Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-05 / 30. szám

Nem enyhül a válság A krajmkk nem ostobák Több száz feldühödött ember a bosznia-hercegovina! Mostar városában kedden tankcsapdákat kezdett építe­ni a város főutcáján, így tiltakozva a szerb tartalékosok sorozatos támadásai miatt. Mostarban mindennapo­sak a robbantások és az ut­cai lövöldözések. A jórészt horvátok lakta városban a lakosság többsége elutasí­tóan viseltetik a szerb több­ségű szövetségi hadsereg iránt, amely elaknásította a katonai létesítmények környékét, hogy megaka­dályozza a támadásokat — jelentette a DPA. Az Európai Közösségek február 17-ikén elismeri Macedóniát — jelentette ki a Borbánalt adott interjú­jában Stojan Andov mace­dón parlamenti elnök. An­dov hozzáfűzte, hogy amennyiben a Közös Pia­con belül konszenzust ér­nek el, a Közösség együt­tesen ismeri el Macedóniát, ha viszont nem jön létre egyetértés, akkor ezt Gö­rögország nélkül és tagál­lamonként teszik meg az EK tagországai. Horvátországot és Szlo­véniát csak azután veszik fed az EBEÉ-be, ha már va­lamennyi tagország elismer­te a két új államot. John Maresca, a bécsi bizalom- erősítő tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség A KGB és a puccs A KGB, a volt Szovjet­unió egykori állambizton­sági szerve vezetésének kulcsszerepe volt a tavaly augusztusi puccskísérletben — jelentette ki Szergej Sztyepasin, a puccskísérlet kivizsgálására alakult orosz állami bizottság elnöke. Genscher és Walesa az új helyzetről Hans-Dietrich Genscher alkancellár, német külügy­miniszter hivatalos munka­látogatásra Varsóba érke­zett, ahol Lech Walesa ál­lamfő fogadta. A megbeszé­lés egyik fő témája a német egyesülés és a Szovjetunió szétesése következtében ki­alakult új helyzet volt. vezetője keddi sajtóérte­kezletén a Hofburgban ki­tért arra is, hogy Szlovénia és Horvátország megfigye­lői státusa ellenére Ju­goszlávia változatlanul tag­ja az EBEÉ-nek. Az ame­rikai diplomata ugyanak­kor a leghatározottabban visszautasította azt a fel- tételezést, amely szerint Amerika közbenjárna Hor­vátország és Szlovénia fel­vételének megakadályozása céljából. Amennyiben nem lehet politikai eszközökkel elér­ni a béketerv megvalósítá­sát, akkor állami eszkö­zöket alkalmazunk — je­lentette ki Borisav Jovic, a jugoszláv államelnökség tagja a The Washington Postnak. A keddi lapjelen­tések szerint a szerb veze­tés rendőri akciókat tervez, hogy letörje a krajinai szerb szeparatisták ellen­állását az ENSZ béketervé­vel szemben. A tízezres bé­kefenntartó erő kiküldését immár elsősorban az hát­ráltatja, hogy Milan Babic, a horvátországi Krajinában élő szerbek vezetője eluta­sítja a békefenntartók te­lepítését területükön. Jovic az interjúban gazembernek minősítette Babicot, mond­ván: — Ez az ember olyan gyenge, hogy egyetlen rend­őr el tudna bánni vele. A krajinaiak nem olyan osto­bák, hogy követnék. Elfo­gadjuk a béketervet, és Babiccsal vagy nélküle meg­valósítjuk — mondotta. Törvénytervezet Kárpátalfa önkormányzatáról Kárpátalján nyilvánosság­ra hozták azt a törvényter­vezetet, amely a terület ön- kormányzatának megvaló­sítására irányul. A kárpátaljaiak még ta­valy december elsején nép­szavazáson döntöttek róla, hogy vidéküket nyilvánít­sák Ukrajna különleges ön- kormányzati, adminisztra­tív területévé. Az ezzel kapcsolatos alkotmánymó­dosító javaslatot a közel­múltban terjesztette a te­rületi tanács az ukrán par­lament elé: most pedig a — papírhiány miatt rend- szertelenül megjelenő — lapokban azt a törvényter­vezetet tették közzé megvi­tatás céljából, amely elfo­gadása után eme önkor­mányzat funkcionálását hi­vatott biztosítani. A törvénytervezet a kü­lönleges önkormányzat el­veit kimondva egyebek közt leszögezi, hogy Kárpátalja, mint Ukrajna elidegeníthe­tetlen része, sérthetetlen és oszthatatlan, nem tartozhat semmilyen más állami, il­letve közigazgatási területi képződményhez. Az alapel­vek közé tartozik a gazda­sági önállóság, továbbá, hogy a lakosság akaratából nemzetiségi, közigazgatási területi egységek alakul­hatnak ott, ahol egyazon nemzetiség képviselői al­kotják a lakosság többsé­gét. Rendelkezik a törvény tervezet a tulajdonviszo­nyokról, a jog- és hatáskö­rökről, a különleges önkor­mányzati szervek rendsze­réről, de más, az önkor­mányzat működését bizto­sító kérdésről is. A törvény- tervezet a Kárpátalján tör­ténő megvitatás után kerül az ukrán parlament elé. Mit (nem) tett Togliatti? Olaszok Az Olasz Liberális Párt (PLI) hétfőn közös orosz— olasz vizsgálóbizottság fel­állítását követelte a máso­dik világháború idején a Gulag táboraiban elpusz­tult mintegy ötvenezer olasz hadifogoly sorsának felderítésére. Ezt az AFP jelentette. Giulio Andreotti minisz­terelnökhöz, Virginia Ro- gnoni hadügy- és Gianni de Michelis külügyminiszter­hez intézett felhívásában a PLI titkára, Renato Altis­Hüiföidi es&máatfrek wtm JESZENSZKY GÉZA külügyminiszter a CSTK hírügy­nökségének adott nyilatkozatában a diplomáciai kap­csolatok felvételének 70. évfordulója alkalmából kijelen­tette, hogy lehetőségeket lát arra, hogy a csehszlovák— magyar viszony a jövőben még jobb legyen. A DAIWA JAPÁN ÉRTÉKFORGALMI TÁRSASÁG úgy véli, minden magyar kötvény vevőre talál a kéthetes el­adási időszakban, melynek kezdetén dobta piacra a Daiwa a magyar szamuráj kötvény fő szervezője az MNB újabb 240 millió dollár értékű kötvényét. SZÁZEZER IRAKI VESZTETTE ÉLETÉT 1090 augusz­tusa óta a Bagdad-ellenes kereskedelmi szankciók nyo­mán fellépett gyógyszer- és élelmiszerhiány miatt, kö­zölte Mubarah iraki egészségügyi miniszter, hozzátéve: az áldozatok egyharmada az öt évnél fiatalabb gyerekek közül került ki. simo úgy vélekedett, hogy ennek a bizottságnak fényt kellene derítenie a fogság­ba esett olasz katonákkal szemben alkalmazott ross2 bánásmódra, és elsősorban arra, hogy a KGB szomorú emlékezetű akcióiban volt-e bármilyen részük olasz po­litikusoknak. Az ügy előzménye az a Palmiro Togliattinak tulaj­donított levél, melyet a Pa­norama című hetilap va­sárnapi száma hozott nyil­vánosságra, s amely szerint az Olasz Kommunista Párt egykori főtitkára nem volt hajlandó az olasz hadifog­lyok érdekében a szovjet hatóságoknál közbelépni. Cossiga az olasz televízió­ban azt mondta, „remény­telenül óhajtja”, hogy a le­vél ne legyen valódi, de ha mégis az lenne, nem marad más számára, mint bocsánatot kérni az elpusz­tult katonáktól és azok csa­ládtagjaitól. Megfigyelők rámutatnak, hogy az ügy kényes hely­zetbe hozhatja az Olasz Kommunista Párt utódját, a Demokratikus Baloldal Pártját az április 5—6-i választások előtt, tekintve, hogy a párt vezetői számá­ra Togliatti a fasizmus el­leni harc megkérdőjelezhe­tetlen hőse maradt. IMMÁR NÉGY ÉVE idő­ről • időre vérfürdőkbe tor­kollik az a viszály, amely amiatt keletkezett, hogy Azerbajdzsán, volt szov­jetköztársasághoz, jelen­leg független államhoz, egy olyan terület tartozik, Ka- rabah-hegyvidék, amely­nek 162 ezer lakosából az 1979-es népszámlálás során 123 ezer vallotta magát ör­ménynek. Amikor ez a vi­dék a szomszédos, 29 ezer négyzetkilométernyi, 3,26 millió lakosú Örményor­szággal való kapcsolatait kívánta intenzíven ápolni, s a 36 ezer négyzetkilomé­ternyi, 6,2 millió lélekszámú Azerbajdzsántól — amelybe Karabah be van ékelve — önállósodási törekvéseit hangoztatta, Baku blokád­dal válaszolt, s a véres ösz- szecsapások, amelyek ezt követték, eddig mintegy ezer emberéletet követel­tek. Az örmények büszkék arra, hogy őseik már az idő­számításunk előtti 3-ik év­ezredben megjelentek a kaukázusontúli területe­ken, s államuk időszámítá­sunk előtt 859-ben már lé­tezett, majd elsőnek emel­m/BAZ OLVASO KÉRDEZM I- A KÜLPOLITIKUS VÁLASZOL ÚJABB VÉRONTÁS KARABAHBAN Miért robbant ki most újra a háború a Karabah-hegy- vidéken? Mi a fegyveres viszály.lényege, s lehet-e remél­ni kiutat, s ha igen, milyet a mostani vérontásból? — kérdi L. K. dabasi olvasónk. ték ott államvallássá a ke­reszténységet, s mély gyász- szál emlékeznek arra, hogy a XIX—XX. század négy évtizedében több mint két- millióan estek közülük nép­irtás áldozatává, és majd­nem annyian, akik ma Ör­ményországban élnek, ke­rültek szétszórva hazájuk határain kívülre. Amikor a karabahiak az Azer­bajdzsántól való elszaka­dásra törekednek, arra hi­vatkoznak, hogy e hegyvi­déken ősidők óta örmények laktak, sőt a krónikák e te­rületet örmény nevén Art- szaknak említik. Bakuban viszont azt vetik ellene, hogy Karabah, bár jelen­leg túlnyomórészt örmény lakosságú, de az azeri mu­zulmán kultúrának egyik régi központja. A hegyvi­dék a XVIII. században, a XIX. század elején az aze­ri kánságok (fejedelemsé­gek) része volt, s az azer- bajdzsániak szerint a nagy örmény bevándorlások csak a terület Oroszországhoz való csatolását követően in­dult meg. A felelősséget a négy éve ki-kirobbanó vérengzése­kért mind az azeriek, mind az örmények egymásra há­rítják. A jelenlegi háborús­kodásra, amelyben mint­egy ezer azerbajdzsán! ka­tona indított hadjáratot a karabahi örmény önvédel­mi erők ellen, az szolgál­tatott indokot, hogy január 28-ikán Susa, a terület egyik nagyvárosa közelé­ben, az örmények lelőttek egy azerbajdzsáni helikop­tert. Bakui verzió szerint a gép fedélzetén nők, gyer­mekek, de kizárólag polgá­ri személyek foglaltak he­lyet, hogy visszatérjenek korábbi szülővárosukba. Az örmények rakétája azon­ban kioltotta életüket. A karabahi örmények viszont azt állítják, hogy ez a he­likopter egyike volt annak a 20 hadianyagot szállító légieszköznek, amelyet az utóbbi időben Bakuból irá­nyítottak Susába, s a lelö- vés katonai szempontból indokolt volt, mert az azeri tüzérség e karabahi város­ból árasztotta el tüzérségi tűzzel Sztyepanakertet, a terület fővárosát. MINDENESETRE az aze­ri offenzíva megtorló in­dokkal kezdődött el, s ki tudja, a kölcsönös véreng­zés hova vezethet, ha nem állják időben útját. Ör­ményország a Független Államok Közösségének bé­kefenntartó egységeit kér­te most Karabahba, de Azerbajdzsán kormánya hallani sem akar ilyen ak­cióról, s bejelentette: nem engedi be sem a FÁK, sem esetleg, ha ilyen dön­tés születne, az ENSZ kék sisakosait a hegyvidéki te­rületre. Bakuban csupán arra volnának hajlandóak, hogy megfigyelőket fogad­janak a karabahi területen. Vagyis egyelőre a vérontás minden jel szerint folyta­tódik. Árkus István AZ MDF KÉPVISELŐCSOPORTJÁNAK ÁLLÁSFOGLALÁSA A Magyar Demokrata Fó­rum parlamenti képviselő­csoportja aggodalommal fi­gyeli, hogy az Országgyű­lésben olyan stílus hódit te­ret, amely méltatlan a kép­viselőház szelleméhez. A legutóbbi időben — a Fi- desz-frakcióhoz tartozó — néhány képviselőtársunk a parlamenti demokráciától elválaszthatatlan vitát bán­tó minősítésekre, szemé­lyeskedésre, sértegetésekre használja fel. Elfogadhatat­lanok azok a kifejezések, mint „szószegés”, „gyaláza­tos vita”, a koalícióhoz tar­tozó képviselők „szolgai végrehajtők”-nak, „tör- vényszegők”-nek minősíté­se, vagy az az állítás, hogy a kormánypárti képviselők gondolkodás nélkül lesza­vaznak minden ellenzéki javaslatot (aminek ellenke­zőjét bizonyítja azok hosszú sorának elfogadása.) Ugyancsak elfogadhatatlan a bűncselekményekkel való gyanúsítgatás módszere is. A Magyar Demokrata Fó­rum képviselőcsoportja eze­ket a megnyilvánulásokat A nesneius a mindeddig általában vá­lasz nélkül hagyta, és ettől a vitastílustól a jövőben is igyekszik távol tartani ma­gát. Hallgatása azonban nem jelenti ezeknek a mind gyakoribbá váló, a jó mo­dor és stílus szempontjából megengedhetetlen módsze­reknek az elfogadását. Csu­pán arról van szó, hogy ebben a nemtelen harcban nem kíván partnerré válni, részt venni. A képviselő- csoport minden indulat nél­kül, ám fölöttébb szomorú­an mindezekben a provo­kációkban újólag csak a je­lét látja, hogy a negyven évig tartó diktatúra nem keveseket egyebek közt a jó modor elsajátításának lehe­tőségétől is megfosztott. Egyúttal azonban azt is vá­lasztóinak tudomására kí­vánja hozni, hogy hallga­tása a jövőben sem tekint­hető e megnyilatkozások helyeslésének, és főleg nem elfogadásának. Magyar Demokrata Fórum országgyűlési képviselő - csoportja Jogos akció, nem háborúskodás A pápai nuncius vélemé­nye szerint a hazai médiák és az egyházi műsorok ügye nem háborúskodás a két fél között, hanem az egy­ház jogos akciója,' hiszen missziójából következően kéri az egyházi műsorok sugárzását, amelyet a nun­cius szolgálatnak nevezett. Angelo Acerbi kedden a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szegedi szer­vezete és Gyulai Endre szeged-csanádi megyés püs­pök meghívására érkezett Szegedre. Újságírók kérdé­seire válaszolva beszélt ar­ról, hogy a rádió és a tele­vízió adásai minden em­berhez eljuthatnak, s mi­után a lakosság jelentős része keresztény, nem fosztható meg attól a jogá­tól, hogy a vallási műsoro­kat hallgathassa, nézhesse. A nuncius szerint az lenne az ideális, ha az egyházi műsoroknak is lenne fele­lőse a médiákban. Különö­sen azért, mert az egyház kész együttműködni a tár­sadalom morális értékeinek újjáépítésében. Nem alkotmányellenes a gyermekenkénti adókedvezmény Nem alkotmányellenes a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóió törvény­nek a gyermekenkénti adó- kedvezményt szabályozó rendelkezése — állapította meg az Alkotmánybíróság a jogszabály alkotmányelle­nességének utólagos vizs­gálata során. A testület az indítványt és a rendelke­zés megsemmisítésére irá­nyuló kérelmet — február 3-án kelt határozatában — elutasította. A határozat szerint az alkotmányi előírások meg­valósítása — számos felté­teltől függően — változó és folyamatos törvényhozási feladat. Az Országgyűlés — hatáskörében eljárva — törvényben határozta meg a gyermekenkénti adóked­vezményt. Az Alkotmány- bíróság megállapította: a törvényi szabályozás nincs ellentétben a vizsgált al­kotmányi rendelkezésekkel. Az Alkotmánybíróság ál­lásfoglalásával kapcsolat­ban hivatkozott saját ko­rábbi határozatára, amely­ben rámutatott: hogy há­rom vagy több gyermek nevelése több terhet jelent az adóalany számára, mint­ha csak két vagy egy gyer­mekről kellene gondoskod­nia. Az adókedvezmény te­hát a pozitív diszkrimináció alkalmazásával segítette és segíti elő a hátrányosabb helyzetben megjelenő esély­egyenlőtlenség kiküszöbölé­sét. Az Alkotmánybíróság a vizsgált rendelkezés alkot­mányosságát nem érintő problémaként megj egyezte: a törvény sérelmezett ren­delkezésének szövege any- nyira pontatlan, hogy több, egymástól nagymértékben eltérő értelmezés lehetősé­gét is magában rejti, s ez semmiképpen sem szolgálja a jogbiztonságot. Titkos trezorban a Losonczi-gvö Jtesnény Losonczi Pál, a volt El­nöki Tanács nyugalmazott elnöke és felesége kedden barcsi otthonukban átvet­ték azokat a kitüntetéseket és ajándékokat, amelyeket 1987-ben kiállítási céllal a megyének adományoztak. A gyűjteményt Gyenesei István, megyei közgyűlés elnöke és a múzeum szak­emberei adták át. I.osonezi Pál a gyűjtemény legérté­kesebb darabjait egy pénz­intézet trezorjában helyez­te el.

Next

/
Thumbnails
Contents