Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

GÖDÖLLŐI XIX. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1992. MÁRCIUS 11., SZOMBAT TórendszerváJtás A város tulajdonába kerül „A képviselő-testület elfo­gadja a gödöllői mestersé­ges tórendszer és a hozzá tartozó ingatlanok tulaj­donjogát, és vállalja az ez­zel járó jogok és kötelezett­ségek gyakorlását. A képvi­selő-testület a terítésmentes önkormányzati tulajdonba adással egyetért és kötele­zettséget vállal arra, hogy a tulajdonbavételt követő in­gatlanhasznosítások során az FM által meghatározott feltételeket teljesíti. A kép­viselő-testület felhatalmaz­za a polgármestert, hogy a tórendszer tulajdonbavé- teléhcz szükséges nyilatko­zatot az FM-nek megtegye, és a tulajdonjog átadásáról szóló megállapodást érvé­nyesítse. Határidő: a nyi­latkozattételre azonnal.” Ezt a kiemelkedő jelen­tőségű határozatot is ezen a héten hozta a gödöllői képviselő-testület. Pont ke­rült ezzel annak az ügynek a végére, amely része volt a rendszerváltozás folyama­tának a városban. Bizonyá­ra sokan emlékeznek még a kezdetre. Közel két éve jutott az akkori városi tanács vezeté­sének tudomására, hogy adásvételi szerződés jött létre az ÁTK és a Béke horgász Egyesület között. Miközben a korábban meg­jelent önkormányzati tör­vénytervezet felcsillantotta annak reményét, hogy a mesterséges tavak önkor­mányzati tulajdonba kerül­nek, elúszni látszottak a gödöllői tavak. A tanácsve­zetés úg • gondolkodott, hogy semmi olyan ne tör­ténjen, ami az önkormány­zatot kész tények elé állítja, ezért nyilatkoztak úgy, hogy csak a privatizáció felfüggesztését tudják elfo­gadni, Vass I- van tanácselnök­helyettes a privatizációról tájékoztatta a városi egyez­tető fórumot, amely tiltako­zott a jelenség ellen, köve­telve, hogy az ÁTK ismé­telten fontolja meg és mér­legelje a tavak eladásának időszerűségét, és függessze fel a folyamatban levő tár­gyalásokat. A gödöllői képviselő-tes­Részlet az Isaszegi út mentén elterülő tórendszerről A szerző felvétele tület a hét közepén tárgyal­ta dr. Gémesi György pol­gármester előterjesztését a tórendszer önkormányzati tulajdonbavételéről. Esze­rint az önkormányzat és a Földművelésügyi Miniszté­rium között közel egy éve tárgyalások folytak a gö­döllői—isaszegi tórendszer átvételéről. A testület októ­ber 30-án támogatta a keze­lői jog és a halászati jog átvételét, de kitűnt, hogy végleges megoldásnak a tu­lajdonjog megszerzését lát­ták. A minisztérium a mester­séges tórendszerre vonatko­zó halászati jog átengedé­sét követően március 3-án kelt levelében felajánlotta a tavak és a hozzájuk kap­csolódó ugyancsak állami tulajdonú területek tulaj- donbaadását. Ennek indo­ka, hogy az ÁTK kezelésé­ben lévő ingatlanok fenn­tartása az agrárirányítás alá tartozó kutatóintézetek fi­nanszírozására rendelkezés­re álló költségvetési támo­gatás jelentős mértékű csökkenése miatt a továb­biakban nem oldható meg. A minisztérium részéről a tórendszer önkormányzati tulajdonbaadása térítés- mentesen történne, azzal a a feltétellel, hogy az ingat­lan hasznosításából az álla­mi költségvetés részesedjen. A feltételeket az a nyilat­kozat tartalmazza, melyet az előterjesztés melléklete­ként a polgármester bemu­tatott a testületnek. Az ön- kormányzat tulajdonszerzé­se az állami tulajdonból csak az FM által meghatá­rozott feltételek elfogadása mellett lehetséges, ezért, és arra is tekintettel, hogy ezek a feltételek előrelátha­tóan nem jelentenek az ön- kormányzat számára a tó­rendszer későbbi hasznosí­tása során korlátozást vagy számottevő hátrányt, dr. Gémesi György javasla­tot tett a feltételek elfoga­dására, s kérte, adjon fel­hatalmazást a testület a tu­lajdonjog átadásáról törté­nő megállapodás aláírására. A testület ehhez egyhan­gúlag hozzájárult. B. G. Tavaszi napok A Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódó Gödöllői Tavaszi Napok rendezvénysorozatát ma, szombaton nyitja meg dr. Gémesi György polgármes­ter a művelődési központ gödöllői galériájában 17 órakor. Ezután az Ignácz- gyűjtemény kiállítását nyit­Kercsek üres, 30-40 nm-ps. komfortos önálló lakást a HÉV vonalán sürgősen, bérleti dij megjelöléssel. Torriai László di­vattervező. Gödöllő, Magyar, Kázrríér köz 2. TI. 2. (09 961 ?k> ja meg dr. Kubassek Já­nos, a Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója. Az Ausztrália és Óceánia vilá­ga című tárlat május 24-ig tekinthető meg hétköznap, hétfő kivételével 15—19, szombaton és vasárnap 10— 18 óráig. 10 GÖDÖLLŐI HÍRLAP Gödöllő, Szabadság tér 10. 0 \ szerkesztőség vezető­je: Balázs Gusztáv. • Munkatárs: Pillér Éva. • Postacím: Gödöllő, Pf. U. 2100. Telefax és telefon: (28) 20-796. • Szerkesztősé­gi fogadóóra: hétfőn 10-től 13 óráig, o Hirdetésfelvé­tel: munkanapokon t.30-tól 13 óráig a szerkesztőség­ben. Csodálatos és egyben já- tékos tud lenni már­cius elején a lágy szellő biztatásával arcunkat in- cselkedőn simogató napsu­gár. Ilyenkor — ha egyéb­ként fáradt és pihenésre kényszerített is az ember — akinek az ereiben vér fo­lyik, legszívesebben hosszú útra indul. Évek óta már­cius jelenti számomra is a felkerekedés időszakát. Já­rom a Galga menti közsé­geket. Egyiket a másik után. Régi barátok arcát fi­gyelve kutatok az elmúlt hónapok gondjai után. és új ismerősök szemeiben kere­sem a jövő reményekkel vagy csüggedéssel teli hét­köznapjait. Kartaliakkal, vérségiek­kel beszélgetek. Földijük­ként fogadnak, és szerény újságírói munkásságom né­mi ismeretében talán szö­vetségesüknek is tartanaik. Tapasztalom, hogy az öre­gedő ember könnyebben kap bizalmat, taián, mert nincs oka a visszaélésre an­nak, aki többnyire a múlt­ján tapogat. Amit a télen a szűkebb környezetemben megtudtam falum jövőjéről, ők mindazt tudják és mond­ják. Tisztelem az évtizede­ken át a sírgödörnél is mé­lyebbre ásott igaz indulatok feltörését, amelyek régi fel­fedezésemet bizonyítják: az egészséges gondolatok nem ködben születnek, hanem szépséges rendben. És ha igazságérzetteil, meg bátor­sággal találkoznak a szív­ben, maguktól öltenek for­A Nemzetközi Kastélyok Intézetével egyesült Európa Nostra tartja fent azt a Rcstaurációs Alapot, amely minden évben pénzadomá­nyokat ítél oda azoknak, akik vállalják veszélyezte­tett kastélyok, lakóházak és megóvandó épületek hely­reállítási munkáit. A tízezer dolláros pénzbe­li támogatás elnyerésére restaurációs projekttel le­het pályázni a hollandiai székhelyű alapnál, s a do­log érdekessége, hogy pá­lyamunkákat nem köztulaj­donban lévő építészeti ér­tékek megmentésére és fel­újítására lehet beadni. Gödöllőn számos magán- tulajdonban lévő lakóház, cégtulajdonban lévő épü­letegyüttes érdemelné meg, hogy pályázat képviselje a nyilvánvalóan Európa min­den szegletéből beérkező javaslatok között. Közülük is talán az egyik legfonto­sabb a Medgyaszai tervezte Nagy Sándor műteremház, mely körül az utóbbi hóna­pokban fölgyorsultak az események, s pár éves táv­latban reális terv lehet az épület — benne a festőmű­vész hagyatékának — reha­bilitációja. Az Europa Nost­ra pályázati kiírása alapján a közelmúltban a városi múzeum kezdeményezte egy precíz projekt készítését a Nagy Sándor-ház felújítási munkálatainak megkezdé­sére. Mivel az épület ma is magántulajdonban van — a festő Angliában élő leszár- mazottainak birtokában — a pályamunkát Yvette Her- vey és családja küldi el Hollandiába, megjelölve benne azt a szándékot is, amely szerint a tulajdono­sok is áldozni kívánnak a műteremház felújítására. A pályázathoz a múzeum beszerezte a Művelődési és Közoktatási Minisztérium javaslatát, a gödöllői ön- kormányzat városrendezési irodájának, a Gödöllői Mű­vésztelep Alapítvány és persze a saját támogatását, valamint a Profil Kft. konkrét, ráfordítási össze­geket is pontosító restaurá­ciós programját. Mindezt kiküldte Angliába, hogy a pályamunka alapja, illetve kísérőanyaga legyén — az Europa Nostra ugyanis ke­mény feltételeket állított, és számonkérhető tervek ké­szítését szabta meg kiírásá­ban. A beérkezett igények, ja­vaslatok elbírálása április­május hónapokban várható. A pénzadományokat nyilvá­nos ceremónián fogják át­adni a felhasználásért fele­lős személyeknek (esetünk­ben — ha a pályamunka sikeres lesz — Yvette asz- szonynak.) Tízezer dollár nem kis pénz. Bár az értékes műte­remház teljes felújításához közel sem elegendő, nagyon sokat számítana az idén már megkezdődő legfonto­sabb munkák kibővítésé­ben. Elég lenne egy műem­léki tervezőmunkához is, a konkrét felújítási tervek pedig erősítenék a ház jö­vőjéért már körvonalazan­dó összefogást. Varga Kálmán Jött a tatár Dr. Fülöp István, a gödöllői önkormányzat független képviselője — ha szabad így fogalmaz­nom — bizony egyálta­lán nem független a vá­rostól. Érdekli a múltja, alakítja jelenét és jövő­jét. Az egyetemen is a jövőnek dolgozik, hiszen oktat és kutat. Talán hobbija a város történel­mének tanulmányozása. Éjszakába nyúló testü­leti ülés után is képes lelkesen beszélni arról, hogy amikor a Ju­lianus barát című fil­met látta a műve­lődési központban, ak­kor a babati Árpád-kori templomocskára gondolt, s Kálmán herceg szobrá­ra az egyetem főépülete előtt. Ö a település tör­ténetében az ország his­tóriáját is felismeri. Most pedig, amikor nemzeti ünnepünk prog­ramjairól esett szó. meg­súgta a mögötte ülő tu- dós'tónak, hogy az 1975- ben megjelent Gödöllő című könyv szerint már­cius idusa Gödöllőnek mást is jelent: 1241. március 15-én pusztítot­ták el — még a muhi csata előtt! — a tatárok. — balázs — Reformkori kaszinó Egyéni tudáspróbák és szerencsejátékok A Magyar Televízió Szé- chenyi-versenyének játékai­ból rendeznek vetélkedőt a gödöllői művelődési köz­pontban Egyéni tudáspró­bák és szerencsejátékok címmel március 15-én 14 órától. Az alkalmi Reform­kori kaszinóban a reform­korról elsajátított ismere­tekről adhatnak számot a versenyzők. A játék feltéte­le, hogy a kaszinóban 50-60 játékos tartózkodjék. Kér­déskörök: ki kicsoda?, tér­kép és emlékhelyek, melyik évben történt?, képfelisme­rés, ki írta?, igaz vagy ha­mis? A játékot vezetik: Lovas György, a Magyar Televízió szerkesztő riportere, Vajda Ferencné történész és dr. Mélykúti Csaba nyugdíjas gépészmérnök. Az első díj: 2000, a második 1500, a har­madik 1000 forint. Ezenkí­vül értékes könyvjutalmak is elnyerhetők. A vetélke­dőn felnőtteket is szívesen látnak. Szervezi, rendezi és támogatja a Petőfi Sándor Művelődési Központ, a Tá­jak, Korok, Múzeumok Egyesülete és annak gödöl­lői tagcsoportja. A holnap hétköznapjai lyjj gondol? özönében mát. Ki ne tudná, hogy az igazságé-zet és bátorság koronként gyakorta temet­kezik az elnyomatás hant­jai alá, s a felszabadulás nem más, mint e hantok lerázása. Hallgatom Ikladon Mada­rász István polgármestert, önkormányzatuk — akár a többi — fiatal, s ezt a szer­vet nem könnyű feladat elé állította az új helyzet, a rendszerváltozás. Szerencse, hogy a polgármester tudja: ennek a kis egységnek — a képviselő-testületnek — sokkal természetesebb és erősebb kapcsolata kell le­gyen a falu népével, mint volt a tanácsrendszernek. A véleménynyilvánításra, a visszajelzésre is alkalma­sabb a közösség, bármilyen kicsi, mint egy szál em­ber. Cáloga ez a kínok, gon­dok, bajok közt születő de­mokráciának. Galgamácsán Tóth And­rás polgármesterrel munka­idő után találkozunk. (A tisztségviselő ugyan állítja, hogy nekik hiába kongat este a harangozó.) Arról ej­tünk szót, hogy ma nem le­het pontosan látni vagy megfogalmazni a falusi életmód jövő formáit. Nem végezhetik el a feladatot ideológusok és szociogrúfu- sok. A most elvetett mag­ból csakis akkor lesz egész­séges termés, ha a vezetés természetes kölcsönhatás­ban él — utasítások nélkül! — a legkisebb egységekkel, vagyis a családokkal, a te­lepüléseken szerveződő ön­tevékeny közösségekkel. Csupán így biztosítható, hogy életünkben a lehető legkisebb legyen a hibaszá­zaiéit. Bagyon József, Aszód pol­gármestere a fiatal város­ban a legfontosabbnak tart­ja, hogy az önkormányzat munkásságához sikerüljön termékeny légitört teremte­ni. ám ennek elérése nem könnyű. Egyesek szenved­nek még a régi sérelmek sebeitől, másoknál, ha ezek a sebek elfelejtődtek is, a nagy átalakulásban új gon­dok özöne szakad a közéleti szerepet vállalók nyakába. És milyen szépen, meny­nyire emberien fogalmaz a zsámboki Lapu István­ná, amikor természetesen mondja: — Jó az. ha a fa­lunk városiasodik egyes épületeiben és közművesíté­sében, kereskedelmi hálóza­tával közelíti az igényeket. De hogyan művelődjék az ember a „minden perc drága” hajrájában? Hogyan iskoláztassuk a fiatalt, ami­kor a két keze munkájára az új rendben minden ház­ban égető szükség lesz? Vagy hajtsanak erősen to­vábbra is az öregek, feltá­madott újféle lehetőségeit korszakában, de nyögve az ismét vállalt nagy teher alatt? Bagón sétálok egy rövi­det a Vasút-újtclep házso­rai között. Szépek ezek az épületek, de azt nem állít­hatom, hogy minden ház egyformán elnyeri a tetszé­semet. Mint a legtöbb he­lyen — Mogyoródon, Hé- vízgyörkön, Szilasligeten stb. —, itt sem alakult ki valamely hagyományra tá­maszkodó szép stílus, csak óvatos kísérletezgetők akad­nak. Ki győzné a szépségre, az értékesre megtanítani, a minden gond ellenére is építkezőket? Pedig győzni kellene! Polónyi Péter, amikor er­ről szólók, rámkérdez: —• És ki győzi napjaink módo- sodás, gazdagodás után futó embereit lélekben gazdagí­tani? Mert anélkül minden siker félsiker. rFavaszi napsugár ragyo- ■ gásában bámul a ha­tár. Kevés helyen hegyei a zöldellő búzaszál. Hoz-e termést a föld, ha a termé­szet, az elemek és az em­berek kiszámíthatatlan sze­szélye miatt olyan könnyen vált át a tavaszi szellő őszi köd mögé bújt viharrá. Fercsik Mihály Pályamunka Europa Nostra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents