Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
FALVAK ÉS A DUNAKANYAR Vezető három szerepkörben Bertalan Béláné, Pócsme- gyer polgármestere nem ül egész nap a községházán. Jobbára, csak este érkezik haza Budapestről. Kicsi a község, a képviselő-testület úgy vélte, nem kell az ügyek intézéséhez főállásúnak lenni. Elég, ha a jegyző az, meg néhány előadó. Igaz, Bertalanná Budapesten is közügyekkel foglalkozik, mint a Társadalmi Kamara munkatársa. Ez a koordinatív feladatokat vállaló társadalmi szervezet 18 szakértőcsoportot hozott létre, s ezek a különféle törvényjavaslatokkal kapcsolatos megállapításaikat terjesztik a vezetőség elé. Állásfoglalások készülnek, ezek közül sok a parlamenthez kerül. •• Összehasonlítva Az ilyen főállás kedvező alap a tapasztalatok szerzéséhez, melyekre más módon is volt alkalma nemrég a polgármester asszonynak. Tavaly a Falufejlesztési Társaság pályázatára készítette el azt a tanulmányt, melynek jutalma egy dániai tapasztatatszerző út volt. — Úgy éreztem — mondja —, hogy ezt nekem találták ki. A pályázat témája falu- fejlesztés volt, közigazgatási szakember vagyok a községben dolgoztam, s dolgozom ma is a falumért. A tanulmányút célja többek között az volt, hogy összehasonlítási alapot adjon a települések kulturális életéről, a közigazgatás ezzel kapcsolatos szerepéről, a vállalkozásokról. Jól működő szövetkezeteket láttunk, melyek szövetkezeti törvény nélkül is kitűnően szolgálják tagjaik érdekeit, a gazdaságot. Tanulmányozhattuk az egyéni kezdeményezésen alapuló, országosan intézményesült gazdaszövetséget, az idegenforgalom érdekeltségi és érdekegyeztető rendszerét, mely szintén nagyszerűen kiépült. Nem tudtam nyomtatott ismertetőt vinni a falumról. Ott viszont a legkisebb településnek is van szállodája, nemcsak a lakosság, hanem az oda érkező idegenek igényeit is kielégítő szolgáltatásaik. Az önkormányzatok nagy kommunális feladatokat vállalnak, de ezzel szemben magas az adó. A gondolkodásmód Az itt szerzett tapasztalatok engem arról győztek meg, hogy itthon az olyan fejlesztésekkel, mint amilyen például a csatornázás, a gázszolgáltatás megalapozása, s más hasonló dolgok, viszonylag hamar előbbre juthatunk — folytatta a polgármester asz- szony. — A kint megismert modern gondolkodásmód kialakítása számunkra sokkal nehezebb lesz és tovább tart. Ott az emberek összefognak és összetartanak közös érdekeik felismerésekor. de csak addig, míg hasznuk van belőle. Ha egy szövetkezet már nem éri el célját, megszüntetik, vagy másikat alapítanak. Az összefogás, egymás segítése az a minta, amit igyekszem mindenütt ismertetni. — Gondolom, lehetne, sőt lesz is mód az ismertetésre, az alkalmazás kísérletére. Hisz nemrég a Közép- Duna-vidéki Intéző Bizottság szentendrei-szigeti területi bizottságának lett az elnöke — említem Bertalan Bélánénak, s érdeklődöm: Ebben a csoportban mik lesznek a legsürgősebb tennivalók? Idehaza — Ezen a vidéken meghatározó tényező az, hogy természetvédelmi területen élünk. Az ipari fejlesztés majdnem teljesen kizárt. Legfeljebb a helyi vállalkozásként számításba jövő kisipart, kiskereskedelmet vehetjük alapul. Ez fejlődhet tovább. Vigyáznunk kell az idegenforgalommal, mert itt már nem a meny- nyiségi, hanem a minőségi fejlesztésre kell törekednünk. A minél jobban fizető, pihenni vágyó emberek számára alkalmas a mi környezetünk. Ezzel együtt meg kell találni a módját, hogy szívesen látott vendégek legyenek itt, kiköthessenek a Dunán csónakkal érkező, sátorozó, s egyáltalán a kispénzű emberek. A mi szerepünk ebben a bizottságban az, hogy kapcsolatot teremtsünk a KÜIB és a terület szervezetei, TÁRSULÁS AZ INERCIÁRA Engedély már van Tárnokon, a lakosság jó része,’ még a korábbi igény felinél és adatai szerint szeretné, ha megépülne a községben a gázhálózat. Mivel célszerűbb, ha három település összefogva kezd a munkálatokhoz, Sóskút, Pusztazámor , és Tárnok tavaly megrendelte a közös gázellátási rendszer tanulmánytervét. Ez 1991 decemberében elkészült, a hajdúszoboszlói Tigáznál ez év január 9én megtörtént a tervezet zsűrizése. Lényeges kifogást nem emeltek, a jelzett iratokat a községek pótlólagosan megküldték. A tanulmányterv az Ipari Minisztériumba került, ahol — tudtuk meg Kosbora Andor tárnoki polgármestertől — a napokban megkapták az építést engedélyező iratot. Most a Tigáz képviselőivel tárgyalnak, annak érdekében, hogy minél hamarabb megköthessék a szerződést, s a kiviteli tervek, illetve a költségek ismeretében megszervezhessék a gáztársulást, s elkezdődhessen a munka. közintézményei, kezdeményezői között. Szakemberek közreműködését ösztönözzük, korábban készült terveket igyekszünk összhangba hozni a regionális elképzelésekkel. Tájékoztatást adunk, másrészt magunk is bővebb információk szerzésére törekszünk ezek megvalósítása végett. — Beszélgetésünk elején szóba került a gázfűtés. Lesz vezeték a szigeten? — Műszakilag lehetséges. Távlati kérdés, de megoldható. Kovács T. István l&a Sóskúton Községi tórum Ma délután 18 órai kezdettel községi fórum színhelye lesz a sóskúti polgármesteri hivatal nagyterme. A rendezvény szervezője a helyi önkormányzat, mely ezúton hív meg minden olyan lakost, aki érintett a szövetkezeti átalakulási törvény végrehajtásában. Napirendi pontok: tájékoztató a szövetkezeti törvényről, az érdekegyeztető fórum ügyrendtervezetének ismertetése, javaslatok az érdekegyeztető fórum tagjaira vonatkozóan, valamint azok megválasztása. A rendezők felhívják az érdekeltek figyelmét, szavazatra csak a kárpótlási jogosultság és a részaránytulajdon igazolása jogosítja fel a résztvevőket. ZSÁMBÜR TERVEI Működni A zsámbéki önkormányzat képviselő-testületi ülésén a II 1992. számú rendelettel megállapították a község ez évi költségvetését. Idénre mintegy 90 milliós kiadást terveztek, ebből fejlesztésre a tavalyinál jóval többet, 35 millió forintot szánnak. Elsődleges célnak tekintik a térségi szeméttelep rendezését 3 millióért, és a romtemplom környékének karbantartását 2 millióért. Ingatlanvásárlásra 3,2 millió forintot terveztek be. A lakásépítések szociális támogatására szánt összeget — 3 milliót — és az ebből egy-egy épülő lakásra jutó részt feltehetően emelniük kell, vagy más szempontok szerint elosztani, mert nagyon sok az igénylő. Útépítésre 8 milliót, belvízmentesítésre 1,7 milliót terveztek. A járdaépítés kétszázezer forintja csupán építőanyag biztosítását jelenti, a lakosságnak saját kezűleg kell a munkában részt vennie. A meglévő csatornahálózat bővítéséhez pályázatot írtak ki — mintegy 10 milliót fordítanak a célra. Nincs még Zsámbék- nak önálló tűzoltóegylete, a szertár megépítéséhez legalább egymillióra van szükség. A képviselő-testület szeretné a közvilágítást fejleszteni — és megannyi, a felsorolásból kimaradt feladat vár még rájuk. F. J. ommmhmzm mmmm Egy kis visszapillantás A települési önkormányzatokat a XX. század modern demokratikus államai tartópilléreiként szokták jellemezni. A másik, amit jellemzésül ' általában használna!:, az, hogy az önkormányzati rendszer ellensúlyt jelent a központosítás esetleges túlzásaival szemben. S itt érdemes röviden a közelmúltra pillantani, hogy az említett két jellemző igazi hangsúlyait megértsük. Magyarországon 1950- ben vezették, be — szovjet mintára — a tanács- rendszert. Az akkori vezetés ezzel elvetett több évtizedes hazai és nyugateurópai tapasztalatot, amelyet az önkormányzati típusú helyi szerveződések jelentettek. Az egypárt- rendszeren nyugvó hatalom megteremtéséhez és megszilárdításához alap- %’ető feladat volt a túlzott centralizáció. Ez különösen az első években zárt ki mindenfajta helyű ön- szerveződést, vagy önigazgatást. Az 1954-ben alkotott második, majd 1971-ben született harmadik tanácstörvény fokozatosan engedett a kezdeti szigorból, s a régi rendszerbe több demokratikus és az önkormányzatiság felé mutató megoldást épített be, de ez csak látszat volt, hiszen megvalósításához hiányoztak a gazdasági, jogi és nem utolsósorban a politikai feltételek. A 80-as években a különböző tudományos műhelyekben sorra születtek a tanácsrendszer kereteit feszegető tanulmányok, s egyre bátrabban fordultak a szerzők az önkormányzati rendszer szükségszerű kiszélesítése felé, Természetes, hogy e gondolatoknak, felvázolt és kifejtett koncepcióknak nem volt, mert nem lehetett egyértelmű jogszabályi visszhangja, hiszen a politika nem tartotta erre még „elég érettnek” a társadalmat. 1989-re formálódott ki az a koncepció, amely a tanácsrendszer jelentős reformjával az önkormányzatiság fontos elemeit is tartalmazta. Megkezdődött a törvény--előkészítő munka is, amely igazi lendületet az 1990-es választások után kapott. Ez érthető is, hiszen a jogalkotók korábban valamiféle tudathasadásos állapotban voltak, mert a modern igazgatás elveit és gyakorlatát kellett „összeépíteni” egy- túlhaladott, de megcsontosodott rendszerrel. 1990 tavaszától a törvényalkotó munka azért gyorsulhatott fel, mert igen hamar elfogadta a politikai vezetés a tudomány által már rögzített négy alapelvet: demokratikus helyi hatalomgyakorlás, önkormányzati önállóság, széles felelősségű önkormányzat, az önkormányzati és az államigazgatási (közigazgatási) feladatok kettőssége, illetőleg határozott elválasztása. Az alkotmányban ezt így fogalmazták meg: „A helyi önkormányzás a választó- polgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.” i Ez a hatáskörgyakorlás — ha jogszerű — bírósági védelemben részesül, jogi védelmében az önkormányzat az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Dr. Klemen! Tamás CÁZT ÉS TELEFONT BUDAÖRSNEK Nem akarok vitába bonyolódni... Budaörs város polgár- mesterét az utóbbi időben a támadások miatt igen sokszor keresték meg a legkülönbözőbb lapoktól. A Pest Megyei Hírlap egészen más apropóból tette fel kérdéseit Wittinghoff Tamás polgármester úrnak. 0 Hogyan értékeli több mint egyéves munkáját, és hogyan érzi magát a székében? — Megnyugtató eredménynek tartom, az alapvető gondokon sikerült úrrá lennünk. Adósságainkat felszámoltuk. Intézményeink megfelelően működtek, az 1991-es évet pénzügyileg jól zártuk. Sajnos kevés jutott fejlesztésekre, de ezzel reálisan nem is számoltunk. A fentiek elérésében végzett munkámat természetesen nem az én tisztem értékelni. A székemben, azt hiszem, pontosan úgy érzem magam, ahogy a mai — könnyűnek nem nevezhető — helyzetben egy polgármester érezheti magát. ® Mi az ön programja városában 1992-ben? — Igen fontos feladataink vannak erre az évre. Már nem elégedhetünk meg pusztán a város működtetésével. Komoly beruházásba kezdünk a város gázellátása érdekében. Meg kell oldanunk a telefonfejlesztést, nagyobb összeget fordítunk az utak rendbehozatalára. Lépéseket teszünk a város szemét elhelyezési gondjainak távlati megoldása érdekében. Nagy hangsúlyt fog kapni idén a szociális védőháló biztosítása. Fontos változás továbbá az, hogy a közbiztonság javításában is részt kíván venni a hivatal. Aláírás előtt áll egy megállapodás a rendőrséggel, amelyben két rendőri státus finanszírozását önkormányzatunk átvállalja. (0 Miért jó a város Számára a kapott önkormányzati vagyon? — Nem kívánok az ön- kormányzati vagyon hasznáról beszélni, hiszen az mindenki számára nyilvánvaló. Úgy ítélem meg azonban, hogy az a vagyon közel sem akkora, amelyet egy ésszerű törvénnyel kaphattak volna az önkormányzatok, s mellyel gazdálkodásuk alapjai biztosítottak lennének. Így az ön- kormányzatok igen kiszolgáltatottak a központi költségvetésnek. Feltettük még Wittinghoff Tamásnak azokat a kérdéseket is, hogy városában miként tudja végrehajtani az önkormányzati törvény által előírtakat. Hivatalának és testületének milyen a kapcsolata a munkaközvetítő irodával, valamint azt, hogy városában miként változott a szegények sorsa az utóbbi egy évben, és kíváncsiak voltunk arra is, mit gondol, milyen hatással lesz a pedagógusokra az új oktatási törvény. A fenti négy kérdésre egy összefoglaló választ kaptunk a polgármestertől. — Nem kívánok politikai vitákba bonyolódni, így ezekre a kérdésekre nem szívesen válaszolnék mélyebben. Az önkormányzati törvénynek természetesen érvényt tudunk szerezni, ám számos hibája sok gond forrása. A munkaügyi központtal kapcsolatban elmondhatom, a kapcsolat jó, igyekszünk közvetíteti a vállalkozók és a munkát keresők között, de a fokozódó munkanélküliség nagy gondot jelent városunkban is. A szegények sorsán sokféle módon igyekszünk támaszt nyújtani, á?n igazi választ erre nem. önkormányzati szinten kellene adni. Az oktatási törvényről nem szívesen mondok kritikát, hiszen nem vagyok szakember, de bízom abban, hogy olyan törvény fog születni, amely meglehetősen nagy szabadságot nyújt a pedagógusoknak, az önkormányzatoknak egyaránt, s a jelenleg még meglévő indulatokat lecsillapítja. § Mit tart- legnagyobb érdemének a város első embere? — Az ember érdemeiről ne nyilatkozzék. Talán az a * legnagyobb érdemem, hogy a rengeteg munka mellett azért néha sikerül időt szakítanom a családomra is. @ Mi volt az ön legnagyobb kudarca? — Az, hogy egy év alatt sem sikerült elérnem, hogy Budaörsnek legyen alpolgármestere, akivel a gondokat s feladatokat megoszthatnám. —árvái—
