Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-27 / 49. szám

Az Alkotmánybíróság Esztergomban Az Alkotmánybíróság munkatársai szerdán Esz­tergomba látogattak. Meg­tekintették az Érseki Le­véltárat, és Könyvtárat, valamint találkoztak a vá­ros vezetőivel. Mint isme­retes, az Alkotmánybíró­sági törvény Esztergomot jelölte ki a testület szék­helyéül, de elhelyezési gondok miatt, az Alkot­mánybíróság megalakulása óta Budapesten működik. , Az alkotmánybírák meg­beszélést folytattak Puskái László bíborosérsekkel, akit tájékoztattak a testület fel­fogásáról az igazságosság és a jogállam viszonyának kérdésében. Sólyom Lász­ló, az Alkotmánybíróság el­nöke, többek között kifej­tette, hogy a szubjektív igazságosságnál mindig előbbrevaló a jogbiztonság élvének, a jog uralmának érvényesítése. Az állatok is viselkednek Etológiái találkozó — másodszor 1989 nyarán rendezték meg először a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen a mezőgazdasági tanszék al­kalmazott etológiái és tar­tástechnológiai kísérleti ter­vének lelkes munkatársai a nemzetközi alkalmazott etológiái ifjúsági találko­zót. A közel száz részvevő, neves professzorok, fiatal szakemberek és hallgatók megerősítették a szervező­ket abban a hitükben, hogy az állatok viselkedésével foglalkozó, ez iránt érdek, lődő egyetemistáknak, ok­tatóknak, kutatóknak, far­mernek és a társadalom- tudományok képviselőinek találkozniuk kell, kicserél­ni tapasztalatukat, ismere­teiket. A kedvező visszhang nyo­mán döntöttek úgy, hogy a tábort háromévente megis­métlik. A második tehát az Vezető brit üzletemberek hazánkban A lehetőségektől elmaradva A brit cégek eddig igen óvatosak a magyarországi befektetések terén, bár szá­mos kitűnő lehetőség nyíl­na számukra. Üzleti tár­gyalásainkkal ezen a hely­zeten szeretnénk változ­tatni — hangsúlyozta Brian Corby, a Brit Gyáriparosok Szövetségének elnöke és Hugh Bidwell, a Brit Pénz­ügyi Intézmények Szövet­ségének elnöke szerdán a sajtó képviselőinek, a ma­gyar bankok, brókercégek, biztosítók vezetőivel foly­tatott megbeszélés után. Mint elmondták, megbe­széléseket folytattak Kupa Mihály pénzügyminiszter­rel és Szabó Iván ipari és kereskedelmi miniszterrel. Találkoztak a magyar gaz­dasági élet számos képvi­selőjével. A két vezető brit üzlet­ember úgy ítéli meg, hogy miközben Nagy-Britannia és Magyarország politikai kapcsolatai kitűnően ala­kulnak, a brit cégek be­kapcsolódása a hazánkban folyó privatizációba, vala­mint a két ország külke­reskedelmének alakulása messze elmarad a lehető­ségektől. A GAZDASÁG1 KABINET ULESE Része a készletvagyonnak ' A Gazdasági Kabinet szerdai ülésén foglalkozott az ózdi kohászat visszafej­lesztésével, a szövetkezeti átmeneti törvény végrehaj­tásával kapcsolatos kérdé­sekkel. A testület tagjai egyetértettek azzal, hogy a saját készleteket is a va­gyon részének kell tekinte­ni, amely a vagyonnevesí­téshez tartozóan adó- és illetékmentes. A testület felkérte a Földművelésügyi Minisztériumot, hogy ad­jon tájékoztatást a szövet­kezeti törvény adta lehető­ségekről. Tarifaemelés a láthatáron Olcsóbban, de meddig? (Folytatás az 1. oldalról) kossági tarifa, az ipar ese­tében még úgynevezett tel­jesítménydíj is terheli. Az ipar így azért is fizet, hogy rendelkezésére álljon a meg­felelő teljesítmény. Más a tarifa akkor is, ha az ára­mot a gazdálkodók éjjel, vagy ha csúcsidőben veszik igénybe. A vállalatok jelenleg ösz- szesen hét tarifa szerint fizetnek az áramszolgálta­tásért. A tavalyi bevételek alapján a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) tá­jékoztatása szerint az ipar végül is 85 százalékkal fize­tett magasabb díjat, mint a lakosság. Az áram kilo­wattóránként 1,90 forintba kerül éjjel és 3,70 forint a normál nappali díj a ház­tartásokban. A fejlett nyu­gati országokban a helyzet éppen fordított, és a lakos­ság fizeti a magasabb áramdíjat. A Világbank régóta szor­galmazza a helyzet meg­változtatását. Az ipari és a pénzügyi tárca néhány hó­nappal ezelőtt ígéretet tett arra, hogy három éven be­lül megváltoztatja a tarifa- rendszert Magyarországon, mégpedig az európai nor­máknak megfelelően. Arról egyelőre nem szü­letett döntés a kormány­zatban, hogy a tarifarend­szer módosítását, amely a lakossági terhek növekedé­sét jelentené, fokozatosan vagy egyszerre hajtják végre. idén lesz, egészen pontosan július 26. és augusztus 8. között. Mint a GATE-n szerdán tartott sajtótájé­koztatón dr. Keszthelyi Ti­bor egyetemi adjunktus el­mondta, a találkozó első he­tének a gödöllői intézmény ad otthont, a másodiknak a kaposvári Pannon Agrár- tudományi Egyetem állat- tenyészséti kara. A főbb témakörök: etológia az ez­redfordulón; etológia és ál­latvédelem; a mezőgazda- sági haszonállatok viselke­déskutatásának legújabb eredményei; az állattartás, állatkísérletek etikai kér­dései; etológia az állattar­tás gyakorlatában; vadon élő, állatkerti, laborató­riumi és „kedvenc” állatok etológiája; etológia és a társtudományok. A szervezők meg kíván­ják hívni az Európa Ta­nács állatvédelmi bizottsá­gának tagjait, akik Magyar- országon tarthatnák soros nyári üdülésüket is. Az első találkozót a No­bel-díjas tudós, Konrad Lo­renz emlékének szentelték, aki már nem tehetett ele­get meghívásuknak. Az idei rendezvénnyel dr. Cza- kó Józsefnek kívánnak emléket állítani. A GATE professzora 1990-ben hunyt el. Alkalmazott etológiái kutatásaival új tudomá­nyos iskolát teremtett Ma­gyarországon. B. G. SZERDA A BIZOTTSÁGOK NAPJA Nem maradtak munka nélkül A parlamenti padsorok tegnap csendesek voltak. Ezzel szemben a T. Ház munkabizottságainak egy sor kérdésben dönteniük kellett. Hogy mi történt a nyitott vagy esetleg érthe­tő okokból zárt ajtók mö­gött, arról adunk összefog­lalót. Az Országgyűlés honvé­delmi bizottsága támogatja a szaktárca javaslatát, hogy a légierő korszerűsítésére elkülönített 1,1 milliárd fo­rintot a saját-idegen azo­nosító rendszerek felújítá­sára fordítsák. Ezt Póda Jenő, a bizottság titkára közölte az MTI érdeklődé­sére a szerdai zárt ülést kö­vetően. A jelenleg használatos szovjet eszközöli ugyanis nem teszik lehetővé, hogy a szomszédos országok gépeit egyértelműen meg lehessen különböztetni. Erre jó pél­da, hogy nemrég egy jugo­szláv vadászgép reagált a magyar azonosító jelzésre. Ez pedig bizonyos körülmé­nyek között igen veszélyes lehet. A felújítás révén a jövőben egységesen lehet majd irányítani a katonai és a polgári repülést. A Pénzügyminisztérium közigazgatási államtitkár- jelöltjének meghallgatásá­val kezdte meg szerdai ülé­sét az Országgyűlés költség- vetési, adó- és pénzügyi bi­zottsága. A nyugellátások, baleseti nyugellátások 1992. évi emeléséről, illetve kiegészí­Show a patkóban A miniszter indulatos. Joggal. A fiatal képvise­lő — honatyának talán nem is nevezhető — nyeg­le hangvételű, sértő-gunyorosan előadott interpel­lációja inkább illene egy Friderikusz-show-ba, semmint a parlamenti patkó méltóságteljes szen­télyébe. Az ügy története röviden: Sasvári Szilárd, a Fi­desz képviselője, interpellációt nyújtott be a mű­velődési és közoktatási miniszterhez, a közokta­tási törvény koncepciójával kapcsolatban, sérel­mezve, hogy az állami és önkormányzati iskolák világnézeti semlegességét szavatoló pont a javas­latból kimaradt. Már az is szokatlan, hogy egy koncepcióval kapcsolatban bárki interpellációt nyújtson be, hiszen az még nem kormányelőter­jesztés. De még az előterjesztett törvényjavasla­tokkal kapcsolatban sem szokás interpellációt be­nyújtani, mert lehetőséget nyújt a vélemények ki­fejtésére az általános és a részletes vita. A fiatal képviselőnek tehát fogalma sincs az interpellá­ció intézményéről, szerepéről. A legfelháborítóbb azonban az a mód, ahogy az interpelláció és az arra adott válasz során a képviselő és a frakció­ja viselkedett. A minisztert gúnyoló és a válaszát kinevető társaság pontosan egy klubban lézengő galeri színvonalát idézte. Ami nem baj. Akkor, ha ezt megfelelő helyen, például az iskolai klub­ban teszik. A miniszter választ adott. Elmagyarázta a lel­kes ifjúnak, mi a különbség a világnézeti semle­gesség és a világnézeti szabadság között. Talán kicsit sértetten, talán kicsit indulatosan is. Ám a fiatal képviselő ezt nem fogadta el. Olyan elmé­leti fejtegetésekbe bocsátkozott, amelyek jellem­zően bizonyították a pártállami oktatási rendszer teljes csődjét és az új közoktatási törvény szük­ségességét. „A világnézeti semlegesség... nem jogi norma, hanem a helyi politikai gyakorlat­ban elérendő cél, tisztelt miniszter úr” — emelte ki. A bölcs lurkó a miniszter válasza alatt talán elfelejtette, hogy ő maga pont egy jogi norma koncepciója kapcsán interpellált, sőt a világné­zeti semlegességet jogi norma rangjára akarta emelni? Szomorúan olvasom a parlamenti jegyzőkönyv­ben a „liberális ifjú” szavait. Fél. Attól, hogy a világnézeti szabadság érvényesülése a többség ér. dekeinek jobban megfelel, mint a nem létező vi­lágnézeti semlegesség üres deklarációja. Vajon valóban liberális? Valóban demokrata? A fiatalember talán nemrégen járt iskolába. Emlékezhetne arra, amire sokan 35-40 év után is emlékszünk. Petőfi versére, amelyet a nemzet- gyűléshez írt. S ha már oly feledékeny, hogy nem emlékszik rá, vagy épp akkor hiányzott az órá­ról, jó lenne, ha elővenné és elolvasná. Ha ebből sem érti meg, hogy mi az országgyűlési képviselő feladata, jobb, ha röhögő társaival együtt veszi a kalapját. Mert a magyar parlament nem diák­klub, ahol idétlen mutatványokkal kell szórakoz­tatni a közönséget. —te­tőséről szóló országgyűlési határozati javaslathoz több módosítóindítvány-csomag is érkezett, ám a bizottság ezeket nem támogatta. A képviselők nem fogadták el az üzemanyagok környezet- védelmi termékdíjáról szóló törvényjavaslatot sem. Az előterjesztés egyébként ar­ra vonatkozott, hogy a má­jusi benzináremeléskor to­vábbi — literenkénti 50 filléres — díjat építsenek be a benzin árába, az eb­ből befolyó évi másfél mil­liárd forintot pedig fordít­sák a közlekedés által oko­zott könyezetszennyezés csökkentésére. A bizottság az életüktől politikai, faji, vallási vagy világnézeti okból nem ma* gyár hatóságok által jogta­lanul megfosztottak kárpót­lásáról szóló országgyűlési határozati javaslatot álta­lános vitára alkalmasnak tartotta. Az 1992. március 1-je előtt megállapított nyugel­látások január 1-jei hatály- lyal, visszamenőlegesen tör­ténő emelését javasolja az Országgyűlés szociális, csa­ládvédelmi és egészségügyi bizottsága. A bizottság hosszú és valóban részle­tes szerdai vitáját követően, a minimális szavattöbbség- gel meghozott döntés értel­mében az 1992. január 1-je előtt nyugállományba vo­nultak járadékát ez év ja­nuár 1-jétől visszamenőle­gesen, a január 1. és már­cius 1. között nyugdíjazot­takét pedig a nyugdíjba vonulás hónapjától java­solják felemelni. Még a minimális, egyhar­mados támogatást sem kapta meg az a képviselői javaslat, miszerint az eme­lésnél ne alkalmazzanak alsó és felső összeghatárt. A sajtóalbizottság szerdal ülésén elhangzott kormány- párti és ellenzéki vélemé­nyekből ítélve továbbra is az a középponti kérdés: milyen legyen a jogállása a két közszolgálati médium­nak, illetve milyen hatás­körrel rendelkezzenek a rá­diót és a televíziót felügyelő és ellenőrző testületek. A törvényjavaslat előző két munkapéldánya feletti vi­tában jórészt közös neve­zőre jutottak a képviselők a tekintetben, hogy a köz- szolgálati rédió és televízió úgynevezett közjogi alapít­ványi formában működjön. A két intézmény gazdál­kodói tevékenységét, ezen belül is főként a reklámok, a szponzorált műsorok kér­déseit taglalva a kormány­zati és az ellenzéki oldal egyetértett abban: élesen el kell határolni a közszol­gálati és a kereskedelmi rá­diózást, televíziózást. Az Országgyűlés gazda­sági bizottsága szerdai ülé­sén folytatta a munka tör­vénykönyve tervezetéhez benyújtott több száz módo­sító indítvány tárgyalását. Ezenkívül határozatot hoz­tak a képviselők egy táv­közlési albizottság létre­hozásáról. Az önkormányzati, köz- igazgatási, belbiztonsági és rendőrségi bizottság szer­dán maratoni hosszúságii ülést tartott. A képviselők általános vitára alkalmas­nak találták az önhibáju­kon kívül hátrányos hely­zetbe került önkormányza­tok kiegészítő állami támo­gatásáról szóló 1991-es tör-' vény módosításáról intéz­kedő törvényjavaslatot. BŐS-NAGYMAROS Várakozó állásponton A magyar kormány leg­feljebb 1 hónapot várhat arra, hogy csehszlovák részről vállalják-e a bősi vízlépcső-építkezés Duna el­terelésére is vonatkozó munkáinak felfüggesztését a közös vizsgálatok idejére, így megkezdődhetne a ma­gyar, csehszlovák és függet­len nemzetközi szakértők közös vizsgálata — mondta egyéni véleményként Mádl Ferenc tárca nélküli mi­niszter, a bős—nagymarosi beruházás kormánydelegá­ciójának vezetője nemzet­közi sajtótájékoztatón. Saj­nálatosnak nevezte, hogy a szomszédos országban nagy erőkkel dolgoznak az önálló üzembe helyezésen, s ebben osztrák cégek is részt vesz­nek. ★ A szövetségi nemzetgyű­lés meghívására Prágába utazik a magyar Ország- gyűlés környezetvédelmi bi­zottságának küldöttsége. A parlamenti küldöttség a bős—nagymarosi vízlép­csővel kapcsolatos gondok­ról folytatja a tárgyaláso­kat. A megbeszéléseken megfigyelői minőségben részt vesz a Környezetvé­delmi és Területfejlesztési Minisztérium politikai ál­lamtitkára, Tarján László• né, valamint a Külügymi­nisztérium miniszteri biz­tosa, Tatár György. IBUSZ RT. Ahány tikett, annyi voks Rendkívüli közgyűlést tart szerdán az IBUSZ Rt. A közgyűlés napirendjén a részvénytulajdonosok jo­gait megváltoztató alapsza­bály-módosítási javaslat szerepel, mely arra irányul, hogy ezentúl minden rész­vényes annyi szavazattal rendelkezzen, ahány rész­vény igazolt tulajdonosa. Erre a változtatásra azért van szükség, mert az Ál­lami Vagyonügynökség ha­marosan értékesíti az IBUSZ-ban levő 56 száza­lékos részesedését. A va­gyonügynökség versenytár­gyalást írt ki a tulajdoná­ban levő IBUSZ-részvé- nyekre. Az első forduló már lezajlott, a második zárt forduló eredményhir­detésére pedig előrelátha­tólag márciusban kerül sor. A tavalyi évet az IBUSZ Rt. a vártnál mérsékeltebb eredménnyel zárta. A cég adózás előtti nyeresége 200 millió forint körül alakult.

Next

/
Thumbnails
Contents