Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

Megmentik a körképet A VILÁGKIÁLLÍTÁSON FELÁLLÍTHATÓ A Feszt y-körkép restaurá­lásának reklámozására egy évre szóló együttműködési szerződést kötött a Feszty- körkép Alapítvány kurató­riuma és a Hargitay and Partners nevű svájci—ma­gyar PR cég. A restaurálás 300 millió forintba kerül Ennek az összegnek csupán kétharmada áll rendelke­zésre. Egy évvel ezelőtt pályáza­tot írtak ki. Az első helye­zett az Ogilvy Mather Rt. volt, de egy év után vissza­lépett. Ezután keresték meg a második helyezettet a helyreállítási munkákra. Hamarosan elkészül a körkép egy részlete. A ku­ratórium reményei szerint 8-8 hét múlva már a tavaly elkészült körcsarnokban lesz látható a kép egy rész­lete. Az egész munkával 1996-ra szeretnének végez­ni Egyrészt akkor lesz a Ikonfoglalás ezerszázadik évfordulója, másrészt a vi­lágkiállítás egyik neveze­tessége lehetne. Rengeteg ember nem is tudja, mi az a Feszty-kör- kép, nem ismeri a történe­tét. Feszty Árpád monu­mentális alkotásán, a mil­lennium évében felállított A magyarok bejövetelén mintha átok ülne. Kálváriá­ja már nem sokkal felállí­tása után megkezdődött. Londoni bemutatását köve­tően 1912-ben került haza, s a Városligetben egy favá­zas épületben állították fel. Budapest ostromakor több bombatalálat is érte, és csak részleteiben, megron­gálódott állapotban maradt fenn. A megtépázott mű a há­ború után hol a bazilika pincéjében, hol a Műegye­tem könyvtárának egy ab­lak nélküli olvasótermében várta sorsát. 1948. október 21-én Malteresládák és gyalupadok közül segítsé­gért kiált a Feszty-körkép címmel jelent meg írás a Szabad Szóban, melynek nyomán bizottság alakult, és úgy tűnt, valóban törté­nik valami. A képet végül Miről ír az Élet és Tudomány A katonák is ünnepeltek Mintha bizony egy 1849- M honvédelmi bizottmányi rendeletnek kívánna ele­get tenni az Elet és Tudo­mány 11. száma, amely a maga módján emlékezik meg március tizenötödiké­ra. mint „a kivívott ma­gyar szabadság és függet­lenség ... megünneplendő“ napjáról. A katonák is ün­nepeltek című cikk például arra ad magyarázatot, hogy miért volt vértelen a pesti forradalom. És különösen érdekes a márciusi ifjak újságjának történetéről írt dolgozat, amely a legke­vésbé sem közismert doku­mentumokból idézve arról tudósít, hogy a Március Ti­zenötödike korántsem a forradalom bukása miatt szűnt meg, hanem éppen­séggel a forradalmi kor­mány tiltotta be, kimond­ván: „Jelen terhes viszo­nyokban a hon megmente­kének semmi sem ártalma- sabb, mint a kormány ren­deletéinek kigúnyolása...” Az ünnephez kapcsolódik • szabadságharc egyik röp- Iratterjesztőjének, Berecs- ki Máténak a bemutatása, aki a világosi fegyverleté­tel, majd nyolcévi bujdo- sás után, haláláig tartó bel­ső emigrációban, nemcsak Pesttől és Budától, hanem a világtól is távol kertész­kedett, de oly ügybuzga­lommal, hogy részint Euró- pa-szerte ő tette híressé a magyar gyümölcstermesz­tést, részint pedig vagyoná­val — a Természettudomá­nyi Társulat legnagyobb alapítványtevőjeként — a TIT székházvásárlását ő alapozta meg. Ebben a lapszámban is folytatódik a Szlovákia-so- rozat, amely ezúttal a pe­remhelyzetbe szorított fel­vidéki magyarság sorsát elemzi. A távoli Észak-Koreát és a nagyon-nagyon távoli Vénusz bolygót is különle­gesen szép, színes felvéte­lekkel hozza olvasóközei­be az ismeretterjesztő he­tilap, amely — több más ér­dekesség mellett — térké­pekkel, ábrákkal, grafiko­nokkal illusztrálva mutat­ja be, hogy miért ígérkezik a szokottnál hűvösebbnek az idei tavasz. a Műcsarnok raktárai „me­nekítették”. Nemcsak a történelem vi­harai pusztították. Dénes Jenő festőművész 1960-ban több részletét fedezte fel a Kossuth Lajos utcai bizo­mányi üzletben, és kide­rült: külföldre is több da­rab került. 1964-ben a fes­tő unokaöccse és Feszty Masa a körkép megmentett anyagát a Nemzeti Galé­riának ajándékozta. 1970-ben megkezdődött az Ópusztaszeri Nemzeti Park létrehozásának előkészítése, és ekkor hangzott el az óhaj: itt legyen a kép végső helye. 1975-ben Kisterenyei Ervin restaurátor és cso­portja megkezdte a munká­latokat a szegedi múzeum­ban. Üjabb gondok követ­keztek. Három évbe telt, míg sikerült találni megfe­lelő épületet, ahol dolgozni tudtak volna. A kiskundo­rozsmai olajipari vállalat elhagyott barakktáborának épületeiben a kép megma­radt részeit új vászonra ra­gasztották, és elvégezték rajtuk az állagmegóvást. A munkacsoport tagjai már a kezdet kezdetén tudták, hogy a végső restaurálást csak a körkép felállítása után lehet elvégezni, de en­nek is eddig akadályai vol­tak. Milyen legyen az épület, és mennyibe kerüljön? Ki ter­vezze és ki építse? Viták és újabb viták. Végül elvonul­tak az építkezés viharai, és mindenki azt hitte: minden mehet a maga útján. Ám a hivatalok malmai lassan őröltek. Hogy mi lesz a körkép­pel? Remélhetőleg a szak­emberek végre a lényeggel: A magyarok bejövetele res­taurálásával és felállításá­val foglalkozhatnak. Ha sikerül a világkiállí­táson felállítani, előzetes becslések szerint a hely­színen 250 ezer látogató is megfordulhat, így tehát ér­demes további szponzorokat keresni. Ehhez tervezik szí­nes prospektusok és video­filmek készítését. D. A. * Halászy-napok Ocsán Négynapos kulturális rendezvénysorozat teszi emlékezetessé az ócsai ál­talános iskola névadóját. Ahogy Morvái Lajos igaz­gató megfogalmazta, ilyen esemény csak egyszer adó­dik egy intézmény életé­ben. Ha később, bármilyen okból változtatnának is ezen, annak már koránt­sem lenne ekkora jelentő­sége. Az iskola Halászy Ká­roly néptanító nevét veszi föl, aki a '48-as forrada­lom és szabadságharcban tevékenyen részt vett. Fegyverkezésre buzdított Kossuth Lajos oldalán, s tetteiért hadbíróság elé ál­lították a bukás után. Öcsa volt tárgyalásának, kivég­zésének színhelye, s itt, a községben temették el. Alakja nem merült fele­désbe, sokáig az iskola út­törőcsapata viselte nevét. E mozgalom két éve meg­szűnt az intézményben, - s nemrég merült föl a gon­dolat a tantestület tagjai­ban, hogy Halászy Károlyt válasszák névadóként. Az ünnepségsorozat március 11-én, szerdán 14 órakor kulturális seregszemlével kezdődik, melynek hely­színe a helyőrségi ház lesz. Sportbemutatók, és vetél­kedők a 10—14 éves kor­osztálynak zárják e nap programját. Kirándolások, filmvetí­tés, évfolyamvetélkedők, diákköztársasági fórumok, játszóház és játékos szak­köri foglalkozások színesí­tik a csütörtök délelőttöt, Ezt követően koszorút he­lyeznek el az ócsai refor­mátus temetőben, Halászy Károly sírjánál, 14 órakor. Emlékbeszédet Darázsi Já­nos nyugalmazott tanár mond. Kiállítások nyílnak, ugyancsak március 12-én. az általános iskolában. Ka­tona Zsombori Mária fes­tő. — egyébként az intéz­mény tanára — Mayer Zsombori Erzsébet textil­festő, Szabó László szob­rász, Varga Zoltán fafara­gó munkáit tekinthetik majd meg az érdeklődők. Ásványgyűjtők, egyháztör­téneti, hely- és iskolatör­téneti, 1848-as és Halászy- emlékek is láthatók e tár­laton, március 15-ig, na­ponta 10—16 óráig. Dél­után kulturális bemutató lesz, 16 óra 30-tól az Eg- ressy Gábor Szabadidőköz­pont nagytermében. Az iskola ünnepélyes névadójára március 13-án, pénteken, 9 órakor kerül sor. Az avatóbeszédet ár. Kálmán Attila, a Művelő­dési és Közoktatási Mi­nisztérium politikai állam­titkára tartja. A díszven­dégek között köszönthetik majd a tanárok, diákok Halászy Károly leszárma­zottaik Fónagy Miklós es­peres emlékezik majd a ’48-as eseményekre. Ezt követően, dr. Kál­mán Attila 11 órától pe­dagógusfórumon beszél majd az egybegyűlt taná­roknak a közoktatási tör­vénytervezetről, s az isko­lákat érintő kérdésekről. Községi ünnepéllyel, március 15-én, vasárnap zárul a többnapos rendez­vénysorozat, mely remél­hetően, nemcsak az iskola életébe visz pezsgést, ha­nem a községébe is. —jisz— Mozart-premier Magyarok Lyonban Március 22-én mutatja be a lyoni operaház Mozart remekművét, a Don Gio- vannit — mégpedig „ma­gyar előadásban”. Az ope­rát a Franciaországban élő Eötvös Péter vezényli, a rendező Ascher Tamás, a díszleteket Khell Zsolt, a kosztümöket Szakács Györ­gyi tervezte, a koreográfia Imre Zoltán munkája, de magyar a fővilágosító, Bá­nyai Tamás és a rendező munkatársa, Gera Balázs is. A szereplőgárda viszont nemzetközi: számos ország fiatal, de máris híres mű­vészeiből kerül ki. SZÁZHALOMBATTA Koncert és kabaré A százhalombattai Barát­ság Művelődési Központban március 10-én, 19 órai kez­dettel a Beatrice együttes koncertjére várják az ér­deklődőket. Másnap, március 11-én, szerdán, ugyancsak 19 óra­kor kezdődik a Dominó Színpad előadása a műve­lődési központ színházter­mében. A Körúti kabaré cí­mű műsorban neves művé­szek — a többi között Há­mori Ildikó, Szilágyi Tibor, Körmendi János — is fel­lépnek majd. Budaörsi gal ena A budaörsi Jókai Műve­lődési Központ galériájában ma, hétfőn 17 órakor nyit­ják meg Garamvölgyiné Sügér Zsuzsa gyűjteményes kiállítását. 6 VJú'rían Kilakoltatták Kossuthot? Tlnnye e szépen felújított házában lakott egykor Kos­suth Lajos. A korábbi tanácsi vezetők néhány éve meg­kezdték a felújítási terv kidolgozását a Műemléki Fel­ügyelettel karöltve, lévén, hogy a háznak történelmi múltja ezt szükségessé tette. Az elmúlt esztendőben az önkormányzat magánszemélynek adta el a házat, aki vállalta a felújítás befejezését, de a hírek szerint Kos­suth háza új vevőre vár (Vimola Károly felvételei) A tököli művelődési ház­ban Péntek 13. címmel stílusosan március 13-án, pénteken 17 órakor ifjúsá­gi fórum kezdődik, melyre szeretettel várják a telepü­lés 15 és 20 év közötti la­kóit. Hoffman Pál polgár- mester a fiatalok gondjait kívánja megbeszélni, meg­osztani az egybegyűltekkel. Együtt talán választ is ta­lálnak a továbbtanulás, a munkahelykeresés, család- alapítás és sok más, a kor­osztályt foglalkoztató kér­désre. Ha mégsem, úgy a fórum után, 19 órától a Bikini együttes koncertjén szóra­kozhatnak a fiatalok. MÁRCIUS 15-LN Történelmi játszóház A Magyar Nemzeti Mú­zeumban március 15-én — a nagy érdeklődésre való te­kintettel — délelőtt és dél­után is lesz történeti ját­szóház. A Föltámadott a tenger című rendezvény délelőtt 10 órakor, délután pedig fél háromkor kezdő­dik. A játszóház témája az 1848—49-es szabadságharc lesz, a program: huszárcsá­kó-, dob-, zászló-, kokárda- és sújtáskészítés, valamint „vándorszínészek” bemuta­tója. Jegyek csak elővételben válthatók, mert a rendez­vény csak meghatározott létszámban tudja élménv- szerűen foglalkoztatni a gyermekeket. val, a társadalomra gyako­rolt kedvező hatásával. A pályázaton győztes lap 100 ezer forintot nyer. A pályaműveket az Or­szágos Műemlékvédelmi Hi. vatal címére kell eljuttat­ni legkésőbb 1992. április 30-ig. Pest megye számos tele­pülésén jelennek meg szín­vonalas helyi kiadványok, amelyek gyakorta dolgoznak fel helytörténeti témákat is. Ezen lapok szerkesztőinek figyelmébe is ajánljuk a műemléki világnap alkal­mából kiírt sajtópályázatot. A Műemlékek és Törté­neti Együttesek Nemzetközi Tanácsának (ICOMOS) Ma­gyar Nemzeti Bizottsága sajtópályázatot írt ki a mű­emléki világnap alkalmából. A pályázatra nem a műem­lékvédelemmel foglalkozó cikkek szerzői, hanem ma­guk a lapok jelentkezhet­nek. A zsűri azt bírálja el, hogy az adott lap — 1992. április 13. és 1992. április 26. között — milyen terje­delemben és milyen színvo­nalon foglalkozik az építé­szeti örökség védelmének hasznosságával, aktualitásá­Pályázal\ m iiem lékek Építészeti örökségek Emlékezés a néptanítóra Ifjúsági fórum Tökölön Péntek 13.

Next

/
Thumbnails
Contents