Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám

Mi is vízummal Kína válaszolt A kínai kormány is a magyar—kínai vízummen­tességi megállapodás rész­leges felfüggesztése mel­lett döntött — jelentette be csütörtökön Pekingben Vu Csien-Mín kínai kül­ügyi szóvivő. Szavai szerint ez válasz a magyar kormány hasonló lépésére. A kínai kormány döntése értelmében azok a magyar állampolgárok, akik magánútlevéllel, uta­zási igazolvánnyal, vagy hazatérési igazolvánnyal akarnak beutazni Kínába, március 17-én nulla órától csak érvényes vízum birto­kában léphetnek kínai te­rületre. Aggodalomra semmi ok Tőkés László biztonságá­val kapcsolatban aggoda­lomra semmi ok nincs, az illetékes hatóságok által végzett vizsgálatok nem erősítették meg, hogy bármiféle összeesküvés ké­szülne a püspök élete ellen — jelentette ki csütörtökön Milena Mihaescu, a román külügyminisztérium sajtó- osztályának igazgatónője újságíróknak tartott sajtó- tájékoztatóján. Ki legyen a megbízott Néptanáts Kárpátalján Ukrajnában várhatóan rövid időn belül új vezető kerül a területek élére — az elnök képviselője. A kárpátaljai ukrán de­mokratikus szervezetek — vagyis a RUH, az Ukrán Köztársasági Párt és az Ukrán Demokratikus Párt, az Ukrán Zöld Párt, az Ukrán Diákszövetség, az Ukrán Nők Szövetsége és más pártok és társadalmi képződmények — képvise­lői tanácskozást tartottak avégett, hogy javaslatot te­gyenek, ki legyen az elnö­ki megbízott Kárpátalján. A jelenlevők többsége Tivodar Mihajlo egyetemi docenst, a területi tanács képviselőjét javasolja e tisztség betöltésére. Válaszként arra, hogy Kárpátalján nemrég meg­alakult a nemzetiségek li­gája, mely a magyar, szlo­vák, román, cigány és ru­szin kulturális szövetséget fogja össze, a fentebb em­lített demokratikus pártok és szervezetek úgy döntöt­tek, hogy megalapítják a Kárpátaljai Néptanácsot, melyet ezen szervezetek vezetői képviselnek. Elnököt nem választot­tak. Kárpátalja önállósulási törekvéseire figyelmezteti olvasóit a Nyezaviszímaja Gazeta. A moszkvai lap szerint a területen működő mind erőteljesebb politikai szervezetek talán még a kríminél is élesebben vetik fel azt, hogy Ukrajna előbb vagy utóbb föderációvá válik. Az elemzés Ukrajna tavalyi függetlenné válása óta az első jelentősebb írás Kárpátalja politikai­társadalmi folyamatairól. A szerző, Vitalij Portnyi- kov megállapítja: a decem­beri népszavazáson senki­nek nem tűnt föl, hogy egyidejűleg egy másik re­ferendum is zajlott, a Kár­pátalja önállóságát nagy­ban befolyásoló szavazás. Az eredmény félmegoldás lett: Leonyid Kravcsuk ak­kori elnökjelölt és a helyi Népi Mozgalom, a RUH nyomására az autonómia kifejezést nem használták, amikor feltették a kérdést: akarja-e ön, hogy Kárpát­alja önálló területi egység legyen, saját önkormány­zattal, Ukrajnán belül? Az elsöprő többséggel meg­szavazott önállósulás mégis jelzés volt Kijevnek. A lap a terület vezető politikai erejeként írja le a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségét, amely a szerző szerint első hegedűs abban a zene­karban, amely egyre han­gosabban követeli a valódi önállóságot. Ez á zenekar pedig a Kárpátalja Népei­nek Demokratikus Ligája. A ruszinok Kárpátalja köztársasággá való kikiál­tását szorgalmazzák. Sze­rintük ez az állam, a Kár­pátaljai Rusz semleges, igen jó távlatokkal rendel­kező ország lehetne, ha megszabadulna Kijev ál­landó nyomásától. Wömer a hármaknak Nem lesznek egyedül Bár a NATO a legköze­lebbi jövőben nem tervezi tagjai számának növelését, ennek lehetőségét távlatilag nem lehet kizárni —; mon­dotta Manfred Wömer, a NATO főtitkára Varsóban csütörtökön a visegrádi háromszög tagországai ka­tonai és politikai tanács­kozásának megnyitásán, A Közép-európai biz­tonság, Közép-Európa és a NATO kilátásai címmel rendezett szemináriumon az Annus Antal altábor­nagy, a Honvédelmi Mi­nisztérium közigazgatási államtitkára vezette ma­Nixon tanácsai Könnyű a kibicnek Az Egyesült Államok nem engedheti meg magá­nak, hogy befelé forduljon és az eddiginél jobban kell támogatnia az orosz de­mokratikus kísérletet, mert Jelcin bukása az elnyomó diktatúrák új hullámát hozná. gyár, a csehszlovák és a lengyel küldöttségen kívül részt vesz a NATO főtitká­ra és Vigleik Eide tábor­nok, a NATO állandó kato­nai bizottságának vezetője is. Wörner beszédében hang­súlyozta, hogy a NATO- nak létérdeke a félelmek­től és nyugtalanságtól men­tes Kelét- és Közép-Euró­pa békéje és demokratikus reformjainak előrehaladá­sa. „Nincsenek, és nem lesznek egyedül” — mon­dotta Wörner a visegrádi háromszög képviselőihez fordulva. A legnagyobb példány­számban megjelenő lengyel napilap, a Gazeta Wybor- cza magát a tényt, hogy Wörner részt vesz e szemi­náriumon, úgy értékelte: ez megerősíti a Visegrádi Há­romszöget, és hangsúlyozza annak három országa és a NATO közti kapcsolatok különleges jellegét. Bős ás az EK Szigorúan semleges Az Európai Közösség „szigorúan semleges” a Bős—Nagymarossal kapcso­latos vitában, amelynek megoldásához Jiri Dienst­bier csehszlovák külügymi­niszter — a szlovák sajtó értesülése szerint — a kö­zösség segítségét kérte, ne­vezetesen egy független szakértői bizottság felállítá­sának támogatása révén, amikor mostani brüsszeli tartózkodása során látoga­tást tett Jacques Delors- nál, az Európai Közösségek Bizottságának elnökénél. A bizottság ezzel kapcso­latos magatartását körvona­lazva jól tájékozott közös­ségi forrásokból megerősí­tették az MTI tudósítójá­nak, hogy a Delors-ral folytatott megbeszélés so­rán a csehszlovák külügy­miniszter röviden említést tett arról, hogy a Bős— Nagymaros kérdésével kap­csolatos vita hátrányosan hathat á két ország kapcso­lataira, és szólt arról, hogy a közösség hasznos szerepet játszhatnak megoldásában. A bizottság véleménye az, mondták az MTI-t tájékoz­tató források, hogy a közös­ség semmiképpen sem avatkozhat be két ország közötti vitába, de megall- gatja, mit mondanak az érintettek. Elsősorban a két országra tartozik, hogy ki­fejtsék véleményüket, je­lezzék, mint várnak a kö­zösségtől. Ennek alapján fontolhatja meg a bizottság, milyen módon reagáljon a kérdésekre, hogyan járjon el. Mennyit ér egy hadifogoly Három személy meghalt és öten megsebesültek az el­múlt 24 órában a jugoszláv szövetségi hadsereg táma­dásai következtében. Erről az AFP számolt be a hor- vát rádió csütörtöki jelen­tését ismertetve. Török béketerv Általános riadó volt csü­törtök hajnalban az Adriai­tenger partján fekvő Sibe- nik térségében a szövetségi hadsereg tüzérségi támadá­sa miatt — jelentette a horvát televízió. Szombat óta általános riadó van Val- povo térségében is. A hor­vát rádió szerint csütörtök­re virradó éjszaka mintegy hatvan lövedék hullott a térségben található horvát állásokra. Erről beszélt szerdán egy washingtoni tanácskozáson Richard Nixon, a ma 79 éves egykori elnök. Beszé­det mondott George Bush amerikai elnök is, aki ki­jelentette, hogy elvben egyetért elődjével, de Ame­rika vezető szerepét a vi­lágban össze kell egyeztet­ni az ország belső szükség­leteivel. Bush célzott rá, hogy a lakosság nagy több­sége — az ország gondjai közepette — a hidegháború befejeztével ellenzi a kül­földi segélyprogramokat. Szókimondóbban fogalma­zott Lawrence Eaglebur­ger külügyminiszter-he­lyettes, aki kijelentette: „elvont” Nixonnak az a véleménye, hogy a Függet­len Államok Közösségének, Kelet-Európának nyújtott amerikai támogatás „szá­nalmasan kevés”, hiszen a volt elnöknek nem kell gondolnia sem a költségve­tés hiányára, sem az adó­politikára. Törökország javasolta az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak: hívja fel azonnal tűz­szünetre, s a válság békés rendezésére a karabahi vi­szályban szemben álló fele­ket. A török javaslat szerint azeriknek és örményeknek el kell rendelniük a tűz­szünetet, s a feleknek kö­zösen fel kell kérniük az EBEÉ-t: küldjön ki a fegy­verszünetet ellenőrző bi­zottságot. Párhuzamosan Örményország és Azer­bajdzsán kölcsönösen felol­daná az egymással szem­ben elrendelt szállítási ti­lalmat, s nem akadályoz­nák a humanitárius szállít­mányokat. A török kormány elő­irányozza azt is, hogy a két köztársaság kormánya, parlamentje adjon ki nyi­latkozatot, amelyben vall­ják, hogy a karabahi prob­lémát békés úton, tárgya­lásokkal oldják meg, Több napi nyugalom után fegyveres incidensekre ke­rült sor az éjszaka a károly- városi fronton. A Hina hor­vát hírügynökség szerint a szövetségi hadsereg csütör­tökön horvát állásokat tá­madott Üjgradiska körze­tében, valamint tüzérségi támadást intézett a Zára környéki falvak ellen. Miodrag Starcevic ezre­des, a jugoszláv védelmi minisztérium szóvivője sze­rint a horvát hadsereg pénzt kér cserébe a hadi­foglyokért és a horvátor­szági konfliktusban eleset­tek holttestéért. Ezt az AFP jelentette egy szerdai Tan- jug-jelentésre hivatkozva. — Nemrégiben egyenként 100 német márkáért kény­szerültek visszavásárolni 13 elesett katona földi marad­ványait — közölte Starcevic ezredes a szövetségi parla­ment emberi jogi bizottsá­ga előtt. — A hadifoglyok családjainak 1000 márkát kell lefizetniük, ha viszont akarják látni horvát fog­ságban lévő családtagjai­kat. lt»Mi II II iwiiiiiHiiamiiiwwpMMüWiMiwKwirtiiWMXMa**———1 ICsjitföifli eseméatf'ek - ] f egy m©§f<áefl»fsis [w ................... KÍ NA AZ ATOMSOROMPÓ-EGYEZMÉNYIIEZ VALÓ CSATLAKOZÁSÁNAK OKMÁNYÁBA is belefoglalta azt az álláspontját, hogy neki egyelőre nem kell bekap­csolódnia az atomleszerelés folyamatába. LEGKEVESEBB 17 EMBER HALT MEG szerda éjszaka Dél-Afrikában a feketék lakta településeken tomboló erőszakhullám következtében, fgy hatvanra emelkedett az utóbbi hat nap alatt meggyilkoltak száma. VÁLSÁGOSSÁ vált a helyzet a francia—spa­nyol HATÁRON a spanyol vámtisztviselők sztrájkja miatt, amit az váltott ki. hogy a vámtiszteik és a tranzit­állomások dolgozói munkaviszonyuk megszüntetésétől tartanak. MEDOSZ-ÁLLÁSFOCLALÁS Elfogadhatatlan a szabályozás — A Medosz Szövetség Elnöksége elfogadhatatlan­nak ítéli az ellátatlanul maradt, munka nélküli szö­vetkezeti tagok ügyében kialakult helyzetet, azt, hogy az 1992. évi II. tör­vényre hivatkozva több tíz­ezer embertől megvonták a munkanélküli-járadék igénybevételének tényleges lehetőségét. Az elnökség megdöbbe­néssel értesült arról, hogy az Érdekegyeztető Tanács keretében lefolytatott tár­gyalások eredménytelenek maradtak. A munkanélkü­liek kétharmada továbbra is ellátatlan, mert a szö­vetkezetek túlnyomó több­sége képtelen a munkavi­szony megszüntetésével együtt járó pénzügyi terhek viselésére. Az a több mint tizenötezer szövetkezeti tag, aki hozzájutott a já­radékhoz, drága árat fize­tett ezért, hiszen munka- viszonyuk közös megegye­zéssel történő megszünte­tése munkahelyük elvesz­tése mellett a felmondási időre járó juttatás és a végkielégítés elvesztését is jelenti számukra. Ez az in­tézményesített megoldás azért is elfogadhatatlan, mert egy végig nem gon­dolt — a kormány eredeti szándékától is eltérő — tör­vénykezési döntés minden következményét a munka- vállalókra hárítja. A Medosz Szövetség Elnöksége a Ter­melőszövetkezeti és Társu­lási Dolgozók Szakszerveze­tének álláspontját osztva követeli, hogy az 1992. évi II. törvény hatályának idő­tartamára a foglalkoztatás szüneteltetésének intéz­ménye maradjon fenn. Ez az egyetlen valós és jog­szerű megoldás a munka nélküli szövetkezeti tago­kat ért igazságtalanság or­voslására, arra, hogy a szö­vetkezetek és a tagok által fizetett szolidaritási járu­lék fejében az őket megil­lető járadékhoz hozzájus­sanak. DECENTRALIZÁLT PRIVATIZÁCIÓ A második ütem Sikeres volt a decentra­lizált, egyszerűsített, vagy más néven önprivatizáció­nak ismert program. Ezért az Állami Vagyonügynök­ség Igazgatótanácsa szer­dai ülésén úgy döntött, hogy kiterjeszti a progra­mot, elindítja második üte­mét. Rácz Ernő, az ÁVÜ igaz­gatója elmondta, végül is az eredeti javaslatnál ssü- kebb kör került be a má­sodik programba. Az el­képzelt 600-zal szemben most csak 300 állami vál­lalat tartozhat a program alapján a privatizáció e tí­pusába. A részvétel egyéb­ként önkéntes. Eredetileg az 1000 millió forint va­gyonnal, az 1000 millió fo­rintos forgalommal, ille­tőleg kereskedelmi válla­latok esetében árréssel működő és az 1000 dolgozót foglalkoztató cégeket kí­vánták bevonni a program­ba. Az egyeztetések során azonban kiderült, hogy nagyobb siker várható, ha e számokat rugalmasan ke­zelik. Időközben több vál­lalat átalakult, ezért végül is jelenleg 441 cég tartozik a körbe. Közülük 100-130- nál az alapítóval még ném sikerült megegyeznie az ÁVÜ-nek, így e cégek vár­hatóan csak később kap­csolódnak a programba. Az ÁVÜ igazgatója kö­zölte azt is: napokon be­lül meghirdetik azt a nyílt pályázatot, melyre a nagy tapasztalattal rendelkező, a privatizálásban már gya­korlatot szerzett tanácsadó cégek jelentkezését várják. Nincs válságban a TIB A Történelmi Igazságtétel Bizottság országos közgyű­lését előkészítő testület csü­törtökön tartotta ülését. Az MTI-hez eljuttatott TIB-dokumentum aláhúzza: az előkészítő bizottság meg­állapította, hogy a Törté­nelmi Igazságtétel Bizottság — bár országos vezetőségé­nek több tagja lemondott — nincs válságban. Tagságá­nak többsége úgy látja: a szervezet működésére a jö­vőben még nagyobb szükség van, mint eddig. „Ezért a TIB tevékenységét javítani, fejleszteni kell, nem pedig megszüntetni. Nem a TIB, hanem az országos vezető­ség alkalmatlannak bizo­nyult néhány tagja mon­dott csődöt: nem az érvé­nyes jogszabályok és az alapszabály szerint végez­ték munkájukat, s a meg­mérettetést nem vállalták” — hangsúlyozza a közle­mény. Folytatódik a Hankiss-agy Alkalmas-e posztjára A Miniszterelnöki Sajtóiro­da az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Táv­irati Irodához: „A miniszterelnök a kor­mány nevében felkérte az Országgyűlés kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió- és sajtó- bizottságát, hogy vizsgálja meg a Magyar Televíziónál kialakult helyzetet. Kérte a bizottságot, hogy hallgassa meg az MTV el­nökét, és a vizsgálatot kö­vetően pedig foglaljon ál­lást abban, hogy a feltárt körülményekre tekintettel továbbra is alkalmasnak tekinti-e dr. Hankiss Ele­mért a Magyar Televízió elnöki tisztségének betölté­sére.”

Next

/
Thumbnails
Contents