Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-13 / 62. szám

El kell oszlatni a félelmet! A mezőgazdaság átalakulásáról minden vidékéről, ame­lyekben jelzik az érintettek, hogy erkölcstelen akciókra is sor került. (Folytatás az 1. oldalról.) .feladatot vállalók névsorát elhelyezik a lakóhely sze­rinti illetékes köztársasági megbízotti hivatalokban, azzal a céllal,, hogy a segít­ségért folyamodók név sze­rint választhassanak. • 1992. március 18-án az ország négy nagy városá­ban — Győrijén. Debrecen­ben. Kaposváron és Kecs­keméten — tájékoztató összejövetelt tartanak, aho­vá várják az érdekelteket és az érdeklődőket. : Az államtitkár azt is el­mondta, hogy kettős -célt -szeretnének megvalósítani. Egyrészt mindent elkövet­nek a pártatlan jogászvé- . delem biztosításáért és a még létező félelem feloldá­sáért,- másrészt pedig -vé­delmet szeretnének biztosí­tani mindazoknak a szövet­kezeti vezetőknek, akik be­csületesen akarják végre­hajtani a törvényt. Az ed­digi tapasztalatok azt bi­zonyítják, hogy nem egy esetben visszaélések tör­téntek, a Földművelésügyi Minisztériumba számtalan levél érkezett az ország Vödrös Csaba rövid Is­mertetőjében elmondta, hogy számítanak a mező­gazdasági értelmiségre is, akik. sok helyen felismerték már a tulajdonosi alapon működő szövetkezetek jö­vőjében rejlő biztonságot. Zacsek Gyula véleménye szerint most kell igazán se­gíteni a magyar földműve­sek gondjain, mert ha most újból r é s z vé ny tó r sa sá gok - ba vagy kft.-kbe viszik be a földet a tulajdonosok, ak­kor már soha az életben nem kapják azt vissza sem ők, sem pedig örököseik. Az országgyűlési képviselő azt is hangsúlyozta, hogy le kell bontani az információs monopóliumokat, és meg kell akadályozni az embe­rek félrevezetését. Medayasszay László, az MDF alelnöke beszámolt az elnökségi ülésen történ­tekről. Ismételten kijelen­tette, hogy az MDF elnök­sége már egy hónappal ez­előtt felhívással fordult az ország polgáraihoz, amely­ben arra kértek mindenkit, hogy méltósággal ünnepel­jék meg március 15-ét, de a kialakult helyzetben azt is tudomásul veszik, hogy az állampolgárok egy része elégedetlen a rádió és a te­levízió tevékenységével. Amennyiben demonstráció­ra kerülne sor, akkor vi­szont csakis a törvényes ke­reteken belül képzelhető el az állampolgárok tiltakozó akciója. Az elnökség eddig is fi­gyelemmel követte az 1956- os forradalmárok életútját, és a jövőben is napirenden tartja a kérdést. Medgyasszav László vé­gezetül elmondta, üdvözöl­nek minden olyan kezde­ményezést, amely arra hi­vatott, hogy az újságírók érdekvédelmét szolgálja. Tapp János JAVASLAT IÍJ IRÁNYÉLVEMBE Nem törvényen kívüli az ÁVO AZ ORSZÁGGYŰLÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁ­GA általános vitára alkal­masnak tartja a privatizá­ciós törvénycsomagot, vagy­is a tartósan állami tulaja donbün maradó vállalkozói vagyon kezeléséről és hasz­nosításáról, az időlegesen állami tulajdonban lévő va­gyon értékesítéséről, hasz­nosításáról és védelméről, valamint az állam vállal­kozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslatokat. A gazdasági bizottság csü­törtöki munkanapján e tör­vényjavaslatok megtárgya­lásával foglalkozott. A kép­viselők közül többen felve­tették: amíg hiányzik a Vagyonpolitikai irányelvek című dokumentum, addig például az Állami Vagyon­ügynökség tevékenysége tu­lajdonképpen szabályozat­lan, számos nyitott kérdés marad, mert e törvények nem adnak egyértelmű vá­laszt a privatizációval kap­csolatos problémákra. NAGYOBB KEDVEZMÉNY - MOZGÁSKORLÁTOZOTTAKNAK 1 A kabinet jövő csütörtö­kön tárgyalja az 1996-os világkiállításhoz kapcsoló­dó kormányrendeletet, ak­kor dönt az Expo szerve­zeti és személyi, kérdései­ről, vagyis a kormánybiz­tos személyéről is — je­lentette be Juhász Judit szóvivő, a csütörtöki kabi­netülés szünetében tartott sajtótájékoztatón, válaszol­va a sajtóban megjelent találgatásokra. Két pénzügyi témáról is tárgyalt a kormány. Jóvá­hagyta. hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság legna­gyobb közjogi hitelintéz­ményének számító West­deutsche Landesbank AG többségi részesedést sze­rezzen az Általános Vál­lalkozási Bank Rt.-ben. A kabinet — a Magyar- országgal szemben, fennál­ló rubeltartozások rende­zése érdekében — engedé­lyezte, hogy az adós orszá- ■ gokból a tartozásnak meg­felelő mértékben, egyedi el­bírálás alapián árukat hoz-, zanak be Magyarországra. 242 millió rubel értékű együttes tartozását Bulgá­ria, Kuba, Lengyelország, Mongólia, Románia, Viet­nam, Korea, Kambodzsa és Laosz egyenlítheti ki ily módon. A mozgáskorlátozottak kedvezményeit a kormány a csütörtöki ülésén elfo­gadott rendelettel kiter­jesztette: közlekedési tá­mogatásuk az eddigi 5 ezer forintról évi 12 ezer forintra emelkedik. To­vábbra is fennmarad a gépjármű-vásárlási támo­gatás. Ez a vételár 60 szá­zaléka, vagy a vám és az áfa együttes összege lehet, ám nem haladhatja meg a 240 ezer forintot. Támoga­tást az kaphat, akinek csa­ládjában az egy főre jutó átlagjövedelem az előző év­ben nem haladta meg az öregségi nyugdíj két és fél­szeresét. Az idei .vásárlási és átalakítási igényeket április 30-ig lehet beje­lenteni. Bős—Nagymaros ügyét is tárgyalta a kormány. A kabinet átgondolt lépések­re készül, mondta Juhász Judit. A HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM KÖZLEMÉNYE A Pestvidéki Gépgyár 1990. július 17-én, fizetésképte­lenség címén, mint adós vállalat felszámolási kérel­met nyújtott be a Pest Me­gyei Bíróságnál. Annak ellenére, hogy a vállalat tevékenységi köré­ben az egyértelműen meg­állapítható honvédelmi ér­dek következtében a HM szanálási eljárást javasolt, a Pest Megyei Bíróság 1990. október 4-én felszámolási eljárást hirdetett meg. An­nak megkezdése után a Honvédelmi Minisztérium rögzítette — és a későb­biekben sem vonta vissza — azokat az igényeket, amelyek kielégítését szüksé­gesnek látta a Magyar Honvédség harckészültségé­nek fenntartásához — erről a Honvédelmi Minisztérium sajtóosztálya tájékoztatta az MTI-t. A felszámolási eljárás végrehajtására a Szanáló Szervezet kapott megbízást. A Szanáló Szervezet meg­szűnése után jogutódként a Reorg Rt. vette át az ügyek intézését. A Honvédelmi Miniszté­rium. a Reorg Rt. által vég­zett eljárás folyamatában a pályázókkal folytatott tár­gyalásokról tájékoztatást nem kapott, a HM képvi­selőit a tárgyalásokba nem vonták be. A Pestvidéki Gépgyár értékesítéséről csak az Eldorado Alapít­vánnyal megkötött adás­vételi szerződés után szer­zett tudomást. A honvédelmi érdekek érvényesítésére ilyen ese­tekben garanciát biztosit a csődeljárásról szóló 1991. évi II. törvény, amely sze­rint — az 1991. január 1. után megkezdett eljárások során — nem tartozik a vállalat kielégítési alapul szolgáló vagyonába a rög­zített ipari kapacitás, illet­ve a védelem célját szol­gáló állami tartalék. A testület rövid vita után arról határozott, hogy java­solja a kormánynak: készít­se el a vagyonpolitikai irányelvek új változatát. Az SZDSZ határozottan elutasítja a törvénycsoma­got — mondotta Juhász Pál pártja nevében. Anarchi­kusnak és ötletszerűnek tű­nik, amit a kormány az ál­lami vagyonnal tesz. Lotz Károly (SZDSZ) arról szólt, hogy van ugyan törekvés arra, hogy különváljon az állam tulajdonosi és kezelői tevékenysége, ám ez nem eléggé világos. Slosár Gábor, az Állami Vagyonügynökség jelén lé­vő képviselője kifejtette: valóban szükséges a va­gyonpolitikai irányelvek megalkotása, az az ÁVÜ tevékenységét is megköny- nyíti, ám hiánya miatt az ÁVÜ nem törvényen kívüli, hiszen érvényesek azoic a jogszabályok, amelyek alap­ján a szervezet létrejött. A viia során elhangzott az is: nem az a kérdés, hogy mi maradjon állami tulajdon­ban, hanem az. hogy mitől lehet „megszabadulni”. Több érdekvédelmi szer­vezet képviselője is kifej­tette a bizottság előtt állás­pontját. Orbán István, a Munkaadók Országos Szö­vetségének nevében arról szólt, hogy a tulajdonosvál­tásnak ellenőrzött módon, de üzletszerűen kel! végbe­menőié. Ahhoz, hogy az ál­lami tulajdonlás ne legyen túl hosszúra nyúló átmeneti időszak, megfelelő garan­ciák kellenek. Ilyen pél­dául. hogy. a szakmai ér­dek-képviseleti szervezetek­nek legyen módjuk bele­szólni a döntésbe, amikor kétévente felülvizsgálják a tartósan állami tulajdonban maradó vállalatok körét, A bizottság a privatizá­ciós törvénycsomag fölötti szavazást követően a bős- nagymarosi vízlépcsőrend­szerrel kapcsolatos ország- gyűlési határozati javaslat­hoz benyújtott módosító indítványokról tárgyalt. A 17 módosító indítvány túl­nyomó többségét elutasítot­ta, néhányról pedig nem foglalt állást, mondván: ezek olyan jogi kérdések, amelyeket az illetékes szak- bizottságnak kell előzetesen megtárgyalnia. Élénk vita alakult ki arról, hogy a kérdés tisztán környezetvé­delmi probléma, vagy gaz­dasági, pénzügyi, szocioló­giai, műszaki problémahal­maz. A Környezetvédelmi Minisztérium jelen lévő képviselője arról szólt, hogy igen sürgető lenne a parla­menti felhatalmazás, ami­nek alapján a kormány mi­hamarabb megkezdhetné a tárgyalásokat. Rótt Nándor, a környezet- védelmi bizottság elnöke arról tájékoztatta a gazda­sági bizottságot, “hogy a legutóbbi prágai tárgyalá­sok során kiderült: a má­sik félben a kompromisz- szumkészség minimuma sincs meg, láthatóan ra­gaszkodnak az úgynevezett „C” variáns megvalósításá­hoz. AZ ORSZÁGGYŰLÉS ALKOTMÁNYÜGYI BI­ZOTTSÁGA vitára alkal­masnak ítélte a szabadde­mokrata képviselők azon indítványát, hogy változtas­sák meg a személyi jöve­delemadóról szóló törvény­nek az egyéni vállalkozók adóelőleg-fizetésére vonat­kozó diszkriminatív előírá­sait. Az előterjesztők in­doklása szerint a törvény hátrányosan különbözteti meg az egyéni vállalkozókat abból a szempontból, hogy az előlegfizetési kötelezett­ségük nem a megállapított jövedelem, hanem az árbe­vétel alapján keletkezik. Á kormány képviselője elis­merve, hogy a Szóban forgó rendelkezés' bizonyos körök­ben feszültségeket okozhat, lényegében véve nem tá­mogatta a módosítást, amely az egyéni vállalkozók kö­telességévé tenné a negyed- évenkénti adóelőleg-fizetést. A testület befejezte az új munka törvénykönyve ter­vezetéhez és a köztiszt­viselőkről szóló törvényja­vaslathoz benyújtott indít­ványok megtárgyalását. Tá­mogatták többek között azt, hogy mindkét törvény ha­tálybalépésének időpontja 1992. július 1-je legyen. Fót Önkormányzatának Képviselő-testülete pályázatot hirdet a fóti Somlyó-tóés területének hasznosításéra A hasznosításra felajánlott terület magában foglal egy * 18 735 m2-es tavat, 55 930 m2-es strandterületet, valamint egy 9452 m2-es táborhelyet. A területen találhctó egy melegkonyhás vendéglő, egy büféépület, egy vizesblokk, valamint női és férfiöltöző. A hasznosítás rövid távú, legalább egyévi, illetve hosszú távú, legalább tízévi lehet. A pályázati kiírás átvehető Fót Polgármesteri Hivatalának építési csoportjánál, cím: Fót, Vörösmarty tér 1. 2151. A pályázatok benyújtásának és elbírálásának határideje: rövid távú hasznosításra március 30-a, illetve április 1-je, hosszú távú hasznosításra június 3(f-a, illetve szeptember 1-je. Képes beszéd Parlamenti belépő Mikszáth Kálmán hatal­mas csutorája elevenedett meg lelki szemeim előtt, amikor minap, első parla­menti „belépőm”-kor átvi­lágították cókmókjaimat a Ház szigorú őrei, Persze, tajtékpipám nem lévén — én csak füstölögni szoktam, jó ideje még cigarettázni sem —, elmaradt a jelző­lámpa sejtető villogása. Nem lehet azért ilyen ka­pukon átjutni földi em­bernek azonban csak úgy ... Annak például, aki bár „ehhez a házhoz” tartozik, de más-földi. Mondom: nem lehet megúszni a ház küszöbén való első átlépést mindenfajta jel nélkül, még akkor sem, ha az őrködő gépezet hideg fényjelzése el is marad. Be kell valla­nom férfiasán: eddig még sosem tapasztalt érzés fo­gott el, amikor a kiskatona a lépcsők fölfutó szőnyegé­re mutatott: tisztelt földim, tessék, oda megy, ahová akar .. . Meglehet, zavarom­ban. útbaigazításért folya­modtam az első portáshoz, akár a csíkmadarasi szé­kely belibbenvén a menny­ország ékes kapuzábéi kö­zött ... És megjelent persze más is lelki szemeim előtt, amíg föligyekeztem a sokat meg­élt lépcsőkön, nem csupán a parlamenti beszámolókat rovó író. Mert hiszen egy dolog a történelemről re­ferálni, és egészen más a történelmet csinálni. Gyer­mekkorom visszatérő élmé­nye, feledhetetlen — bár csupán eszmei — igazsága az az október végi tömeg- mészárlás, védtelen ma­gyarok lesortiizelése, amely aztán 1956 történelmi lap­jai közé vonult be számom­ra is. Mi, akkor épp Tor­dán diákoskodtunk, bif­láztuk a szentté avatott rendszer erkölcsösségéről szóló tankönyveket, mon­dom: mi — erdélyi diákok — is tisztán láttuk, hogy az igazi történelmi leckék va­lahol Pestén és Budán, va­lahol a Parlament körül, valahol a Corvin köz mozi­épületében, esetleg Salgó­tarjánban, Mosonmagyar­óváron tartatnak . .. Az októberek, úgy lát­szik, összeérnek az ember­ben: 1989 őszén aztán test­közelből figyelhettem — és épp ennek az építménynek a hajdan golyózáporozta lépcsőin állva —, miként bontakozódik ki az a nem­zeti gondolat, amelyet az a másik ősz eltaposolt. Persze, döbbenek rá a zajos üléstermet figyelve, kívülről egészen másként képzeltem el . . . magát az épületet is. És többek kö­zött azt is, hogy mindazo­kért, akiket sortűz kaszált le a Parlament-téren vagy másutt, mindazokért épp ebben az épületben kell szót emelni. Azokért is, akiket nem messze innen •— szerencsére időben és er­kölcsösségben tőlünk na­gyon távol! — a Dunába lör kött a hatalom. S ráadásul a „jog szerinti'’ hatalom. Történelmi jóvátételről vitatkoznak a honatyák. Egyik oldalon a jogról és erkölcsről, másikon a pusz­ta rációról. Olykor az az érzésem, hogy sok minden­ről megfeledkeztek egyesek — a holnap érdekében, amiként állítják. S már- már elhitetik, miszerint igenis alanyi jogon és al­kotmányosan valamennyi­ünket megilleti a bűn. A BŰN! Ez a demokrácia — mo­tyogtam magamban, s.máf azon sem lepődöm meg, hogy kilépve az árkádos kapun, a kiskatona újra a belépőmet kéri. Bágyoni Szabó István

Next

/
Thumbnails
Contents