Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-07 / 32. szám
Európa torzó lenne Magyarország nélkül ALÁÍRTÁK A MAGYAR-NÉMET ALAPSZERZŐDÉST (Folytatás az 1. oldalról) lezár egy korszakot, és újat nyit országaink kapcsolatában. Antali József kiemelte, hogy a szerződés nemcsak kétoldalú, hanem európai dokumentum is, hiszen az együttműködésnek európai kereteket ad. A miniszterelnök megköszönte mindazt, amit Németország Magyarországért eddig tett, és várhatóan a jövőben is tenni fog. Helmut Kohl a következőket mondta: „Európa torzó lenne, ha Magyarország nem lenne része e kontinensnek. Magyarországnak szüksége van Európára, de Európának is szüksége van Magyarországra”. A kancellár úgy értékelte. hogy Magyarország jól halad az Európa felé vezető úton. — A németek ehhez segítséget kívánnak nyújtani — mondta —, mivel nem felejtik el 1989 szeptemberét/ amikor a magyarok a bátorságuknak, barátságuknak és emberségüknek adták tanúbizonyságát. Helmut Kohl végezetül sok szerencsét és áldást kívánt az országunk előtt álló feladatok megoldásához. ★ Kohl kancellár nagyszerűnek nevezte az elmúlt két évben Magyarországon végbement fejlődést azon a plenáris ülésen, amelyen a magyar és német küldöttség vett részt. A kancellár aláhúzta: két évvel ezelőtt még senki nem gondolta volna, hogy Magyarország lesz az első az átalakulásban. „Hogy ez mégis így van, az az önök érdeme” — fogalmazott Helmut Kohl. Az Európai Közösséghez Magyar- ország 1995 után — a svéd, a finn és az osztrák felvételt követően csatlakozhat — vélekedett a kancellár. Aláhúzta azonban annak fontosságát, hogy Magyarország, Lengyelország és Csehszlovákia a társult tagság idején is együttműködjön az Európai Közösséggel és egymással. Antall József rámutatott: Magyarország az utóbbi másfél évben már összehangolta lépéseit az említett országokkal és az Európai Közösséggel. — Németországnak egy egységes Európában kell megtalálnia hivatását, és súlyának megfelelő szerepet kell kapnia a nemzetközi és európai szervezetekben, például az ENSZ- ben — fejtette ki a magyar miniszterelnök, és nagyra értékelte, hogy Németország visszafogott magatartást tanúsít ebben a kérdésben. A magyar miniszterelnök biztosította tárgyalópartnerét: Magyar- ország biztonsági tanácsi tagsága idején azon lesz, hogy az ENSZ-ben bekövetkezzenek a szükséges változások. A magyar kormányfő felvetette hazánknak a volt NDK-val fennálló adósságainak kérdését is- Kohl kancellár szerint erre szakértőknek kell megoldást találniuk, s á megbeszélések már elkezdődtek. Szóba került a két delegáció megbeszélésén a jugoszláviai helyzet is. Erről Magyarország és a Német- országi Szövetségi Köztársaság egybehangsúan vélekedik. Az Antall József és a Helmut Kohl által csütörtök este aláírt dokumentum a „Szerződés a baráti együttműködés és az európai partnerségről” címet viseli. A Magyar Köztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság az országaikat és népeiket ösz- szekötő hagyományos barátság tudatában jelenti ki, hogy szoros baráti együttműködésre, és az emberi jogokat, a jogállamiság alapelvét tiszteletben tartó Európa megteremtésére törekszik a nemzetközi jog, az ENSZ alapokmánya, a Helsinki záródokumentum, vaA Széchenyi-alapítvány nyitott Világjáró ifjú kutatók A jövőben egyre több, kiemelkedő tudományos teljesítményt nyújtó fiatal juthat el külföldre, hogy megismerje a legújabb műszaki, gazdasági, agrár- és természettudományos eredményeket, és ezáltal közreműködhessen azok hazai elterjesztésében, alkalmazásában. Ezt támogatja a Széchenyi István Ösztöndíj Alapítvány, amely 1989 óta évente nyilvános pályázatot ír ki a fiatal kutatók számára. Az alapítvány elmúlt évi tevékenységét sajtótájékoztatón mutatta be Pungor Ernő akadémikus, tárca nélküli miniszter, az alapítvány kuratóriumának elnöke. Egyidejűleg bejelentette az 1992. évi pályázat meghirdetését. Az alapítvány az elmúlt évben kétszer döntött ösztöndíjak odaítéléséről. Az év folyamán összesen 10 fiatal részesült 6—12 hónapos ösztöndíjban, tanulmányaikat neves külföldi egyetemen végezhették. Az 1992-re meghirdetett pályázati felhívás szerint a jelentkezéseket folyamatosan, augusztus 31-ig lehet beádni. A február 20-ig beérkező pályázatokról a kuratórium áprilisban, a későbbiekről októberben dönt. A felhívás szerint előnyben részesülnek azok, akik már rendelkeznek doktori fokozattal. A jelentkezők a pályázati ívet a Széchenyi-alapítvány titkárságán (Budapest, Gellert tér 4.) igényelhetik. Az alapítvány, amelyet három éve hoztak létre, 27,5 millió forint, valamint 100 ezer dollár tőkével, alapítása óta összesen 35 kutató számára finanszírozta a kinntartózkodás költségeit. Ez idáig elsősorban a hazai egyetemek kiemelkedő képességű hallgatói, illetve kutatóintézetek fiatal tudósai pályáztak, az alapítvány azonban nyitott, azaz iparvállalatok fiatal kutatói számára is lehetővé teszi a jelentkezést. lamint a Párizsi Charta szellemében. A szerződés rendszeres politikai párbeszédet is előír nemzetközi kérdésekről. A kormányfők ennek jegyében szükség szerint, de évente legalább egyszer konzultálnak egymással, a külügyminiszterek is évente legalább egyszer találkoznak. A szerződés rendelkezik a miniszterek és a parlamentek kapcsolattartásáról is. Németország és Magyarország a nemzetközi szervezetekben is erősíteni kívánja az együttműködést. ★ A német—magyar alap- szerződésben nagy hangsúlyt kapnak a gazdasági kérdések is. Németország kifejezi készségét, hogy Magyarországot támogatja a fejlett szociális piacgazdaság megteremtésében. Nagy hangsúlyt kap a szerződésben a nemzeti kisebbségek kérdése. A szerződő felek már a bevezetőben kijelentik, hogy a nemzeti kisebbségeket a népeket összetartó természetes hídnak tekintik. A Magyarországon élő német nemzetiségnek ennek értelmében joga van etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitásának megőrzésére és továbbfejlesztésére. A szerződés kimondja: mindenki maga határoz arról, hogy nemzetiséginek vall- ja-e magát, ám ez számára semmilyen körülmények között nem jelenthet hátrányt. Az emberek közötti kapcsolatok fejlődése elengedhetetlen előfeltétele egymás megértésének és a két nép megbéfcülésének — mondja ki a szerződés. A bűnözés, a nemzetközi terrorizmus, az illegális be- és átutazás, valamint a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelemben is szorosabbra fűzik az együttműködést a német és a magyar hatóságok. A szerződést a felek tízéves időtartamra kötik. Érvényessége hallgatólagosan meghosszabbodik további öt évvel, ha egy évvel a szerződés mindenkori lejártának időpontja előtt a felek egyike sem jelenti be írásban a felmondásra irányuló szándékát. ISMÉT EGY LEVÉL - MOST BIZOTTSÁGTÓL Médiatörvény márciusban ? Az Országgyűlés alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igazságügyi bizottsága csütörtöki ülésén a jelen levő képviselők többsége támogatásáról biztosította a szövetkezeti törvény hatályba lépéséről és az átmeneti szabályokról szóló törvényhez a koalíciós pártok frakcióvezetői által benyújtott módosító javaslatot. A javaslat szerint a szövetkezeti tag üzletrészének mértékét úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés mértékének. Ennek során az üzletrész 40—80 százalékáig kellene figyelembe venni a tagsági viszony időtartamát, valamint a személyes közreműködés súlyát és arányát; 20—60 százalékáig pedig a vagyoni hozzájárulás mértékét. A bizottság többsége támogatta azt a módosító indítványt is, mely meghatározza a szövetkezettel korábban kötött munkamegállapodások felülvizsgálatának határidejét, és átmenetileg munkanélküli-ellátást kíván biztosítani azoknak a szövetkezeti tagoknak, akiket a szövetkezet nem tud foglalkoztatni. Az alkotmányügyi bizottság ezt követően elkezdte a társadalombiztosításról szóló 1975. évi törvény módosításáról rendelkező törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok tárgyalását. A bizottság tagjai támogatták az árak megállapításáról szóló törvénymódosító javaslatot. A vitában a kormány képviselője részéről elhangzott, hogy a lakásbérletről rendelkező törvényjavaslatot a kormányzat legkésőbb 1992. március 31-ig benyújtja a parlamentnek. Az Országgyűlés kulturális bizottsága több hónapos egyeztető munka után — általános vitára alkalmasnak ítélte a frekvenciagazdálkodási és a távközlési törvények tervezetét. A két törvényjavaslattal szorosan összefüggő és várhatóan a Parlament által majd együttesen tárgyalandó médiatörvény — miként a bizottság hétfői ülésén elhangzott — még ebben a hónapban, de legkésőbb márciusban a kormányülés napirendjére kerül. Így elképzelhető, hogy a közszolgálati, illetve a kereskedelmi rádiózás, televíziózás jövőjét meghatározó hármas Jogorvoslatot kér a KISOSZ (Folytatás az 1. oldalról) bírósághoz fordult jogorvoslatért. ' A szövetség elfogadhatatlannak tartja, hogy a magánkereskedők és egyéni vállalkozók minden fejlesztésüket, a tevékenységük folytatásához szükséges beruházásokat csak adózott jövedelmükből, illetve magánvagyonukból finanszírozhatják. Az adó- jogszabályok figyelembevételével a kereskedőket terhelő elvonás után megmaradó jövedelem a KISOSZ szerint nem fedezi az inflációt, s a nagymértékű áremelkedések miatt az árukészletet sem tudják szinten tartani, illetve a választékot bővíteni. Sérelmesnek tartják a magánkereskedők azt is, hogy az egyéni vállalkozó a vállalkozás kockázatára a személyi jövedelemadó rendszerében nem képezhet tartalékot, pedig ez a korszerű gazdálkodás feltétele lenne. törvénycsomag felett tavasszal megkezdődhet a plenáris vita. A frekvenciagazdálkodásra és médiákra vonatkozó szabályozás összefüggéseit vizsgálva a képviselők egy jogtechnikai problémára hívták fel a figyelmet. Nevezetesen arra, hogy míg ä frekvenciatörvény elfogadása egyszerű többséget igényel, addig a rádióval és a televízióval kapcsolatos törvény meghozatalához a képviselők kétharmadának egyetértése szükséges. Ennek kapcsán többen attól tartottak, hogy egyes televíziós- vagy rádiósműhelyek érvényes frekvencia- engedély birtokában a médiatörvény rendelkezése szerint esetleg mégsem kaphatnak műsorkészítési engedélyt. A törvénytervezetek kidolgozói — az igazságügyi, illetve a közlekedési és hírközlési tárca illetékesei — azonban egyértelművé tették: ezen a ponton is összehangolták a szabályozást, így a frekvenciára, valamint a műsorszolgáltatásra kiadandó engedélyek „nem üthetila egymást”. A kulturális bizottsáa tagjai mindemellett jóváhagyták annak a levélnek a szövegét, amelyet Kulin Ferenc bizottsági elnök intéz Antall József kormányfőhöz a Magyar Televízió egymilliárd forintnyi zárolt költségvetési tárnom gatásának ügyében. A levélben — a bizottság korábbi ülésén hozott határozat értelmében — Kulin Ferenc tájékoztatást kér a miniszterelnöktől arrólt miként értelmezi a kormány a költségvetési törvény zárolására vonatkozó pontját. A kulturális bizottság ugyanis a kormány álláspontjának ismeretében kíván dönteni arról, hogy kezdeményezze-e a zárolác feloldását. Állami Vagyonkezelői Szervezet alakul Az állami vállalatoknak ez év végéig át kell alakulniuk gazdasági társaságokká — egj’ebek közt erről rendelkezik az állam vállalkozói vagyonáról szóló törvénytervezet-csomag, amelyet csütörtöki ülésén vitatott meg és hagyott jóvá a kormány. A kormányülést követő sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban az is elhangzott, hogy az új szabályozás életbe léptekor hatályát veszti az Állami Vagyonügynökségről szóló törvény, valamint az átalakulási törvény, és. létrejön egy új hivatal: az Állami Vagyonkezelői Szervezet. A miniszterek megvitatták a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvény- javaslatot is, amely a Magyarországon őshonos kisebbségek számára biztosítja az alapvető jogokat. Így többek között az anya- nyelv szerinti névhasználatot, az anyanyelven történő tanulás lehetőségét, valamint a saját kultúra megőrzésére hivatott intézményhálózatot. A kormányülés külpolitikai témáiról megtudhatták az újságírók, hogy Antall József miniszterelnök tájékoztatta a kormány tagjait a dél-afrikai elnökkel folytatott tárgyalásairól, valamint arról a levélről, amelyet Borisz Jelcintől kapott. Ebben az orosz elnök a múlt év végén megkötött magyar—orosz alap- szerződésben foglaltakat javasolja kormányközi egyezményben is rögzíteni. Borisz Jelcin emellett együttműködéséről biztosította azt a magyar törekvést, hogy megadják a végtisztességet mindazon magyaroknak, akik a II. világháború idején orosz földön vesztették életüket. ismét vizsgázik a diák Jeles naphoz méltó ünneplést! (Folytatás az 1. oldalról.) műveltséget szereznek a tanulók. A helyettes államtitkár kijelentette, hogy szükség van a nemzeti alaptantervre, a vizsgák bevezetésére és az iskolaszékre is. Mindenütt van kötelező tanterv, de az elképzelések szerint ez csak kerettan- terv lenne, ettől még bármelyik iskolában kidolgozhatják a saját elgondolásaik szerinti tanterveket. Sokan támadták az új koncepciót, de tudomásul kell venni, hogy szabályozták a kötelező órák számát, korlátozták a túlórákat, mert minőségi munkát csak pihent pedagógusoktól lehet elvárni. A közoktatási törvény koncepciója szerint a pedagógusoknak felsőfokú végzettségűeknek kell lenniük, ez pedig azt jelenti, hogy a jövőben nem tartanak igényt a képesítés nélküli pedagógusok munkájára. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy óriási különbségek vannak a bérezésben, de a jövőben szeretnék elérni, hogy mindenki elégedettségére kor« rigálják ezeket az anomá« liákat. Január elsejétől érvényes a 10 százalékos bér- fejlesztés, és csak remélni lehet, hogy az önkormányzatok gyorsan döntenek. Az újságírók megtudhat-' ták, hogy a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöksége 1992. február 5- én áttekintette a magyar nemzeti önismeret helyzetét, a nemzeti önérzet ébrentartásának felelősség- körét. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozták, hogy hagyományt őrző tavaszi ünnepeink sorában különös jelentőségűnek tartják az 1848-as szabadságharc jeles napja, március 15-e olyan méltó megünneplését. hogy abban ne játsszanak szerepet párt- és csoportérdekek, a társadalmat megosztó hamis politikai felhangok. Fapp János
