Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-06 / 31. szám
Fogaskerék akarok lenni m r r r KIS HÍJÁN lova tettek a bizottságot Szennyest kell szerezni! A Budagyöngye Kórház mosodájában modern gépeken vasalják a kórházi lepedőket, bérmunkában is (Vimola Károly felvétele) Amikor évekkel ezelőtt Zsámbékon megszüntették a csecsemőotthont, mosodáját a Budagyöngye Kórház kapta meg üzemeltetésre. Az ehhez szükséges pénzeszközöket 1989—90-ben a volt megyei tanács biztosította az intézmény részére. A Budagyöngye Kórház gazdasági Igazgatója. Szűcs Gáspár Györgyné, a Pest Megyei önkormányzat hivatalához most azzal a kéréssel fordult, hogy a mosoda üzemeltetéséhez szükséges körülbelül 7 millió forintot adja meg részükre. A kérést az önkormányzati hivatal két bizottsága is tárgyalta. Január 17-én, a népjóléti bizottság úgy foglalt állást, hogy a mosoda üzemeltetésének kérdése nem egészségügyi szakmai probléma, így azt az elmúlt héten a gazdasági bizottság tagjai vitatták meg, és foglaltak állást a kérdésben. A megye legkülönbözőbb területeiről megjelent képviselők, a bizottság tagjai szinte sajnálták a kórházat, hogy ilyen nagy gondokkal küszködik. A meghatottságtól már majdnem elsírták magukat, hiszen a kórház részéről megjelent munkatárs oly siralmasan festette le a helyzetet, s úgy terjesztette elő problémáját, mintha a társadalombiztosítás a kórház költségvetéséből kivette volna a mosatásra szánt összeget, A bizottság tagjait azonban nem sikerült lóvá tenni, figyelmesen olvasták el az előterjesztést, amelyből kiderült, hogy a Társadalom- biztosítási Főigazgatóság a kórház mosatási költségeire biztosítja a 3 millió 214 ezer forintot. A mosoda üzemeltetése azonban több mint 10 millió forintba kerül. A hiányzó 7 millió forintot a kórház kérte a TB- től, aki ezt a múlt év december 12-én levélben utasította el. A zsámbéki mosoda kapacitásának mindössze 47 százalékát veszi igénybe a Budagyöngye Kórház, akik mint megtudtuk, a saját szennyesük mellett bérmosást is végeznek. A kórház gazdasági igazgatója, hogy nyomatékot adjon kérésének, elmondta: tavaly a kórház saját költsége terhére vasalógépeket vásárolt, és kazáncserét hajtott végre, de kapacitását a bérmosások ellenére sem tudták megfelelően kihasználni. A gazdasági bizottság tagjai hosszan vitatták, hogy mi legyen a mosoda sorsa, hiszen egy kórház nem maradhat mosoda nélkül, nem beszélve az ott dolgozó 17 személyről, akin helyben kapnak munkát. Arról kellett tehát dönteniük, hogy támogatják-e az üzemeltetés költségeit, vagy megszüntetik és elbocsátják az ott dolgozókat. A hosz- szas vita és kérdés-felelet párbeszédet követően azonban tisztán kirajzolódott a kép, s azt az állásfoglalást szavazták meg a bizottság jelen lévő tagjai, hogy a mosodát nem szüntetik meg, a kórháznak tovább kell üzemeltetnie, de keresniük kell olyan kórházakat, vendéglátóipari egységeket, akik bérmosatásával nullszaldóssá, vagy esetleg nyereségessé tehető a mosoda. Dr. Kiss Tibor javasolta, a mosodát úgy üzemeltessék, hogy az ott dolgozó 17 alkalmazott, akik állítólag kiválóan végzik munkájukat, érdekeltek legyenek abban, hogy teljes kihasználtsággal dolgozzanak, hiszen így meg tudják tartani munkahelyüket. Szegedi Pál, a gazdasági bizottság elnökvárományosa, aki történetesen zsámbéki lakos, a helyi önkormányzat támogatását és segítségét ajánlotta fel, s ígéretet tett arra, hogy segítenek megkeresni a partnereket. A gazdasági bizottság több tagja felháborodásának adott hangot a mosodaüggyel kapcsolatosan, hiszen úgy érezték, nem a valós tényeket tárták eléjük, és sok munkájuk ellenére órákon át vitatták azt, ami tulajdonképpen nem is az ő gondjuk, ha- nerr. egy intézményé, nevezetesen a Budagyöngye Kórházé. A mosodaügy tehát nem került a közgyűlés elé, a bizottság a kérelmet elvetette. Holnap eldöntik Rókus lesz a Rókusbái? Lehet, hogy holnaptól ismét Rókus Kórház lesz a neve a Pest Megyei Semmelweis Kórház Egyesített Intézményeinek. Pest megye közgyűlésének holnapi ülésén ugyanis a képviselők a névváltoztatásról is döntenek. A kórház vezetői kérték, hogy az intézmény kapja vissza régi nevét. Indokként felhozzák a hagyománytiszteletet, valamint azt a tényt, hogy a köztudatban a kórházat változatlanul Rókus Kórháznak emlegeti a megye lakossága. Semmelweis Ignác érdemeit, szellemiségét a kórház területén lévő emléktáblák és szobor természetesen továbbra is élteti. A népjóléti bizottság előzetesen a névváltoztatási kérelmet megvitatta, jónak találta, a döntés természetesen a testületé. Az intézmény új neve Szent Rókus Kórház és Rendelőintézet lenne (lesz?). A környezet védelme, az ország, a megye és a települések mindegyikének neuralgikus pontja. Napjainkra ez egyre jobban kiéleződik, hiszen egymás után alakulnak a legkülönbözőbb környezetvédelmi csoportosulások, egyesületek. Az erdők, a vizek elszennyeződése sokunkban erősíti az érzést, valamit tenni kell. Ugyanakkor tapasztaljuk, százak dobják ki háztartási szemetüket az utak mentén, mások gátlástalanul engedik a szennyvizet az utcára, rosszabb esetben szippantókocsikból erdeinkbe, rétjeinkre. Hogy dolgozik, miként él Pest megyében az az ember, aki megyénk környezetvédelmi és területfejlesztési osztályát vezeti? Meleg Zoltán 1978 óta foglalkozik környezetvédelemmel. Nős, két gyermek apja, s mint volt gyömrői lakos, kötődik a megyéhez. Nemcsak munkának tekinti feladatát, hanem szívügyének is. Az rnár természetes velejárója beosztásának, hogy nem minden körben népszerű, bár ennek ellenére tanácsait sokan kérik, s keménysége, határozottsága példaértékű. □ Hogyan került kapcsolatba a környezetvédelemmel, melyek voltak azok a tényezők, amelyek pályáját ilyen irányba fordították? — Bátran kijelenthetem, hogy már általános iskolás koromban voltak olyan cserkészvezetőkből úttörő- vezetővé lett tanáraim, akik megtanították, hogy a természetet védeni, óvni kell. hiszen olyan érték az, amit, ha egyszer elvesztünk, nem, vagy csak nehezen szerezhetünk vissza. TANÁCSKOZÁS BARCELONABAN Az ölelnek örül a ratifikálásnak Mint ismeretes, Pest megye önkormányzatának a múlt év decemberétől két alelnökc van. Dr. Péteri Zoltán professzor a jogi és a külkapcsolati ügyek gazdája. Nemrégiben tért haza egy nemzetközi konferenciáról, amelyet Barcelonában tartottak, és ahol önkormányzatokat érintő problémákat vitattak meg. Tapasztalatairól, az ott hallottakról a következőképpen számolt be. — Mint azt sokan tudják, hazánk 1990 őszétől rendes tagja az Európa Tanácsnak, Magyarországot ott hét személy képviseli. Az Európa Tanács 1957-ben jött létre, és jelenleg 25 ország 192 delegátusát foglalja magában. A részt vevő államok politikai súlyuk alapján képviseltetik magukat, mi Belgiumhoz, Hollandiához, Portugáliához és Görögországhoz hasonlóan hét fővel vagyunk jelen. Az ET keretében működik a helyi és regionális önkormányzatok állandó konferenciája, amelyen Magyarország ugyancsak héttagú delegációval vehet részt. E delegáció vezetője dr. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere, titkára pedig megyénk közgyűlésének elnöke, dr. Inczédy János. Az állandó konferencia tevékenysége sokrétű, de elsősorban a helyi önkormányzatok tevékenységével kapcsolatos kérdések megvitatására irányul Dr. Péteri Zoltán: Pénz kell az önkormányzatoknak (Erdősi Ágnes felvétele) az ET által elfogadott európai eharta alapján. A barcelonai nemzetközi konferencia is az európai charta rendelkezéseinek a helyi önkormányzatok gyakorlatában történő érvényesülését vizsgálta. Hazánk a helyi önkormányzatok európai chartáját még nem ratifikálta, de Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium államtitkára a barcelonai rendezvényen bejelentette, hogy erre hamarosan sor kerül. — A barcelonai tanácskozás célja a charta érvényesülésének sokoldalú megvitatása volt a jogi megalapozás, az alapelvek, az eszközrendszerek, azon belül az intézmények és pénzügyi források, a bírói gyakorlat szempontjából. Szóba került egy ellenőrzési rendszer kialakítása is, amely a charta érvényesülését hivatott garantálni. A tanácskozás résztvevői ajánlásokat fogalmaztak meg, s ezeket a Strasbourgban székelő állandó konferencia elé terjesztik. Egyetértettek abban, hogy a helyi önkormányzatok hatáskörét, amelyet a charta rögzít, nem szabad korlátozni vagy csökkenteni, noha ilyen tendenciák, különösen az állami törvényhozás részéről, centralizálás formájában jelentkeznek Eu- rópa-szerte. A charta teljes önállóságot biztosít a helyi önkormányzatoknak szervezeti felépítésük kialakítása tekintetében, s leszögezi, hogy ezt a szabadságot sem lehet korlátozni. Úgy vélem, ha hazánk Európához akar tartozni, e célkitűzéseket Magyarországinak is követnie kell, s örömmel vettem, hogy erre vonatkozólag hivatalos ígéret hangzott el — mondta Péteri professzor. A barcelonai tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a helyi önkormányzatok rendelkezésére álló pénzügyi eszközök elégtelensége az egész önkormányzati munka és a helyi autonómia összeomlásához vezethet. Tehát, ha nincs pénz, nincs értelme az ön- kormányzatok létezésének. Nagy volt az egyetértés abban is, hogy széles körben biztosítani kell a bírói utat az önkormányzati jogok védelmére. sőt kívánatosnak látszik egy olyan nemzetközi szervezet létrehozása is, amely a chartát aláíró államok jelentései alapján évenként megvizsgálná az adott országban a helyi ön- kormányzatok helyzetét, és szükség esetén intézkedéseket kezdeményezhetne. A barcelonai tanácskozás résztvevői által megfogalmazott álláspont jogilag természetesen még nem kötelező. Hogy az lehessen, az Európa Tanács illetékes szervezetének döntésére van szükség. Hogy hazánk önkormányzatainak munkájában vagy Pest megyében mikor érvényesülnek a fent megfogalmazottak, ma még nem látható, az azonban, hogy megyénk vezetői részt vesznek egy ilyen nagy horderejű kérdés részleteinek kidolgozásában, mindenesetre biztató Pest megye egész lakossága szempontjából. Az oldalt írta: Árvái Magdolna Édesapám botanikus volt, így pici korom óta magamba szívtam az erdők, mezők szeretetét, azt, hogy nem szabad szemetelni, szeretni kell a fákat, virágokat, madarakat. □ ön mezőgazda, szakmérnök, és később növényvédelemből és környezetvédelemből is szakmérnöki diplomát szerzett. Mindez hogyan segíti jelenlegi munkájában? — Növényvédős koromban a permetszerek, a vegyszerek környezetkárosító hatásával foglalkoztam. Azt vizsgáltam, miként hatnak a talajra és a növényekre. A második diploma gyakorlatilag zárta a kört, és kialakított egy olyan ökológiai szemléletet, amit ma úgy érzem, kiválóan tudok alkalmazni. Eddigi életem és munkám során az vezetett, hogy a környezet értékeit összefüggéseiben kell vizsgálni és óvni. Otthon a gyerekeim is rákérdeznek bizonyos dolgokra, ha látnak, tapasztalnak valahol szeny- nyezést, miként fog ez hatni, mit okoz, apa? S próbálok úgy dolgozni, hogy az általam óvott és védett rendszerben ne homok legyek, hanem fogaskerék. □ A megye nagy. Hogyan lehet átlátni a gondokat, hogyan tud fogaskerékké válni? — Valóban. Eleinte országos programokban gondolkodtam, nem hittem, hogy fel tudom vállalni egy megye gondjait, de ma már ezt teszem, ismerem az egész területet, mint a tenyeremet, a dombokat, a hegyeket, a folyókat és a kis patakokat is. Ismernem kell, amit védek. Szubjektiven kötődöm hozza. □ Jár-e kirándulni barátokkal, családdal, s mit tesz, ha szemétkupacot lát az erdőben? — Természetesen járok, de valahol ez is munka. Mindig nagyon ideges leszek a szeméttől. Ha módom van rá, és össze tudom szedni — elásom. Ha akkora tömegben találkozom vele, hogy ez nem oldható meg, másnap innen, a megyeházáról értesítem az illetékeseket, és kérem az intézkedést. Meggyőződésem, hogy az emberek többsége nem kirándulni megy az erőbe, hanem szemetelni. És hogy a megye lakosságát védjem kicsit, ki kell jelentenem, hogy a csaknem egymilliós lakosság mellett potenciális szemetelőként ott van a főváros kirándulótábora, akik számára a megye egy indiferens környezet, s nem szívügyük, tehát nem is vigyáznak rá. Röviden, guta- ütést kapok az esztelen szemeteléstől. □ Feltételezem, a családot, a barátokat már átnevelte. Beleszól-e például abba, hogy a felesége milyen mosószert használjon? — A környezetkímélő mosószerekről az a véleményem, hogy valakiknek jó üzlet. Hogy mást ne mondjak, például, amikor idehaza bevezették a foszfátmentes szereket, Nyugaton akkor szüntették meg. Tehát a környezetbarát szó nem mindig azt takarja, aminek mögötte kellene lenni. □ Mi az, amit megenged gyermekeinek, hogy eldobjanak például egy kirándulás alkalmával? — Szemetet sohal A kenyérdarabka vagy egy almacsutka az más, az az erdőben pillanatok alatt eltűnik. Mi egyébként zacs- kónyi szemetekkel szoktunk hazatérni, és azt a kukába dobjuk. Van mit tanulnunk tőle.
