Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
Jeszenszky Géza Madridban Új típusú barátság Magyar—spanyol barátsági és együttműködési szerződést írt alá csütörtökön Madridban Jeszenszky Géza magyar és Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter. A spanyol fővárosban hivatalos látogatáson tartózkodó Jeszenszky Gézát fogadta I. János Károly uralkodó és megbeszélést folytatott Felipe González miniszterelnökkel is. Ugyancsak találkozott a spanyol fővárosban Adrian Nastase román külügyminiszterrel. A két ország új barátsági és együttműködési szerződése rögzíti a Kelet- és Közép-Európában bekövetkezett, történelmi jelentőségű változásokat, Magyarország és az Európai Közösség társulási szerződésének fontosságát, annak szükségességét, hogy Magyarország a Közösség tel-_ jes jogú tagja legyen; aláhúzza annak fontosságát, hogy véglegesen lépjenek túl Európa megosztottságán. A szerződés megállapítja, hogy Magyarország és Szarajevóban Radovan Karadzic boszniai szerb vezetővel konzultált. Titográd- ban Momir Bulatovic Crna Gora-i elnök folytatott megbeszélést vele. Lord Carrington először Blagoje Adzic ügyvezető nemzetvédelmi miniszterrel és Slobodan Milosevic szerb elnökkel folytatott párbeszédet. Csak általánosságban nyilatkoztak a megbeszélés után arról, hogy történt-e előrelépés. Carrington az ENSZ-erők horvátországi missziójáról és a Jugoszlávia-konferen- cia felújításáról szeretne újabb megállapodást telő alá hozni. A szövetségi külügyminisztérium egyébként úgy foglalt állást, hogy noha az ENSZ főtitkárának a békeerők misszióját elhalasztó döntése Belgrádban nagyon negatív visszhangot Spanyolország között most új típusú barátság alakul ki. Külön hangsúlyozza az emberi jogok védelme mellett a kisebbségi jogok védelmének fontosságát is. Mindkét részről fejleszteni kívánják a politikai és gazdasági kapcsolatokat, bővíteni a kulturális és tudományos együttműködést, segíteni egymás jobb megismerését. A felek megerősítették azt a szándékukat, hogy az általánosan elfogadott, új típusú, az európai értékekre alapuló kapcsolatrendszert kívánnak kialakítani. váltott ki, de ez nem megalapozott, hiszen a világ- szervezet „nem írta le Jugoszláviát”. Törökország közölte, hogy elismeri mind a négy önállóságra törekvő köztársasagot, tehát Macedóniát és Boszniát is. A függetlenné vált délszláv köztársaságok kölcsönösen is elismerik egymást. Csütörtökön Zágrábban ünnepélyes keretek között vették fel a diplomáciai kapcsolatot Szlovénia és Horvátország legmagasabb rangú vezetői, és egyúttal kétoldalú együttműködési szerződéseket is kötöttek. Ezzel elhárították a szlovén-horvát nézeteltérések kiéleződését: a két köztársaság között pénzügyi problémák is vannak, de a legfőbb gond az iszt- ríai határvonal. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon nagy lehetőségek nyílnak a spanyol beruházások előtt, egyebek között az idegenforgalom, a szolgáltatások és a mezőgazdaság terén, ahol a két ország nem egymás versenytársa. A magyar külügyminisztert csütörtök reggel, hivatalában fogadta Felipe González miniszterelnök. Negyvenperces megbeszélésükön elsősorban nemzetközi kérdésekkel, ezen belül a közép- és a keleteurópai térség problémáival foglalkoztak. Délben I. János Károly király fogadta a magyar külügyminisztert. A spanyol uralkodó behatóan érdeklődött Magyarország helyzete iránt, és örömét fejezte ki, hogy a két ország barátsági és együttműködési szerződést köt egymással. Jeszenszky Géza csütörtö-^ kön megbeszélést folytatott* az ugyancsak a spanyol fővárosban tartózkodó Adrian Nastase román külügyminiszterrel. Találkozójukon véleménycserére került sor a kétoldalú kapcsolatok helyzetéről, különös tekintettel az előkészületben lévő magyar— román alapszerződésre. Kölcsönösen tájékoztatták egymást országuk belső helyzetéről. Egységes flottát! Az orosz parlament csütörtökön elsöprő többséggel — 160 igen és 3 nem szavazattal — a fekete-tengeri flotta egységének fenntartása mellett foglalt állást — jelentette az ITAR-TASZSZ és a Reuter. Egy héttel az államközösség vezetőinek minszki csúcstalálkozója előtt az orosz honatyák rövid, de meglehetősen viharos vita után határozatot fogadtak el. Ebben felszólítják az orosz kormányt, hogy tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a fekete-tengeri flotta — a Független Államok Közösségét megalapító 1991. december 8-i megállapodásnak megfelelően — egységes egész maradjon. Helyesbítés Lapunk tegnapi számának 2. oldalán megjelent anyagába, amely Antall József Frankfurter Allgemeine Zeitung számára adott interjúját ismertette, hiba került. Az anyag utolsó mondatában Antall József — az MTI ismertetésében — Magyarország EK- tagságával kapcsolatban kijelenti: „szükségesnek tartom, hogy most dátumot ígérjenek meg nekünk”. Antall József kijelentése a következőképpen hangzott: „De nem tartom szükségesnek, hogy most dátumot ígérjenek meg nekünk.” í eseitiényok - egy mondatbelit A KUVAITI AMERIKAI NAGYKÖVET szerint az iraki csapatok Kuvait megszállása idején több száz újszülöttet gyilkoltak meg, úgy, hogy kivették őket az inkubátorból, .bár a Middle East Watch Emberi Jogi Szervezet viszont kitart amellett az állítása mellett, hogy a helyszíni vizsgálat ezt nem erősítette meg. HEGYI-KARABAHBAN kiújultak a harcok, az azerbajdzsán hadsereg egyik alakulata megtámadta Hramort örmény falut, s egy férfi életét vesztette, egy Jiét alatt ez volt a negyedik támadás. MOLDOVA LEMOND Oroszország javára a volt Szovjetunió nemzeti vagyonának ráeső részéről, ha Moszkva hajlandó átvállalni a szovjet küladósság Moldovára eső hányadát. A FÁK ÁLLAMAI SZÁMÁRA, a hét legfejlettebb ipari állam a múlt hónapban arról döntött, hogy március végéig közös reformprogramot dolgoznak ki. Horvátország—Szlovénia Kölcsönös elismerés - kapcsolatfelvétellel Lard Carrington, a Jugoszlávia-értckezlet elnöke Belgrad után Szarajevóban és Titográdban folytatta újabb közvetítő tárgyalásait. MAI KOMMENTÁRUNK \ JÓ ALAP ÚJ NYITÁSOKHOZ A 62 ÉVES német politikust, aki hazánk vendége, Werner Maser jó tollú író nemrég megjelent A kancellár című életrajzművében Bismarckhoz hasonlította, aki 1871-ben az első német egység megteremtője volt. De párhuzamot vont Helmut Kohl és Konrad Adenauer, a második világháború utáni NSZK vezetője között is, akit a mai kereszténydemokrata kormányfő „politikai nagyapjaként” titulál. Az ilyesfajta hasonlatok persze nemegyszer sántítanak. Hiszen annak idején Bismarck vérrel, vassal, két háborúval egyesítette Németországot. Kohl pedig ugyanezt egy bonyolult folyamat eredményeként érte el, amelyben fő szerepet játszott az NDK lakosságának szabadságvágya, a magyar hátárok megnyitása a tömegesen hazánkból az akkori NSZK-ba, Ausztrián át távozni kívánó Honecker- rendszerbeli polgárok előtt, s nem utolsósorban Gorbacsov volt szovjet vezető realitásérzéke, amellyel rádöbbent, hogy a változások ellenében nem lehet immár tovább cselekedni. Persze 2 mindehhez szükség volt Kohl kifinomult diplomáciai jártasságára, s annak felismerésére, hogy miként lehet a mai időkben felidézni Németország történelmi kapcsolatait a keleteurópai országokkal, s hogyan lehet arra a bázisra, amelyet Adenauer megalapozott, új kapcsolatrendszert építeni kontinensünk keleti részében. A kancellár ebben a viszonyrendszerben különleges helyet tart »fenn hazánkban. Ezt nemcsak az bizonyítja, hogy a személyes jó viszony és a politika fő kérdéseiben való egyetértés folytán nemegyszer zajlik kötetlen telefonbeszélgetés a bonni kancellária és a budapesti miniszterelnöki rezidencia között. Helmut Kohl és Antall József nemegyszer folytattak beható eszmecserét egy-egy nemzetközi, de országaikra is kiható, kialakult válságról. A német és a magyar politika egyeztette lépéseit nem egy problémában. Hazánk például mindent elkövetett, hogy elősegítse a jugoszláv polgárháború békés rendezését, s ebben jó partnerre talált Bonnban, amely az Európai Közösséget hozzánk hasonlóan bírálta bizonyos késlekedésért, már ami a függetlenedni kívánó délszláv államok elismerését illeti. Az az alapszerződés, amelyet Kohl budapesti látogatása most fémjelez, bizonyost összegző jellegű. Rögzíti, hogy a két ország közötti viszony felhőtlen, és megerősí a baráti szálakat. Nem tartalmaz szenzációs újdonságokat. Hiszen Németország, amely Kelet- Európa kereskedelmileg legbefolyásosabb állama, és egyúttal legnagyobb hitelezője is, két év alatt nem kevesebb, mint 90 milliárd márka hitelt nyújtott ennek a térségnek. Ebből kétharmad a volt Szovjetuniónak jutott, de hazánk is jelentős összegekkel részesült. Ami pedig a beruházások célpontjait illeti, Csehszlovákia után Magyarország volt a második, ebben az időszakban, 550 millió márka német invesztálással iparunkba. De ami az 1992-re korábban aláírt programokat illeti, a német beruházásokban itt hazánk áll máris az első helyen 250 millió márkával. Bizonyos, hogy a német—magyar alapszerződés megnyitja az utat újabb jelentős tőkebefektetésekbe. Németország már eddig is sokat tett, hogy hazánk közelebb kerüljön az Európai Közösséghez, és a többi nyugati intézményhez. Így például segítségünkre voltak ahhoz, hogy leküzdhes- sük az EK társult tagságunk előtti akadályokat. Ez ösz- szefügghet azzal is, hogy nemcsak a velünk való korábbi szoros partneri vi- szonj'okból ismerik a piac- gazdasághoz való bonyolult út problémáit, hanem abból is, hogy az egykori NDK gazdaságát be kell olvasztaniuk az egységes német államba. ÍGY JELENTŐS SEGÍTSÉGET nyújthatnak ahhoz, hogy az EK többi tizenegy országával megértessék nemegyszer különleges gondjainkat. Tehát közvetítői szerepkört is játszhatnak abban, hogy a közös Európa Házhoz való igazodásunk zökkenőmentesebben mehessen végbe. Árkus István I Göncz—Szabad—Dubcek-telálhozó Hozzájárulhatnak az ajtónyitáshoz (Folytatás az 1. oldalról) lamentben a Szabad György vezette magyar tárgyalódelegáció, az Alexander Dub- cek által vezetett parlamenti küldöttséggel. Szabad György bevezetőjében azt a reményét fejezte ki, hogy a megbeszélések hozzájárulhatnak a két nép barátsága és a jószomszédság erősítéséhez, valamint a jelentkező problémák megoldásához. Az 1968-as eseményekre visszautalva kijelentette: — A Magyar Köztársaság fájlalja, hogy 1968-ban magyar katonákat is felhasználtak a csehszlovák átalakulás erőivel szemben. Ma az a törekvésünk, hogy sose engedjünk meg kialakítani olyan hatalmi viszonyokat, amelyek lehetővé teszik, hogy bárki egymás ellen fordítson bennünket, hogy rólunk nélkülünk bárki határozni merészeljen. Rótt Nándor, az Ország- gyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke hangsúlyozta: a két parlament környezetvédelmi bizottsága között jó az együttműködés, és óvott attól, hogy a nagyberuházás kérdésében eluralkodjanak a politikai felhangok. A két ország együttműködésének szükségességére utalva rámutatott: néhány száz megawatton nem múlhat a két ország egymáshoz való viszonya. Ugyanakkor hozzáfűzte: rendkívül kedvezőtlenül érintené a kérdés megoldását, ha a tudományos vizsgálatok előtt visz- szafordíthaíatlan munkálatok folynának. Jozef Stank, a Szövetségi Gyűlés alelnöke, a Nemzetek Kamarája Környezet- védelmi Bizottságának elnöke utalt arra, hogy a két kormány közötti tárgyalások eredményeivel egyik parlament sem volt megelégedve. Mint fogalmazott: elmúlt kormányszinten a bizalom. Újbóli megteremtéséhez a két parlament ellenben nagymértékben hozzájárulhat. Végül Szabad György házelnök bejelentette: még a nap folyamán a magyar kormányhoz fordul, hogy a testület fontolja meg egy februári határnap kitűzését, amelyen megkezdődhetnének az egyeztetések a tudományos vizsgálatok konkrét előkészítésére, és ugyanazon a napon felfüggesztenék a Duna medrében folyó összes munkálatot. Reményét fejezte ki, hogy tárgyalópartnerei is ilyen értelemben fordulnak kormányukhoz. Alexander Dubcek erre kitérő választ adott, mondván: jó kezdetnek tartja a csütörtöki tárgyalást, és reméli, hogy Magyarország felkéri az EK-t, hogy nyújtson segítséget a probléma megoldásához. ★ Alexander Dubcek, a Cseh és Szlovák Szövetségi Gyűlés elnöke csütörtökön délután a Parlamentben találkozott az Interparlamentáris Unió Magyar Csoportja Magyar—Cseh és Szlovák Baráti Tagozatának tagjaival, majd rögtönzött sajtó- tájékoztatón számolt be magyarországi tárgyalásainak eredményeiről. Hangsúlyozta, hogy sok hasonlóság fedezhető fel a két ország legutóbbi fejlődésében, és — mint fogalmazott — sok a közös dolgunk, ami összekapcsol bennünket az EK felé vezető úton. Egy kérdésre válaszolva kifejtette: a vízi erőmű munkáinak 95 százaléka Csehszlovákia területére esik, s előrehaladott voltuk miatt nem fogadható el az a kérés, hogy a csehszlovák fél álljon le az építkezésekkel. A Duna medrében végzett munkákkal kapcsolatban Alexander Dubcek kijelentette: céljuk az, hogy az oszághatár érintetlen maradjon. SZDSZállás foglalás A kormány politikájáról Az SZDSZ olyan kormányzati politikát tart kívánatosnak, amely az ország jelenlegi súlyos gazdasági helyzetében és feszült társadalmi légkörben a minél szélesebb körű nemzeti kiegyezést erősíti — szögezte le a párt ügyvivői testületének csütörtöki állásfoglalása. A dokumentum szerint az MDF, amely a nemzeti egység szolgálatát ígérte, a lakosságot megosztó uralkodásra rendezkedik be. A kritikus állásfoglalás szerint a koalíció megingatja az új magyar demokrácia létrejöttekor kötött szerződéseket, a kárpótlás és szövetkezeti átalakulás jelen változatával megzavarja a vidék békéjét, a betegszabadságról hozott döntés, a készülő munka törvénykönyve szembeállítja a munkáltatókat és munkavállalókat, a szak- szervezetekkel kötött kü- lönalku az érdekképviseleti csoportokat, egyházi műsorok ürügyén hívőket, nem hívőket, közszolgálati médiákat. A szabaddemokraták felszólítják a miniszter- elnököt, hogy kormányával, a koalíciós pártokkal együtt törekedjék a társadalmi béke megőrzésére. KDNP-megyegyűlés Kongresszusra készülve szülődés jegyében február 8-án, szombaton délelőtt ló órától megyegyűlést rendeznek a Pest megyei kereszténydemokraták a II. számú szakorvosi rendelő- intézet nagytermében. A Kereszténydemokrata Néppárt Intéző Bizottsága elfogadta a Pest megyei szervezet javaslatát, és. úgy döntött, hogy április 24. és 26. között megtartja első országos kongresszusát Gödöllőn. A kongresszusra ké-
