Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-06 / 31. szám
VESZÉLYBEN ß NAGYMAROSI CSATORNÁZÁS 18 millió a „levegőben lóg” Nagymarost a híres-hírhedt vízlépcsőügy óta a környékbeliek nem kevés malíciával az ígéret földjének is nevezik, utalva arra, hogy a tervbe vett megalomániás beruházás előkészületeikor még fűt-fát — fejlett infrastruktúrát, idegenforgalmi fellendülést — ígértek a község lakóinak. Azóta már nem csak a helybéliek, az egész ország tudja, az ott élőket alaposan rászedték, s kellhet még néhány év, amíg a vízlépcsőügyet kiheverik. Ormándy József polgár- mester vaskos dossziét vesz elő a szekrényéből, s mutatja, hogy a nagyközséget ért erkölcsi és anyagi károkról egy húszoldalas jelentést készítettek még tavaly, elküldték a vízlépcső kormánybiztosi hivatalába. A helyreállítási tervekkel való foglalkozás mellett — amely változatlanul a polgármesteri munka nagy részét teszi ki — ezekben a hetekben egy szintén kényes probléma, a szennyvízcsatorna építésének ügye is borzolja a kedélyeket. — A vízlépcső építésekor természetesen a csatornázás megoldását is megígérték, de hát tudjuk, azóta mi történt — mondja Ormándy József. — Még az elődünk, a nagyközségi tanács, ’90 októberében elhatározta, hogy a község belterületének szennyvízelvezetését meg kell oldani; s a közel 200 milliós beruházást önerőből kell létrehozni. A Szennyvízcsatorna Építő Társaság alakulásakor az akkori Pest Megyei Tanács 39 milliós támogatást ígért, a Vízügyi Alap pedig 38 milliót. A nagyközség vezetése 7 millió 400 ezret vállalt, az itt élők pedig — szociális helyzettől függően — 34—50 ezret fizetnek, ez utóbbit 10 év alatt lehet letörleszteni. — A befejezés időpontját 1992. december 15-re tették, hol tartanak a munkálatok? — Hatvanöt-hetven százalékos készültséget értünk el, de most következett be a tragédia. A Pest Megyei önkormányzat 92-re jutó utolsó 18 milliós részletét állami céltámogatásként kellett megpályázni. Ehhez azonban csatolni kellett volna a megye kötelezettségvállalási nyilatkozatát, amelyet viszont nem kaptunk meg. Ennek hiányában sajnos valószínű, a pályázatunkat elutasítják. Ormándy József újabb dossziét tesz az asztalra, amely azokat a leveleket tartalmazza, melyek ez ügyben íródtak. — Többször írtam Inczédy elnök úrnak, kértem, hogy a kötelezettségvállalásról szóló nyilatkozatot pótlólag megkaphassuk. Több minisztériummal is levelezésben állok. A KIIVM-től ígéretet kaptunk, hogy a Vízügyi Alap támogatásából a függőben lévő 35 milliót — eddig ugyanis csak hárommilliót kaptunk meg — is átutalják. A hiányzó 18 milliót azonban nem tudjuk, hogyan pótolhatjuk. — Az önkormányzat mire hivatkozott, amikor nem adta meg a kötelezettségvállalási nyilatkozatot? — Annyit tudok, hogy a megyeháza is kevesebb normatív támogatást kapott. Ez a nyilatkozat azonban csak garanciavállalás lenne. Ha nem kapjuk meg a 18 milliós támogatást, az katasztrofális helyzetet teremtene. Az önkormányzat már átutalta az idei részét — 3 millió 700 ezer forintot —, de gondolhatja, hogy plusz tizennyolcmilliót nem tudunk előteremteni. A Szennyvízcsatorna Építő Társaság az idén már hitelből dolgozik. Ha a társaság csődbe kerülne, annak beláthatatlan következményei lennének. Ha abba kellene hagyni a beruházást, a későbbi folytatás még többe jönne. Melyik az a kivitelező, amelyik ma vagy holnap 89-es áron számolná el a költségeit? Arról nem beszélve, hogy mit szólnának az itt élők, azok, akik már egy összegben kifizették a rájuk eső részt. A környezet- védelmi szempontok sem elhanyagolhatóak, hiszen, ha nem készül el a csatornázás, tovább szennyeznénk a talaj- és ivóvizet, a Dunát. Még reménykedem, hogy sikerül megkapnunk a hiányzó pénzt, s úgy vélem, hogy a meghiúsult beruházásnak olyan erkölcsi és politikai következményei lehetnek, amelyet nem vállalhatunk fel. —hargitai— Szabó Ivón a vállalkozóknál Kisvállalatok tízezerszámra Hazánkban mihamarabb át kell alakulnia a gazdaság struktúrájának, és ebben a vállalkozóknak óriása szerepük. A nagyvállalatok egy része helyett hatékonyabban működő, rugalmas kis- és középvállalkozások tízezreire van szükség — mondotta Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszter azon a rendezvényen, amelyet a Joinfo Vállalkozó Házak Klubja tartott Budapesten. A tárca vezetője szólt arról is, hogy o jelenlegi hitelrendszer a vállalkozók nagy részét nem segíti kellően, hiszen éppen azokat támogatja a megkívánt magás garancia miatt, KENGURUKÉNT SLÖKD ELŐ MEZŐGAZDASÁG Kellene már az a rendtartás Nyugati agrár szakértők részéről mind gyakrabban hangzik el a megállapítás, hogy amíg Magyarországon nem lesz valódi földpiac, addig az ország mezőgazdasága nem számíthat látványos eredményekre. A hazánkkal foglalkozó híradásokból az is kitűnik, hogy mielőbb szükség- van a tulajdontörvényre és az agrárpiaci rendtartásra. Előbbi születése májusban várható, az utóbbival kapcsolatos törvénytervezet a héten kerül a kormány elé, s előreláthatóan márciusban megtárgyalja a parlament is. A keretjellegű jogszabály alapvető célja az agrárágazat szerkezetátalakításának a segítése. Információk szerint a rendtartás nem szabályozza részletesen a különböző tevékenységi köröket, ugyanis ezeket a jövőben a törvényhez kapcsolódó egyéb rendelkezések tartalmazzák. A Földművelés- ügyi Minisztériumban azonban már dolgoznak a gabona-, hús-, baromfi-, valamint a tejtermelés sajátosságait figyelembe vevő, s az agrárpiaci rendtartást kiÉrvényben: 1992. február 5-tőt VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 137,84 140,64 Ausztrál dollár 57,19 58,43 Belga frank (100) 233,35 238,01 Dán korona 12,39 12.65 Finn márka 17,fii 18,01 Francia frank 14.10 14,38 Görög drachma (100) 41,53 42,37 Holland forint 42,fi8 43,54 Ír font 128,36 130,96 Japán yen (100) 60,70 61,90 Kanadái dollár 64,66 66,06 Kuvaiti dinár 262,44 267.94 Német márka 48,05 49.01 Norvég korona 12,25 12.49 Olasz líra (1000) 63,92 65,20 Osztrák schilling (100) 682,78 696,38 Portugál escudo (100) 55,78 56,88 Spanyol peseta (100) 76,23 77,75 Svájci frank 53,83 54,91 Svéd korona 13,23 13,49 USA-dollár 76,47 78,03 ECU (Közös Piac) 98,10 100,06 egészítő jogszabálytervezeten. Az agrárpiaci rendtartás kétszintű lesz. Egyik szintet alkotja a földművelés- ügyi miniszter vezetésével működő, továbbá az érintett kormányzati szerveket tömörítő Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság. Ezen tanácskozási joggal vesznek majd részt az általános agrár érdekképviseleti szervezetek. A bizottság feladata lesz a rendelkezésre álló központi források lehető legeredményesebb felhasználása, illetve a tulajdonosi viszonyok miatt várható piaci zavarok időbeni, megfelelő módon és a lehető leghatékonyabb formában történő kezelése. A rendtartás másik szintjén kapnak mind nagyobb szerepet a kialakítás alatt levő terméktanácsok. Belőlük már közel tucatnyi található, köztük is a hús-, a baromfi-, vagy éppenséggel a tollterméktanács. Alapításuk és működésük fő elveit, sajátosságait majdan az agrárpiaci rendtartásról szóló törvény szabályozza. A terméktanácsok szerződésben állapodhatnak meg a földművelésügyi miniszterrel, egyebek között a termelés szabályozására, az export-impoi't adott feltételek melletti teljesítésére vagy éppenséggel az anyagi felelősség vállalására. A nyugati országok agrár szakértői érthetően több évtizedes tapasztalatok s egy dinamikus agrárpiaci rendtartás mindennapi előnyeinek ismeretében várják el, hogy Magyarországon is mielőbb a gyakorlati eredmények igazolják a rendtartás szükségességét. Itthon az eszközrendszer kialakításakor a fejlett piacgazdaságú országok említett gyakorlatából, illetve a magyar gazdaság pillanatnyi állapotából, pénzügyi-költségvetési helyzetéből. no és az ezek alapján vállalható garanciákból kell kiindulni. A cél egyértelmű és világos: a már jna is meglevő eszközök a rendtartás keretén belül összehangoltan működlelhelőek legyenek! E törvény megalkotását lényegében az is indokolja, hogy hazánkban a mező- gazdaság speciális ágazat, amelyben nem érvényesülhetnek korlátlanul a piac hatásai, s ennél fogva a versenytörvény szabályai sem. A rendtartás legfőbb erénye az lehet majd, hogy kiszámíthatóvá teszi a piaci viszonyokat a termelők, a forgalmazók és a fogyasztók számára. A témával kapcsolatban végül arról is szólni kell, hogy a mai magyar mező- gazdaság a szökdécselő kenguruhoz hasonlítható. Rőhamléptekkel kell megvalósítani a mezőgazdasági nagyüzemek átalakítását a magántulajdonon alapuló szövetkezetekké. A kárrendezés, kártalanítás révén ismét földhöz jutó paraszti réteg számára perspektívát kell hogy jelentsen az, végre majd ismét a sajátját művelheti, de hogy a termőföldbe mit vet, milyen gazdálkodásra rendezkedik be, ez már, mondhatja a laikus, az ő dolga. Viszont a leendő törpebirtokosokra, farmergazdákra, alakuló szövetkezetekre is vonatkoznak az agrárpiaci rendtartás szabályai. A magyar gazdáknak mihamarább piacban kell gondolkodniuk, még mielőtt az agrárágazat, s ezen belül is a mezőgazdaság, a jelképes kenguru, túlfutná magát. Az agrárpiaci rendtartás és a terméktanácsok a termelők tájékoztatására úgynevezett irányárakat határozhatnak meg, amely orientálja a termelőket. És még valami, a terméktanácsok által szervezett és a belső piac védelmét szolgáló önkorlátozás mellett, értesülések szerint, néhány alapvető termék esetében hosszabb távon az állami kvótarendszer működtetése is indokolttá válhat. Az idei évtől különösebben nem kell tartania a magyar mezőgazdaságnak, hiszen a kenyérgabona már jócskán sarjad, szépek a vetések. És mivel rendtartás a lelke mindennek, remélhetően zavartalan lesz az aratás is Győcsi László akik biztos egzisztenciával rendelkeznek. A közeljövőben ezen feltétlenül szükséges változtatni. A miniszter ezzel kapcsolatban közölte: elkészült az a koncepció, amely meghatározza az egzisztenciahitel és privatizációs hitel alapelveit. A jogszabály szövegezése februárban megtörténik, és várhatóan a kormány február végén dönt a jogszabály életbe léptetéséről. A Joinfo a vállalkozókat segítő társaságok egyesülete, amelynek célja, hogy a kormány elé kerülő előterjesztéseket előzetesen véleményezze, a szervezeteket minél pontosabb információkhoz juttassa. Az idén ipegkezdik egy információs központ létrehozását. A központhoz áz ország mintegy 300 pontján csatlakozhatnak. A központ jogi, kereskedelmi, befektetési, üzleti információkat gyűjt és közvetít. ...a tudás atyja A Óvatos hitelpolitika Tömésével jelennek meg az új vállalkozások, ám továbbra is nagy szükség van arra, hogy a kereskedelmi bankok, pénzintézetek óvatos hitelpolitikát folytassanak — mondotta Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ezt a véleményét azért tartotta fontosnak megismételni, mert az MTI a hét Végén nem teljesen ebben a formában adta vissza a központi bank elnökének gondolatait, amikor Szegeden egy tanácskozáson felszólalt. Bőd Péter Ákos hangsúlyozta: mindenképpen örvendetesnek tartja a vállalkozások gyors szaporodását. Ez a folyamat nagyban hozzájárul a gazdasági átalakulás erőteljesebbé válásához, a struktúraváltáshoz. Törvényszerű azonban, hogy egy részük életképtelennek bizonyul. A vállalkozások közül nem kevesen súlyos pénzügyi gondokkal küszködnek. Jelentős a sorban állás, nem csökkennek a ki nem fizetett adótartozások, s a társadalombiztosítás is nehezen tudja behajtani kintlevőségeit. Éppen ezért fontos, hogy a bankok, pénzintézetek nagyon körültekintő hitel- politikát folytassanak, hogy ne változtassanak megfontolt üzletpolitikájukon. Jelcint átkozzák az exportvámért Semmibe veszik a külföldi beruházókat Rossz idők járnak manapság azokra a magyar cégekre és egyéni vállalkozókra, akik az Orosz Föderáció területéről próbálnak alapanyagot beszerezni a termeléshez. Január 1-jétől áruexportjuk után kiviteli vámot fizetnek az orosz eégbejegy- zésű vállalkozások, valamint a külföldi alapítású vegyes vállalatok is. Az exportszigorító intézkedés nyilvánvaló célja, hogy védjék a belső piacukat. A mintegy huszonkét- féle termékcsoportra (például élelmiszerekre, bőr-, illetve textilipari alapanyagokra, kohászati és energetikai termékekre, bőr- illetve textilipari alapanyagokra, kohászati és energetikai termékekre) megállapított vámtarifák tonnánként változnak. Az exportálni akaró orosz vállalatoknak ezentúl közöspiaci pénznemben, azaz ECU-ban számolják fel a szigorító vámokat. Az orosz központi bank naponta közli az ECU és a rubel árfolyamát. A külgazdasági minisztérium illetékes osztályvezetőjétől, Takács Gézától megtudtuk: az orosz kiviteli vám a barterügyletek keretében exportált termékekre és alapanyagokra is érvényes. Elképzelhető, hogy az orosz cégek export- érdekeltsége csökken, ez pedig hatásai lesz a magyar vállalatok alapanyag- és árubeszerzésére. Ezt a prognózist látszik erősíteni L. Weinbergnek, az Orosz Iparosok és Vállalkozók al- eínökének véleménye, amely a Kommerszant című gazdasági hetilapban jélent meg a közelmúltban. A neves orosz vállalkozó úgy gondolja, hogy ezzel az intézkedéssel „agyonütik a külföldi beruházókat, megölik a vél* lalkozókat”, hiszen senkinek nem éri meg üzletet kötni. Az is félő, hogy az orosz vállalatok beépítik az eladási árba a termék exportvámját. A váci Mestermunka Kft. ügyvezető igazgatója, Simon András elmondta, hogy eddig olcsón, bár nyugati közvetítéssel kapták az orosz pamutot. Ha drágábban adják e terméket, akkor nem az orosz piacról, hanem más forrásból szerzik be. A több mint száz tagot számláló Vállalkozók Klubja Egyesület igazgatójának, Jeney Riónak a tudomása szerint a Pest megyei vállalkozók és brókerirodák többsége komolyan fontolgatja a korábban kialakított orosz kapcsolatok fe- lülbírálatát: pontosabban azt, megéri-e vágj’ sem az árubehozatal. A píacérzékeny vállalkozót az ötletgazdagság jellemzi. Szabó Endréné, a szoftvereket gyártó gödöllői Stimmel GMK vezetője azt mondja, bizonyos árukapcsolással kikerülhetők az orosz exportszigorító intézkedések. A recept egyszerű: „Importálj fát, vigyél ki helyette hús- és gyiimölcskonzervet, valamint hardvert és szoftvert, a barterfát pedig add el a győri Keltex Kft.-nek A dolog azonban ennél bonyolultabb: mi történik, ha időközben a volt Szovjet, unió utódköztársaságai hasonló exportgátló lépésekre szánják el magukat? Lehetséges, hogy ebben az esetben a Pest megyei alapítású szovjet—magyar vegyes vállalatoknak komoly külpiaci gondjai lesznek Oroszországban — ha csak, nem sikerül megfelelő szállítási kedvezményekkel ellensúlyozni a drákói feltételeket ... Ilonka Mária 5
