Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-12 / 61. szám
c BEFEKTETŐKET VÁRNAK III ráfordítással. gyorsan Segély helyett növekszsk aFOMtÁSmáK Mintegy két hónappal ezelőtt már beszámoltunk arról, hogy Pest megye északkeleti részében — fóti kezdeményezésre — a települések önkormányzatai a Műszertechnika Rt. bevonásával megalakították a Digi- tel Telekommunikációs és Informatikai Részvénytársaságot 10 millió forint alaptőkével. A lakosság nagy számban fizette be a hozzájárulást, ami nem cső-* da, hiszen á Digitel egy vonal létesítéséért magánszemélynek 15, közületinek 30 ezer forintot számít fel. Ezek a feltételek — szemben a Magyar Távközlési Vállalat (Matáv) 30, illetve 150 ezer forintos tarifáival — igen kedvezőek. De ml a helyzet ma, miután a befizetések március elsejei határideje elmúlt? Lapunkat Forró János csömöri alpolgármester, a Digitel Rt. mű. szaki vezetője tájékoztatta. CSATLAKOZTAK Elmondta, hogy míg a múlt év december 20-i közgyűlésen a Digitel Rt.-nek A magyar iparvállalatok közül az utóbbi egy-más- fél évben jó néhányan csődközeibe kerültek, mert elvesztették az évtizedekig biztonságot nyújtó kelet- európai piacaikat. A váltás csak keveseknek sikerült. mindenesetre a váci Forte a kivételek közé tartozik. A fotokémiai gyár filmjeinek és fotópapírjainak nagy részét már Európán kívül — Távol- és Közel-Keleten, Észak-Afriká- ban, az Egyesült Államokban — értékesíti. Peterdi Vince elmondta, hogy exportjukat harminc százalékkal sikerült megemelniük, s kivitelük megközelíti a 13 millió dolárt. Az igazgató szerint piacváltásuk azért lehetett sikeres, mert megkeresték azokat a cikkeket — az USA-ba például kontaktpapírt szállítanak — amelyek kelendőek lehetnek, s vigyáznak árra, hogy olyan termékeket forgalmazzanak, amelyeknek a minősége is kifogástalan. A Angol font Ausztrál dollár Helga frank (100) Dán korona Finn márka Francia frank Görög drachma (100) Holland forint fr font Japán yen (100) Kanadai dollár Kuvaiti dinár Német márka Norvég korona Olasz líra (1000) Osztrák schilling (100) Portugál escudo (103) Spanyol peseta (100) Svájci frank Svéd korona USA-doIIár ECU (Közös Piac) csak 17 település helyi önkormányzata volt a tagja, addig számuk a társaság február 18-i közgyűlésének a határozatával 35-re emelkedett. A Dunától keletre Túráig, Vác és Gödöllő környékének csaknem minden községe csatlakozott. A FORRÁSOK A febr, árt közgyűlés határozott a lakosság befizetéseinek a kezeléséről. Pontos végösszeg még nem ismeretes, mert a pénz nem a Digitel kasszájába került — az önkormányzatok saját elkülönített számlájukon tartják, annál a pénzintézetnél, amelyikkel állandó kapcsolatban állnak (OTP-fiók, takarékszövetkezet). Az állampolgár befizetése a felhasználásig kamatozik, s aki időközben meggondolja magát és visszalép, a pénzét némi kamattal megfejelve kapja vissza! Ezek az ösz- szégek egyébként csak a kivitelezés utolsó fázisában kerülnek felhasználásra. Az önkormányzatok ezzel a megoldással is igyekeznek Fortéban már egy olyan minőségbiztosítási rendszerre készülnek fel, hogy árucikkeik a közös piaci szabványnak is megfeleljenek. Hogy a piacváltás nem rázta meg a vállalatot, azt bizonyítja az is, hogy a tavalyi árbevételük meghaladta a 2 milliárd forintot, s 35 milliós nyereséget könyvelhettek el. A kedvező gazdasági pozíciók egyelőre létbiztonságot adnak az ott dolgozóknak, elbocsátástól nem kell tartaniuk. A Fortéban is készülnek a privatizációra, s egyelőre a külföldiek közül is sokan érdeklődnek a cég iránt. Elképzelhető, hogy a részvénytársaságban az állami tulajdonnal szemben többségben lesznek majd a külhoni részvényesek. A Forténak jó a hírneve — tette hozzá oz igazgató —, így a gyárat nem eladni, hanem értékesíteni lehet. H. fi. 134,22 137,02 53.20 69,44 227,41 232,07 12,06 12,32 17,14 17,54 13,78 14,96 40,38 41,22 41,58 42,44 125,15 127,75 58,59 59,79 65,40 66,80 265,42 270,92 46,79 47,75 11,95 12,19 62,45 63,73 664,76 678,36 54,32 55,42 74,21 75,73 51,60 52,68 12,92 13,18 78,33 79,89 95,73 97,69 az állampolgárok pénzét óvni! A telefonhálózat fejlesztésénél tehát a lakossági hozzájárulás végösszege nem lesz magasabb. Ami pedig a forrásokat illeti: ma egy-egy telefonvonal létesítésének teljes költsége Magyarországon — amit a Matáv kivitelez —, 100-120 ezer forint. Ez irreálisan magasnak tűnik, ami a kivitelező korábbi monopolhelyzetével magyarázható. A Digitel Rt. saját kalkulációja szerint ez feleannyi ráfordítással, 50-70 ezer forinttal is megvalósítható; a kivitelezési költségek hiányzó részének a fedezésére a Digitel Rt. külföldi befektetőket vár. GYORSABBAN Ennek előfeltétele azonban az új távközlési törvény, amely hamarosan a parlament elé kerül. Tervezete szerint a kivitelezési munkálatokra versenytárgyalások is kiírhatók, bárkinek, így külföldieknek is. Az új törvény alapelve, hogy olyan távközlési stratégiát kell kialakítani, amelynek eredményeképpen alacsony ráfordítással, magas műszaki színvonalon, a lehető legrövidebb időn belül megvalósulnak az új telefonvonalak. A gyors kivitelezés egyébként éppen a költségekkel való takarékosság miatt elsődleges szempont. mérlegadatok, amelyek hazánk termelőszövetkezeteinek elmúlt évi eredményeit és a veszteségeket tartalmazzák. Pest megye 54 közös gazdaságából 32 zárta negatív eredménnyel az 1991-es évet, s a veszteségek nagysága megközelítette az 1 milliárd 433 millió forintot! A csekély, 673 milliós nyereséget elért, valamivel több mint 20 téesz sem lehet elégedett, hiszen több tízmillió forintra rúgnak eleddig behajthatatlannak tűnő kintlevőségei, s a banki tartozások is gerincet ropogta- tóak. Sok helyütt nem kéA Pest Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársai az élelmiszerboltokban járva azt tapasztalták, hogy a forgalom csökkenése miatt az üzletekben nagy mennyiségű árukészlet halmozódott fel, melynek a minőségmegőrzési vagy fogyaszthatósági ideje lejárt. Egy szobi boltban például négy évvel ezelőtt csomagolt fűszert találtak. A piaci helyzet közismert változása miatt például a polcokon halomban áll a minőségét A polgárok egyre gyakrabban panaszkodnak az önkormányzatokra, mivel kevesebb pénz jut az iskolákra és az óvodákra. A kivetett helyi adók miatt többe kerül a vállalkozás, de építkezni sem éri meg, mivel megadóztatják az épületeket. A polgármesteri hivatalokat szidják ezért az intézkedésekért. Mint Slálily Istvántól, a Ráckevei Polgármesteri Hivatal jegyzőjétől megtudtuk, tisztában vannak a lakosság ellenérzésével, de nem tehetnek mást. A lecsökkent költségvetési támogatás miatt a város is forráshiánnyal küszködik. Tavaly még a régi módszer szerint adóztak a polgárok, az idén már bevezették a helyi adókat: többek között az építmények után, a vállalkozók iparűzési adót fizetnek, a turisták és vendéglátósok idegenforgalmi adóval járulnak hozzá a városi kiadásokhoz. Ezt oly módon teszik, hogy a szállodai árakba beleszámolják az önkormányzatot illető összeget. Vajon az országos gondok, nevezetesen a munka- nélküliség problémáinak megoldásában hogyan tud segédkezni az önkormányzat? Ráckevén tavaly még nem érezték a munkanélküliség negatív hatásait, hiszen a járadékot a foglalkoztatási alapból kapták az emberek. Az idén megnövekedett azoknak a száma, akik nem kaphatnak járadékot, nekik az önkormányzat fogja fipesek üzemanyagot, vagy éppenséggel vetőmagot venni, netán bért fizetni. Tavaly kedvezőtlenül alakultak a terményértékesítések is. A búza felvásárlási ára jelentősen, mintegy 30 százalékkal esett vissza az előző esztendőhöz, képest. Hasonló volt a visz- szaesés a kukorica, vagy történetesen a vágósertések értékesítése esetében. Ezen nehézségeket csak növelte, hogy a termeléshez felhasznált anyagok árai 40-50 százalékkal emelvesztett pörkölt kávé, különösen a Compack termékei — Karaván, Rió — maradnak a kereskedő nyakán. Nemcsak az ellenőrizetlen, szabályozatlan magánimport jelent konkurenciát, hanem a külföldi tőkével létrehozott vegyes vállalatok is. A vizsgálat során tapasztalt szabály- sértések miatt 13 esetben összesen 29 500 forint értékű pénzbírságot szabtak ki a Felügyelőség munkatársai. H. nanszírozni a megélhetésüket. Az idén kétmillió forintot különítettek el, a másik 2 milliót pedig az államtól kapják. Üj munkahelyeket egyelőre nem tudnak létrehozni, arra törekszenek, hogy segély helyett közhasznú munkán foglalkoztatják majd a dolgozni tudókat. Ez több száz embernek biztosít rendszeres jövedelmet. Szaporodik a magánvállalkozások száma. Jellemző, hogy a munka nélkül élők így próbálnak magukon segíteni. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy a fizetőképes kereslet csökken. Két év leforgása alatt közel ötvenen adták vissza a vállalkozói igazolványukat. Tisztelt Szerkesztőség! E levelet két veterán Sa- sad-nyugdíjas írja. akik sem aktív dolgozó korukban, sem nyugdíjasként nem voltak elragadtatva Mihalik László munkamódszereitől. Ennek több esetben is hangot adtunk, de nem sok eredménnyel. Számunkra sokáig úgy tűnt, hogy a rendszerváltozás szele a Sasadból még nem fújta ki a pártállami időket. Viszont úgy látszik, elérte a Pest Megyei Hírlapot. Ennek egyik megnyilvánulásának tekintjük a Sasadról írt tényfeltáró cikkeket, Önök bátran leírtak sok visszásságot, de ezek csak cseppek a tengerben. Szeretnénk mi is hozzátenni valamit és nagyon örülnénk, ha ez nyomtatásban is megjelenne. Hogy ország-világ láthassa, miként manipulálják az egyszerű, tudatlan embereket a Sasadnál. Ez év január 30-án rendeztek egy gyűlést Budaörsön a sasadi nyugdíjasoknak. Ezen Mihalik László ismertette a Legfelsőbb Bíróság döntését. Nekünk már a bemenetelnél feltűnt, hogy az ajtónál álló rendezők nagy hangsúlyt fektetnek arra, hogy a jelenléti ívet mindenki aláírja. A gyanúnk nem volt alaptalan. Én — Dér Győző — szót kértem, felkértem Mihalik urat, hogy hangulatkeltő kommentár nélkül, pontról pontra ismertesse a legfőbb ügyész helyettese óvásának okait, valamint a Legfelsőbb Bíróság döntésének megokolását. Ügyszintén kértem, adjanak alkalmat, hogy ott és más hasonló gyűléseken is elmondhassam a tagság előtt, alaptalanok azok a vádak, amiket velem kapcsolatban terjesztenek sajtóban, ívben és rádióban. Az igaz, hogy elleneztem az rt.-vé való átalakulást, de nem azzal a céllal, hogy anyagi károkat okozzak a tagságnak. Sajnos, kivált a nyugdíjasok nem olvasták és nem is ismerik a szövetkezeti átalakulási törvény kínálta lehetőségeket. Ezeket próbáltam megértetni, de nem lazítottam senki és semmi ellen, mint azt rólam elhíresztelték. Felszólalásomat nyomdafestéket nem tűrő bekiabálások zavarták, taraja és szenvedő alanya lehettem. miiven az, ha valaki ellen előre felheccelik a tömeget. Az üdülőkörzet igazán fellendülést hozhatna, viszont ha nincs infrastruktúra, a külföldi befektető gyorsan hátat fordít. Az önkormányzat az ezen övezetből származó bevételeknek csak kis hányadát tudja közművek fejlesztésére fordítani. Még maguk a városatyák sem remélnek minőségi javulást attól az intézkedéstől, hogy a szállodák 30 forintos napidíjat fizetnek minden turista után. Az önállóság jó, csak Ráckevén ma még nem látják tisztán, miként lehetne a nyereségérdekeltség szempontjait figyelembe véve hatékonyan működtetni a pénzt fiadzó szektorolzat. I. M. Ezt követően Tóth András nyugdíjas felolvasta azt a petíciót, amit a nyugdíjasok „írtak" Göncz Árpád köztársasági elnöknek, és amiben tiltakoznak a Legfelsőbb Bíróság döntése ellen. Tóth András azt is hozzáfűzte, hogy értelemszerűen mindenki csatlakozik, aki a jelenléti ívet aláírta. Ekkor Bogoly György és én tiltakoztunk, mondván, nem ezért írtuk alá azt az ívet. Erre az asztalnál ülők, Mihalik László és Bukvai József összesúgtak, majd bejelentették, a gyűlés végén új iveket tesznek a bejárathoz, ezeket írják alá, akik a petícióval egyetértenek. Az eset példaértékű, nyilván más hasonló gyűléseken is így gyűjtötték be a „tiltakozásokat” a rendezők. Nagyon sokan nem tudták, hogy mihez is adták a nevüket Hát így fest a Sasadban a demokrácia, ezek a Mihalik úr „meggyőző” módszerei. Tisztelt Szerkesztőség, előre is köszönjük, hogy módot adtak arra, hogy mindez az olvasók előtt is ismertté váljon. Tisztelettel Dér Győző és Bogoly György Sasad-nyugdíjasok Dunakeszi ■k Hazugságnak, a személye elleni kampány részének nevezte Mihalik László, a Sasad Rt. igazgatója — az MTI közleménye szerint — azt a Pest Megyei Hírlapban szerdán megjelent állítást, amely szerint megfenyegette egykori beosztottját. és manipulált a tsz rt.-vé alakulásánál a szavazatok megszerzése érdekében. Mihalik határozottan cáfolja azt is, hogy a részvénytársasággá alakulás előtt a régi tsz-tago- kat száműzte volna, majd — közvetlenül az átalakuló közgyűlés előtt — több száz új alkalmazottat vett fel és részjegyeket biztosítva számukra igyekezett tőlük szavazatokat szerezni Mihalik László a személyével kapcsolatban a Pest Megyei Hírlapban felmerült vádak — állítása szerint rágalmak — ellen bírói úton kíván elégtételt szerezni. Irány a TávoS-Molet Piacváltás a Fortéban kedtak. Gy. L. Érvényben: 1992, március 11. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Négy éve csomagolták Nem kelendő a Compack kávé Boronkay Péter Millióidon felüli veszteségek Beárnyékol nyereség Elkészültek az előzetes Cikksorozatunk visszhangja Manipulált aláírásgyűjtés
