Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

Hátrányban a távközlésben A gazdaságnak kulcskérdés Eddig még csak hagyján, most azonban már egyre nehezebben igazodik el a telefon után sóvárgó pol­gár. A különféle ajánlato­kat különféle hírek kísérik — olykor sötétre, máskor rózsaszínre festve a képet. Dicséretére váljon, aki tel­jes biztonsággal átlátja a távközlési piac legújabb fejleményeit, s aki meg­győződéssel állítja: jó üz­letet kötött. Nagy dilemma előtt áll­nak az önkormányzatok is, ezért volt igen időszerű Horváth Pálnak, a MA­TÁV vezérigazgatójának, s Hegyi Istvánnak, a Buda- pest-Vidéki Távközlési Igazgatóság igazgatójának minap tartott tájékoztatója a megyeházán., amelyre a polgármestereket . hívták. Egyrészt képet alkothat­tak a cég fejlesztési elkép­zeléseiről, másrészt sike­rült tisztázni a — lakosság körében rémhírként terjedő — feltevéseket. Tehetséges partner Az érdeklődés fókuszá­ban természetesen az a nagy kérdés állt, hogy mi­lyen lehetőség van a MA­TÁV és a Műszertechnika Rt. üzleti érdekeinek egyez­tetésére, illetve a két rivá­lis korrekt piaci versenyé­re. Mint ismeretes, a me­gyében rendre alakulnak az önkormányzatok és a Műszertechnika által ala­pított részvénytársaságok, s jóllehet igen kecsegtető és hangzatos ígéretekkel ajánlanak olcsón telefont — sokan félnek a garan­ciák hiányától. A MATÁV vezérigazga­tója egyértelmű válasszal felelt a nyílt kérdésekre, ezek szerint a Műszertech­nikát — csakúgy, mint pél­dául a Kontraxot, avagy a Microsystemet — tehetsé­ges, lehetséges és esélyes partnernek tekinti a táv­közlési piacon, sőt együtt­működésre is kész vele. Ez utóbbira egyébként már megtörténtek a kezdeti lé­pések, hiszen a két félnek két hónap áll rendelkezé­sére, hogy a közös műkö­dés pontjait megkeresse. Elképzelhető, hogy kellő alapok és üzleti kilátások esetén a MATÁV is part­ner lesz: de akkor sem a megye valamennyi társa­ságában. Attól viszont nem kell tartani, hogy a MA­TÁV megtagadja a tőle függetlenül alakuló társa­ságoktól az országos fővo­nalakra történő csatlako­zást — lévén nem hatóság! —, hiszen ezt a hamaro­san megszülető távközlési törvény vélhetően garan­tálja. De ugyanebben a törvényben az is benne foglaltatik majd, hogy mindez koncessziós pálya, zat útján történhet — en­gedélyhez kötötten, kon­cessziós díj, szigorú üzleti terv, garanciák és finan­szírozási terv ellenében. Ebben esélyes ugyan a Mű­szertechnika Rt. is, jólle­het jelen pillanatban nem minden tekintetben tá­madhatatlan az üzleti ter­ve. Közös kft. vei A MATÁV viszont — igaz, drágábban és döcög­ve kínálja a szolgáltatást — teljesen korrekt ígéretet tesz: csak azt vállalja, ami­re képes. Mint a BUVIG igazgatója mondta: ma sem kecsegtethetnek túl­zott reményekkel, a hazai távközlés európai szintre történő emelése ugyanis várhatóan hat-nyolc évet igényel. Ami pedig a me­gyét illeti, sajnos a legel­maradottabbak egyike, rá­adásul az egyes területek között óriási eltérésekkel. Az idei évben — a törzs­program keretében — nyolc digitális project érke­zésével számolnak, amely­nek eredményeként Cegléd primer központ területén kilencezer, Biatorbágy ese­tében háromezer-hatszáz az állomáskapacitás bővülése. Észak-Pest területén a Vác primer központban létesí­tett négyezer digitális ka­pacitás tiszta állomássza­porulatot jelent, míg Szent­endrén hatezer a kapaci­tásbővítés. Gödöllő, vala­mint Monor és Szigetszent- miklós primer központok­ban az idén nem lesz fej­lesztés. Persze lehetnek s van­nak is jó kezdeményezé­sek, amelyek enyhíthetnek a gondokon: ilyen például a Veresegyház és a MÄ- TÁV együttműködése egy kétszázmilliós telefonbe­ruházás megvalósítására — egy közös kft. létrehozásá­val. Az önkormányzat, il­letve a lakosság által fel­vett hitelekből finanszíro­zott fejlesztés lényege, hogy a MATÁV a későbbiekben visszatéríti a beruházási költségeket — persze a kö­telező terheken felüli részt —, így a kölcsönök és ka­mataik megerőltetés nélkül kiegyenlíthetők, hiszen egy idő után ezt már a MATÁV által visszatérített összeg fedezi. Ily módon tőke. nélkül lehet részt ven­ni a fejlesztésben, s olya­nok is hozzájuthatnak a telefonhoz, akiknek egyéb­ként erre — mert kispén­zűek — nem lett volna fe­dezetük. Vállalni a terheket A MATÁV illetékesei nem titkolták, a kívánt fej­lődéshez meglehetősen ke­serves út vezet. De a gaz­daságnak kulcskérdése, a polgárnak viszont elemi jo­ga a korszerű infrastruk­túra, ezért vállalni kell a terheket. A MATÁV-nak a megmérettetést és a ver­senyt. Va. fi. Csapágyipari recesszió Leépítés lesz Diésdon Is (Folytatás az 1. oldalról.) A vezérigazgató azonban cáfolta azokat a híreszte­léseket, miszerint a diósdi gyárat értékesíteni akar­nák. Dr. Antal Sáridor úgy véli, hogy egy létszámle­építés után a megmaradt dolgozóknak már folyama­tos munkaellátást tudnak biztosítani. Az MGM mű­ködőképességét ugyanis egyelőre biztosítja a nyu­gati export. Az idén vár­hatóan Németországba, az Egyesült Államokba, Auszt­riába, Angliába és Olaszor­szágba 30 millió dollár ér­tékben szállítanak csap­ágyakat. Ami a diósdi gyá­rat illeti, kúpgörgős csap­ágyaik kilencven százalé­ka eddig is a külhoni piacokra került. Ezek az üzletek már bejáratott kap­csolatoknak tekinthetők, azonban arra kevés az esély — tekintve a nyu­gati ' világban végbemenő gazdasági folyamatokat —, hogy ebben az időszakban ezt az exportot nagyság­rendileg növelni lehetne. Ami a tervezett leépítést illeti, a vezérigazgató el­mondta, hogy annak mér­tékéről még pontos adatok­kal nem szolgálhat. Egyelő­re úgy tűnik, hogy a má­sodik negyedév elején az elbocsátások száma meg­közelítheti a száz főt, s el­sősorban a kiszolgáló, al­kalmazotti területet érint­heti a csökkentés. Diósdon most közel hatszázan dol­goznak, mivel a jelentkező problémák hatására az úgy­Jutalmak pályázóknak A mezőgazdaság energiaellátása A Földművelésügyi Mi­nisztérium Pest Megyei Földművelésügyi Hivatala, valamint a Magyar Agrár- tudományi Egyesület mer gyei szervezetének rende­zésében tanácskozást tarta­nak a mezőgazdaság ener­giaellátásának helyzetéről. A mai rendezvényen egye­bek között olyan témák kerülnek terítékre, mint az energiaellátás országos megítélése, valamint a ma­gyar mezőgazdaság saját energiatermelésének lehető­ségei. Az előadók betekin­tést adnak az eddigi kuta­tásokba és fejlesztésekbe, valamint azok gyakorlati eredményeibe. Az előadá­sok előtt dr. Szűcs István mérnök, parlamenti képvi­selő tart tájékoztatást. A tanácskozást követően dr. Skultéty Sándor cím­zetes államtitkár, megyei köztársasági megbízott nyolc diáknak ad át jutal­makat, akik a Magyar In­novációs Kamara ifjúsági innovációs pályázatára ki­emelkedő dolgozatokat küldtek be az adott terü­letekről. A jutaimazottak közül kettő Szolnok megyei, míg a többi Pest megyei. Gy. nevezett természetes fogyás — nyugdíjazás, kilépés — már tavaly elkezdődött. Az elbocsátásra kerülőket alig­ha vigasztalja, mindeneset­re tény, hogy a diósdinál jóval nagyobb lesz a deb­receni létszámcsökkentés. A vezérigazgatótól meg­tudtuk azt is, olyan elkép­zelésük sincs, hogy külön­válnának, vagyis a diósdi gyár önálló lenne. A csap­ágyiparban — tette hozzá Antal Sándor — egyébként sem a szétválás, hanem a koncentrálódás a jellem­ző. Egy esetleges válás a diósdiakat és a debrece­nieket is rosszabb pozíció­ba hozná. Ami a privatizációt ille­ti, külföldi partnerekkel a tárgyalások már tavaly megkezdődtek, de a meg­beszélések egyelőre el­akadtak. Az előírásoknak megfelelően az átalakulás­hoz a kellő előkészületeket már megtették, S így vár-' ható, hogy május—június­ban állami többségű rész­vénytársasággá alakulnak. Szó van arról is, hogy a szolgáltató tevékenységet Diósdon és Debrecenben is önálló vállalkozásba ad­ják, s előfordulhat, hogy az rt.-ben bankok, a vállalat dolgozói is részvényt sze­rezzenek. Nem mondtak le a kül­földi tőke bevonásáról sem, de mivel a csapágyiparban Nyugaton is recesszió van, az ottani üzletemberek is visszahúzódóak. Ebben a helyzetben — tette hozzá a vezérigazgató — jobb vár­ni, hiszen az elhamarko­dott kiárusításnak nem sok értelme lenne. H. fi. Tökölön nem spekulálnak Búgó hangra várva Tökölön hamarosan meg­háromszorozódhat a tele­fontulajdonosok száma. Az önerős fejlesztés keretében március végéig kétszázhat- vanöten kapnak vonalat, készüléket, s így lizenkét- tizennégy éves igénylések benyújtói lehetnek telefon- tulajdonosok. A fejlesztés egy másik szálon is fut, a Szigetcom Rt. beruházása körül — bár kevesebbe ke­rülne — azonban még akad nyitott kérdés. Az önkor­mányzaton mindenesetre nem múlik, anyagilag is tá­mogatják az ügy sikerre vi­telét. Ami a földigényléseket illeti, Tökölön több mint kétszáz kárpótlási igényt nyújtottak be, s legalább ugyanennyi lesz a vagyon­nevesítést kérők száma is. A tököli igénylők nem spekulációs célokra akarják felhasználni a visszakapott földet, hanem művelni kí­vánják. A gazdák közül már jó néhányan foglal­koznak azzal a gondolattal is, hogy magántulajdonon alapuló kisebb szövetkeze­tét alakítsanak. Szimpózium a hirdetésről A REKLÁM T ELADHATÓ TERMÉK (Folytatás az 1. oldalról.) nyitott társadalomban” cím­mel szimpóziumot rende­zett Budapesten. A tanács­kozás a reklám alapvető fi­lozófiai, elvi kérdéseit vi­tatta meg, és nálunk most történt meg először, hogy a hirdetietők, a reklámszak­ma és a médiák közösen ta­nácskoztak e kérdésekről. A szimpózium aktualitását fokozta, hogy hazánkban végéhez közeledik a média- törvény előkészítése, és várhatóan hamarosan fel­oldják a frekvenciamorató­riumot is. Ezért is ajánlható a hazai és külföldi vállalkozók mindegyikének a CÉGKATALÓGUS 1992 MAGYARORSZÁG című kiadvány. A kél kötetben megtalálha­tok az 1992. Január i Jttig a cég­bíróságokon bejegyzett és a Cégközlönyben közzétett, több mint 60 OOO gazdasági társa­ság legfontosabb céginformá­ciót. A katalógusba kerüléséért a cégeknek külön nem Is keltett fizetni, mert a Cégközlöny és a hozzákapcsolódó,folyamatosan aktualizált c.égadatbauk eleve biztosította a hitelességet, ha­tályosságot és teljeskörüséget egyaránt. • A Cégkatalógus regionális rendezettségben-, ábécé sor­rendben kö/.il a cégek legfonto­sabb adatait leegjegy/.ckszáin, cégnév, székhely, fiók- és telep­hely címed), alakulás Időpont­ja. alaptőke stb.). de ezek mel­lett még közli azt Is. hogy továb­bi céginformációkat az adott gazdasági társaságról, mely Cégkőz!öny(ök)ben találhatnak az érdeklődők. Mindezeken tű! egt/edüláiUb hírforrásként közzé teszi a kata­lógus (budapesti és megyén­kénti rendezettségben) a meg­szánt cégek listáját is. Kijelenthető tehát á CÉGKA­TALÓGUS 1992. Magyarország című kiáltványról. hogy MINDEN CÉG BENNE VAN (még azok is. amelyek már meg­A második negyedév- elején megjelenő, kétkötetes, több mint 1500 oldalas cégkataló­gus 3900 Ft-os előkalkulált áron megrendelhető. A katalógus a HÍRLAPKIADÓ Kózlőnyigazgatóság CÉGKÖZ­LÖNY Szerkesztőség kiadvá­nyaként. a COMPANY DATA Kft. közreműködésével jelenik meg. MEGRENDELÉS HÍRLAPKIADÓ Kőzlönyigazgatóság CÉGKÖZLÖNY Szerkesztőség (133 Buda­pest. Hegedűs Gyuía u. 79—31. Megrendeljük Megrendeljük a CÉGKATALÓGUS 1992, MAGYARORSZÁG című kiadvány! . példányban A kiadvány előkalkulált ára: 3900,— Ft, A megrendelő (cég) neve: ...... Cím (irányftószám, hely)' (utca, házszám):......................... Tu domásul vesszük, hogy a kiadónak visszárut elfogadni nem áll módjában. A megrendelt példány(ok) ellenértékét a szállítást követő számla kézhezvétele után 8 napon belül átutaljuk. 1992........... P. H, a megrendelő (cégszerű) aláírása Érvényben: 1992. február 26. VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 135,40 138,20 Ausztrál dollár 58,50 59,74 Belga frank (100) 228,38 233,04 Dán korona 12,12 12,38 Finn márka 17,14 17,54 Francia frank 13,83 14,11 Görög drachma (100) 39,87 40,71 Holland forint 41,77 42,63 fr font 125,32 127,92 Japán jen (100) 00,07 61,27 Kanadai dollár 65,87 67,27 Kuvaiti dinár 265,59 271,09 Német márka 46,99 47,95 Norvég korona 12,00 12,24 Olasz líra (1000) 62,64 63,92 Osztrák schilling (100) 667,92 681,52 Portugál escudo (100) 54,68 55,78 Spanyol peseta (100) 74,96 76,48 Svájci frank 51,79 52,87 Svéd korona 12,97 13,23 TJSA-dollár 77,95 79,51 ECU (Közös Piac) 98,22 98,18 Roger Neill, a Reklám Világszövetség elnöke az előzetes sajtótájékoztatón elmondta, valószínű, hogy a magyarokat sokkszerűen érhette a tv-ben, rádióban, újságokban megjelenő hir- detésdömping, de a reklám is fontos része a demokrá­ciának, s egy szabad társa­dalomban az információk­nak is szabadon kell ára­molniuk. Az elnök hozzá­tette, készek szakmai segít­séget is adni a magyar szakembereknek. A tájékoztatón egyébként kiderült, hogy a külföldi szakemberek közt is meg­oszlanak a vélemények a közszolgálati és a kereske­delmi televízió viszonyát, finanszírozási kérdéseit il­letően, s másként viszo­nyulnak a hirdetések etiká­ját szabályozó kódexekhez is. Abban viszont egyetértet­tek, hogy a magyar reklám- szakembereknek nem az amerikai és nyugat-európai minták lemásolására kell törekedniük. A Reklám Vi­lágszövetség magyar tago­zatának szakemberei min­denesetre reménykednek abban, hogy a félnapos rendezvény is segítséget nyújthat abban, hogy Ma­gyarországon a piacgazda­ság keretei között szabá­lyozottan, kulturáltan mű­ködjön a reklámrendszer, s annak színvonala is emel­kedjék. H.

Next

/
Thumbnails
Contents