Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-16 / 64. szám

Kevesen bíznak bennük Canossát járhat a vállalkozó Ki.tkunlachá'/án kevés ember akad, aki tie ‘ismer­né a Pontimárk Kft. tu­lajdonosát, a vállalkozó Márkus Szilárdot. Annál is inkább így van ez, mivel a volt községi kultúrházat vásárolta meg a közel­múltban, hogy ott szuper­marketet rendezzen be. Az áruház 980 négyzet- méteren készülődik, eddig 25 millió forintnak meg­felelő berendezéssel, kész­lettel töltötték fel, a befe­jezéshez hiányzik 15 mil­lió forint. Mint a tulajdonos mond­ja, nem könnyű ma a ma­gánvállalkozó helyzete. Nem tudott kedvezményes hitelt felvenni, mivel a ke­reskedelmi bankok csak olyan üzletre adnak köl­csönt, amely már Indulás­kor nyereségesnek ítélte­tett. Nos, ez történt Már­kus Szilárddal is, aki nem csüggedt el, hanem meg­próbált tőkés társat ke­resni. Sikerült részben ki­fizetni az épület utáni tar­tozásának egy részét. Ez­zel még nem fejeződött be a Canossa-járása. Hiába bizonygatja és magyarázza el minden érdeklődőnek, hogy a világkiállítás Lac- házát sem fogja elkerülni, hiszen nagy forgalma len­ne a főutak kereszteződé­sében található üzletnek, senki sem hisz ebben. Vol­taképpen a kételkedés ak­kor múlna el, ha már el­indult volna az üzlet. Ad­dig is várnia kell — no nem a sült halra, hanem a közhivatalokkal való egyezkedésre. Ami nem is olyan egyszerű — főként annak megértetése, hogy nyereséges lenne egy totó­lottó kirendeltség mű­ködtetése a volt kultúr- házban. A Szerencsejáték Rt.-tői még nem kapott érdemleges választ. Addig is Soroksárra járnak a sze­rencséjük után a lachá- ziak. Aztán itt van a Mister Minit esete. Csak azokkal a községekkel foglalkoznak, ahol minimum harmincez­ren laknak. így a susztert és a kulcskészítőt még nem lehet egy helyre „össze­hozni”. Sok irigye akad az embernek, de vannak ki- bicek is, akik drukkolnak az emberfiának. Ha nehéz, akkor miért vágtak bele? Márkus Szi­lárd több mint negyedszá­zada kereskedő. Neki az volt az álma, hogy saját vállalkozásba fog, ami részben sikerült, csak még most akadozik — tőke hí­ján. Úgy véli, érdemesebb lett volna előbb belefogni egy kisebbe, mint egy nagy hodályba életet lehelni. Vi­szont ha már benne van­nak, akkor nem hagyják abba, hiszen rendkívül nagy veszteség érné. Most abban reménykedik a Pontimárk Kft. ügyvezető igazgatója, hogy talál olyan pénzintézetet, ahol tole­ránsak lesznek hozzá. Ga­ranciaként az épületet tud­ja felajánlani, készpénze nincs. Nagyobb csáberőt jelentene, ha már legalább a szupermarket kész len­ne. Legalább látszana va­lami a megvalósultakból, ami ma még csak hűtő- szekrényekben és pultok­ban testesül meg. Most jelképesen „menet közben javítja az autóját’’. Arról szó sincs, hogy megbánta volna, csak nagyon nehéz, mert kevesen bíznak a vállalkozókban. A tárgya­lásokon mindig személye­sen kell jelen lennie, hi­szen az ügyvezető mindig saját kézjegyével hitelesí­ti a szerződéseket. Pihe­nésről szó sincs, a vállal­kozó agya olyan, mint egy komputer: összead, kivon, szoroz, és figyelve összesít, vajon mennyi profitot hoz­hat a majdani üzleti vál­lalkozás. Ilonka Mária MINDEN IDŐBEN KERESETT A jövőnek képezni Á mai pangó gazdasági helyzetben, amikor napon­ta emberek ezrei veszítik ei a munkahelyüket, kér­déses, mi lesz a ma még iskolapadban tanuló ifjú polgárokkal. Mire tanítják őket, hogy önálló kenyér­keresőként a társadalom hasznos, aktív tagjaivá vál­janak? Foton a gyermekváros szakközép- és szakmun­kásképző iskolájának igaz­gatónője, Kaudersné Ma­darász Zsuzsa készséggel tájékoztatta lapunkat az iskola működéséről, amely a környék munkaerőpiacát kétségtelenül befolyásolja. Elmondta, hogy az általa vezetett intézmény eredeti­leg az állami gondozott gyerekek oktatására in­dult, s csak később nyitot­ták meg —• korlátozott mértékben — a lakókör­nyezetnek. Jelenleg azon­ban korlátozás nélkül ta­nulhatnak a gondozottak­kal mind a nagyközség, mind más település gyer­mekei. A tanulók különféle szakmai képzésben része­sülnek: a középfokú óvó­női és gépjárműtechnikusi oktatásban részt vevők érettségi bizonyítványhoz is jutnak, míg a nőiruha- készítők és a festő-mázo- lók szakmunkás-bizonyít­ványt szereznek. De indí­tottak gazdaasszonyképző tanfolyamot is, amely már a rendszerváltás nyomán kialakuló egyéni mezőgaz­dálkodás várható igényei­nek felel meg. Igaz, ez nem ad szakmunkásbizo­nyítványt, de a formálódó farmergazdaságokban biz­tosan szükség lesz a ta­nultakra, hiszen a leányok a mezőgazdasági ismerete­ken túl megtanulnak főz­ni, sütni, varrni, kézimun­kázni, sőt egészségügyi alapképzésben is részesül­nek. Ez év őszétől pedig hároméves karosszériala- katos-szakmunkásoktatás is indul. ■ Hogyan idomul a szakmai oktatás az ország gazdasági, ezen belül mun- kaeröpiaci helyzetéhez? — Kérdeztük az igazgatónőt. — A tanulólétszám és annak szakma szerinti megoszlása a felvételre je­lentkezők rátermettségétől, valamint az iskola oktatói és anyagi feltételeitől függ, az érdeklődést azonban közvetve befolyásolja a munkaerő-piaci helyzet. Ma például egyre kevesebb óvónőre van szükség, de a többi szakma minden idő­ben keresett. Remélhetően belátható időn belül élén­kül a gazdaság, s lesz mun­kalehetőségük a végzősök­nek. ■ A szakmai gyakorlat elsajátításának megvannak a feltételei? — Fontosnak tartanánk, hogy a vállalkozók maguk is foglalkozzanak a tanu­lókkal, mert például a gép­jármű-technikai szakközép- iskolások a gyakorlati fog­lalkozásra a fővárosba kénytelenek utazni — csőd szélén álló nagyvállalatok­hoz. Pedig ott amúgy is kevés a munka, és a diá­kok jobbára csak korsze­rűtlen, az egykori KGST- országokból szármázó jár­művekkel ismerkedhetnek. Szerencsére az egyik okta­tó a tanítási időn kívül kisipari tevékenységet is folytat — erre a célra az iskola tanműhelyét bérli —, így az a diák, aki a szakmában el akar mélyül­ni, eljárhat oda segíteni. Ott már korszerű gépko­csikkal is találkozik. A női­ruha-készítők pedig a gya­korlati foglalkozásokon megrendelésre, azaz el­adásra is dolgoznak, ami az iskolának bevételt hoz. Mint látható: mi is próbá­lunk lépést tartani a vál­tozásokkal. Boronkay Péter Három szorgos zebra KELETI KÉNYELEM, NYUGATI SZÍNVONAL Victor Vasarely híres pizsamás állatát, a modern képzőművészet remekét, vagyis a zebrát választotta névadójául a solymári Zeb­ra Design Center. Az öt éve alakult, két iparművészből és egy építészmérnökből álló társulás tevékenyen részt vesz az országszerte gomba mód szaporodó pri­vát profit centerek építé­szeti, tervezői munkáiban. Nemrég hírt adtunk ró­la, hogy Pest megyében el­sőként Solymáron megala­kult a környék önkormány­zatait és vállalkozóit, va­lamint pénzintézeteket tö­mörítő Privát Profit Soly­mári Üzletközpont és Iro­da, jelezvén, hogy ezen a vidéken az önkormányza­tok kiemelten fontosnak tartják az itteni települé­sek gazdasági életének föl­lendítését. A solymári iroda terve­zője és kivitelezője a ta­valy betéti társasággá ala­kult Zebra Design Center, amely egyúttal szponzor­ként is beszállt ebbe a vál­lalkozásba. A három zeb- rás, vagyis Lőrincz Péter és Csorna Sándor forma- tervező iparművész, vala­mint harmadik társuk, Brezovszki András építész- mérnök Solymár központ­jában, a Templom téren alakította ki a merész ter­Boldoguljon, ahogy tud! Egy k A Gombóc Artúr valaha fagylaltárusításra szako­sodott üzletecske volt. A ma már kávét, teát, hot dogot árusító presszó Rác­kevén, a Kossuth Lajos u. 11-ben, a főutcán talál­ható. Vezetője, illetve bér­lője Fekete Andrásné. Kö­zel egy hónapja nyitották meg újra a fabútorzattal berendezett „utcai beté­rőt”. A pirinvó vendéglőcske eredeti üzemben tartója az 51-es úton autószervizt tart fenn, előnyös megol­dásnak kínálkozott, hogy amúgy haveri alapon bér­be adja az üzletet. Fekete Andrásné azonban ko­rántsem elégedett. Hetente tízezer forint adózatlan ár­bevételt produkált, de töb­bet kellene forgalmaznia, hogy a készletek feltölté­sére is jusson elegendő pénz. Hogy saját nyeresé­ge legyen, arról egyelőre szó sem lehet. Azon egy­szerű oknál fogva, hogy a megtermelt profitot is új­ra forgatni kell, ha nem akarja a körforgás megsza­kadását. Mint mondja, csak egyet­len vállalkozásból nem le­het manapság megélni. A férje szintén vendéglátós szakember, segítő család­Változatlanul reménykednek Robbantott trágya a határban Festménybe illő, üde ar­cát mutatja a téli álmából ébredező határ. Mind több erő- és munkagép szeli ke- resztül-kasul a még szán­tásra, magágy-előkészítésre váró termőföldeket. Nagy- biztatást ad a szövetkeze­tek számára az a kormány által biztosított 20 milliárd forint, amelyet a különbö­ző pénzintézetek osztanak szét a leginkább rászorulók­nak. Lesz alkalom az alap­vető üzemanyagok, vető­magvak, műtrágyafélék be­szerzésére. A vetőmagvakat forgalmazó vállalatok, köz­tük a Monormag Kft., ked­vező árakon kínálják a magágybavalókat, köztük a tavaszi árpát és különbö­ző kukoricahibrideket. A mezőgazdasági nagy­üzemek részben kényszer­ből, másrészt a követendő külpiaci igényekhez igazod­va, egyre kevesebb kemi­káliát használtak fel a nö- vénytermesztésl ágazatok­ban. Pest megye számos szövetkezetében, így köztük a fóti Vörösmarty Tsz-ben a határba kihordott és ku­pacokba rakott szerves trá­gyát robbantással terítik szét. Elősegítve ezáltal az egyenletes szétszóródását a termőföldön. Természetesen a detonációs műveletet kö­vetően, rögvest érdemes hozzálátni a szántáshoz, hogy a tavaszi szél, az erő­södő nap melege ne szárít­sa ki a trágyát, elvéve annak tápanyagtartalmát. Ami feltűnő és egyben elgondolkodtató: még sok helyütt fedezhetöek fel olyan szőlőültetvények, ahol nem végezték el a metszést. Ilyenre találtunk példát a Tápiószelei Pincegazdaság területén. A kertészkedők, a fólia­sátrak alatt palántáikat gondozók, a primőröket szüretelők viszont éjt nap­pallá téve serénykednek. Jelezve, miszerint változat­lanul bíznak a hazai piac­ban, amely bármennyire is telített, még mindig bizto­sítja számukra a nyugodt megélhetést. (gyócsi) tagként iskolabüfét vezet Csepelen. A lányuk is be­segít majd a szezonális munkába, a kiskunlacházi strandon nyíló büfébe. Feketéné szerint manap­ság nagyon sokat várnak a vállalkozóktól, de valójá­ban egyedül hagyják őket a problémáikkal. Főként a közhivatalokban tapasz­talja e tényt. Hogy felad­ja? Erre is gondolt már, amikor érdeklődött erede­ti munkahelyén, a sziget- becsei általános iskolában. Ott tanítóként kereste min­dennapi kenyerét. „Nincs hely” — válaszolták, ami­ből kétféle dólogra követ­keztetett: vagy kevesebb pedagógusra van szükség, vagy úgy gondolták róla: mit akar, ha vállalkozó, boldoguljon úgy, ahogy tud. Ha akarná, sem tudná ab­bahagyni a vállalkozást. Ebből kell megélnie. I. M. vezői fantáziáról és nem kis leleményességről ta­núskodó irodahelyiséget. Az építmény mindössze 12 négyzetméteres, ám ezt oly módon kellett megtervez­niük és kivitelezniük, hogy legkevesebb 60 négyzetmé­tert igénylő, több szerep­körre, például tárgyalóhe­lyiségre, faxolásra, fény­másolásra és állandóan nyitva tartó információs szolgálat betöltésére is al­kalmas legyen. A három solymári zebrás dicséretére szóivá, feladatukat kitű­nően oldották meg, ráadá­sul mindössze körülbelül 350 ezer forintos önköltsé­gi áron. További 350 ezer forintot a munkájuk révén szponzorként vittek be eb­be a vállalkozásba. A keleti kényelemmel és nyugati színvonalon meg­tervezett és kiképzett iro­dában januári megnyitása óta élénk a kereskedelmi közélet. A zsebkendőnyi helyiség azóta reggeltől ké­ső estig nyitva áll, és csá­bítóan európai külső-belső formáival, berendezésével valóban becsalogatja a tár­gyalni, egyezkedni, üzletet kötni vágyó vállalkozókat, önkormányzati partnereket és a bankok képviselőit. Az első ilyen jellegű ter­vezői feladat sikerén fel­buzdulva a Zebra szárnya­kat kapott, s megbízójuk annyira elégedett vele, hogy fontolgatja, az év végéig biztosan megnyíló sziget- szentmiklósi Privát Profit Klub tervezői és kivitelezői munkáit is a szorgos Zeb­rára bízza. A Privát Profit egyébként a közelmúltban nyitotta meg második Pest megyei centrumát Duna- harasztin. A szigetszent- miklósi klub ennek a tar­tozékaként oldottabb ösz- sze jőve telek rendezésére lesz alkalmas. K. K. Útmutatás a kanadai pszichiátertől Munkaerő-piaci tréning lefonon. viselkedéskultúra — is elsajátíthatják. A ka­nadai tapasztalatok azt mutatják, hogy egy tizen­két fős csoport nyolcvan százaléka már a harmadik hét végén talál magának munkát. A kanadai pszi­chiáter itt-tartózkodását egyébként a Világbank ál­tal nyújtott támogatásból fedezik. A bemutató tanításon a megyékből egy-egy szak­ember is részt vesz, akik elsajátítják majd a kana­dai módszert, s a későb­biekben szükebb pátriájuk­ban ők fogják vezetni a helyi foglalkozásokat. Pest megyéből Szenes Tamás, az átképzési osztály mun­katársa lesz a hallgató, majd a job klub vezetője. Mint megtudtuk, csak az első háromhetes kurzusra válogattak ki érettségizett jelölteket, s későbbiekben a munkaerőpiaci trénin­gen alacsonyabb iskolai végzettségű munkanélkü­liek is részt vehetnek. A tanfolyamok díiát a me­gyei decentralizált foglal­koztatási alapból fedezik, H. É. Pest megyében is egyre emelkedik a munkanélkü­liek száma, s már több mint harmincezer állásta­lant tartanak nyilván. Egy­re többen lesznek olyanok is, akik már munkanélkü­li-járadékra sem jogosul­tak, de még mindig nem találtak maguknak mun­kát. Nekik is segítséget je­lenthet a job klub. amely áprilisban kezdi meg mű­ködését a megyében. Az angol kifejezés munkaerő- piaci tréninget takar, o módszertan viszont kana­dai lesz. Húsvét után ugyanis hazánkba érkezik egy kanadai pszichiáter, Mills úr, aki több éve fog­lalkozik munkanélküliek felkészítésével, hogy ered­ményesen el tudják adni magukat a mukaerőpiacon. A kanadai pszichiáter háromhetes bemutató ok­tatást tart, melyen a me­gyéből tizenkét munkanél­küli vesz részt, olyanok, akik középiskolai végzett­ségűek, s nemsokára nem részesülnek már munka­nélküli-járadékban sem. A háromhetes kurzus alatt a hallgatókat megtanítják arra, hogyan ismerhetik meg magukat, s az elhe­lyezkedéssel kapcsolatos technikákat — önéletrajz megírása, álláskeresés te-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents