Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-22 / 45. szám

Jaj jelek én kozz. Un mindnyájon okik mei’Jirndtűlok. " {Máié II. 28.) NEZZUNK ÖNMAGUNKBA A papa igazsága 11. János Pál pápa, ami­kor a közelmúltban tizen­egy kelet-franciaországi fő- pásztort fogadott, többek között ezt mondta beszédé­ben : „Tiszteljük mások meggyőződését, de ez jelté­telezi azt, hogy a miénket is tiszteljék. A világnézeti pluralizmus (sokszínűség) nem jelentheti a nemzet polgárai nagy részének le­becsülését, vagy kiszorítá­sát o közéletből.” A pápa beszédében kitért a tömeg­tájékoztatásra is. Közvéle­mény-alakító szerepét fon­tosnak tartja, éppen ezért elvárja, hogy igaz, méltó, emberi legyen, és tartson tiszteletben minden meg­győződést. Újjászerveződik a tábori lelkészi szolgálat A hitélet katonái A katonák feladata nein elsősorban a háborúzás, hanem az, hogy megelőzzék a háború kitörését fi védelem kellő eszköztárával, a biztonsági politikával, a békeidőben ki­alakított együttműködésekkel... Aki ezt a gondolatot ki­fejtette, az Giovanni Marra püspök tábornok, az olasz tábori lelkészek vezetője, s e szavai a tábori lelkészek 3. nemzetközi konferenciá­ján hangzottak el, amelyen 23 országból gyűltek össze a hadseregekben szolgála­tot teljesítő tábori lelkészek a különböző felekezetekből. Tanácskozásukból az tűnt ki, hogy a tábori lel­készek legfőbb gondja a béke. A római nemzetközi értekezlet újdonsága egyéb­ként a kelét-európai hadse­regek képviselőinek megje­lenése volt. Jöttek részve­vőle nemcsak Magyaror­szágról és Lengyelország­ból, hanem a volt Szovjet­unióból is. Fjodor Szokolov ortodox esperes, aki az orosz had­sereg tábori papjait képvi­selte. segítséget ígért az olasz kollégáknak abban, hogy felkutassák Ukrajna végtelen mezőin az 1942— 43-ban ott elesett vagy fo­golytáborokban meghalt orosz katonák sírjait. Szo­kolov elmondotta, hogyan vezették be isméét a tábori lelkészi gyakorlatot a had­seregben, ahol egész a kö­zelmúltig a komisszárok, a politikai tisztek feladata volt a lelki gondozás. A többség pártolta, hogy az egyház "szerepet kapjon a hadseregben, mondotta. A lengyel Slatvos Glodz atya is arról beszélt, ho­gyan szerveződött újjá a tábori lelkészi szolgálat 50 évi kommunizmus után. A katonák békére nevelése alighanem az öbölháború idején volt a legnehezebb, számolt be Yves Gpunelle francia protestáns lelkész személyes élményeiről. Az a feladatunk, hogy megoldjuk a katonák mo­rális és lelki konfliktusait, amelyek a háború és béke, a hivatásuk kapcsán felme­rülnek bennük — magya­rázta Giovanni Marra püs­pök is. Az Irak elleni há­borúban nagyon sokan for­dultak a tábori papokhoz, lelkészekhez, előadva félel­meiket, kételyeiket. Mint mondta, 100 katona és 80 tengerész keresztelkedctt meg ez idő aláft. Virginio Rognoni, olasz védelmi miniszter azzal zárta a tanácskozást, hogy: a vallásos tényező az utób­bi időben fokozott szerepet kap a nemzetek és az egyé­nek életében, így a hadse­regekben is. Ügy tűnik, nem'igaz, hogy túlhaladott intézmény a tábori lelkész­ség. A Keresztény Női Kör életéből Gyertyafényes találkozó Veresegyházon Rendezvényekben bővel­kedő, tevékeny időszakot zár a veresegyházi Keresz­tény Női Kör. Vízkereszt vasárnapján rendeztük meg a jótékony- sági teadélutánt a műve­Kétmilliárd áz egyházaknak Ellenszavazat nélkül Az Országgyűlés ellen- szavazat nélkül hagyta jó­vá az egyházak közvetlen állami támogatását. A ha­tározat értelmében ez év­ben mintegy 2 milliárd fo­rintnyi keretet osztanak szét a magyarországi egy­házak és felekezetek kö­zött. Ezen belül a legjelentő­sebb tétel — 980 millió fo­rint — a működés és a hitélet támogatására szol­gál. E csaknem egymilliárd forint tetemes hányadát, 640 millió forintot a kato­likus egyház kapja, míg a másik két történelmi egy­ház, a református és az evangélikus 190. illetve 60 millió forintot kap a költ­ségvetéstől. Az egyházi közgyűjtemé­nyek támogatására 120 mil­lió forintot, míg az in­gatlanok felújítására, vala­mint beruházásokra és fej­lesztésekre több mint 730 millió forintot hagyott jó­vá a törvényhozás. Ez utób­bi rovatban kiemelten sze­repel a Dohány utcai zsi­nagóga, a sárospataki re­formátus kollégium és a soproni evangélikus gim­názium felújításának támo­gatása. Ökumenikus tanulmányi füzetek A kölcsönösség, szellemében A nyár végi pápalátogatás alkalmával jelentette meg első füzetét az ökumenikus Tanulmányi Központ. A mostani, az e napokban megjelent újabb kiadvá­nyuk útmutatóul szolgál a protestánsok, a kis egyhá­zak, a szekták közötti eliga­zodáshoz. Olyan kérdéskörről van e harminc-egynéhány olda­lon szó, mély feltehetően mind az egyházi, mind a világi közvéleményt foglal­koztatja. "Hazánkban a tör­vényesen nyilvántartásba vett egyházak, vallásfeleke­zetek, vallási közösségek közül mintegy harminc vallja magát keresztyénnek. A most megjelent kiadvány célja nem más, mint tár­gyilagos ismertetése ezek­nek a csoportosulásoknak. Ám támaszt jelenthet ab­ban is e füzet azzal, hogy áttekinti a sokszínű, nehe­zen átlátható irányzatokat. Nyugat-Európából és Észak-Amerikából új val­lásos csoportok érkeznek hazánkba missziói céllal. Ezeknek a megismerése és keresztyén szellemű értéke­lése éppoly kötelező, mint az evangéliumi igazsághoz való hűség. A hatékony missziós munka alapfeltéte­le az, hogy a különböző fe­lekezetű egyházak kölcsö­nösen ismerjék meg vala­mennyi felekezet lelki ajándékát. Természetesen a misszió­ban való együttműködés­nek alapfeltétele a kölcsö­nösség. Az együttműködési készséget és a türelmet senki sem használhatja fel a másikkal szemben. A tanulmány foglalkozik négy olyan vallásos jelen­séggel, melyeknek jelzésére nyelvünk idegen szavakat használ: szekta, karizma­tikus, prozelitizmus és a fundamentalizmus. Ezek értelmezéséhez is segítséget ad. Az ökumenikus lélekkel közreadott füzet nem tit­kolt szándéka szerinti célja, hogy a hazánkban működő keresztyén egyházak job­ban megismerjék egymást, s főleg felismerjék: nem a felekezeti szempontok a döntők, hanem Krisztus megismertetése a mindent megelőző, fő feladat. fi ❖ A viski református énekkar vendégszerepei Kárpátaljáról február 23-án vasárnap Szentend­rén a Pest Megyei Műve­lődési Központ és Könyv­tár színháztermében dél­után 5 órától. Magyar Keresztény Zsidó Tanács A megértés jegyében Közgyűlést tartott a Ma­gyar Keresztény Zsidó Ta­nács az evangélikus egy­ház Üllői úti székhazában, Budapesten. Az egyházak és felekezetek hivatalos küldöttei elfogadták az alapszabályt és megválasz­tották az öttagú vezetősé­get. Megbeszélték azokat a feladatokat, amelyek a ta­nács céljaiból fakadnak. Különösen fontosnak tar­tották, miként tudnának hozzájárulni a felekezeti és a világi közvélemény for­málásához, hogy elősegít­sék egymás kölcsönös meg­ismerését. A tanács javaslatot tesz az egyházaknak, hogy fog­lalkozzanak azokkal a je­lentős egyházi dokumentu­mokkal, amelyek a keresz­tény—zsidó kapcsolatokat tárgyalják. Terveik között szerepel egy nevelésügy! konferencia egybehívása. Ezzel is elősegíteni kíván­ják a keresztény—zsidó kö­zeledést. MÁLTAIAK MUNKÁSSÁGA Szeretet hiá nyá ba n nem lehet élni A Magyar Máltai Szere­tetszolgálat országos közgyűlésének napi­rendjén a múlt évi be­számoló, az új vezetőség megválasztása és más időszerű kérdések szere­peltek. A hároméves szervezet rendkívül nép­szerű, most már — ha­tárainkon belül is. Is­meretes, a pártállam nemigen tudta elviselni, hogy rajta kívül más is csinálhat valami jót. Most a kormányzat nem csupán elfogadja, hanem értékeli is a humanitá­rius szervezetek szerepet és jelentőségét. Impozáns számadatok­kal lehetne érzékeltetni a tavalyi eredményeket (se­gélyszállítmányok a néme­tektől és más nyugati or­szágokból, helyi adományo­zóktól, ami márkában is sok millió), de van, amit nem lehet kifejezni a ma­tematika nyelvén. Amint Kozma Imre atya hang­súlyozta, az éhezőknek ke­nyérre, az elesetteknek se­gítő kézre, a szenvedőknek jó szóra van szükségük. Az ilyesmi nem statisztika. A szeretetszolgálat tavaly is a sokoldalúságát mutat­ta meg. Folyamatosan hoz­ta és küldte a segélyszállít­mányokat hazai és hatá­rainkon túli rászorulóknak, zajlottak a mindennapok Óbudán a Miklós utcai haj­léktalan-otthonban, mele­gedőkben, s közben a szer­vezet részt vett a pápalá­togatás lebonyolításában. Önkéntesei ott voltak a me­nekülttáborokban, sőt Eszé­ken is, kimenteni a pin­cékből az ottrekedt örege­ket, betegeket, gyermeke­ket, puskaropogás közepet­te. Folytatódott a szervezet országos hálózatának ki­építése. Nyolc regionális egység lesz, jelenleg öt­ben működik több mint hetven szervezet. A szeretetszolgálat elnö­kévé ismét Kozma Imre atyát választották. Alelnök Ugrón Béla, ifjúsági veze­tő E döcsény András, fő­titkár Schumicky András. A fővárosi vezető Vecsei Miidós. Nagy taps köze­pette választották örökös, tiszteletbeli elnökké Csilla van Boeselager asszonyt, határainkon túl is ismert bárónét, aki nagyon sokat tett a szeretetszolgálatért. A közgyűlés döntött a tag­díjról, a költségvetési terv kidolgozásáról, egy korsze­rű információs rendszer ki­építéséről. Szóba kerültek az ügyeskedők, a szerencse­lovagok is, mert itt-ott fel­tűntek gyanús alakok, akik­nek csak annyi közük van a szeretetszolgálathoz, hogy próbáltak visszaélni nevé­vel. A megválasztott vezető testület még nem teljes — ezt szóvá is tette a vidé­kiek nevében dr. Csiba László Debrecenből. Mint kiderült, területi vezetőket csak akkor választanak, amikor mind a nyolc re­gionális egységben működ­ni fognak a szervezetek. Megválasztják majd a szak­körök vezetőit és a lelki vezetőket is. Ameddig katasztrófák, háborúk fenyegetnek, ameddig lesznek elesett, beteg, öreg, magányos, sze­gény emberek, addig a Magyar Máltai Szeretet­szolgálatra szükség lesz. A néhány ezer önkéntes megszállottságára egyszerű a magyarázat: egymás nél­kül és szeretet nélkül élni nem lehet és nem is érde­mes. A szólamok kora nagy pusztításokat okozott az emberek lelkében, hitében. Külön figyelmeztetett erre záróbeszédében Kozma atya. A szeretet szolgálat részt kíván venni Magyar- ország evangelizációjában is. Reméljük, e sokoldalú, megejtően szép tevékeny­séget újabb sikerek köve­tik. Szurkos András lődési házban, amelyen kö­zel 400-an vettek részt. A vendégeket fenyőgallyakkal és gyertyákkal díszített, te­rített asztalokkal fogadtuk. A gyertyafény mellett tar­tott műsorban fellépett Va­dász Ágnes vezényletével a Cantemus kórus, vala­mint betlehemi játékot adott elő a Fabriczius Jó­zsef Általános Iskola III. a osztálya László Domokosáé magyar—ének szakos tanár­nő rendezésében. A műsort kettős meg­lepetés zárta: egyrészt színpadra lépett a női kör­ből alakult népdalkor, más­részt a 2. számú óvoda ve­resegyházi népviseletbe öl­töztetett kicsinyei. A fellé­pőruhákat az óvoda kará­csonyi ajándékként kapta a Keresztény Női Körtől. Az anyagokat és a ruhák varratását a szüreti mu­latság bevételéből fedeztük, a gazdagon hímzett prusz- likok a nagy- és dédmamák szeretetteljes kétkezi mun­káját dicsérik. Molnár Erikné, az óvoda vezetője a falu nyilvános­sága előtt köszönte meg a nemes ajándékot Hajdiné Húszai Margitnak, a női kör vezetőjének. Ezt követően házilag sü­tött- édességekkel, citro­mos és rumos teával kínál­tuk vendégeinket. A bevé­telt értéklevélben a katoli­kus templom orgonájának építésére ajándékoztuk. Másik nagyszabású ren­dezvényünk az ifjúsági bál volt, melyet a Gyertyaíény- keriagőre 14 pár fiatal tán­ca nyitott meg. A lányok rózsaszín, földig érő csipke­ruhákban, a fiúk sötét öl­tönyökben voltak. A kísé­rőzenét a helyi zeneisko­lások hegedűzenekara szol­gáltatta Spere Ágnes tanár vezetésével. A táncot Gye- nizse Ferencné nyugdíjas pedagógus tanította be. Együtt szórakozott ifjú és idős, a mulatság sikeréhez hozzájárult a mogyoródi együttes hangulatot terem­tő, jó zenéje is. A báli be­vételt a református temp­lom orgonájához adakoz- zuk, a maradék pénzből pe­dig kétnapos kirándulásra visszük a fiatalokat. Elekné Jakab Julianna, a kör egyik vezetője Védett sarokban Megőrizték az évszázadok Budapesten a Margitszigeten a klastrom romjainak egy védett sarkában az ősi farag- ványt, a lelkek megmérettetését. E klastrombán élt Szent Margit, IV. Béla király kegyes lánya (Vimola Károly felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents