Pest Megyei Hírlap, 1992. március (36. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-09 / 58. szám

Megszületett a költségvetés Törteién javul a lakosok komfortérzete iÚ SZÓRAKOZÁS Svábbál Bercelen Március 21-én rendezik Ceglédbercelen a hagyomá­nyos svábbált. Este hét órára bálteremmé alakul a művelődési ház nagyterme, és a népviseletbe öltözött bálo ókat fogadja. A jó szó­rakozásról az újhartyáni fúvószenekar gondoskodik. A bálozók asztalt foglalhat­nak a vigasságra. A törtei! iskolában a mi­nap a várható bérfejlesz­tésről beszéltek a pedagó­gusok. Megszületett a köz­ség 1992-es költségvetése, amely az önkormányzat al­kalmazottainak átlagosan húsz százalékos fizetésjaví­tást tesz lehetővé. A tele­pülés az idén százmillió forintból gazdálkodhat. Ennek a pénznek fele az állami támogatásból adó­dik, a személyi jövedelem- adóból várható összeg 20,5 millió forint. A céltámoga­tásokból tizenkét millióra számíthatnak, vannak még továbbá átvett pénzek, ma­radványok és saját bevéte­lek. A működési kiadások a rendelkezésre álló ösz- szeg kétharmadát emésztik fel. Ebből a forrásból fe­dezhető az intézményháló­zat zökkenőmentes fenntar­tása. w A fejlesztésre fordítható forintokból tizenkét milliót kútfúrásra, és a meglevő ivóvízhálózat öt kilométer­nyi bővítésére szánnak. Ez­zel jelentős mértékben ja­vul a törteli lakosok kom­fortérzete. Azt azonban tudják, hogy a vízvezeték kiépítésével párhuzamosan meg kell oldani a szenny­vízelvezetést és -tisztítást XXXVI. ÉVFOLYAM, 58. SZÁM 1992. MÁRCIUS 9., HÉTFŐ Időben kezdték az átalakulást Új alapokon szövetkeznek <Apáti-Tóth Sándor felvétele) Mostanában a figyelem középpontjában áll a mezőgaz­daság. Olyasféle folyamatnak kellene vcgbemennie, mint amikor a hernyóból lepke lesz. Az albertirsai Szabadság Termelőszövetkezetet nem érte váratlanul ez az állapot, hiszen az utóbbi néhány évben maga is az átalakuláson munkálkodott. Nagy Gábor elnökkel, Takách Gyula fő- agronőmussal és Sipos István főkönyvelővel a jelen fel­adatairól beszélgettünk. Csökken a termelés Nagy Gábor: — Az át­alakulási, az új szövetke­zeti törvény kimunkálásá­ba be kellett volna vonni a gyakorlati szakembereket, mert így túlságosan elmé­leti megközelítésű ez a kér­déskör. Nekünk most az átalakulással párhuzamo­san meg kell teremteni a termelés feltételeit, a fize­tőképességet, és továbbra is részt kell vennünk a mező- gazdaság és a kereskedelem vérkeringésében. Közben apparátusunk szűkült, és kisebb létszámmal kell megfelelnünk ennek a nagy feladatnak. — Mi már három-négy éve új megoldásokkal pró­bálkozunk. Egyéni vállal­kozásba adtuk a zöldség­boltokat, a dinnyetermesz­tést, azután a burgonya, a napraforgó] a konzervubor­ka és a sárgarépa előállítá­sát. Társas vagy egyéni vállalkozásba mentek át a szárítók, a traktorosok, az ipari melléküzemben dol­gozók. Ebben az évben az alaptevékenység egy része a tagok és alkalmazottak termelési vállalkozásába kerül. Az a célunk, hog3' a gazdaságosan működtethető nagyüzemi termelés ne szenvedhessen csorbát. — A törvényben meg­szabott határidők betartása érdekében kisebb munka- csoportokat alakítottunk, egyik a vagyonnevesítéssel, a másik a földalapok kije­lölésével, a harmadik azok­nak az ügyeivel foglalko­zik, akiknek a vagyonból jár részesedés. Takách Gyula: — A gaz­dálkodás hatékonysága, gazdaságossága valószínű javul, de a termelés meny- nyisége várhatóan negy­ven százaléklcal csökken. Ennyivel kevesebb tejet, kenyérgabonát, ipari nö­vényt értékesítünk. Időköz­ben az aktív dolgozók szá­ma 319-ről 180-ra csökkent, 87 tag és 93 alkalmazott te­vékenykedik jelenleg. Negyvennégy tagunk mun­kavégzési kötelezettsége szünetel. Az irodások, egy£b segéderők száma jobban csökkent, mint a fizikai munkát végzőké, összessé­gében 322 tagról kell gon­doskodnia a szövétkezet- nek. Nagy Gábor: — Termel­tető és szolgáltató szövet­kezet leszünk. A tagok egy része a szövetkezeti terme­lésben mint mezőgazdasági vállalkozó vagy alkalmazott vesz részt. Lesznek, akik máshol dolgoznak majd, csak a tulajdonrészük lesz a szövetkezetben. Vala­mennyien érdekeltek lesz­nek abban, hogy a szövet­kezeti vagyon jól működjön és osztalékot lehessen fi­zetni. — A vagyonnevesítés nem azt jelenti, hogy a szö­vetkezetét ízekre kellene szétszedni, hanem azt, hogy a tagoknak rész jut a kö­zös vagyonból. Azt azon­ban ne higgye senki, hogy a földhöz, vagyonrészhez jutás gyors meggazdagodást jelent. Csak fokozatosan le­het többet várni, ha a köz- gazdasági, piaci viszonyok javulnak. Vannak tartalékok Sipos István: — A jelen­legi helyzetben pénz nélkül nehéz lavírozni. Minden mást alárendelünk az adó­kötelezettség teljesítésének és a munkabérek kifizeté­sének. Nem akarunk pánik- hangulatot kelteni. Ugyan­akkor rendkívül sérelmes, hogy az olaj és a benzin árát olyan összegekkel ter­helték meg (útadó stb.), amelyek szárítóüzemeinkre, erő- és munkagépeink üze­meltetésére nem vonatkoz­nak. Arról volt szó, hogy a mezőgazdaság valamilyen visszatérítést kap, ez azon­ban elfelejtődött. Nehéz anyagi helyzetünkben a gépalkatrészt, műtrágyát, vetőmagot a tavalyi termés eddig még ki nem fizetett áráért próbáljuk megven­ni. Nekünk is kellene a ta­vaszi munkákhoz nélkülöz­hetetlen hitel, de még nem tisztázódtak a feltételei. Takách Gyula: — A szán­tásban, vetésben jelentős lemaradás volt, de ez már megoldódott. Sajnos a tava­lyi búza, kukorica értékesí­tése még csak most folyik. A folyó termelést az emlí­tett negyvenszázalékos csökkenéssel finanszíroz­zuk. Ugyanakkor a földek­nek még van termőképes­ségben tartaléka. Állatállo­mányunknak az újig ele­gendő takarmánya van. Földjeink gondos megmű­velésére készülünk, mert ha vetünk, akkor aratunk is. A törvény hibátlan vég­rehajtására törekszünk. Az egyéni hasznosítású földterületek kijelölése már eddig sem volt idegen tőlünk. Ezt alternatív ház­tájinak neveztük, nagy te­rületű kijelölt földek vol­tak. Volt olyan tagunk, aki öt ven hektárt művelt, ked­vezményes bérleti díj fejé­ben. Vannak, akik összeáll­nak, és együtt művelik te­rületüket. Nagy Gábor: — A föld- tulajdonosok eddig földjá­radékot kaptak. A jövőben nagyobb összeget szeret­nénk adni, de az agrárolló és más körülmények nem teszik lehetővé. Még hiány­zik az új földtörvény is. Az a törekvésünk, hogy tisz­tességes földbérletet kapja­nak majd a tulajdonosok. Ehhez a mezőgazdaságnak fel kell gyógyulnia infark­tusos állapotából, és a ter­mést eladhatóvá kell tenni. Takách Gyula: — Az em­berek most eléggé letörtek, apatikusak. Nem a jég há­tán is megélő embereknek van bajuk, hanem azoknak, akiknek nincsenek tartalé­kaik. Sokaknál a szakmai tudás, a felszereltség vagy erő hiányzik az újrakezdés­hez. Eddig 112 jelentkező Van az egykori tagok és hozzátartozók közül. A legjobb megoldást Nagy Gábor: — Törvény­tisztelő a tagság. Bölcsessé­ge átsegít bennünket a holtponton. Egymást biztat­va fogunk dolgozni, megta­láljuk a törvényes megoldás legjobb módját. Minden kérdésbe beavatjuk a tag­ságot. A vezető testület együtt maradt, valameny- nyien dolgozunk. Igyek­szünk mindent időben megtenni, munkatársain­kat tájékoztatni, véleményü­ket kikérjük. Itt csapat­munkára van szükség, aki kilóg a sorból, az kihullik. Egyébként meggyőződésem, hogy szövetkezet addig lesz és olyan lesz. ameddig és amilyennek a tagság akarja. T. T. Ködös márciusi reggelen is, mert ennek híján súlyos környezeti ártalom fenye­geti a községet. Ehhez első lépésként meg kell tervez­tetni a szennyvíztisztító és -levezető rendszert. Ennek elkészítésére az idén 4 mil­lió 600 ezer forintot építet­tek be a költségvetésbe. Az útépítés, -javítás céljait kétmillió forint szolgálja. Az óvodánál a központi fűtés megvalósítása szere­pel a tervekben, az iskola kisebb felújításokra kap pénzt, amelyből széntároló­ra, sportpálya építésére is futja. Az oktatási intéz­ménynek mindmáig nincs saját tornaterme, ezért an­nak tervezéséről is döntöt­tek- Beszereznek egy fény­másolót, továbbá számító- gépes programokat vásárolt nak. Az egészségügy is része­sül a javakból. A fogorvosi rendelőt röntgenkészülék­kel szerelik fel és bővítik. A gyermekorvosi rendelő olyan vérképvizsgáló be­rendezést kap, amely az egyszerűbb vizsgálatok el­végzésére alkalmas; és nem kell a ceglédi laborató­riumba küldeni emiatt a pácienseket. A gyermekor­vosi rendelő és a szolgá­lati lakások felújítása hoz­závetőleg nyolcszázezer fo­rintba kerül. A közművelődési címszó alatt — épületfelújítás megjelöléssel — egymillió forint szerepel. A lakás cé­lú támogatások, amelyeket indokolt esetben vételhez, építéshez vagy bővítéshez lehet igénybe venni, meg­haladják a 3,5 millió forin­tot. Gépjárműadóból egymil­lió forintra számíthat az önkormányzat. Helyi ' adó bevezetéséről még nem hoztak döntést, de — ahogy Tóth Ferenc polgármester­től hallottuk — ez csak idő kérdése. Átgondoltan és fe­lelősségteljesen dönt majd erről a képviselő-testület, ha majd valamikor napi­rendre tűzik ezt a témát Jóllehet, ebből a százmil­lió forintból nem lehet megváltani a világot, arra azonban szűkösen elegendő, hogy az 1992-es évet átvé­szelje a falu. Éppen ezért különösebb elégedetlensé­get nem tapasztaltunk, hi­szen vannak ennél rosszabb helyzetben levő önkor­mányzatok is. A polgár- mestert a testület negyed­évenként beszámoltatja a költségvetés végrehajtásá­ról. <t. t.) Robbanás a város közepén Szénné égett a büfékocsi Nagy robbanásra lették figyelmesek a napokban es­te tizenegy órakor Cegléden azok az emberek, akik a Táncsics-iskola környékén laknak. Mint később kide­rült, Szűcs István büféko­csija robbant fel, és égett szénné. A kárvallottal be­szélgettünk a történtekről. □ Nem mindennapi lát­vány a város közepén egy felrobbant büfékocsi... — Ha valaki azt mondja, hogy ezen a helyen valami baja történhet a büfékocsi­nak — amit majdnem két éve egy lakókocsiból alakí­tottam át —, akkor nem hittem volna el. Eddig külö­nösebb baj nélkül dolgoz­tam. Az ominózus estén mi észleltük a lángokat, mivel alig száz méterre lakunk a színhelytől. Azonnal értesí­tettük a rendőrséget. Ki is jöttek. Majd nem sokkal ké­sőbb a tűzoltók is megér­keztek. Rövid időin belül rendet csináltak. Ezután csak a robbanást vártuk.., □ Milyen robbanást? — A büfékocsiban ugyan­is gázpalack is volt, s tíz perc múlva nagy fénycsó­vával és hanggal fel is rob­bant. — Még szerencse, hogy a rendőrség és a tűzoltóság időben megérkezett és in­tézkedett. Rágondolni is rossz, mi lett volna, ha előbb robban. Ilyen szem­pontból szerencsés kimene­telű dolog volt. Engem azonban igen jelentős anya­gi kár ért. □ Gyanakszik valakire, illetve ön szerint szándé­kosságról volt-e szó? — Valószínű, hogy igen. A kocsi ablakát betörték, és egy égő tárgyat. dobtak be. Természetesen nem tu­dom, hogy ki lehetett. Az is lehet, hogy többen voltak. □ Tett feljelentési a rendőrségen? — Igen, ismeretlen tettes ellen. A rendőrségen Kiszel At­tila őrnagyot kérdeztük a fejleményekről, aki egyebek mellett elmondotta, hogy Szűcsók jelezték nekik a tűzesetet. A járőreik per­ceken belül a helyszínein voltak. Akkor vált veszé­lyessé a helyzet, amikor ki­derült, hogy gázpalack van az égő kocsiban. Ekkor in­tézkedni kellett, az embe­rek hagyják el a helyszínt, •hogy a robbanás senkiben se okozzon kárt. A nyomo­zás kezdeti stádiumban van. A tűzoltók megállapí­tása szerint a tűz keletke­zésének oka ismeretlen. Et­től függetlenül folytatják a vizsgálatot. Végezetül az őrnagy sze­rint a szándékosság éppúgy lehetséges, mint a véletlen. Az mindenesetre több mint figyelemre méltó, hogy a büfékocsiból három héttel ezelőtt éppen a poroltót lopták el. A tűzesetnél egyébként nagyon nehéz nyomot találni, és ez hát­ráltatja a munkát. Kóbor Ervin ceglédi hírlap Cegléd. Kossuth tér 1. ® A szerit e>szfcős ég vezetője: Fehér Ferenc. 0 Munkatárs: Tamasi Tamás. 0 posta­cím: Cegléd, Pf 19. 2701. Te­lefax és telefon: (20) U-400. • Telex: 22-6353. 0 Hirde­tésfelvétel : Hírlapkiadó Vál­lalat Közöinségszolgálata. Cegléd, Teleki ti. 30.: kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-ig. szerda 10—17 óráig. Tele­fon : (20) 10-763.

Next

/
Thumbnails
Contents