Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-16 / 64. szám
PETŐFI-SZA VALÓVERSENY Döntő Gödöllőn (Folytatás az 1. oldalról.) versenyt határainkon túl is. Körülbelül ezerötszáz fiatalt érintett meg ez a vetélkedés, köztük hatvanon voltak a nemzetiségi magyarok. Február 29-én voltak a középdöntők, az aszódiról két Pest megyei diák- - lány, a péceli gimnáziumban tanuló Hajdú Bernadett és a nagykátai Dam- janichba járó Lovas Judit jutott a gödöllői fináléba. A huszonhét döntős között találtuk a Romániából érkezett Ferenczy Gyöngyit és Mazács Zsuzsannát, a Cseh és Szlovák Köztársaságból. Fekete Sándor, a Petőfi Sándor Társaság elnöke megnyitó szavaiban emlékeztetett arra, hogy a márciusi ifjak egyidősek voltak a most bemutatkozó vers- és prózamondókkal. Száznegyvennégy éve a verseny kezdetével egy időben indultak a Landerer- nyomdához. Mielőtt Radnóti ImszIó szerkesztő-riporter vezetésével elkezdődött volna a döntő, dr. Gémesi György versenyen kívül elszavalta Petőfi Csokonai című költeményét, mellyel egykor az aszódi gimnáziumban versenyzett. Danku István. karnagy vezetésével a gödöllői leánykar ősbemutatót tartott. Petőfi Verseim című költeményét Győré Zoltán zenésítette meg. A. kétfordulós döntő első részében a Világosságot! című költeményt adták elő a versenyzők, majd szabadon választott művet tolmácsoltak. Amíg a zsűri döntött, a közönség A helység kalapácsa, avagy botrány a faluban című táncjátékot csodálta meg a Honvéd együttes előadásában. Az első díjat a budapesti Németh Kristóf, a másodikat a balatonfüredi Czingraber Eszter, a harmadikat a kiskőrösi Czanádi Katalin nyerte. A számos különdíj közül a Pest Megyei Ifjúsági Alapítvány kiilöndíját a dunaújvárosi L~ kács Tita- nilla kapta. B. G. SZAKÉRTŐI SZEMSZÖGBŐL Pedagógusfórum Ocsán Pedagógusfórumot tartottak Öesán, amelynek résztvevői a térség — Da- bas, Alsónémedi, Gyál — iskoláiból, óvodáiból érkező pedagógusok voltak. A rendezvény előadója, dr. Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára, a közoktatási törvény tervezetéről beszélt az egybegyűlteknek. A zsúfolásig telt terem azt jelezte, hogy a pedagógustársadalom nagy érdeklődéssel figyeli a törvénytervezet sorsát. Mert megalkotása csupán az első lépés. Valójában annak elfogadása láttatja majdan azt, milyen keretek, feltételek között oktathatnak a jövőben. Az államtitkár elmondta, hogy a tavaly januárban megszületett tervezet csupán vázolta az elképzeléseket. Ehhez vagy háromszáz vélemény futott be, mely bizonyos részterületek gondjait tartalmazta. Azután kevésbé ismert, gyakorlati szakemberek — Kádáráé Fülöp Judit, Szűcs Miklós, Kor- szeczky Richard és Nagy Tibor Gyula — vették át a tervezés munkálatait. Mellettük tapasztalt szakértői gárda dolgozott. Figyelembe vették az európai — ezen belül a holland, francia és angol — oktatási példákat, de úgy, hogy a magyar hagyományok is jelentős szerepet kapjanak a tervezetben. Ezt az utóbbi változatot kis füzet formájában vehették kézbe a pedagógusok, s véleményezhették ez év január végéig. A sok munkát nem kevés vita kísérte. Ezek hol fellángoltak, hol elcsitultak, a lényeg azonban az, hogy elkészült egy terv, mely a legfontosabbj változtatásokat igyekezett összefoglalni, rendszerbe fűzni. Ezek egyik vonulata az, hogy megnövelték a tankötelezettség idejét. Az, hogy öt évtől húzták meg az alsó határt, azt is jelenti, hogy emelni kívánják az óvodai nevelés rangját. Ez a normatív támogatásban is jelentkezik a gyermekek ötödik évének betöltése után. . Szólt dr. Kálmán Attila a nemzeti alaptantervről, a pedagógusok helyzetéről, felelősségéről, az iskolák működési feltételeiről s a művelődési tárca eredményeiről. Mert azért természetesen ezek is léteznek, bár lehet, hogy kevesekhez jut el a híre. Sikerült pénzt kapniuk a többi között tornatermek építésére, az orosztanárok átképzésére, és a jelenlegi gazdasági helyzetben ez sem lebecsülendő eredmény. A fórumot, a kialakult szokásokhoz híven, azok a kérdések zárták, melyeket a jelenlévők tettek föl a minisztérium államtitkárának azzal a céllal, hogy tisztázódhassanak bizonyos részletek, a törvény megfogalmazásával, a minisztérium illetékeseinek elképzeléseivel kapcsolatban. J. Sz. I. Jubilál az inárcs-kakucsi névdalkör TÍZ ÉVE ÉNEKELNEK EGYÜTT „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egy-kettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának” — írta Kodály Zoltán, akinek figyelmeztetését az idén tizedik évfordulóját ünneplő inárcs-kakucsi népdalkor gondosan vezetett naplójában olvastam. Összegyűjtött dalok Igazság szerint tavaly lettek tízesztendősek, de vezetőjük, Tóthné Stégner Éva szülés előtt állt, ezért úgy határoztak, hogy egy évvel elhalasztják a megemlékezést. Most már egy gyönyörű, szőke, kékszemű kisfiú is az együtteshez tartozik, aki, hogy bizonyítsa hovatartozását, mindenáron meg akarja kaparintani az értékes naplót. Éváék otthonában — Kakucson — etetés és pelen- kázás közben beszélgetünk a népdalkör megalakulásának előzményeiről, fennállása tíz esztendejének néhány szép emlékéről és műhelytitkairól. — Az első népdalkörök születése Csonka Csabáné nevéhez fűződik •— emlék- szili vissza Éva. — Előbb a két faluban külon-külőn alakult meg (1973-ban Ka- kucson, 1974-ben Inúrcson), majd néhány év múlva, 1981-ben egyesültünk. Az első közös sikerünket három hónap múlva arattuk, amikor beneveztünk az országos minősítőre és „jó minősítést” kaptunk. — Dalaikat honnan, kitől tanulják? — Az asszonyok nagyon sok népdalt ismernek, főleg azok, akik annak idején, gyerekfejjel tagjai voltak a KALÁSZ-mozga - lomnak, Egv nagyon lelkes kántornő volt itt Kakucson, aki rengeteg népdalt tanított nekik. Megalakulásunk után mindenki „házi feladatul” kapta, hogy gyűjtse össze az általa ismert dalokat. A próbákon aztán leírtuk a szövegeket, a dallamokat pedig sorról sorra megtanultuk. Ezzel a módszerrel, rendszer nélkül, nagyon sok dalt tanultunk, melyeket aztán Csonka Csabáné témák szerint csokorba rendezett. Később, amikor én lettem a vezető, hasonlóképpen állítottam össze a műsorokat. Ritmushoz PDSZ-fómm Az egyházak és a közoktatás Az egyházak által visszaigényelt iskolaépületek kérdéséről, az érzékelhető feszültségekről, valamint az önkormányzati iskolák világnézeti semlegességéről cserélték ki nézeteiket pc- . dagógusok és szakértők a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által szervezett hét végi budapesti fórumon. A tanácskozáson a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége, valamint a Fidesz egyházpolitikai csoportja is képviseltette magát. Az egybegyűlteknek néhány kérdésben sikerült közös álláspontot kialakítaniuk Eszerint a készülő közoktatási törvényben deklarálni kell a pedagógusok és a tanulók világnézeti, lelkiismereti szabadságának követelményét, A résztvevők úgy vélték, hogy egyetlen pedagógus sem veszítheti el állását világnézete miatt. Egyetértés mutatko- . zott abban is, hogy a felekezeti iskolák alakításánál a tényleges igények, s ne valamiféle elvont arányszám legyen a meghatározó rendező elv. Amennyiben egy településen csak egy iskola van, s a szülők nem élhetnek az iskolaválasztás szabadságával a gyakorlatban, különös figyelemre, a kisebbségek alkotmányos jogainak biztosítására van szükség. A tanácskozás résztvevői kinyilvánították, hogy a kérdés további tárgyalására a lehető legrövidebb időn belül vissza kívánnak térni. Erények tárlata Testőrök, koronaőrök, parlamentőrök, ludoviká- sok, műszakiak, katonák, címmel egész napos ünnepséget rendezett március 15. tiszteletére a Napóleon Társaság a Városért Alapítvánnyal és a Magyar Honvédséggel karöltve a XX! kerületi Napóleon Galériában. A szervezők célja: felkutatni és felkarolni az 1867 és 1945 közötti időszak említett élcsapatainak még élő tagjait, illetve hozzátartozóit, s a meglevő tárgyi emlékeket kiállításon bemutatni az utókornak. A Budapesti Tavaszi Fesztivál rendezvényeként is jegyzett eseményre több mint kétszázan érkeztek: egykori testőrök, koronaőrök, hadapródiskoiások, sőt a Don-kanyarbó! visszatért katonák, illetve hozzátartozóik. A meghívott vendégek fogadása után emléklapokat adtaié át. A résztvevők ökumenikus istentiszteleten vettek részt, majd huszárok felvonulását és Napóleon-korabeli uniformisba, öltözött külföldi társaságok bemutatkozását tekintették meg. A tárgyi relikviákat —1 közöltük egyenruhákat, jelvényeket, érmeket, fotókat — bemutató-kiállítást Boross Péter belügyminiszter nyitotta meg. A tárlat az elmúlt történelmi korok feltárásával a becsületesség, a hősiesség, a hazaszeretet és a köteles- ségteljesítés mintaképeinek tartott katonák életébe és' munkájába ad betekintést, kötöttek — Kizárólag témák szerint rendszereznek? Tájegységek, stílusok szerint nem? ■— Nem, mivel mi elsősorban a környékbeli, „Pest megyei” .dalokat énekeljük. — Mi a jellemző ezekre a dalokra? — Feszesek, táncosak, ritmushoz kötöttek.— Hol szoktak fellépni? — Régebben a versenyeken, népzenei találkozókon kívül sok állami, társadalmi rendezvényre is meghívlak. Sajnos ma már egyre kevesebb a lehetőségünk. Nagyon szívesen emlékszünk vissza a budai várban rendezett „Mesterségek ünnepén”, vagy a szentendrei Templom téri vásárokon való néhány fellépésünkre. Minden meghívást örömmel fogadunk, legyen az nyugdíjas-találkozó vagy óvoda- aváíó. — Beszéljünk egy kicsit az anyagiakról is. Kaptak-e támogatást valakitől, kértek-e tiszteletdíjat a fellépéseikért? — Szerepléseinkért nem szoktunk pénzt kérni! Komibban a téesz támogatott, de mivel ők maguk is nehéz helyzetben vannak, egyre kevesebbet tudnak ránk áldozni. Pillanatnyilag úgy segítenek, hogy helyet biztosítanak a próbáinkhoz. Anyagilag a két falu önkormányzata segít, egyébként nem tudnánk eleget tenni a meghívásoknak, mert az utazási költség egyre magasabb. — F.gyszer valaki azt bizonygatta nekem, hogy az embereket ma már csak legszűkebb környezetük és anyagi boldogulásuk érdekli. Az inárcs-kakucsi népdalkor élő példa rá, mekkorát tévedett. — Én nagyon hálás vagyok az asszonyoknak, hogy a sok munka, másodállás és a háztartás mellett még mindig rendszeresen eljárnak a próbákra. Szükségünk van rá, hogy kikapcsolódjunk, hogy a napi elfoglaltságon túl más területen is megpróbáljuk magunkat. Az sem utolsó szempont, hogy a népdalkor tagjai egy jó baráti társaságot alkotnak. Minden érdeklődőt Diáknapi mókázás Az ócsai Bolyai János Gimnázium és Kereskedelmi Szakközépiskola tanulói rendhagyó tanórára, de még inkább roókázásra gyűllek össze az elmúlt hét végén az Egressy Gábor Szabadidőközpontban. Ekkor került sor többek között a diákigazgató megválasztására is, melyet a tanárok is őszinte örömmel fogadtak (Deák Attila felvétele) várnak * Az inárcs-kakucsi népdalkor tízéves évfordulója alkalmából március 21-én az inárcsi klubkönyvtárban, 28-án a kakucsi Vadkacsa étteremben lép fel. Okleveleikből, díjaikból, emlékeikből egy-egy hétig tartó kiállítást rendeznek mindkét faluban, 10-tól Inárcson, a következő hétfőtől pedig Kakucson. Minden érdeklődőt szeretettel várnak! er-ed Dicső múlt idézői Magyar Huszár Magyar Huszár címmel a Történelmi Lovas Egyesület alkalmi kiadványa jelent meg az 1848-as forradalomra emlékeztetve. Bár a kiadvány célja ennél is több. Európa-szerte sok hagyományápoló szervezet fog-, lalkozik.e földrész történelmének s egyes időszakainak felelevenítésével. Ki- sebb-nagyobb csoportok' alakultak azért, hogy magukra öltve az elmúlt szá-‘ zadok díszes egyenruháit, impozáns felvonulásokat tartsanak, felidézve a régi csatákat. Teszik ezt azért, hogy e különleges látványossággal örömet okozzanak, s felkeltsék az érdeklődést a nemzeti és a közös európai múlt iránt. Így is elősegíthető az, hogy a különböző országok polgárai, népei közelebb kerüljenek egymáshoz, s együtt óvják földrészünk kulturális hagyományait. Közös szervezetük az Európai Egyenruhát Viselő Polgárőrségek és Lövész- testületek Szövetsége, rö- tüdébb nevén az Európa Unió. Nemrégiben alakult meg öt magyar lovasegylet szervezésében az Európa Unió Magyar Lovastagozata. A" Balaton-felvidéki Huszáregyesület, a Váci Lovas Bandérium, a Veszprémi 9-es Huszárok és a Történelmi Lovas Egyesület hívta életre a tagozatot. A Magyar Huszár^ kiadványa erről is szól, de természetesen elsősorban a magyarság tiszta ünnepéről, 4S márciusáról. A hagyományőrzésről, határainkon innen és túl, magyar huszárokról Amerikában. Szemere Bertalanra emlékezik egy írás, egy másik Kossuth Lajosra. Nemzeti tudat és nemzeti honvédség címmel a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkárával, dr. Raffay Ernővel készített interjú is olvasható a lapban. A tavaszi hadjárat emléktúrájának színhelyei is megtalálhatók, akárcsak az egykori hadjárat története. Mozaikok a huszárság történetéből s a magyar lótenyésztésről szólnak a lap írásai. Érdekességek, képek teszik színesebbé, gazdagabbá a kiadványt, mely az Ady Endre Sajtó Alapítvány, a Deák Ferenc Alapítvány és a Széchenyi Társaság támogatásával jelenhetett meg e napokban.
