Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-04 / 29. szám

•• NELKUU A UM THM TM TIMM KÖNNYŰ, CÉLSZERŰ, EREDMÉNYES, KORSZERŰ Bármennyire is szeretnénk az ellenkezőjét hinni, tudo­másul kell venni: egyre több a szociális segélyekre rá­szoruló. Elég, ha az egyik kereső elveszíti a munkahelyét, ha a nyugdíjas támasz nélkül marad, avagy a fiatal há­zaspár erejét meghaladó törlesztést vállal: a mindenna­pi megélhetés máris veszélyeztetve van. Érzékelve a gondokat nem maradnak tétlenül az önkormányzatok, csakhogy anyagi lehetőségeik korlá­tozottak. S bár milliós nagy­ságrendet képvisel a támo­gatás különféle formáinak összege, kevés település le­het elégedett. Mindenütt több kellene, mint ameny- nyi van, hiszen a segélye­zetteken kívül nem kevés azok száma, akik nem je­lentkeznek, ámbátor alapos indokuk lenne, hogy kérje­nek. EISÖKÉNT A MEGYÉBEN — Különösen az idősko­rúak restellik, hogy támo­gatásra szorulnak — elem­zi a helyzetet Hajdú Mihály, Pécel nagyközség jegyzője —, pedig nekik tényleg nincs. A tizenegyezer ál­landó lakos mellett hétszáz a hetvenöt éven felüliek száma; azt hiszem ez ma­gas arány. Ugyanakkor ná­lunk is sokan veszítik él állásukat, s mind több az elfogadható életnívótól le­szakadó család. Hivatalba lépésem első napjaiban lát­tam, hogy a szociális prob­lémák jelentik majd a leg­nagyobb tehertételt az ön- kormányzatnak — s ez va­lóban így van. Természetesen nemcsak a jelenség észleléséig jutottak el Pécelen, hanem miha­marább hozzáláttak egy használható, s főként meg­valósítható koncepció kidol­gozásához. A legfontosabb elv így szólt: akkor lehet hatékony szociális munkát végezni, ha a folyamatok nyomon követhetők, ha a pillanatnyi helyzet, illetve a tendenciák értékelhetők. S miután megfogalmazód­tak a szempontok; ekkor vették fel a kapcsolatot a TÁKISZ-szal. — Mivel számítógépekkel dolgozunk — magyarázza a jegyző —, így kézenfekvő volt, hogy megfelelő prog­ramunk legyen. Ezt kértük és kaptuk a TÁKISZ-tól, mégpedig elsőként a me­gyében. Ez a programozási rendszer óriási segítséget jelent: a különféle segély­fajtákról, azok részletezé­séről, az igényekről, s sze­mélyre szólóan a kiutalt összegekről azonnal lehív­ható adataink vannak. Ez egyrészt nyomon követhető­vé teszi számunkra a szo­ciális munkát, másrészt ké­pet alkothatnak erről a képviselők — az általuk kért bontásban —, s nem utolsósorban maguk az igénylők is láthatják; egy évben hányszor, s ‘milyen összegű támogatást kaptak. Ugyanakkor ez a program- rendszer bővíthető, utóbb például a gép már a segély- határozatot is kiadja. Múlt év márciusától működik e rendszer, s mondhatom, rendkívül hasznosan segíti munkánkat. FEEFÖRNÁSZNi A PÉNZT Ma már elképzelhetetlen a számítógép segítsége nél­kül. Pécelen több mint ti­zenötmillió forintot for­dítottak szociálpolitikára az elmúlt években — szinte lehetetlen lett volna kor­SxeméSyi i&ireeüelem&cSé, Ü992 VÁLTOZÁSOK, KEDVEZMÉNYEK Szolgálatunk közel 50 ezer munkavállaló részére végzi a számfejtést, és látja el az adóelszámolással kap­csolatos feladatokat. Mun­kavállalóink nagy többsége más jövedelemmel nem rendelkezik, csakúgy, mint a megye lakosainak jelentős része. így érdeklődésre tarthat számot a bérből, fizetésből élők számára, hogyan vál­tozott 1992. január 1. nap­jától a személyi jövedelem- adózás szabálya. A jogsza­bály a Magyar Közlöny 1991. évi 148-as számában jelent meg. Néhány fonto­sabb, adózást érintő változás az említett jogszabályból: Megszűnt a munkahelyi étkeztetés helyett pénzben kifizetett étkezési hozzájá­rulás adómentessége. Ez év­től csak a munkáltató ál­tal természetben biztosított étkeztetés adómentes. A ha­vi 250 forint összegű alkal­mazotti adókedvezmény nincs, ugyanakkor az adó­táblázatnál az adómentes sáv 55 ezer forintról 100 ezer forintra növekedett. Ez évtől adóköteles a mun­káltató által átvállalt al­bérleti (szállás-) díj teljes összege. Adóköteles a mun­karuha pénzbeni megtérí­tése. Az adómentesség csak a természetben nyújtott munkaruhára érvényes. A munkáltató, illetve az érdekvédelmi szervezet ál­tal fizetett szülési segély, szociális segély teljes egé­szében adóköteles, kivéve a házastárs, vagy az egyenes­ági rokon részére folyósí­Változott a gyermekek utáni kedvezmény szabá­lyozása. A családi pótlékra jogosult gyermekek után gyermekenként 1300 forint lesz a kedvezmény havi összege, azaz ennyivel csök­kenthető az adóalap. A ked­vezmény a családi pótlék folyósításának időtartamára jár, és az veheti igénybe, akinek nevére a családi pótlékot adják. Adóköteles a gyes, valamint az ösztön­díj. Ezek után azonban adót általában nem kell fizetni, mert egyéb jövede­lem híján nem éri el az évi 100 ezer forintot. A súlyo­san fogyatékos magánsze­mély jövedelméből havi 2 ezer forint vonható le az adó számításánál. Megváltozott a kis összegű kifizetésekre vonatkozó sza­bályozás. Kis összegű kifi­zetés az egy szerződés, meg­bízás alapján 3 ezer forin­tot meg nem haladó jöve­delem. A levonható adó mértéke pedig 40 százalék. A magánszemély kérésére a kis összegű kifizetés más jö­vedelmével továbbra is ösz- szevonható, és ez esetben az összevonásnak megfelelő adókulccsal adózik. tott temetési segélyt- Ter­mészetesen az állam szociá­lis rendszerében és az ön- kormányzat által folyósított szociális és nevelési segély, valamint a társadalombiz­tosítás keretében nyújtott anyasági segély, temetési segély adómentes. A belföldi üdültetésre vonatkozó szabályok is alapvetően megváltoztak. Ez évben a gyógyüdülőnek minősített üdülőben, orvosi beutalással, a társadalom- biztosítás keretében igény­be vett kedvezmény adó­mentes. Az Üdülési és Sza­natóriumi Főigazgatóság által adott kedvezmény ugyancsak adómentes. Az intézményi (hivatali) üdülő esetén az üdülés önköltsége és a munkavállaló által fi­zetett összeg különbsége adóköteles jövedelemnek minősül. Az 1992. évre érvényes adótáblázat a következő: 0—100 000 forintig 0 százalék 100 001—200 000 forintig a 180 000 forint feletti rész 25 százaléka 200 001—500 000 forintig 25 000 Ft és a 200 000 Ft feletti rész 35 százaléka 500 000 forinttól 130 000 forint és az 500 000 forint feletti rész 40 százaléka A jövedelem után a ha­vonta kifizetett összegekből adóelőleget kell levonni. Lényeges változás, hogy az egyéni vállalkozók ré­szére történt kifizetésekből (számlákból) — az áfa nélküli összegből — 3 szá­zalékos személyi jövede­lemadó-előleget kell levon­ni, ha ennek összege eléri vagy meghaladja eseten­ként a 100 forintot. Az ön­álló tevékenységet végzők jó. ha tudják, hogy a be­vételük mértékéig olyan költségeket vehetnek figye­lembe, ami a bevétel el­érése érdekében merült fel. A költségelszámolás lehet tételes, vagy 10 százalékos diktált kulccsal. rekt módon nyomon követ­ni a tételeket. — És ebben az összegben —• mondja Hajdú Mihály — nem is szerepel, hogy például százezer forintos kamatmentes kölcsönnel se­gítettük az otthonteremtő­ket — jóllehet mi kemény kamatot fizettünk a hitel- intézeteknek. A tényleges érték tehát még a tizenöt- milliót is meghaladta, de így sem lehetünk elégedet­tek. Még ennél is több kel­lene, így hát szigorúan sze­retnénk az idén is tartani a szintet, s ha lehet, még inkább feltornászni az ősz- szeget. Különösen az idő­sek és a többgyermekes, nagy családok élnek nehe­zen: ámbátor nem kevesen kaptak egy év alatt — net­tó — százezer forint se­gélyt. Ez azonban csak ki­mondva sok: amikor a meg­élhetéshez kell, s havonta elosztva, csekély kiegészí­tést jelent. KÖNNYEBB ÉS KORSZERŰBB Nagy munka hárul tehát az önkormányzatra. jó gazdaként kell előteremte­nie a forrásokat. S erre minden lehetséges eszközt felhasználnak, többek kö­zött megvizsgálják, milyen pénzügyi átcsoportosítások­kal növelhetnék az alapo­kat. Mint a jegyző hangsú­lyozta, szociálpolitikai mun­kájuk a számítógépes rend­szer nélkül követhetetlen­né, átláthatatlanná válna. A TÁKISZ szakemberei te­hát e program kidolgozásá­val a legkorszerűbb mód­szerek alkalmazásához já­rulták hozzá — így lettek részesei, s támogatói a jó irányú változásoknak. S ta­pasztalataik alapján a pé- celiek csak azt tanácsolhat­ják a többi önkormányzat­nak: féljenek e jó partneri kapcsolatban rejlő tartalé­kokkal. Mert így köny- nyebb és célszerűbb, ered­ményesebb és korszerűbb. A haiáridöt t&rtxmi keil NEM MÓDOSULT AZ ILLETÉKKULCS A korábbi években meg­szokottá vált, hogy az új év az illetékkulcsok terüle­tén is változást hozott. Az év utolsó heteiben már át­forrósodtak a telefonvona­laink, a változás mértéke felől érdeklődők hívásaitól. Vajon érdemes-e megvár- ,ni a szerződéskötéssel az új évet? A szerződéskötést — eset­leges hatósági jóváhagyá­sok jogerőre emelkedését — követő 30 napon belül az érvényes okiratokat el kell juttatni az illetékes föld­hivatalhoz. Határidőn túl történő bemutatás esetén ugyanis mulasztási bírságot kell fizetni. Az illetékkulcsok nem változtak 1992. január 1- jével, ám a mulasztási bír­ság mértéke nőtt; 00 napot meghaladó késedelem ese­tén például az egyébként fizetendő vagyonszerzési il­leték 20 százaléka terheli az ügyfelet e címen. Az iratok határidőben történő benyújtását köve­tően mindaddig semmi teendője az ingatlanszer­zőnek, amíg az illetékhiva­tal a forgalmi érték hely­színi felülvizsgálatának időpontjáról nem értesíti. A helyszíni szemle során kerül sör az illeték alapját képező forgalmi érték meg­állapítására. Számtalan vád éri a hi­vatalt azért, mert a szerző­désben feltüntetett vétel­árat „nem hiszi el”. A hely­színi szemle nem a vételár valódiságát kívánja cáfolni, sőt, fel sem tételezi annak fiktív voltát. (A vételár a szerződő felek önálló dön­tési sorozataként alakult ki.) A hivatalt jogszabályi rendelkezése kötelezi a for­galmi érték megállapításá­ra, amely nem azonosítható a vételárral. Az eltérés élet­szerű, hiszen adódnak úgy­nevezett alkalmi vételek. A helyszíni szemlén min­den ügyfél jelen lehet, sőt ellenszakértővel is képvi­seltetheti magát. Nein cél­ravezető megoldás, ha nem teszi lehetővé az ingatlan­ba történő bejutást, bár természetesen erre is joga van. Többszöri eredményte­len próbálkozás után a hi­vatal kénytelen külső meg­tekintés alapján (becslés­sel) a rendelkezésre álló adatok alapján dönteni. Pest megyében az értéke­lés alapját mindig a konk­rét jogügyletekben feltünte­tett vételárak mint össze­hasonlító ingatlanforgalmi adatok adják. Tehát soha nem egy korábban, a hiva­tal által megállapított for­galmi értékhez igazítjuk az értékeket. A szerződés meg­kötésétől a helyszíni szem­léig eltelt időszak alatt végzett beruházásúk igazo­lására viszont ajánlott a számlákat megőrizni. Amennyiben az ügyfél sürgősen kívánja az általa megszerzett ingatlant átala­kítani, mindenképpen cél­szerű, ha a hivataltól so­ron kívüli helyszíni szemlét kér. Természetesen előfor­dulnak utólag egyértelműen tisztázhatatlan helyzetek. Ezekben mindig az ügyfél jóhiszeműségét feltételezve igyekszünk dönteni. Szűcs Gáspárné, o Pest Megyei Illetékhivatal vezetője Nagyüzem a gépteremben A Pest megyei TÁKISZ Semmelweis utcai géptermé­ben „nagyüzemi” munka zajlik: a kárpótlási igények adatlapjainak rögzítése és az adatállomány továbbítása — a megyei és országos kárpótlási hivatal felé —óriá­si feladatot jelentett. Felvételeinken mágneslemezcso­magot cseréinek, illetve a számítógép működését ellen­őrzik AZ OLDAL A PEST MEGYEI TÁKISZ TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT írta és szerkesztette: Vasvári Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents