Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-27 / 49. szám
Iskolát építenek Szentmártonbnn Tavaly „alapoztak” ÁLWIOBC HELYETT VALÓSÁGOT Kincstári optimizmus Alapozó évnek tekintették 1991-et a tápiószentmárto- ni önkormányzat képviselői. Ez annyit jelent — fogalmazták meg a nagyközség idei költségvetésének összeállításakor —, hogy tavaly stabilizálták a település intézményeinek működését, alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez. Mindez jó kiindulópontja nagyravágyó tervek tn egvalósításának. Azaz 1992-ben Tápió- szentmártonban több pénzt szánnak a korábbiakhoz képest fejlesztésre, beruházásra. Ebből igazán nagy falatnak a faluközpontban, a régi tüzéptelep helyére megálmodott új iskola építése tűnik. A 8 tanterem Pilisszentlászlón, a legfrissebb adatok szerint 403 lakóház áll. Az elmúlt fél évszázadban a gyerekek is tudták: legfontosabb az egészséges ivóvízellátás megoldása lenne. Készültek a különböző tervek, de a rajzokból nem fakadt víz. A Duna Szentendre felől vagy hat kilométerre fekszik, közben hegyek nyújtózkodnak, többszáz méteres szintkülönbséget kellene legyőzni a vezetéknek. A regionális ivóvíz álom maradt. Az emberek forrásokat kerestek, vizüket közku- takba terelték, s így napi 30 köbméter karsztvízhez jutottak. Vancsó Géza, a fiatal önkormányzati műszakis úgy gondolta, hogy ahol 30 'köbméter rejtőzik, ott lehet több is. Hosszabb geofizikai kutatás után nekiálltak a fúrókkal. Százharminchat méternél jártak, amikor annyi víz tört fel, hogy mérni sem lehetett. A vízhozam azonban megállt napi 80 köbméteres hozamnál. Az újabb fúrások nem találtak életet adó folyadékot. — Mi lesz most, kérdeztük Vancsó Gézától, az egész ügy mozgatójától? — Mivel a falunak hosz- szú távon napi 200 köbméter ivóvízre van szüksége, a forrásfoglalásos módszerrel megoldáshoz nem jutunk. Megmarad biztonsági tartaléknak, azt sem mondhatják utódaink, hogy nem próbálkoztunk, mielőtt a drága vezetéképítésbe fogtunk. A terveket már elkészítette a Duna Menti Regionális Vízmű. A vezeték 7 kilométer hosszú lesz. A. nyomvonala a Szentiász- lóra vezető, utat követi, néha keresztezi, továbbmegy erdőnyiladékban. ahol a magasfeszültség fut. A költsége 25 millió forint körül várható, 1991-re kaptunk 6 millió támogatást, az idén is hozzájutunk valamenybsb létesítményekkel együtt a mai árakon is 80-90 millió forintot „emelhet ki” a település kasszájából. Nyilvánvalóan nem egy évről van szó: legalább 3 év költségvetését terheli meg ekkora beruházás. Az 1994/ 95-ös tanévet szeretnék már az új létesítmény átadásával indítani. ,.De szabad-e a mai viszonyok között belevágni ekkora építkezésbe ? Nem túl kockázatos erre feltenni mindent, amikor az idén lesz a nagy vidéki földindulás, egyelőre belát- hatatlanul nagy gondokkal, következményekkel? Ki tudja még, mit hoz a szövetkezet átalakulása Tápió- szentmártonban is? Nem munkahelyteremtő beruhányihez. A lakosság és az üdülők is beszállnak. Cirka 50 ezer forintot kell fizetni portánként. Abban bízunk, hogy 1993 karácsonyán vezetékes vizet ihat a lakosság. Az ember joggal hihetne, hogy minden rendben. Ösz. szejön a pénz, a DMRV kivitelez, a lakosság vízhez jut. Sajnos gondokat is találunk. A vízművállalat vezetéke, amely Szentendre legszebb része, a Pismány felől közelíti Pilisszentlász- lót, csak napi 100 köbméter vizet képes szállítani. Ezért a forrásokból nyeri mennyiséget is muszáj felhasználni, Ehhez a két vezetéket összekötik. A nagyobb probléma viszont ez után következik. A faluban veszélyes lenne csatornázás nélkül növelni a vízfogyasztást. A település a Pilisi Tájvédelmi Körzetben fekszik, innen ered az Apát-kúti-patak, amely végigfut a tájvédelmi körzeten, le, egészen a Dunáig. A vadak belőle isznak. Pi- lisszentlászló ásott kútjai- nak máris magas a szintje, nitrátos a tartalma. Bűn lenne beléjük vezetni a nyilván jócskán megnövekvő szennyvizet. Azonban az ürömben mindig van öröm is. A falu medencébe épült, az Apát-kúti-patak a térség természetes vízlefolyója. A feladat világos. A csatornát az Apát-kúti-patakkal párhuzamosan kell elkészíteni, a szennyvizet tisztítóba, onnan a patakba irányítani. Ma már a tisztítók ivóvízminőséget képesek produkálni, ezért nem jelent további veszélyt a volt szennyvíz, Vancsó Géza nem mondja ki, de tény: lesz időszak, amikor bizonyos környezetszennyezés kialakul. Hacsak nem épül egyszerre, vagy igen gyorsan egymás után a víz-, illetve a csatornavezeték. Az ideális megoldást most is megfordították: előbb a víz (nem vitás, nagyon kell), aztán a csatorna. Talán segít az állam: pénzt ad a falu csatornarendszerének elkészítéséhez. Mert a lakosság most a kettőt együtt nem bírja. zás után kellene inkább nézni?'’ Sorjáztak az aggodalmaskodó kérdések, felvetések a költségvetést tárgyaló képviselő-testületi ülésen, amelyet közmeghallgatással együtt hirdettek meg. Az érdeklődők lehettek legalább 100-an, emellett a helyi kábeltévé egyenes adásban közvetítette a szombat délutáni eseményt. Ennek folytán közel 300 családi otthonban lehettek részesei a település jövőjét érintő vitának. Amelyen azok érveltek kitartóbban, akik éppen a jövőre apelláltak. Mondván: a mostani alsó tagozatos iskola 100 éves rozoga épületben működik, teljes tetőcserére szorul. Rossz az elosztása, több helyiségre van szükség, szaktantermekre, A központi céltámogatást figyelembe véve ez az utolsó esély, hogy belevágjanak. Az aggályoskodók lassan visszavonultak, a szavazás egyértelmű igent hozott. Erre az évre 20,7 millió forintot terveztek az induláshoz, ami céltámogatással és többletbevétellel 40 millióra egészíthető ki. Sőt: úgy kalkuláltak Tápiószent- mártonban, hogy jövőre még egy szennyvíztisztító Vámosmikolán még az „előző” rendszerben kezdték cl azt a nagyszabású beruházást, amelynek célja az volt, hogy egy központosított művelődési házat hozzanak létre idősnek, fiatalnak. Az akkori megyei támogatás ezt lehetővé tette telep létesítéséhez is hozzáfognak. együttesen Tápió- szelével és Tápiószőlőssel, a két szomszéddal. Természetesen a telefonhálózat már kényszerpályára helyezett megépítése, de további utak készítése ugyancsak sok pénzt igényel. Hogy sokféle érdek, igény egyszerre megjelenő metszéspontjában kell ilyenkor gondolkodniuk a képviselőknek, azt jellemezte az önkormányzati dolgozók béremelése ügyében kezdeményezett vita, meditálás. Közel 200 helybélit érint a dolog: kevesellték a 10 százalékos bérautomatizmust. A képviselők úgy döntöttek: minimum 8500 forint legyen a nagyközségben az önkormányzati dolgozók fizetése, s legalább 1000 forintot mindenki kapjon eddigi bérére. Mindezen túl pedig természetesen differenciálásra is legyen mód. Ez így együtt pedig már közel 20 százalékos emelést jelent. A közmeghallgatással egybekötött testületi ülésen a munkahelyteremtés igénye újra és újra szóba került. Tápiószentmártonban jól bevált gyakorlat szerint a vállalkozók munkahelyteremtő beruházásait támogatják inkább, mint önállóan foglalkozzanak a kérdéssel. így települt meg például tavaly egy varroda a lányok-asszonyok nem kis örömére. Hasonlót az idén is szívesen látnának, kiegészítenék a tőkét. Csak jöjjön . . . volna, ám azóta változott a világ. Jelenleg a helyi ön- kormányzat a tőle telhető módon folytatja pz építkezést a falak vakolásával és a belső szakipari munkákkal (Vimola Károly felvétele) Az önkormányzati iratokban ilyenkor, év elején gyakran szerepel ez a három betű: ART. A rövidítés annyit jelent: általános rendezési terv. A fogalom nem új, éltek vele az elődök is. A tanácsok. Arról viszont nem tudok, hogy egy ilyen dokumentum megszerkesztéséhez, egy adott település arculatának kialakításához kikérték volna a lakosság véleményét is. Könnyelmű elődök — Meg is látszik rajtuk, a gyűli ART-én legalábbis. Tele van a pártállami időkre jellemző kincstári optimizmussal, megalapozatlan illúziókkal, jellegben járással. Ez a rendezési terv 1907-ben készült, amikor már mindenki tudta, hogy nagy bajok vannak a gazdasági szférában. Ennek ellenére százmilliós nagyság- rendű beruházásokat terveztek. Szeretném megkérdezni az elődöket, miből gondolták előteremteni ezeket a csillagászati összegeket. Gyimesi István polgár- mester okkal neheztel a könnyelmű elődökre, hisz most az ő nyakába szakadt az ÁRT úgymond aktualizálása. — Első lépésként megvizsgáltattuk a tervdokumentációt egy szakszervezö vállalattal, a vizsgálat eredménye tömören annyi, a tervek java része nemhogy most, de az elkövetkező ötven évben sem kerülhet megvalósításra, annyi pénzünk nekünk nem lesz egyhamar. Csalt egyet mondok: vasúti felüljárók kiépítése. Egyetlenegyre rámenne a község egész évi költségvetése. Túl azon, hogy egy „döglött terv döglödött” évekig a páncélszekrényben, volt ennek a dolognak egy ennél kellemetlenebb következménye. Sok esetben nem adtak ki építkezési vagy egyéb módosítási engedélyt, lévén, hogy érvényben volt az adott zónában a fejlesztési korlátozás, illetve tilalom (itt most hadd ne térjek ki arra, hány település műszaki ügyintézője nyergelte meg az ilyen korlátozási határozatokat a saját zsebére ...). A gyűli önkormányzati testület a témán belül két dologban döntött az elmúlt napokban. Nevezetesen arról, hogy sürgősen módosítani kell az ÁRT-ot a realitások jegyében. De úgy, hogy hallgattassak meg a lakosság is. A javaslatokat írásban lehet megtenni a polgármesteri hivatal címére megküldve. Ezek értékelésére' egy külön szakbizottság jött létre dr. Lugosfalvi Ervin képviselő irányításával. A bizottság feladata lesz a javaslatok, észrevételek egyeztetése és elemzése alapján egy konkrét szempontrendszert kidolgozni. Ez kerül a képviselő-testület elé, s a végleges koncepció határozza majd meg Gyál arculatát az elkövetkező években. Szómon kérhetik — Biztos kezekben látom a település ilyen vonatkozású jövőjét — mondja a polgármester. — Lugosfalvi úr tudvalevőleg a realitások embere, őt nem lehet jégre vinni holmi délibábos ötletekkel. Amit le fog tenni az asztalra, annak meglesz a valóságalapja. Gyimesi István mindehhez még hozzáteszi: valamennyien felelősségei tartozunk a községnek, a rossz terveket évek múlva is számon kérhetik rajtunk. Hogy tíz év múlva ki kérhet bármit is számon a mai polgármestertől, azt még nem tudni. Az viszont tény, hogy a négy évvel ezelőtti gyáli községatyák kincstári optimizmusáért senkit nem vonnak felelős-' ségre. Pórid Község Önkormányzata pályázatot hirdet az általános iskola igazgatói munkakörének betöltésére A megbízás 1992. augusztus 1-jétől 1997. július 31-éig tart. Feltételek: felsőfokú végzettség és legalább ötévi szakmai gyakorlat. A pályázat tartalmazza a pályázó szakmai önéletrajzát, képesítését igazoló okiratainak fénymásolatát, erkölcsi bizonyítványát, működési koncepcióját és bérigényét. A pályázatokat április 15-éig lehet benyújtani a polgármesteri hivatalhoz, cím: Pánd, Fő út 84. 2214. (—mai ti la—) önkormányzatok, kórházak, rendelőintézetek figyelmébe! Nálam megrendelhetik az egészségügyben használatos, összes nyomtatványt Ezek elkészítését a kért minőségben, a legrövidebb határidőre vállalom. Kérésükre, térítés nélkül, a helyszínre szállítom a megrendelt árut. Cím: Sipos Gyula nyomdász-papirfeldolgoző. Cegléd, Pf.: 166. 2700. Cegléd Város Polgármesteri Hivatala pályázatot hirdet gyámügyi feladatokat ellátó munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: államigazgatási főiskolai végzettség, érvényes erkölcsi bizonyítvány. Fizetés: megegyezés szerint. A pályázatot, a szakmai tevékenység részletes ismertetésével és a dipiomamásolattal, március 15-éig lehet benyújtani Cegléd város polgármesteréhez (Cegléd, Kossuth tér 1. 2700). VIZE LESZ PILISSZENTLASZLONAK Ötvenezer portánként (tóth) // r ÉPÜL Ä MŰVELŐDÉS HAZA
