Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-04 / 29. szám
Hátat szabni a spekulációnak BESZÉLGETÉS A KÉPVISELŐVEL □ A szövetkezeti törvény a szövetkezeti vezetők polgári jogi felelősségét írja elő. Mit jelent ez? — A polgári jogi felelősség azt jelenti, hogy a vezetők döntéseikért egyetem- legesen, egész vagyonukkal felelnek. □ Tehát nem a régi munkajogi felelősség alapján, legfeljebb hathavi fizetésük mértékéig kötelesek az esetleges károk megtérítésére. — Nem, hiszen a teljes személyes vagyonukkal felelnek az okozott kár mértékének megfelelően. □ Ez a súlyos felelősség az átmeneti törvény tervezetében még nem szerepelt. Hogyan került ez mégis a törvénybe? — Nekem az alkotmány- ügyi bizottság ülésein tűnt fel, hogy a Nyers Rezső, Vastagh Pál és Lakos Pál MSZP-s képviselők által előterjesztett javaslat azt hangsúlyozza, hogy csak az új szövetkezetek esetében alkalmazzák a polgári jogi felelősséget. Ez szöget ütött a fejembe: az átalakulás szempontjából sorsdöntő vagyonnevesítések és vagyonmegosztások esetében a vezetőket csak a fizetéshez igazodó munkajogi felelősség terheli. Ez engem egyszerűen félelemmel töltött el. Nem azért, mert azt hiszem, hogy minden tszvezető sötét gazember, éppen ellenkezőleg. Nekem az volt az álláspontom, hogy ha a polgári jogi felelősség már az átmeneti törvényben is szerepel, akkor az politikailag, erkölcsileg és jogilag is védi a szövetkezeti vezetőket. Hiszen, ha ők ennek tudatában becsületesen járnak el, akkor egészen biztos, hogy megszűnik a zöldbárózás. Ezért terjesztettem elő módosító indítványomat, amelyet a parlament elfogadott. □ Érdekes, hogy a három ellen javaslatot tevő képviselő között Lakos képviselő úr személyében pont egy tsz-elnök is sze-. repel, akinek a termelőszövetkezete még az átalakulás előtt áll. Vajon mi lehet az oka annak, hogy az MSZP három prominens képviselője ilyen javaslatot terjesztett elő? Nem lehetséges esetleg az, hogy ebben közrejátszik az MSZP és az Agrárszövetség között a közelmúltban megkötött paktum? — Elképzelhető, de azt hiszem, erről őket kellene kérdezni. Indítékaikat nem ismerem. Engem az vezetett, hogy ez a kérdés az átalakulás és az átmenet idejére is egyértelmű legyen. □ Rendkívül érdekes előírása az átmeneti törvénynek a vagyonnevesítés. Ez lényegében a következőket tartalmazza: a tagok szövetkezeti üzletrészének mértékét úgy kell meghatározni, hogy az feleljen meg a vagyon létrehozásában és gyarapításában való közreműködés mértékének. Figyelembe véve a tagsági viszony időtartamát — * most jön egy nagyon érdekes kitétel —, a személyes közreműködés súlyát és arányát. Csak ezt követően emeli ki a törvény a vagyoni hozzájárulás mértékét. Nekem a személyes közreműködés súlyával és arányával van gondom. Ez mit jelent? — Hát ez az, amivel nekem is gondom volt, és éhhez a 10. paragrafushoz volt is módosító javaslatom, Megjegyzendő, hogy a törvényi megfogalmazás szintén Lakos, Nyers és Vastagh képviselők indítványa volt. Azonban az volt az érzésem, hogy a személyes közreműködés hangsúlyozásával valamiféle szellemi apportot szeretnének vagyoni joggá, értékké átváltani, és esetleg a munkadíj arányában felosztani a vagyont. Ezt egyáltalán nem tartom helyesnek. A vezetők eddig is nagy jövedelmet tettek zsebre, s ha jól végzik a munkájukat, ezután is számíthatnak rá. Az én javaslatom szerint ez nem lehet a személyes közreműködés értékelési alapja. Sajnos, véleményemet a parlament akkor nem fogadta el. De már van módosítási javaslat a koalíciós pártok részéről, amely szerint konkrétan, százalékosan kellene meghatározni, hogy a tagsági viszonyban eltöltött idő és a bevitt vagyon arányában kell bizonyos vagyoni hányadot felosztani, a további felosztást pedig a közgyűlésnek kellene meghatározni. □ Maradjunk még egy kicsit ennél a szellemi apportnál. Számomra azért furcsa a dolog, mert akkor, amikor egy termelőszövetkezeti vezető fizetést, prémiumot, nyereségrészesedést kap vezetőként, ráadásul nem is keveset, akkor azt azért kapja, hogy szellemi tevékenységével és személyes közreműködésével a termelőszövetkezetet úgy működtesse, hogy az a lehető legjobb gazdasági eredményt érje el. Következésképpen az ellenértéket ezért egyszer már megkapta. Vajon jogos-e, nem alkotmányellenes-e az, ha ezt még egyszer, az átalakulás során nagy értékkel figyelembe veszik? — Teljesen egyetértek ezzel. Bár én nem vagyok jogász, és nem tudom, hogy az alkotmányosság szempontjából ez mit jelent. Mindenesetre úgy érzem, hogy a vezetők ezzel valamiféle vagyoni végkielégítéshez jutnának. □ Végkielégítéshez akkor is, ha továbbra is tagok, netán éppen vezetők maradnak? — így van. Sőt, ha továbbra vezetők maradnak, és aránytalanul alakul a vgyonnevesítés, akkor az új szövetkezetben nagyobb tulajdonnal vesznek részt, és eleve kedvezőbb helyzetbe kerülnek a gazdasági döntéshozatal során is. □ Erkölcsösnek tartja ezt a megoldást? — Nem érzem annak, és támogatni is fogom a Koalíciós javaslatot, amelyik ezt akarja kiküszöbölni. (Erdősi Agnes felvétele) □ önt vád érte a közelmúltban az SZDSZ egy fizetett hirdetésében, amelynek etikusságáról talán most nem is érdemes beszélni. Azzal vádolták, hogy közreműködött az önkormányzatok elnyomorításában. Mi erről a véleménye? — Tény, hogy én is megszavaztam a költségvetést és az adótörvényeket. Éppen azért, mert úgy gondolom, az országnak működnie kell, ami ezek nélkül nem megy. Azt azonban hangsúlyozni szeretném, hogy a szövetkezetek átalakulásával kapcsolatban éppen nekem volt egy módosító javaslatom, amely az átmeneti törvénybe be is került. Ennek következtében az önkormányzatok közel ötvenezer hektár állami tulajdonú földhöz juthatnak. Elfogadott javaslatom lényege, hogy azok az állami tulajdonú földek, amelyek a termelőszövetkezetek határidő nélküli használatában voltak, és amelyeket a kárpótlási törvény végrehajtásához sem vettek igénybe, az önkormányzatok kérésére a tulajdonukba kerülhetnek. így a települések akár iparvállalat létesítésére'használható földeket kaphatnak, akár üzletrésszel léphetnek valamelyik szövetkezetbe. Ezzel a vagyonnal tehát gazdálkodhatnak így, de önállóan is. Tallós Emil Riposztok a Parlamentben INDULATOS VITA NAPIREND ELŐTT Tegnap délután fél ötkor, a tervezettnél másfél órával tárgysorozatba vételéről később tudta csak megkezdeni a napirendjén szereplő törvényjavaslatok tárgyalását az Országgyűlés, mert rendkívül sok képviselő kért szót napirend előtt rendkívüli ügyben, illetve mások kétperces reagálási lehetőséget kaptak. Horn Gyula (MSZP) rendkívül nagy vitát kiváltó napirend előtti felszólalásában a politikus kifogásolta, hogy a rádip és a televízió elnöke elleni támadások színhelye lett a Parlament, miközben a műsorokról az érintettek és az egyházak elviekben megállapodtak. Rámutatott: egyetlen pártnak sincs erkölcsi alapja arra, hogy szűk pártpolitikai célok érdekében foglalkozzon ezekkel a kérdésekkel. Füzessy Tibor KDNP- frakcióvezető szerint az egyházi műsorok mennyiségét az egyházak és a tömegek igényeinek kell meghatároznia. Ugyanakkor megvédte a KDNP fellépését, amely nélkül nem történt volna előrehaladás. A KDNP-frakcióvezető megerősítette: pártja változatlanul követeli az elnökök lemondását. Komoly ügyrendi vitát is kavart István József (FKGP — f2-ek) felszólalása. Kifejtette: a vallás nem magánügy, s a maga részéről sajnálatosnak tartja, hogy a szülők döntik el, gyerekeik milyen iskolába járjanak. Orbán Viktor e két kijelentést megdöbbentőnek tartotta, és felszólította a kormánypárti képviselőket, hogy határolják el magukat, vagy a kormányt, hogy foglaljon állást e kérdésben, amely megítélése szerint száz éve idejétmúlt az európai civilizációkban. Torgyán József Kisgazdapárt-elnök napirend előtti felszólalásában bírálta a Ház elnökét, aki nem intézkedik az FKGP-elnök által neki, írt levél szellemében. Habár Torgyán József név szerint nem említette a kisgazda 33-as frakciót, Oláh Sándor visszautasította azt a vádat, amely szerint frakciója „idegen célokra” használja a Ház épületét. Gál Zoltán MSZP-frakcióvezető felszólította Szabad Györgyöt: ne engedjen teret a Ház tekintélyének lejáratására, és pártok belső vidájának nyilvános lefolytatására. Következik a második lépcső Licitálásra: egy év (Folytatás az 1. oldalról) mókát, s igényeltek kárpótlást. Sztáray doktor szerint a májusban kezdődő licitálási procedúra egy évig tart, s 1993. március 31-ig kell befejeződnie. Akik személyesen nem tudnak majd jelen lenni a licitálásokon, s történetesen a termőföldre vonatkozó árveréseken, azokat jogi képviselőjük helyettesítheti. A beszélgetés során arról is szó esett, hogy csupán Pest megyében elérheti a három-négymilliárd forintot az az összeg, aimi a jogosultakat megilleti. A kárrendezési hivatalok felkészültek az 1939. május 1. és 1949. június 8. között sérelmet szenvedettek kárpótlási igényeinek a fogadására is. Ez a második lépcső egyebek között a nagybirtokosokat és a volt nagyvállalkozókat érinti. A megyei kárrendezési hivatalnál tisztában vannak azzal, hogy a munka java még ezután következik. Csupán Pest megyében 182 településre kell majd kiszállniuk a hivatal dolgozóinak. Ehhez olyan munkatársakat sikerült találni, akik az elmúlt hónapok során bizonyították rátermettségüket és segítő szándékukat. A hivatal vezetője végül elmondta, hogy szeretné megnyugtatni az aggályos- kodókat: lesz elegendő termőföld, méghozzá az igényelt aranykoronaértékben, s így akik gazdálkodni óhajtanak, azok hozzájuthatnak a saját, vagy az ahhoz hasonló minőségű termőterületekhez. Azon vannak, említette, hogy végre valóban megvalósuljon a tulajdonosi helyzet tisztázása, melyhez szükség van az önkormányzatok, az érdekegyeztető fórumok, a szövetkezetek és az állami gazdaságok érdekeinek ösz- szehangolására. Gy. L. Szalay Gábor (SZDSZ) a tíz napja folyó „kamionhá- ború” ügyében kért napirend előtt szót. Bírálta a kormányt, amely nem hívta fel a parlament figyelmét döntésének várható nemzetközi következményeire, és nem egyeztetett más országokkal az útadó ügyében. Rótt Nándor (KDNP), a környezetvédelmi bizottság elnöke kijelentette: a magyar törvényhozás tekintélyét csorbítaná, ha a görög fuvarozók tiltakozásának hatására megváltoztatnák a korábban hozott döntést. Hasonló értelemben nyilatkozott meg a vitában az illetékes tárca vezetője, Siklós Csaba is, amikor rámutatott: az Országgyűlés nem hibázott a tranzitdíj felemeléséről hozott határozatával. A napirend előtti felszólalásokat követően a Ház újabb törvényjavaslatok döntött. A képviselők sürgősséggel napirendre vették a társadalmi szervezeteknek, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezeteknek, valamint az egyházaknak szánt költségvetési támogatás elosztására vonatkozó határozattervezetet. Nem kapta meg viszont a tárgyaláshoz szükséges többséget az a szocialista párti javaslat, amely annak megvitatását indítványozta, hogy az oktatási törvény a kétharmados jogszabályok sorába kerüljön. Keddre halasztották a döntést annak a törvényjavaslatnak az ügyében, amely az idei költségvetés Magyar Közlönyben megjelent szövegének helyreigazítására hivatott. Az Országgyűlés mintegy húsz perccel túllépve a hétfői ülésnapra szánt időt, negyed nyolc után néhány perccel — miután az elnöklő Dörnbach Alajos berekesztette a munka törvénykönyve általános vitáját — befejezte hétfői munkáját. A Ház kedden tíz órakor folytatja a plenáris ülést. Magyar küldöttség utazott Athénba Jeszenszky Géza külügyminiszter hétfő délelőtt saját kezdeményezésére, telefonbeszélgetést folytatott görög kollégájával, Anto- nisz Szamarasszal a közúti fuvarozás területén előállott helyzetről — tájékoztatta az MTI-t Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője. A görög diplomácia” vezetője megerősítette: Athénban készek magyar küldöttséget fogadni, és tárgyalásokat folytatni vele a helyzet mielőbbi rendezése érdekében. — Az athéni magyar nagyikövetség a blokád kezdete óta figyelemmel kíséri az eseményeket — mondta Herman János. A pontos tájékozódás céljából kérték a thesszaloniki tiszteletbeli főkonzult, Takas urat, hogy érdeklődjék a történtekről. Január 29-én az athéni magyar nagykövetségnek sikerült a magyar kamiono- sokkal telefonkapcsolatba lépnie. A konzul a Külügyminisztérium konzuli főosztályától felhatalmazást kért és kapott, hogy a rászorulóknak saját hatáskörbe» kölcsönt nyújtson, élelmiszer- és benzinvásárláshoz. Január 31-én a magyar konzul elutazott Evzoniba, találkozott a kamionosok- kal, akik arról számoltak be, hogy a kezdeti feszült hangulat lényegesen javult. A görög fuvarozók „lecsendesedtek”, és megoldódott az üzemanyag-ellátás is. A görög sztrájkbizottság elnökével is tárgyalt, akt megerősítette: a fuvarosok mindaddig folytatják akciójukat, amíg megállapodás nem születik arról, hogy a magyar kormány csökkenti a tranzitdíjakat. Azt követelik, hogy a görög fuvarozóknak annyit kelljen fizetni, amennyit a magyar fuvarozók fizetnek a görög engedélyekért. Az athéni magyar nagy- követség a továbbiakban is nagy figyelemmel kíséri as eseményeket, s minden lehetséges segítséget megad a magyar kamionosoknak. Levél a Kormányhoz és a Parlamenthez A gépjárműadóról szóló törvény miatt kialakult helyzetet legkésőbb február 6-án 24 óráig oldja meg a kormány — hangzik a fuvarozók érdekvédelmi szervezeteinek közös felhívása, amelyet nyílt levélben a Magyar Köztársaság kormányához és parlamentjéhez intéztek hétfőn. A nyilatkozatban a fuvarozók érdekvédelmi szervezetei — a Magánfuvarozók Országos Ipartestülete, a Magyar Fuvarozók Egyesülete. a Közúti Közlekedési Kamara és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartestület — egyebek közt azt követelik, hogy a nem teljesített szerződéseit miatti károkat a kormány fizesse meg az érintett fuvarozóknak. Olyan megoldást kernele és várnak a kormánytól és a Parlamenttől, amely nemcsak Görögországgal, hanem valamennyi Magyar- ország által, tranzitútvonalként használt országgal hosszú távon biztosítja a most kialakult feszültség feloldását.
