Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-22 / 45. szám
Farmergazdaként is meg lehet élni SzemléSetvéltásra is szükség van (Folytatás az 1. oldalról.) 10-15 százalékkal alacsonyabb árrést alkalmaznak. Dóczi Istvánná ráckevei ruhakereskedő dohog: NINCS NYOMA „öt gyermekem van. nem fogunk megélni a kereskedésből. Az emberek nem ruhát vásárolnak, hanem élelmiszert.” A portékák jó minőségűek, Dócziné 650 forintos, dzsekije senkinek sem kell, hiszen a Bizományi Áruházban 300 forintért hozzájut az ember. A harmincas éveiben járó férfi, T. Gy., Tökölről érkezett. Teljes nevét nem árulja el, mert munkanélküli. Zöldséget árul; úgy tapasztalja, fogy a termék, ugyanakkor az illegális jövedelem miatt félnie kell az APEH-től. Szerencse, hogy az árusításnak a gazdaköri piacon nincs nyoma, így nem kell a Munkaügyi Minisztérium ellenőreitől sem tartania. A Belkereskedelmi Szállítási Vállalat alkalmazottja, Tompa István nem kesereg. Hétvégeken, társával 80 ezer forint bruttó bevételre tesznek szert. A módszer egyszerű: a BSZV-n belül működik egy kft., amely megbízza a vállalkozó kedvű és ambiciózus dolgozókat, hogy adjanak el különféle élelmiszeripari és háztartási cikket. A konzerveket Tompa „Világos feleletet adni — kötelességem” (Erdösi Ágnes felvétele) — A legjobb szándékok ellenére közzétehetők — mégpedig időben — ezek az információk? Nem úgy lesz, mint régen, amikor a nagy dolgok a tagok feje felett dőltek el? — Sajnos a törvény nem tartalmaz kellő garanciát arra, hogy a szövetkezet tagjai — amikor dönteniük kell — informállak legyenek. Miután például megkapják az értesítést, hogy kinek-kinek mennyi a vagyona, s nyilatkozniuk kell a szervezeti változások igényléséről, már el is telik a határidőként kijelölt hatvan nap, jóllehet az e döntéshez szükséges ismeretekről csak később tárgyal a közgyűlés. A törvény a második közgyűlés hatáskörébe utalja mindezt, viszont nincs akadálya, hogy a vagyonnevesítést elfogadó közgyűlés és a hatvan nap lejárta előtt, valamikor félidőben egy tájékoztatóra sor kerüljön. Ez rendkívül fontos lenne, hiszen a szervezeti változásról akkor lehet dönteni, ha tudjuk, milyen vagyonnal, s milyen terhekkel számolhatunk. — Előadásai során nem érte a vád, hogy olyasmit vállalt fel, amely nem az ön dolga lenne? — Én nem agitálok és nem fejtek ki propagandát, különösképpen nem a szövetkezeti vezetők ellen. Én informálok, mert hiszem, hogy kellő felkészültség nélkül nem dönthetnek sorsukról a parasztemberek. Minden alkalommal tapasztalom, milyen elevenen élnek a régi sérelmek, menynyire fájnak a sebek, s hogy milyen sok a kétség és a félelem. Ezeket eloszlatni, s világos feleletet adni — kötelességemnek érzem. Vasvári Éva Értesítjük tagjainkat, hogy részközgyűlést tartunk, amelyre szerettetel várunk minden tagot. Abony, Albertirsa, művelődési ház; február 26. (szerda), 17 óra művelődési ház: március 4. (szerda), 17 óra Cegléd, városi tornacsarnok (Rákóczi út): február 28. (péntek), 17 óra Cegledbercel, művelődési ház: március 3. (kedd), 17 óra Csemo, polgármesteri hivatal: március 2. (hétfő), 16 óra Dánszentmiklós, művelődési ház: március 5. (csütörtök), 16 óra Jászkarajenő, művelődési ház: február 27. (csütörtök), 17 óra Kőröstetétlen, művelődési ház: február 24. (hétfő), 17 óra Mikebuda, művelődési ház: március 7. (szombot), 15 óra Törted művelődési ház: február 25. (kedd), 17 óra. Napirend: ÁFÉSZ CECA.& 1. Tájékoztató a szövetkezet 1991. évi munkájáról, az 1992. évi gazdálkodási feladatokról. 2. A vagyonnevesítés mértéke és fontosabb elvei. 3. Az alapszabály részközgyűlési és küldöttgyűlési hatáskörre vonatkozó szabályainak megállapítása. 4. A küldöttek megválasztása. Kedves tagtársaink! Minden tagunknak névre szóló meghívót küldünk. A részközgyűlésen megtárgyalandó napirendi pontok fontosságára való tekintettel, amelyek önöket egyénileg is érintik, feltétlenül várjuk a személyes megjelenésüket. A részközgyűlés határozatképességének feltétele, hogy a tagság legalább 50%-a megjelenjen. Határozatképtelenség esetén a részközgyűlést újra össze kell hívni. Kérjük, hogy tagsági igazolványukat vagy személyi igazolványukat hozzák magukkal. Minden megjelent tagunk ajándékot kap! Érdemes ránk figyelni! Feltalálóknak Állami pénzügyi támogatást igényelhetnek azok • a hazai feltalálók, akik nem rendelkeznek elegendő pénzzel külföldön szabadalmaztatható és értékesíthető találmányaik bejelentéséhez, illetve külföldi oltalmának fenntartásához. A pályázat — amelyet Pun- gor Ernő, az Országos Találmányi Hivatal felügyeletét ellátó tárca nélküli miniszter hirdetett meg egy kormányrendelet nyomán — azzal a céllal jött létre, hogy elősegítse szellemi exportunk bővítését, illetve megakadályozza a külföldön értékesített magyar áruk lemásolását. A pályázatra olyan találmánnyal lehet benevezni. amelynek feltalálója magyar állampolgár, illetve alkotócsoport . esetén több, mint 50 százalékban magyar érdekeltség. A jelentkezések elbírálásánál a bírálóbizottság előnyben részesíti azokat a találmányokat, amelyek nagy valószínűséggel eredményesen lesznek értékesíthetők a külföldi piacon, exportnövelést, illetve új külföldi piacok megszerzését, a meglévők bővítését vetítik előre. %y»HCTr> 5 wmmmwmRwmmxFifí-wgAm pikus. Véleménye szerint a magyar ember az utóbbi évtizedekben hozzászokott ahhoz, hogy készen kapjon mindent. Neki az nem tetszett a borotai téeszben, hogy az emberek ímmel- ámmal dolgoztak. Ügy viselkedtek, mint az a kutya, amelyet bottal hajtanak a nyúl után. Karsai gazda szezonális zöldségfélét, pri- taminpaprikát, dinnyét és cukorrépát termel. Húsz hektáron gazdálkodik, ezt egy MTZ típusú traktorral műveli meg. 350 ezer forint saját tőkével vágott neki a termelésnek. Még nem szorult bankkölcsönre. A száz birkájáról származó gyapjúfonal egyelőre a család szükségleteit fedezi. A birka szaporulata hozza az igazi hasznot. Tanítónő felesége otthagyta az iskolát. KÖNNYEBB IRIGYKEDNI A dolog sok, de a megszerezhető jövedelem is: több mint egymillió forint nettó bevételre tettek szert tavaly. MDF-tagként elégedett a kormány gazdaság- politikájával. Ügy véli, a szegénység megszüntetéséhez a polgárok szemléletének megváltozására is szükség van. Ez az, ami késik. Ma még mindig könnyebb irigykedni, mint hajnalban felkelni és elindulni a piacra. Ilonka Mária Lászlóék például a Kecskeméti Konzervgyárnál saját maguk pakolják fel a pótkocsis teherautóra. így meg tudják spórolni a rakodókat. Az élelmes Tompa úr — társával együtt — mindössze bruttó 2,5 százalék hasznot kap, amelyen ketten osztoznak. Hó végén a BSZV „hozzácsapja” ezt az összeget a - fizetésükhöz. OTT TAKARÉKOSKODIK, AHOL TUD Gyakori látvány a szabadon árusított füstölt és füstöletlen házi kolbász, valamint abált szalonna: olykor a higiénia némi kívánnivalót hagy maga után. Mégis megveszik, mert kilónként 50 forinttal olcsóbb a nagykereskedelmi árnál. A fizetésből élő ember ott takarékoskodik, ahol tud. Ez különösen időszerű, mivel alig másfél hete emelték a hús fogyasztói árát 30 százalékkal. A nagykőrösi bortermelők literenként 50 forintért adták a kékfrankost, a muskotály és az ezerjó 45 forintért kelt el. A pesterzsébeti piacra nemcsak Pest megyei termelők érkeznek. Karsai Ferenc, a Bács megyei Jánoshalmáról, egy esztendeje még nem gondolta volna, hogy a főagronómusságot cseréli fel a farmergazdálkodásért. Példája nem timinden részletében mindenki tisztában legyen a bonyolult értelmű szöveggel, a lényeg ismerete azonban kötelező. Ebben szeretnék én kapaszkodót nyújtani. — A szövetkezeti vezetők nem mutatnak hajlandóságot az ilyenfajta közös eszmecserére? — Nem szeretnék általánosítani, mert nem is lehet. Jó és rossz példák egyaránt előfordulnak: néhol határozottan kézbe veszik az ügyet, s a megfelelő magyarázat kíséretében minden kitöltendő nyomtatványt az emberek elébe tesznek, másutt viszont — nem tudni, szándékosan-e, avagy csupán nemtörődömségből — érdektelenség tapasztalható. Pedig sok a buktató, nehéz a részletek elemzése szövegösszefüggésben, ugyanakkor nagy a tét, nagy a felelősség, az idő pedig sürget. Szorosak a határidők, amelyeket tartani kell. — Tájékoztatója során tulajdonképpen az alapfogalmakkal indít. Ennyire az elején kell kezdeni? — Törvény ismertető „kör- utamnak” kétharmadán túljutottam, így hát tapasztalatból mondhatom: arról kell beszélni, ami félreértésekre, homályos értelemzavarokra adhat okot. El kell oszlatni a tévhitet, s meg kell erősíteni a tagokat, hogy most valóban lehetőség nyílt a döntésükön alapuló, egyéni vagyonukkal közösen működő valódi szövetkezetek létrehozására. — Ezek szerint nemigen hisznek ebben? — Az elmúlt évtizedek sok kárt tettek, ámbátor a kellő ismeretek hiánya is elbizonytalaníthatja az embereket. Sokak számára például nem világos, mi a vagyonnevesítés és a vagyonmegosztás közötti különbség, kik kaphatnak kötelezően és kik a közgyűlés döntése alapján vagyonjegyet, de hatalmas buktató rejlik a szövetkezet tartozásainak és követeléseinek megosztásában is. E folyamatban például a hitelező bankok hozzájárulása érvényességi kellék; bizonyára nem lesz zökkenő- mentes az ügyek végigvi- tele. Pedig sok fórum kínál lehetőséget a tájékozódásra. Nemrégen például dr. Fodor István országgyűlési képviselővel találkozhattak a táborfalvai paraszt- emberek, s egyéni problémáikról éppúgy szót válthattak, mint a sokukat foglalkoztató közös gondokról. Itt is kidex'ült, amit egyébként a képviselő e tájékoztató előadássorozat elhatározásakor eleve feltételezett, hogy a szövetkezeti- és átmeneti törvény elfogadása csupán a kezdet kezdete, a szövetkezeti mozgalom megújulásához a paraszt- emberek támogató akarata is kell. Ez pedig megfelelő ismeretek híján nem lehetséges. — Szinte elárasztanak a szövetkezeti átalakulással foglalkozó információk. Mégsem elegendőek? — kérdeztük dr. Fodor Istvánt a táborfalvai rendezvényen. — Valóban sok csatornán lehet hozzájutni az ismeretekhez, mégis az a tapasztalat, hogy a többség nincs ezek birtokában. Pedig sorsdöntő kérdésekről van szó, ezek az emberek jelenleg is a földből élnek, vagy örökhagyójuk révén vehetik birtokba, az átalakulást szabályozó törvény tehát az ábécét kell jelentse e körnek. Az nem várható, hogy Támogató akarattal Sorsdöntő kérdésekről döntenek A nagy lehetőség adott — csak élni kell vele. De vajon tudjuk-e a teendőket? Van-e biztos válasz a nyitott kérdésekre? S van-e elég bátorság megtenni mindazt, amire már oly régen — ámbátor csak elméletben — készen állt a terv? Egyelőre sok a bizonytalanság, csak kevéssé körvonalazódik, mi is legyen a földdel, hogyan tovább, mi az előnyösebb: önállóan dolgozni, avagy megmaradni a szövetkezetben.
