Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-04 / 29. szám
SZENTENDRÉN IS Nemzetek közötti kapcsolatok Miről ír az Élet és Tudomány? Ég a nádas — legalábbis az Élet és Tudomány számának címfotóján —, ami egy színes képekkel illusztrált cikkre utal. Ez az írás a hagyományos nádégetés „ürügyén” ad képet egy igen gazdag növényvilágról, azokról az állatokról, amelyeknek a nádasok víz feletti része az otthonuk. Az ugyancsak színes felvételekkel illusztrált kozmikus krónika 1991 negyedik negyedévének üresemé- nyeiröl számol be, egyebek között egy kisbolygó megközelítéséről. És ha már az űrben vagyunk: a lap időről időre visszatérő Csillag- ttíző című rovata ezúttal a csillagos égbolt szabad szemmel februárban megfigyelhető eseményeire hívja föl a figyelmet. A népszerű hetilap színvonalas néprajzi sorozatát most karakteres építmények fotói díszítik: egy ősrégi ház belseje, egy sárközi szobabelső, egy-egy úgynevezett füstöskonyha, egy csángó szoba, s egy gyönyörű XVIII. századi láda. Folytatódik a hetilap nagy érdeklődést kiváltó orvosegészségügyi sorozata korunk pestiséről, az AIDS-ről, s minden bizonynyal nagy érdeklődést keltenek majd azok a hiteles orvosi tanácsok is, amelyeket nem csupán a havi vérzést először tapasztaló kislányoknak, hanem azok szüleinek Is a figyelmébe ajánlunk. Életünk szervesen kapcsolódik az ásványok és közetek világához. Koch Sándor, a kiváló mineraló- gusprofesszor az emberilég történetét sajátos — de elgondolkodtató — logikával az ásványok felhasználása szerint határozta meg. A kő- és rézkorszakot a nyersen felhasznált ásványok korának, a bronz- és vaskorszakot a nyersanyagként felhasznált, végül az acél-, majd atomkort az energiaforrásul felhasznált ásványok korának nevezte. Az ásványok csodálatos Világával történő ismerkedés hazánkban is egyre divatosabb. A természetjárók a növény- és állatvilág mellett fokozott fiA la recherche A könyv és a film „visszalapozhatósága” csoda dolgokra képes. Például emlékeink pontosítására. Radnóti Miklós Zagubica fölött a hegyekben, miközben az embertelen láger őrei részek kurjantásokkal múlatják az időt, „régi, szelíd esték” emlékeinél időz. De mindhiába, „mert ami volt, annak más távlatot ád a halál már." A pusztítás, az erőszakos elmúlás legyőzi a legnemesebb emlékeket is. A valóság, amellyel — Radnótihoz hasonlatosan — szembenézni kényszerült a néző, egy szomorú visszatekintés eredménye. A Panoráma kamerája Kór ágy még épségben lévő házaihoz, aggódó polgáraihoz vezette a tekintetet. Harang kondult ekkor, amelynek zúgatásában a külpolitikai műsor nem volt részes, csak a segélyt kérő érchang továbbításán buzgól- kodott, mégis az a vád érte. hogy túldramatizálta a helyzetet. Honi lapjaink egyike-másika még azzal is megvádolta a Panorámát, hogy szítja az ellentétet; farkast kiált ott, ahol még mondotta a továbbiakban a miniszter —, hogy az elmúlt időszakban sok olyan egyetemi tanszék létezett, ahol a katedra hitbizo- márínyá vált, és ahol csak egy szűk, meghatározott oktatói kör jutott tanítási lehetőséghez. Törekedni kell tehát arra, hogy minden arra érdemes személy — ha vállalkozik rá — részt vehessen az egyetemi ifjúsági képzésében, a tudományos utánpótlás nevelésében. Egyébiránt meg kell találni a külső kutatók és szakemberek bevonásának szervezett formáját .az egyetemi oktatásba. Ennek egyik lehetősége a magántanári rendszer visszaállítása lehet. A magántanári cím egyetemhez kötötten, az előadó teljesítményét elismerő cím lenne, de nem tudományos fokozat. A magántanári cím szabályozását az egyetemeknek kell majd kidolgozniuk, adott esetben az Akadémia képviselőinek bevonásával. A jövőben szorossá válik a Magyar Tudományos Akadémia és a felsőoktatás, illetve az egyetemek kapcsolata — jelentette ki a Magyar Távirati Iroda érdeklődésére válaszolva Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter. A tárca vezetője emlékeztetett arra, hogy az Akadémia és az egyetemek 1949. évi átszervezésétől kezdődően mesterségesen szétválasztották a „kutatással” foglalkozó tudományos intézményt és az oktatásért felelős egyetemeket, ami tarthatatlan, mert szembeállításuk csak kárára lehet az ország tudományos teljesítményének. A jövőben az Akadémia és az egyetemek kapcsolatában lényeges lesz a kutatási együttműködés éppúgy, mint — az akadémiai intézetek munkatársának bevonásával — az egyetemi oktatás színvonalának emelése. Kritikusan és önkritikusan meg kell állapítani — róka sem jár. Az újvidéki Magyar Szó és később az MSZMP jelenlegi frontembere — két ellenzéki képviselő segédletével — külpolitikai „baklövéssé” tupí- rozta a szlavóniai, a vajdasági magyarok megmaradásáért folytatott erőfeszítéseket. (A különös „ellenzéki trojka” az újvidéki televízióban mondta a magáét.) Kórógy azóta — s már a világ is jól tudja — a földdel vált egyenlővé, lakói — közöttük sok gyermek és nő — aknaszilánkok, gyilkos golyók által megtizedelődtek, a sebesültek és az életben maradtak — nér hány öreg kivételével —- Magyarországra menekültek. Kórógynak ezt a „távlatot” kínálta fel a halál, az ördögi háború. A Panoráma nem kérkedik, hogy egy csüggesztő vitában megint igaza lett, csupán az igazság kibogozása kedvéért á la recherche módra eltűnődött a dolgokon. Ellentétben a vádaskodókkal, akik Kórógyot ad acta tették akkoriban, mondván; a derék kórógyi magyarok egy távoli aknarobbanás hallatán már azt hiszik: itt a vég. A kárpát-medencei viharról is egyedül a Panoráma tájékoztatott objektiven. A rádió és a televízió vallásos műsorait ért sérelmekből nem kavart pártpolitikai légörvényt (mint ahogy az egyházi vagyon sorsát tárgyalandó a két liberális párt és az MSZP azt megtette), hanem nagyon tárgyilagosan mutatott rá arra a szomorú tényre, hogy a határainkon túli magyarok ismét gyarapodtak egy szomorú felismeréssel : az anyaország megint nem gondol velük és rájuk. Az URH-ra helyezett vallási programok készülékek és más technikai szegényítések okán fog- hatatlanok. A TV 2-n sugárzott vallási műsorok már a Nyírségben elhalnak, nemhogy túljutnának a. Királyhágón. Bajkeverők Számomra hetek óta talányosak Pintér Dezső Kossuth rádióbeli műsorvezetései. Lehet, hogy rosz- szul tudom, de a rádió szerdai adásaiban buzgól- kodó úr mintha a Magyar Hírlap állományában építené a kapitalizmust. Persze nincs abban semmi rendkívüli, ha egy felkészült liberális újságíró is feladatot vállal a Magyar Rádió műsoraiban. A baj pusztán az, hogy a stúdióba is magával hozza semlegesnek igazán nem mondható szerkesztési elveit, s a jobb sorsra és nagyobb nyugalomra érdemes hallgatókat egyirányú utcába csalogatja. Két példa. Az MDF-plat- form megalakulásakor minden tizedik percre jutott egy nyilatkozó, még a legrövidebb hírblokkok is azt sugallták: szakad a párt, marakodnak a fiúk-lá- nyok. Most legutóbb nem az MTI-re, legkevésbé az érintettre, ám a szocialista napilapra hivatkozva kavart bajt Pintér Dezső, mert hajnaltól reggel fél kilencig egyfolytában a Raffay Ernőt ért merényletről zengett a rádió. Mi történt voltaképpen ? A honvédelmi államtitkár egy kerületi kábeltévében önnön helyzetét ecsetelve — amelyből az derült ki, hogy a főhivatalnokok élete sem fenékig tejfel —, megemlítette az elmúlt nyáron történt „kalandját”, miszerint valaki meglazította autója kerékcsavarjait, s ez végzetessé is válhatott volna. Pintér Dezső — Keleti ezredes közreműködésével — kissé kevert-kavart a helyzeten, az ügy már-már botránnyá dagadt; négy belső vezércikk, tizenöt interjú, nyolc tudósítás kerekedett ki az ügyből. Volt némi helyreigazítás is, a szocialista lap beismerte, hogy rosszul idézett a kábeltévé műsorából. Nem emlékszem rá, hogy Pintér Dezső korrigálta volna önmagát és a rádiót: pardon, a hírforrás, amelyre támaszkodtunk, enyhén szólva nem volt pontos. Persze Pintér Dezső számítása bevált, Raffay balga, önsaj- náltató, odavetett megjegyzése kerek egy héten át ízletes gumicsonttá kérni- zálódott. Talán nem veszi rossz néven a példaként említett MDF-platform és Raffay Ernő sem, a buzgal- mi témák legfeljebb Pintér Dezsőt izgatták. A szan- daszőllősiek, a kaposmé- rőiek, a mohoraiak, a pest- szenterzsébetiek reggelente mással vannak elfoglalva. Én sajnos nem szalasztha- tom el P. D.-t sem a rádióban, sem a liberális lapban, mert gondolkodása fontos számomra, végül is vele együtt kerek a világ. Párkány László MP/A Lfcm ^/> cu> ///' a ''' 9yt£^uyf^ ^ Boltjaink soha nincsenek távol Öntől: Cegléd, Kossuth F. u. 6. Cegléd, Vadász u. 4. Cegléd, Pesti út 67. Cegléd, Ipartelepi u. /. Cegléd, Körösi út 61. A bony, Piactér Abony, Ceglédi út 10. Jászkarajenő, Néphadsereg u. 61. 2'ápiószentmárton, Kossuth út 13. Aranygallér Rt. 2700 Cegléd, Kossuth Ferenc u. 6. Nagyhala, Petőfi S.u. 11. Tápiószele, Juhász L. tér 1. Törtei, Kossuth /T u. 10. Tápióbicske, Rákóczi út 61. Tápiószecső, Dózsa Gy. u. 25. Tápiógyörgye,Ady E. u. 54. Farmos, Jászberényi út 667. a uéz RT.-usmRek-f-e^Yeemz. Aranygallér Az Akadémia és a felsőoktatás Ismét lesznek magántanárok nagykövetségeiről kaptak munkájukat elismerő visz- szajelzéseket, melyeknek nincsenek hazánkban kulturális intézményei —, mégis keveset hallattak magukról idáig. Pedig a szövetséget alkotó társaságok a jövőben is szeretnének érdekes programokkal jelentkezni. A Magyar—Latin-Ameri- kanisták Társasága a földrész felfedezésének ötszázadik évfordulójáról több helyszínen kíván különböző rendezvényekkel megemlékezni. De ez csak egy példa a sok közül. A körökbe, egyesületekbe bárki beléphet, aki szívesen kapcsolódik be a népek kultúráját, szokásait, hagyományait egymással megismertető tevékenységükbe. S nemcsak Budapesten, az ország számos településén vannak ilyen szervezetek. Például Szentendrén, ahol a Holland—Magyar Kulturális Egyesület kapott otthont. 3. Sz. I. található, másrészt azokra a baráti társaságokra, s azok szövetségére, mely a nemzetek közötti kulturális kapcsolatokat ápolandó jött létre. E társaságok száma napról napra gyarapodik. A tájékoztatóra elkészített írásos összefoglalásukat is túlhaladta az idő. Újabbak alakulnak: a litván és hor- vát baráti társaságok. Bár felmutathatnak eredményeket — több mint kétszáz rendezvényt szerveztek, olyan országok A közelmúltban találkoztak a Nemzetek Közötti Baráti Társaságok Szövetsége tagszervezeteinek képviselői. Az összejövetelen, a megalakulásuk óta eltelt közel másfél esztendős tevékenységükről számoltak be. Ahogy Hazai György soros elnöktől megtudtuk, kettős jelentésű az elnevezésük. Egyrészt, utal az épületre, a Nemzetek Házára, mely a fővárosban, a Gorkij fasor 45. szám alatt 71 színes kép A természet birodalma gyeimet fordítanak a kőzetekre. Ennek egyik jele, hogy a numizmatikának komoly riválisa támadt a mi- neralógia szárnyai alatt felcseperedő ásvány gyűjtés formájában- Szaporodnak az ásványgyűjtőklubok. az ásványbörzék többsége pedig nemzetközi szintű találkozó. A Képzőművészeti Kiadó Balázs Endre és Szakáll Sándor mineralógusok tollából született kötettel buzdítja ezt a mozgalmat. A könyvben található 71 színes kép egyrészt gyönyörködtet, másrészt sok szépséggel csábítja az olvasót a „természet harmadik birodalmába”.
