Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-05 / 30. szám

A taxisok is csatlakoznak Ismét hlokád lesz? Mi őrzi a bíróság tekintélyét? Indulatos viták (Folytatás az 1. oldalról.) Mint ismeretes, a magyar fuvarozói szervezetek feb­ruár 6-ig adtak haladékot a kormánynak arra, hogy a nemrégiben tízszeresére emelt gépjárműadó miatt kialakult nemzetközi fe­szültséget feloldja. Az ügy további fejleménye, hogy Horváth Pál, a Fuvarozók Országos Demokratikus Szövetsége és a Hádiótaxi nevében közölte: az ulti­mátumhoz a taxisok is csatlakoznak. A KHVM nem tudta megerősíteni az MTI azon értesüléseit, miszerint a né­met fuvarozók a görögöké­hez hasonló intézkedéseket kívánnak életbe léptetni a magyar kamionosok ellen. A szóvivő szerint ez a lé­pés kevésbé valószínű, ám várhatóan Helmut Kohl kancellár csütörtökön kez­dődő magyarországi látoga­tásán szóba kerül. Mint köztudott, a nem­zetközi gépjárműadó jelen­tős felemelésével a Ma­gyarországon fizetendő tranzitdíjak jóval megha­ladják a nyugat-európai át­lagot. Ez fuvarozói körök­ben, Európa-szerte felhá­borodást keltett, amit csak tetézett a csehszlovákok hasonló lépése. A közleke­dési tárca, ismerve a reali­tásokat, a parlament elé eredetileg beterjesztett ter­vezetben 1, forint 50 fillérre javasolta felemelni a díjat, ami azután egy képviselői indítvány nyomán, teljesen váratlanul emelkedett a duplájára. Az MTI munkatársa megkérdezte Siklós Csabát, a tárca vezetőjét, helyesli-e az Országgyűlés által elfo­gadott díj mértékét. A mi­Pest megye MDF-szervezete] Már a választásokra készülődnek (Folytatás az 1. oldalról.) Pest megye 84 MDF-szer- vezetének munkáját. Mi adjuk az országos létszám egytizedét, ami három, há­rom és fél ezer tagot jelent. Nem zajosan, de működik az MDF Pest megyében. A választmány havonta, az elnökség kéthetente ülése­zik'. Budapesten az Arany János utcában állandó iro­dánk van főállású szerve­zővel, adminisztrátorral. — Ülésein mivel foglal­kozik a választmány? — Az utóbbi időben szer­vezeti ügyek kötöttek le bennünket. Legalább 4 eset jelezte a forrást, pezsgést. Ami korántsem az az álta­lános válság, amit a sajtó szeret felkapni. Szentend­rén például egy erős csa­pat vált ketté. Óhatatlanul előfordultak viták. Sikerült őket tárgyalásra bírni, jól­lehet, arról néhányan idő előtt kivonultak. De azért működnek, ott vannak a város életében. — A szervezetekre tá­maszkodva sajátos Pest megyei véleményt, törek­vést, netán eltérő álláspon­tot fogalmazott már meg a megyei választmány a párt országos szerveinek? — Kezdetben néhányan kitűntek — pozitív és ne­gatív értelemben — sajá­tos, egyéni megnyilvánulá­sokkal. Gödöllő például, ahol még a rendszerváltás előtt rendkívül kemény mag alakult ki. Azóta többször megrázkódtak, át­alakultak már. Jobban il- lészkednek a többséghez. Egységesebbé, de nem arc­talanná vált a megyei mun­ka. —• Működnek olyan helyi fórumok, ahol a különbsé­gek kiderülnének? — A szentendrei ügy iga­zolja, hogy léteznek fóru­mok, szellemi műhelyek. Ott például markáns egyé­niségek jelentek meg, kö­réjük csoportosult a tag­ság. Nevezhetjük az egyi­ket akár nép-nemzeti-ra- dikális vonalnak is, a má­sikat pedig liberálisnak. De nem olyan éles a különb­ség közöttük, mint azt a sajtó beállítja. Jól elfér­nek, sőt erősítik egymást. De él a többi szervezet is: kb. 60-65 százalékuk aktí­van foglalkozik helyi dol­gokkal, eljönnek a megye­gyűlésekre, tartják a kap­csolatot. A nagykőrösiek, ceglédiek sok embert von­zó fórumokat szerveznek, a mendeiek, sülysápiak ugyancsak. Ott nagyobb a lendület, ahol a helyható­sági választásokon nyert az MDF, vagy bekerültek a testületekbe képviselőink. Ahol ez nem sikerült, ott jobban „leültek”. Nem tar­tom ezt nagy hibának. Az MDF választási párt, még ha néhányan a néppártjel­leget erősítenék is. Ilyen szempontból az sem vég­zetes, hogy előfordulnak „fehér foltok” a megyében. Embereink, szimpatizánsok azokon a településen is él­nek. Ök a választáskor se­gítenek nekünk. — Másokhoz képest mi­lyen erőt képviselnek Pest megye MDF-szervezetei? — Megítélésem szerint — s lehet, hogy itt önkritikát kell gyakorolnom — nem kellő súllyal vagyunk jelen a párt országos politikájá­nak alakításában. Annak ellenére, hogy az országos választmányban 6-an is tevékenykedünk. Nem hal­latjuk eléggé a hangunkat. — Várhatóan erősödik ez a hang, jobban mozgolód­nak a pártok — közöttük az MDF-szervezetek — a választási félidő tájékán? •— Mi már most elkezd­tük a felkészülést, nyilván a többiek úgyszintén. A választókerületi egyezte­tőfórumokat újraélesztjük. A választásokig bizonyára lesznek még további belső mozgások, mint ahogy a parlamentben is láthatjuk. Reményeink szerint újra aktivizálódnak a polgárok, ennek folytán a mi bázi­sunk tovább szélesedik Pest megyében. Ebben bizako­dom, ezért dolgozunk. (tó ül) niszter válasza: a döntést a kormány is jóváhagyta, a KHVM pedig a kormány egyik tárcájaként ezt tu­domásul vette és végre­hajtja. ★ A fuvarozók érdekképvi­seleti szervezetei nem blo­kádot terveznek — mondot­ta Peredy Péter, a Magán- fuvarozók Országos Ipar­testületének titkára ked­den, az MTI munkatársá­nak. Emlékezetes, hogy a fu­varozók érdekvédelmi szer­vezetei hétfőn közös levelet juttattak el- a kormányhoz, és a Parlamenthez, melyben egyebek között azt követe­lik: történjen sürgős intéz­kedés a magyarországi tranzitdíjak megváltozta­tására. elősegítve ezzel a görög határzár feloldását. Ellenkező esetben a ma­gyar füvarozók erélyes in­tézkedéseket tesznek. Az „erélyes fellépés” azonban nem jelenti azt, hogy törvénytelen eszkö­zökkel kívánunk élni. Va­lóban határozott intézkedé­seket tervezünk, amelyről azonban később születik döntés, ezért most még ko­rai lenne kifejteni, hogy mit értünk ^„erélyes fellé­pés” alatt — mondta Pere­dy Péter. A napirend előtti felszó­lalásokat kedd reggel is személyeskedéseket sem nélkülöző szóváltás kísérte a T. Házban. A vitát Miklós Árpád (MDF) felszólalása robban­totta ki. A képviselő azt nehezményezte, hogy a T. Ház sajtóstandján nem he­lyezhették el a „Hunnia” című folyóiratot. A parla­ment informatikai főosztá­lyának vezetője ragaszkodott ahhoz, hogy A magyar szel­lem önvédelme — alcímet viselő sajtóterméket átnéz­hesse. A' főosztályvezető arra hivatkozott, hogy Fo­dor Gábor, az emberi jogi bizottság vezetője kérte őt erre az ellenőrzésre. Az MDF honatyája ezt a párt­állami időkre emlékeztető, botrányos eljárásnak, „szel­lemi gyámkodásnak” ne­vezte, és a sajtószabadság védelmére hivatkozott. Az oktatási törvényhez kapcsolódott Fodor Tamás (SZDSZ) napirend előtti fel­szólalása. Mivel a képvise­lő kevésnek tartja azt a két hetet, amit az oktatási törvény koncepciójának vi­tájára a pedagógusok kap­tak, kérte: adjanak még időt a vélemények megfo­galmazására. Ezután az Országgyűlés megkezdte az 1963. és 1989. között elkövetett egyes ál­lam és közrend elleni bűn- cselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvá­nításáról szóló törvényja­vaslat általános vitáját. Mécs Imre (SZDSZ) sze­rint a megszülető törvény­ben az Országgyűlésnek meg kell követni a nem­zetet és a sérelmet szenve­dett embereket. Iván Géza (FKGP 12 ta­gú csoportja) arra kérde­zett rá, hogy helyes meg- oldás-e a bírói ítéletek tö­meges megsemmisítése. Fodor Gábor (Fidesz) üd­vözölte, hogy a javaslat a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközt Egyezségokmá­nyára épít. Szigethy István (SZDSZ) Mécs Imre felszólalásához is kapcsolódva elsősorban azt húzta alá, hogy a"bűn­cselekmények azon típusá­nál, ahol politikai megfon­tolásból köztörvényes bűn- cselekmények elkövetését bizonyították rá azokra, akik azt nem követték el, nem lehet az általános semmissé nyilvánítást meg­valósítani. Az SZDSZ-frak- ció üdvözli a törvényjavas­latot — mondotta —, és azt több módosító indítvány benyújtásával megpróbálja jobbá tenni. Zétényi Zsolt (MDF) ugyancsak több olyan eset­re hívta fel a figyelmet, amiről a szóban forgó ja­vaslat nem rendelkezik. Ezt követően a T. Ház a törvényjavaslat általános vitáját elnapolta. Megtárgyalták és elfogad­ták a társadalmi szerveze­tek, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, va­lamint az egyházak költ­ségvetési támogatására szolgáló pénzeszközök el­osztásának bizottsági elő­készítéséről szóló ország- gyűlési határozati javasla­tot. Az Országgyűlés ezt kö­vetően elfogadta az ipar- jogvédelmi eljárások igaz­gatási-szolgáltatási díjáról szóló törvényjavaslatot az­zal a módosítással együtt, hogy a törvény a kihirde­tését követő 30 napon be­lül lép hatályba. Az időszűke miatt a ter­vezetthez képest csak jóval kevesebb interpelláció han­gozhatott el az Országgyű­lés keddi munkanapján. Varga Mihály (Fidesz) az autóimport mesterséges korlátozását, és ezáltal a piaci törvények sérelmét vélte felfedezni a nemrégi­ben hozott rendeletben, amely 60 ezres kvótában határozza meg; a behozható személyautók számát. A fiatal demokrata képviselő felvetéseire válaszoló Bo­gár László külgazdasági ál­lamtitkár világossá tette, Athénban az esti órák­ban is folytatódtak a ma­gyar—görög kormányközi tárgyalások a kamionblo­kád elhárításáról és egy kompromisszumos megol­dásról — közölték a tárgya­lóküldöttségekhez közel álló forrásból. A tárgyalásokat „ke­ménynek, de biztatónak” nevezték, eredmény azon­ban még nem született. Va­lószínűleg az éjszakai órá­kig elhúzódhat az egyezke­dés — fűzték hozzá. Míg a megfigyelők sze­rint 18 óráig csupán két magyar kamion kelhetett át a görög határon, este 8 óra után Martonyi János állam­titkár telefoninterjújából hogy a kormánynak nem áll szándékában a piaci szereplők számának korlá­tozása. Magyarázatképpen hozzáfűzte: a kvóta a nem­zetközi kereskedelemben elfogadott eszköz, és ebben az esetben a hazai autó­gyártás, illetve összeszerel lés piaci esélyeit hivatott javítani. Az év elején bevezetett vámszigorításokat kifogá­solta Boros László szocia­lista párti képviselő, ami­kor interpellációjában rosz- szallotta, hogy az újonnan hozott intézkedések követ­keztében már egy kilo­gramm kávét Is vámmal sújtanak. Kupa Mihály pénzügyminiszter válaszá­ban a szigorítást a tisztes­séges verseny feltételeinek megteremtésével indokolta, mondván: korábban a ha­zai kávéfeldolgozó és for­galmazó cégek hátrány­ban voltak a vámmentesen behozott külföldi termé­kekkel szemben. Az idegenrendészettel kapcsolatos intézkedéseket, különösen a több mint félszáz kínai állampolgár január elejei kitoloncolá­sát bírálta- közös interpel­lációjában Kőszeg Ferenc és Solt Ottilia. A két sza­baddemokrata képviselő ugyanakkor elfogadhatat­lannak minősítette a ke- repestarcsai gyűjtőtábor­ban uralkodó állapotokat, hangsú’yozva: szabályos és érvényes tartózkodási en­gedéllyel rendelkező kül­földieket is begyűjtött ida a rendőrség. Az interpellációra vála­szolva Boross Péter belügyi miniszter leszögezte: a ki-’ toloncolással kapcsolatos magyar joggyakorlat a nemzetközi normákhoz iga­zodik. A kerepestarcsai tá­borról elhangzottakra ref­lektálva a belügyi tárca vezetője annak a vélemé­nyének adott hangot, hogy a táborba csak az ille­gálisan hazánkban tartóz­kodók kerültek, és őket sem tartják őrizetben. Az interpellációt benyúj­tó ellenzéki képviselők nem fogadták el a miniszter válaszát, az Országgyűlés többségét azonban meg­győzték Boross Péter sza­vai. A Ház végezetül folytat­ta a munka törvénykönyv« általános vitáját, ám nem jutottak a polémia végére, mivel — az előrehaladott időre való tekintettel — három képviselő meghall­gatása után az elnöklő Szű­rös Mátyás a vitát bere». késztette. viszont megtudtuk, hogy a görög hatóságok úgy tá­jékoztatták: tegnap délelőt- tig 200 magyar kamion volt a határátkelőhelyeken, ám ez a szám — az informá­ciók szerint — állítólag es­tére egyik határátkelőhe­lyen 47-re, a másikon 11-re csökkent. A görögök szerint a megállapodások formáli­sak, az Európai Közösség­gel is meg kell vitatni az álláspontokat. A tárgyalások tehát to­vább folytatódnak. MINDENNAPI BLOKÁDJAINK Ultimátum, blokád, erőszak. Ügy tűnik, hogy a szabadságot és a demokráciát félreértelmező os­tobaság határtalan teljesíményekre képes. Közel másfél évvel ezelőtt a fuvarozók és a taxisok megbénították az országot. Ehhez komoly támo­gatást adott számukra a szabad madarak páholya, fittyet hányva bizonyos alkotmányos és törvényes előírásokra. Csak a kormány mértéktartó intézke­déseinek volt köszönhető, hogy akkor az egyre in­kább blokádellenes közhangulat nem eredménye­zett súlyosabb atrocitásokat. A madarak mostanra újabb blokádot emeltek. Igaz, most nem az országon belül, hanem más ha­tárokon, de tény, hogy ez leginkább ismét az or­szágot sújtja: magyar kamionosok vesztegelnek a görög—macedón határon a hazai úthasználati dí­jak felemelése miatt. És azt csiripelik a szabad röptű verebek: már megint a kormány a hibás. Igaz, a kormány csak a jelenleginek fele összegé­re tervezte e díj mértékét, ám a városvédő SZDSZ-es honatya, Ráday Mihály erre még rátett egy lapáttal. A jelenlegi mértéket ugyanis képvi­selői indítvánnyal ő terjesztette elő, s a parlament ezt el is fogadta. Hogy emiatt áll a balhé? Ez már nem az ő ügye, ezért már fájjon a kormány feje, oldja meg a helyzetet. Nem vitás, hogy az ügyben a Közlekedési, Hír­közlési és Vízügyi Minisztériumot is felelősség terheli, fel kellett volna ugyanis mérnie a képvi­selői javaslat várható nemzetközi hatásait. Ám elsősorban mégiscsak a javaslattevő képviselő a felelős. Mert lehet, hogy Ráday Mihály úgy gon­dolja, beül a Parlamentbe, kényelmesen helyet foglal párnás székében a gombok előtt, s aztán, ha eszébe jut valami, javasol, előterjeszt, indítvá­nyoz. Feltehetőleg frakciójának tudtával, ahol szakszerűségre semmi szükség. Hiszen magától ér­tetődő, hogy a társzekérnyi szürkeállomány birto­kában csakis bölcs javaslatok születhetnek. Mi másként gondóljuk. Például úgy, hogy a Parla­ment nem kártyaterem, ahol felelőtlenül lehet lap nélkül tétet emelne. Hacsak nem éppen az. volt a cél, hogy csőbe húzzák a kormányt. Bízunk abban, hogy ez a kérdés hamarosan megoldódik, de senki se búsuljon, nem maradunk ultimátumok, fenyegetések nélkül. A fuvarozók és a taxisok a gépjárműadó miatt „erélyes” intézkedé­seket helyeznek kilátásba. Űjabb blokád várható? Bár korábbi nyilatkozatukban ezt a fuvarozók nem zárták ki, utóbb mégis cáfolták. Ám, hogy az „erélyes fellépés” mit jelent, arról nem szól a fáma. Ismerve azonban az 1990 őszén, a blokádok körül sürgő-forgó, vészt jósoló külsejű figurák ag­resszivitását, egyes taxisok közlekedési kultúrá­ját, jó, ha időben gondoskodik a magyar polgár önvédelmi eszközökről. Vagy ha nem, akikor jó, ha felkészül arra, hogy dél-amerikai mintára egy­szer csak taxisjunta veszi kezébe a hatalmat. A szabadság és a demokrácia nevében. — te — Kinyílik végre a határzár? Kemény, de biztató tárgyalások Athénban

Next

/
Thumbnails
Contents