hiszen választott és közmegbecsült polgáraink legalább annyira (ha nem is ugyanúgy) ki vannak téve a várva várt pénzespostás kénye-kedvé- nek, mint a kisember... a tanyasi, avagy a póznákat csodáló erdőőr. Békés vadászterület — mondom, nincs itt érintetlenül felvillanó szavazólámpa, pártos, avagy népies (ha úgy tetszik, populista) összeesküvésre való hivatkozás, nincs hordó, nincs obstrukció. Csupán levélkézbesítés, kábelfektetés, póznaültetés, hírlapvá- rás — és a fogalmak mögött névtelenek milliói... No és mi, hírgyűjtők és csemegére várók. (Vajon doktor Torgyán megint^, előáll valamivel? Jó volna egy ízes közbekiáltást hallani! — Súgják innen is, onnan is cseperedő zsurnaliszták.) És az újdonságnak, a hírlapnak a még mindig sejtelmes útja: mert az már világos, hogy lapterjesztéssel, előfizetők verbuválásával a T. Posta ezután — vagy ezután sem? — nem szándékozik foglalkozni. Lám, hír és világ összekapcsolása ekképpen is gond! Megtudom, hogy Magyarország már 1874-től aláírója a Bernben székelő Egyetemes Posta Egyesületnek, hogy évente 560 milliónál több levél fut át a maratoni futókra emlékeztető postásaink kezén, hogy majd’ 100 milliárd forintot hordanak ki — címünkre ... Igen, évi égy- milliárd újság jut el postásainknak köszönhetően az olvasóhoz. És ha mindez valamilyen oknál fogva nem jut el (ki) hozzánk? Európa lelkiismeretességébe gázolt évekkel ezelőtt a román suszterdiktátor, amikor belső Mugyarázkoini kényszerüli a miniszter Tovább nőtt a függetlenek tábora Jánosi György szocialista párti képviselőnek a közszolgálati rádió és televízió körül kialakult helyzetet elemző napirend előtti felszólalásával kezdődött az Országgyűlés keddi plenáris ülése. Az érdemi munka a postáról szóló törvényjavaslat általános vitájával vette kezdetét. Az előterjesztő Siklós Csaba, közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter hangsúlyozta, hogy az új szabályozással pontosan körülhatárolják a kötelező jellegű postai szolgáltatások, valamint a vállalkozásba adható tevékenységek körét. ELNAPOLTÁK A miniszter kilátásba helyezte az infrastruktúra modernizálását és a szolgáltatások színvonalának javítását. A képviselőcsoportok vezérszónokai többnyire támogatták a törvényjavaslatot, jóllehet a fiatal demokraták felületesnek és ellentmondásosnak ítéltek több paragrafust, és a szocialisták is hiányosságokat találtak a tervezetben, elsősorban a hírlapterjesztés szabályozásával kapcsolatban. A postáról szóló törvényjavaslat általános vitáját elnapolta a Ház. Ezt követően a képviselők folytatták a bős—nagymarosi vízlépcső-rendszerről kötött 1977-es államközi szerződésről rendelkező országgyűlési határozattervezet általános vitáját. A vi-. tában igen sok képviselő szólalt fel, s közülük többen — a kormánypárti oldalt is beleértve — bírálták Keresztes K. Sándor környezetvédelmi minisztert és az előterjesztést. A polémia során szót kért maga a miniszter is, aki igyekezett világossá tenni, mit is jelent valójában a véleménye szerint félreértelmezett „műszaki kompromisszum” a vízlépcső esetében. Több képviselő is hangoztatta azonban, hogy a megvalósításra vonatkozó egyik variáns, azaz egyetlen kompromisszumos megoldás sem lenne kivitelezhető ökológiai veszélyek nélkül. Hibáztatták a minisztert azért is, mert — úgymond — bonyolult formát választott arra, hogy rávegye a szlovák felet a munkák leállítására. A Ház lezárta a határokormányrendelettel megtiltotta a Magyarországról érkező postaküldemények szétosztását. Az információ szabad áramlását valószínű nem csupán a szomszédban próbálták eltorlaszolni. Ámde ne feledjük: az örökölt múlt (és itt elsősorban a monarchia postai rendszerére gondolok, amely a maga korában párját ritkította) egy szakma sorsát a politikánál is jobban meghatározza... A Trianon után leszakított területeken mind a mai napig becse van a hajdani postássapkának, kürtös és címeres postástáskának. A Magyar Posta dolgaiban járatos és azért felelős választottjaink, úgy tűnik, inkább a jövőbe néznek. Van miért. És ezért az újdonságot hordozó hír, információ számára köny+ nvebben átjárható jövendőért érdemes akár egyet is érteni. Bágyoni Szabó István zati javaslat általános vitáját, ám a részletes vitára bocsátásról — tekintetttel a foghíjas padsorokra — nem sikerült dönteni. Az ülésnap délutáni szakaszában ezúttal is interpellációk és kérdések hangzottak el. Az önkormányzatoknak juttatandó céltámogatások ügyében interpellált Hatvani Zoltán SZDSZ-es képviselő a belügyminiszterhez, nehezményezve, hogy a Belügyminisztérium a céltámogatások odaítélésénél magasabb igényeket támasztott, mint az Országgyűlés az önkormányzatok támogatásainak irányelveiben, és ezzel bizonyos önkormányzatokat kizárt a támogatottak közül. Borosa Péter belügyminiszter válaszában utalt arra, hogy az irányelveket csak decemberben fogadta el a T. Ház, így az igények bejelentésére, a szükséges dokumentumok összegyűjtésére kevés idejük maradt az önkormányzatoknak — ezért tette a BM lehetővé egyes esetekben a formai pótlást. Az állam sajtóvállalkozói vagyonával kapcsolatban intézett interpellációt Pető Iván (SZDSZ) Szabó Tamás tárca nélküli miniszterhez. A képviselő abból a tételből indult ki, hogy a demokráciában működő kormányoknak két módon lehet sajtója. Vagy úgy kormányozza az országot, hogy a sajtó elismeréssel ír róla, vagy lapot alapít. Pető Iván felhozta a Magyar Nemzet, az Esti Hírlap, s az Üj Magyarország példáját, majd arra a következtetésre jutott, hogy a kormány közpénzeket használ saját politikájának népszerűsítésére. Szabó Tamás válaszában a sajtóval való kormány- elképzelésként nevezte meg a versenysemlegességet és a tulajdoni koncentráció megakadályozását. INTERPELLÁLTAK Szovjet és magyar sajtóértesülésekre hivatkozva interpellált Gáspár Miklós (KDNP) a legfőbb ügyészhez „az MSZMP által a volt Szovjetunióba juttatott dollármilliók tárgyában”. Dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész bejelentette: február 18-án ténymegál- Iapíló vizsgálat indult az ügyben, majd március 9-én az illetékes nyomozóhatóság a devizagazdálkodás különösen nagy értékre történő megsértését állapította meg. A pontos koreográfiára és az ügy szereplődre további nyomozás derít fényt, erről jelen pillanatban többet mondani nem tud. A terhességmegszakításról rendelkező törvényjavaslatot hiányolta az Országgyűlés ez évi jogalkotási programjából Kosa Lajos fiaital demokrata képviselő. Isépy Tamás államtitkár válaszában bejelentette: a kormány június 30-ig beterjeszti az ezzel kapcsolatos törvénytervezetet. A kérdés rendezése az egészségügyről szóló törvény keretein belül történik. A választ a képviselő is, a T. Ház is elfogadta. Nádori László (SZDSZ) interpellációjában azt hiányolta, hogy a kormány — a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetését követően — még mindig nem terjesztettebe azt a koncepciót, amelynek alapján rendezni kívánja a társadalmi szervezetek vagyoni kérdéseit. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter válaszéiban áprilisra ígérte a kérdést rendező előterjesztést. A választ a képviselő Is, az Országgyűlés is elfő-' gadta. FELÜLVIZSGÁLJÁK Az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok kiegészítő állami támogatásáról szóló törvényjavaslat általános vitáját megnyitva Kupa Mihály pénzügyminiszter elmondta: kiegészítő támogatást igényelhetnek azok az önkormányzatok, amelyele összes lehetséges pénzügy! foirásukat figyelembe véve sem képesek a lakossági ellátást nyújtó intézmények, a településüzemeltetés alapfeladatainak elvégzésére, illetve az 1990 előtt vállallfc hitel-, illetve kötvénykötelezettségük idei teljesítésére. A települési önkormányzatok május 15-éig nyújthatják be támogatási igényeiket. A kormány június 15- éig felülvizsgálja a kérelmeket és dönt azokról. A képviselők lezárták a* általános vitát a személyi jövedelemadó-törvény módosításával kapcsolatban. Az SZDSZ-es képviselők által benyújtott módosító indítvány az önálló tevékenységből származó jövedelem utáni adóelőleg-fizetés rendjén kíván változtatni. A javaslat szerint az egyéni vállalkozók is csak jövedelmük után fizetnének — mégpedig 20 százalék mértékben — adóelőleget. Ehhez Csépe Béla (KDNP) nyújtott be csatlakozó módosító indítványt, amely a javaslat lényegét megőriz^ ve számos technikai változtatást javasol. Az általános vitá lezárása előtt felszólaló Kupa Mihály a módosf- tásokkal együtt támogatásáról biztosította az ellenzéki indítványt. Az ülés berekesztését megelőzően Dörnbach Alajos bejelentette, hogy Balogh Gábor a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője átül a függetlenek közé. Az Ország- gyűlés este 6 órakor fejezt* be keddi munkáját A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti csoportját váratlanul érte Balogh Gábor döntése, miszerint átül a független képviselők közé, és lemond országgyűlési jegyzői tisztéről, valamint szociális bizottságbeli tagságáról. Fü- zessy Tibor, a KDNP frakcióvezetője az MTI kérdésére elmondta: hétfő este a képviselőcsoport — Balogh Gábor távollétében — ülést tartott, amelyen úgy határozott, hogy ad még egy lehetőséget Balogh Gábornak arra, hogy ismét nyilatkozzon, és — ha a véleményét nem is változtatja meg — elhatárolja magát a március elején, a Népszabadságban megjelent interjúban tett egyes kijelentéseitől. Balogh Gáborral ezt már nem tudták közölni. A KDNP honatyái az esti- órákban frakcióülést kezdtek, amelyen megvitatják a helyzetet.
