Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-14 / 63. szám

Nővérkék lesznek CEGLÉDI ^aíiia»--------------------------- —i-------------------m XX XVI. ÉVFOLYAM, 63. SZÁM 1992. MÁRCIUS 14., SZOMBAT Ismét olyan, mint új korában A vidék legszebb vasútállomása Cegléden a Tűrök János-középiskolában most tartották az egészségügyi szakközép- iskolába jelentkezők felvételi beszélgetését. A jelentkezők négyéves képzésben vesz­nek részt, érettségi képest tő vizsgát tesznek, általános ápolónő és asszisztens képesí­tést kapnak (Apáti-Tóth Sándor felvétele) BESZÉLGETÉS SAS JÓZSEFFEL7 Az emberi butaság rendszersemleges A napokban a Kossuth Művelődési Központ színházter­mében szép sikert aratott a Sas-kabaré. — A Mikrosz­kóp Színpad népszerű, Jászai-díjas, érdemes művész igazgatója, Sas József készségesen adott interjút la­punknak. — A Mikroszkóp Színpad hallani egy-egy fejmosás- művészei évtizedek óta ala- ról... kítják az udvari bolond szerepét. Könnyebb-e nap­jainkban kimondani az igazságot, mint a korábbi esztendőkben? S devalváló­dott-e a szókimondás érté­ke? — A kabaréban az elmúlt időszakban és most is örök emberi butasággal foglal­kozó) unk. A legnagyobb hülyeség azt állítani, hogy valaki a közönség úszásába kerül. Ebben a műfajban? Amit olyan precízen kell v'égezni, mint a szikével az operációt. Azon nevetnek és annak tapsolnak, amit mi akarunk. Nekem senki ne mondja azt, hogy manap­ság kevesebb az ostobaság. Sőt! Számos nyílt véleményt hallani — és keményebben —, mint az egypártrend- szerben. Ez természetes. A parlamentben is valódi és álviták vannak, akadnak szélsőségesek, s nemegyszer beindul a demagógia. Min­denesetre naponta kínálják nekünk a témákat. Az em­beri butaság rendszersem­leges. Éppen ezért nem de­valválódott a szókimondás, hanem megváltozott a sze­repe. A korábbiakban sem műdolgokról, valódi hibák­ról beszéltek. Az idő tájt is az érte haragszom, nem el­lene elv dominált. Volta­képpen, ha a bajokat ki­mondjuk, és azokon nevet­nek, azzal oldunk valamit, de nem szüntetjük meg. Ezért addig jó, amíg mi ezt csinálhatjuk. Ennek az a feltétele, hogy a hatalom engedje a kabarét. Ahol eb­be beleszólnak, ott már nagy baj van. A bohóchoz nemhogy nem szabad hoz­zányúlni, szeretni, támogat­ni kell. Mert értünk van. — Mostanában kell-e bá­torság a bohócnak? — Az az érzésem, hogy igen. Bizony akadnak néha hangok, szélsőséges meg­nyilvánulások, amelyek ar­ra utalnak: hoppá, ennek nincs humora. Ez egyre több helyről elhangzik. S az embernek csípi a szemét, és meggondolja, hogy mer­jen-e nagyot fricskázni. Mi még merünk. — Annak idején lehetett helye. Vendégszobáit tizen- hatan vehetik egyszerr« igénybe. Egy éve civileket is bekvártélyoznak, ha elő­re bejelentkeznek. Ezzel a lehetőséggel éltek nem rég a CVSE bajnokságán sze­replő asztaliteniszezők, most meg a súlyemelőket várják. Egy fedél alatt van az üzemorvosi és a fog­orvosi rendelő. Vannak persze, akik elő­jegyzés. egyáltalán beje­lentkezés nélkül laknak a vasúti várótermekben. Te­kintettel, hogy Cegléden ötven perc a leghosszabb vonatmentes időszak éj­szaka. nem zárhatják be az állomást. Egy asszon/ két éve él e falak között. Az egyik várótermi pad háttámlájához támasztott mankók tulajdonosa az a fiatalember, aki kereken egy hónapja költözött be. Azok viszont nem kí­mélik, akik szorgos mun­kával kibelezték a telefon- fülkét. Gyakori a vasúti biztosítóberendezések réz­kábeleinek vandál le- szaggatása. Az anyagi kár mellett súlyos üzembizton­sági veszélyt okoznak. A sorompók, jelzők állagát sem kímélik. A vagonfosz­togatás ellen úgy védekez­nek. hogy szem előtt tart­ják a teli szerelvényeket A rendbe hozott raktárépü­let valamennyi ablakszem« vakon tátong, mert mind betörték. MEGOLDÁS A főnök az állomás vá­ros felőli oldalát is szeret­né gondozottabbá tenni. Virágvályúkkal tervezi tá­volabb tartani az épület falaitól a járműveket. Sza­bályoznák a taxik elhelye­zését és arrébb parkolnának a magánautók. Békés megoldáson töri a fejét, amely alkalmas arra, hogy a megifjodott öreg épület szépsége még jobban ki­emelkedjen ma még igény­telen környezetéből. Tamasi Tamás — Lehet, hogy előfordult az elődeimmel efféle, de ma már nincs ilyen. Engem 1985-ben neveztek ki di­rektornak. Én vagyok az egyetlen kabaréigazgató, aki kvázi átélt egy rendszervál­tást. Ezt magam se hittem. Az igazgatáshoz, őszintén bevallom, nincs eszem, in­kább érzékem van. Viszont tudom a színészetet. Utób­bihoz a kinevezésem előtti időkben nekem szakmai ta­nácsokat adtak, javítgatták a működésemet. Nyilván a tanácsok között akadt, ame­lyik egyfajta cenzúra volt. Akkor azt éreztem, a fene egye meg, miért nem mond­hatom ki jobban, nagyobb poén lenne. Véletlenül sem azért gondoltam ezt, hogy politikusnak tartottam vol­na magam. A nyavalyát. Színész voltam és vagyok. Nemegyszer elhangzott, Hofi Géza egy szelep volt. A fenét... Ö egy tehetsé­ges ember, aki adott társa­dalmi szituációban magas színvonalon űzte a mester­ségét. Nem véletlen az, ahogy az emberek erre rea­gáltak. — A politikai kabaréban elengedhetetlen a napra­készség. Ez mennyi ener­giát emészt fel? — A friss tájékozottság valóban elengedhetetlen. Ahhoz, hogy egy vidéki színházban elénekeljem a Jaj, cica, eszem azt a csöpp kis szádat, nem kellett el­olvasni az újságokat. Ma­napság minden napilapot átnézek — egyetértek vele vagy sem; ha tetszik, ha nem —, a legszélsőségeseb­bet is. Legfeljebb néha un­dorodom tőle. De ebből is le kell vonni következteté­seket. Sajnos, nem jók a tapasztalataim. Eleinte ren­geteg energiát igényelt tő­lem ez az informálódás — megszoktam már. A híreket — tévében, rádióban — fo­lyamatosan figyelem. És persze beszélgetek az em­berekkel. Mindenkit meg­hallgatok. Szerencsére a te­levízió össztűz című műso­ra bejött a színházunkba, boldogan adtam ennek he­lyet, mert ez egy pluralista műfaj. — Báni vagy Pici grófot játszhatná — ahogy egykor —, s nem csörögne a tele­fon, nem szorulna össze a gyomra, mint mostanában egy-egy előadás után. Le­gördülne a függöny, elme­hetne haza. Sikerem volt., . — ... így van. És tud­nám is játszani az előbb említett figurákat. Hívnak is... — ... akkor miért épp a legnehezebb műfajt csinál­ja? — Mert nekem már ez az életem. Utóbbit enélkül nem is tudnám elképzelni. Nem a direktorkodást. Ahhoz semmi közöm. Az igazán nem is nőtt a szívemhez. Szeretek foglalkozni embe­rekkel. A hétéves igazgatá­som alatt a legbüszkébb ar­ra vagyok, hogy az utcáról szerződtettem a Defekt duót, a humorfesztiválról Eles Istvánt. Kellemes ér­zés, hogy Heller Tamás te­hetsége kibontakozik a színházban. S olyan előadá­sokat produkálunk, amelye­ket szeret a közönség. A színházakban dekonjunktú­ra van. El-elmaradnak elő­adások, a Mikroszkóp mű­vészei pedig telt ház előtt játszanak. Nekem ez egy nagy öröm. Fehér Ferene CEGLÉDI TOBORZÓ Mozi A Szabadság filmszín­házban március 14-én, 15- én, szombaton, vasárnap: Az istenek fegyverzete IL (Kondor-akció) hongkon­gi akciófilm. Az előadások este 6 és 8 órakor kezdőd­nek CEGLÉDI HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője: Fehér Ferenc. • Munkatársi Tamasi Tamás. • Posta­cím Cegléd. Pf 19. 2701. Te­lefax és telefon: (20) 11-400. • Telex: 22-6353. • Hirde­tésfelvétel • Hírlapkiadó Vál­lalat Közönségszolgálata. Cegléd. Teleki u. *0.: kedd. csütörtök, péntek 9-tői 12-ig. szerda L0—17 óráig. Tele­fon: (20) 10-763. CS. KOVÁCS LÁSZLÓ GRAFIKAJA ! I ^£qian 7 millióra zsugorodott. Eh­hez kell a vasutasgárda számát igazítani. A ceglé­diek viszonylag még ke­vésbé panaszkodhatnak. Az év eddigi szakaszában nem rossz az eredmény. A szovjet piac összeomlását itt is megérezték. Elmarad­tak a mindennapos hordó-, hús- és borszállítmányok. Mostanában a mezőgazda- sági termékek forgalma kapott szárnyra Oroszor­szág felé. Záhonyban meg­élénkült az átrakó pálya­udvar tevékenysége. NEM KÍMÉLIK A zökkenőmentes vasúti forgalom hátterében szin­te észrevétlenül ott áll a villamosvonal-felügyelet, melynek szakemberei rend­szeres karbantartó, ellen­őrző, javítómunkát vé­geznek, s ennek köszön­hetően ritka a váratlan műszaki hiba. amj meg­akasztaná a vasparipák lo- holását. A vontatási fő­nökség adja a mozdonyo­kat és a személyzetet, ko­csijavító műhelye végzi a reparálást. Tevékenysé­gük így kapcsolódik a for­galomhoz. A városbeliek joggal le­helnek büszkék a megszé­pült indóházra. Három év alatt a felújítás kilencven százaléka elkészült. Kicse­rélték a műkő díszítéseket, a tetőt, a díszbádogos mun­kákat. Még a vörös klin­kertéglával burkolt fala­kat is gondosan átcsiszol­ták. Április végére befeje­ződik a hatalmas munka. Nem sokkal távolabb modern vonalú épület ma­gasodik, amely szociális feladatkört lát el. Ebben vannak a vontatási főnök­séggel közösen használt öltözők, mosdók, amelyek háromszázötven személyt szolgálnak ki. A tálaló­konyhás étkezde harminc­öt-negyven kosztost lát el. A ház a laktanya szerepét is betölti, ez az utazó sze­mélyzet éjszakai pihenő­Budapest és Szolnok kö­zött a vaspálya mentén — bizton állíthatjuk — a leg­szebb vasútállomás Ceglé­den fogadja az átrobogó vonatok utasait. Tekinté­lyes mérete, kiegyensúlyo­zott építészeti szerkezete jó arányérzékre, ízlésre vall. Most, hogy fokozato­san megújult, elénk tárul megannyi bája. Igyekeznek rendet tenni környékén, noha az utasok egy része lelkiismeretfur- dalás nélkül elhajítja a cigarettacsikket, az üres zacskót vagy a papír zseb­kendőt. A két tulipánfa még alig ébredezik téli szunnyadásából, az egyik hársfa viszont most, tava- szodván kapott vastag gal­lért a törzse köré. Dereka ugyanis megrokkant. Meg­próbálják megmenteni, ne legyen foghíjas a peron előtti fasor. FELTÉTELEK Oláh Zoltán állomásfő- nök szavaiból kitűnik, hogy a betonba bugyolált fa a magyar vasutak kor- hadtságát is szimbolizál­hatná. A sínpárak elavul­tak. fékezni kell a gyors járású mozdonyok fürge­ségét. A kocsipark elöre­gedett. A pálya egy részén korszerű biztonsági beren­dezések, technikai feltéte­lek kínálják a tempós át­haladást, ám alig iramo- dásnyira a kézi állítású váltóknál torpan meg. tor. lódik a forgalom. Mind­ezen gondok közepette a ceglédi vasútállomás még tartja magát. Tavaly alig két tucat emberrel csök­kentették a létszámot, úgy, hogy senkit sem küldtek el. Többeknél éltek a kor­kedvezményes nyugdíja­zás lehetőségével. Átszer­vezések révén sikerült ész­szerű összevonásokat elér­ni, A vasút összteljesítmé­nye jelentősen csökkent. Az áruszállítás a korábbi 134 millió tonnáról 65-70

Next

/
Thumbnails
Contents