Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

Olcsóbb távfűtésről ® © • // ® W rrW jovoidőben Németországban kötelező a takarékosság (Folytatás az 1. oldalról.) I 67 Ft-ra csökkentették lég­köbméterenként. Az ener­giaellátás országos helyze­téről azt mondta: az a múlt hibáiból fakadóan mindenütt rossz, de nem egyenlő mértékben, így nem lehet egységesen új megoldásokat sem találni. Dr. Garbai László, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium osztályvezetője szerint a költségvetés érint- hetetlenségének bástyáján ütöttek rést, amikor abból kivonták a távfűtési szol­gáltatást. Hangsúlyozta, hogy az ezen a területen történő fejlesztés költségeit külön kell választani a dí­jaktól, nem szabad a la­kosságra terhelni. Nyugaton bevált mód­szer alapján hitelből kell a beruházásokat finanszí­rozni. A szolgáltatások magas költsége azonban több dolog függvénye. Egy­részt a korszerűtlen fűtési rendszerek, a rossz hőszige­telés és sok más, a szol­gáltató részéről felmerülő dolog növeli a költségeket. Másfelől azonban a fo­gyasztó pazarló szokásai, a takarékosságra nem ser­kentő mérési módszerek is felelősek. El vagyunk ké­nyeztetve, hiszen 24 fok alatt már jajveszékelünk — mondta. Takarékoskodni azonban jelenleg igen ne­E melegvíz-mérő óra beszerelése 2 év alatt megtérül (Vimola Károly felvételei) héz. Ott, ahol melegvíz­szolgáltatás is van, lehető­ség nyílik melegvízmérő óra beszereltetésére. Ennek költsége mintegy 8000 fo­rint, amely két év alatt té­rül meg. Nehezebb kérdés, hogyan takarékoskodjunk a fűtéssel, hiszen lakáson­ként a jelenlegi technika mellett ez nem mérhető. A hőközponti méréshez vi­szont az odatartozó laká­sok bérlőinek, tulajdonosai­nak beleegyezése szüksé­ges. Dobozi György, az MDF energetikai bizottságának vezetője felhívta a figyel­met arra a súlyos gazdasá­gi problémára is, miszerint nálunk nem a nagyfo­gyasztók kapják olcsóbban az energiát, más országgal PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Magyar Köztársaság 1992. évi költségvetéséről és az államháztartás vitelének 1992, évi szabályairól szóló 1991. XCI. törvény 420 millió forintot különített el a társadalmi szervezetek (a továbbiakban szervezetek) támogatására, amelynek elosztásával az Országgyűlést bízta meg. Az Országgyűlés a 'fel­adat végrehajtása érdeké­kében létrehozta a társa­dalmi szervezetek támo­gatását koordináló bizott­ságot, amely a pénzeszkö­zök elosztására javaslatot készít az Országgyűlés ré­szére. A társadalmi szerveze­tek költségvetési támoga­tását koordináló bizottság az 1991. december 31-ig be­jegyzett szervezetek szá­mára a költségvetési támo­gatás elnyerése érdekében pályázatot hirdet. A pályázat célja a közös­ségi tevékenységet szolgá­ló, országos és regionális feladatokat ellátó szerveze­tek munkájának segítése. A pályázat elbírálásánál —- a felosztható szűkös pénz­keret miatt — előnyben ré­szesülnek azok a szerveze­tek. amelyek: — szociális, rehabilitációs, prevenciós és egészség­megőrzési , *— ifjúsági és gyermekér­dekeket képviselő, — természet- és környe­zetvédelmi tevékenység folytatnak. A pályázatnak tartal­maznia kell: Az egyesülésről szóló 1989. évi II. törvény­ben előírt jogszabályi fel­tételekre figyelemmel a szervezet bejegyzését iga­zoló okmány másolatát és alapszabályát. (A szervezet cégszerű megnevezését, cí­mét, egyszámlaszámát, a referens nevét, telefon-, il­letve telefaxszámát.) © A szervezet vagyoni helyzetének részletes bemutatását. O A szervezet eddigi tevékenységének rö­vid érdemi összefoglalását (max. 2. oldal). O Kimutatást a szerve­zet létszámáról, annak alakulásáról és az aktív működőképességről. ® Azt a célt, amelyre a költségvetési támoga­tást igénybe kívánja venni (max. 2. oldal). ® Ha már az előző év­ben részesült költség- vetési támogatásban, rész­letes tájékoztatást annak felhasználásáréi. A kért támogatás ösz- szegét. Nem vehetnek részt a pá­lyázaton (nem részesülhet­nek költségvetési támoga­tásban) az alábbi társadal­mi szervezetek: 1. A politikai pártok, szer­vezetek és mozgalmak. 2. A munkavállalói ér­dek-képviseleti szervezetek és szakmai szövetségek. 3. A nemzetiségi és etni­kai kisebbségi szervezetek, mert elkülönített költségve­tési keretből részesülnek. 4. Azok a társadalmi szer­vek, amelyek más költség- vetési forrásból támogatást kapnak. 5. A hobbi jellegű szer­vezetek. A pályázó szervezetnek vállalnia kell, hogy a meg­ítélt támogatás felhaszná­lásáról beszámol. A pályázatokat 1992. már­cius 14-ig az alábbi címre kérjük megküldeni: Társa- sadalmi szervezetek költ­ségvetési támogatását ko­ordináló bizottság. 1358 Budapest, Szécheny rkp. 19. Képviselői irodaház. Tel.: 111-1400/17-78, /17-83, /17-23. Városi közvetlen: 131-1141. ellentétben. Az MDF a Héra Alapítvány létreho­zásával enyhíti a lakosság gondjait. A jelenlegi 30 milliós vagyon kamataiból rászoruló családok szám­láit fedezik, energiatakaré­kos izzókat ajándékoznak kisnyugdíjasoknak. Rendkívül megszívlelen­dő volt egy Bajorországból jött magyar energetikai szakember véleménye a honi állapotokról. Mindjárt azzal kezdte, hogy a terem­ben, ahol ülünk, legalább 20 fok meleg van, míg Né­metországban egy irodában legfeljebb 18 fokot enge­délyeznek. Megtudtuk azt is, az akkori NSZK-ban már 1958-ban törvényt hoz­tak arról, hogy a lakások­ban mérni kell az energia­felhasználást. 1972-ben ezt újabb törvénnyel erősítet­ték meg, ennek alapján a mérés fogyasztónként köte­lező. Eredménye: átlagosan 30 százalék megtakarítás! Hozzátette, a jelenlegi vi­szonyok mellett hazánk­ban még várni kell a ha­sonló -intézkedésekre. A városházán nemcsak tanácskozások, előadások folytak. Az épületben mint­egy 25 cég mutatta be ener­giaszolgáltatással és -taka­rékossággal kapcsolatos termékeit. Látható volt például programozható ra- diátonszabályozó, illetve központifűtés-szabályozó, de egyszerű termosztát is, amely könnyen kicserélhető az általunk sokat szidott, rozsdás-csöpögő termékkel, és amellyel valóban tudjuk szabályozni lakásunkban a meleget. Mocsonoky Gábor A PARLAMENT MRP-T TÁRGYAL Segítség a privatizációhoz (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar Munkavállalói Résztulajdonosi Programot azért hozták létre, hogy a privatizáció során a dol­gozók anyagi helyzetük és megtakarítási képességük alapján vásárolhassanak részvényt, vagy tulajdon- részt. E kettő között jelen­tős különbség van. EDDIG IS MEGSZEREZHETTEK A program kialakításakor az amerikai ESOP-ot má­solva arra gondoltak a ha­zai közgazdászaink, hogy csupán részvényt vásárol­nak majd a dolgozók. Mi­vel a gazdasági társaságok­ról szóló törvény 1988-ban lépett hatályba, célszerű­nek látszott, hogy kidolgoz­zák annak a módszerét, miként vásárolhatnak a legelterjedtebb társaságok­ban, például kft.-kben tu­lajdonrészt a munkaválla­lók. A magyar ESOP ezért kapta a résztulajdonosi ne­vet. A munkáltatóknak szim­patikus az ötlet, hiszen a résztulajdonnal rendelkező munkavállalók jobban ma­gukénak érzik azt a gyá­rat vagy vállalatot, ame­lyet közösen megvásárol­tak. A megnövekedett ér­dekeltségük mellett figye­lemmel kísérhetik a vál­lalkozás nyereségességét. Bizonyos értelemben, a munkavállalók munkahe­lyei biztosabbá válhatnak. A vásárolt részvények, il­letve üzletrészek hozama nyugdíjba vonulás után is jelentős többletjövedelmet nyújthat. Magyarországon a mun­kavállalók tulajdonszerzé­sét eddig több jogszabály együttes alkalmazása tette lehetővé: többek között a vagyonjegyről szóló 1988. XII. 22. minisztertanácsi rendelet; a gazdasági tár­saságokról szóló 1988. VI. törvény, illetve a ‘gazdasá­gi társaságok átalakulásáról rendelkező 1989. évi tör­vény; az 1991 szeptembe­réig hatályban levő va­gyonpolitikai irányelvek, valamint az Egzisztencia­hitelről szóló kormányren­delet, és az MNB privati­zációs hitelkonstrukciója. E jogszabályok alapján eddig 29 gazdálkodóegy­ségben mintegy 4 milliárd 309 millió forint értékben jutottak tulajdonhoz a munkavállalók, amely átla­gosan 7 százalékos tulaj­donrészt jelent. Az országgyűlés elé a közeljövőben kerül az MRP-törvénytervezet, Hogy elfogadják a törvényt, azért lenne hasznos, mivel ily módon lehetővé válna, hogy az MRP által azok az alkalmazottak is kedvez­ményes tulajdonhoz jutná­nak, akiknek a vagyoni helyzetük miatt egyébként nem adatna meg ez a lehe­tőség. A kormány ezért állt kezdettől fogva az MRP- törvénytervezet mellé. A múlt évben kemény érdek­egyeztető viták folytak ar­ról, miként lehetne csök­kenteni azokat a terheket, amelyeket az állam a tu­lajdonrészt igénybe vevőtől vár. A munkavállalók amellett voksoltak, hogy bizonyos helyzetekben nem ártana ingyen adni a rész­vényt. A munkáltatóknak, illetve a tulajdonosoknak érthetően ehhez nem fűző­dik különösebb érdekeltsé­gük. ADÓKEDVEZMENYES A szakemberek vélemé­nye szerint az MRP nem jelenthet megoldást a csőd­be ment vállalatok meg­mentésére. Ez a konstruk­ció csak akkor működhet jól, ha az MRP-t igénybe vevő vállalat eredménye­sen gazdálkodik. Az érdek­egyeztető viták során fel­merült: sem az MRP kere­tében megszerezhető egyéni tulajdon mértékének, sem pedig az MRP-be bevihető tulajdon arányának megfe­lelő — a tulajdonosi priva­tizációs szándékokat korlá­tozó —, limitek törvényi szabályozása ne történjen meg. A törvénytervezet szerint az MRP adózási kedvez­mény kaphat. Erre akkor kerül sor, ha a vállalaton belül MRP-alapítvány ke­zeli a dolgozói résztulaj­dont. Külföldön a legelterjed­tebb könnyítésnek számít, hogy az MRP megvalósítá­sához felvett hiteltörleszté­seket a társaságok a jöve­delmükből finanszírozzák, és ennek egy részét, vagy egészét költségként számol­ják el. Az MRP megalkotói ná­lunk úgy gondolják, hogy a tulajdonszerzéshez kellő mértékű megtakarításokkal nem rendelkező munkavál­lalóknak alacsony kamatú PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A MÓL Rt. Dunai Finomító (Százhalombatta) pályázatot hirdet 90x1/0509/ vesefő munkakor betöltésére, Feladata: a Dunai Finomító pénzügyi, számviteli, üzleti, tervezési controlling feladatainak irányítása. Közreműködése szükséges a MÓL Rt. Feldolgozási Ágazat igazgatóságai hasonló feladatainak feldolgozásában. A munkakör betöltésének feltételei: egyetemi vagy főiskolai végzettség, szakirányú szakmai és vezetői gyakorlat. Azonos szakmai megfelelés esetén előny az olajipari gyakorlat és a felsőfokú könyvvizsgálói végzettség. A pályázat beérkezési határideje: 1992. iehrmár 23. A pályázatnak tartalmaznia kell: személyi adatokat, iskolai végzettséget igazoló okiratok másolatát, részletes szakmai önéletrajzot. A pályázatot a MÓL Rt. Dunai Finomító igazgatója bírálja el. A pályázatot a MÓL Rt. Feldolgozási Ágazat Személyügyi Igazgatóságára (Budapest, Schönherz Zoltán u. 18. 1117) kérjük beküldeni. részletfizetéssel, illetve hi­tellel olyan helyzetet te­remtenek, hogy a dolgozók együttesen résztulajdont tudjanak vásárolni az őket foglalkoztató vállalkozás­ban. A törlesztést adóked­vezményekkel támogatnák, így a vételárat elsősorban az osztalékra alapozva — tízéves futamidővel — fi­zetnék vissza az érintettek. Ezáltal, illetve a törlesztés végeredményeként egyéni magántulajdon keletkezne. TULAJDONOSVÁLTÁS Remélhetően a parlament kedvezően reagál majd az MRP-törvénytervezetre. Így előnyösebb feltételek te­remtődnének a hazai ma­gántulajdon „elterjedésé­hez”, illetve a magántulaj­donosi szféra kialakulásá­hoz. A cikk végén csupán egyetlen kérdés vetődik fel: miként befolyásolhatja a szövetkezeti törvény ha­tályba lépése és az MRP megjelenése a hazai tulaj­donviszonyokat? Vajon a Munkavállalói Résztulaj­donosi Program segítségével végleg megteremthetők a tulajdonszerkezet átalakí­tásának feltételei, avagy csupán egyetlen lesz azok közül az eszközök közül, amelyet a gyakorlatban fe­lejtenek, mert kevéssé ha­tékony ... Ilonka Mária költségvetés A tököli képviselő-testület megtárgyalta az idei költ­ségvetés tervezetét. 1992- ben is az a céljuk, hogy fenntartsák a működés és fejlesztés egészséges ará­nyait, s a kialakult priori­tások — szociális ellátás, oktatás, művelődés, egész­ségügy, közösségi élet, sport környezetrendezés, útprog­ram — érvényesüljenek. A helyi adók bevezetésé­nél az volt az elsődleges szempont, mivel a központi terhek amúgy is emelked­tek, hogy a helyi lakosok kiadásai ne növekedjenek, így az önkormányzat bevé­telei továbbra is abból a kör­ből — vállalatok, vállalko­zások iparűzési adója, nem lakás céljára szolgáló épít­mény adója — érkeznek, ahonnan korábban. Folytatják a szennyvíz- csatornázást, a tornacsar­nok építését pedig elkez­dik. Információik szerint céltámogatási pályázataik sikerrel kecsegtetnek. A mi­nisztériumok pályázatait is figyelemmel kísérik, annál is inkább, mivel szeretné­nek helyben egy magasabb színvonalú egészségügyi — logopédus, pszichológus, he­lyi orvosi ügyelet, fogásza­ti röntgen — ellátást bizto­sítani. A térségi együttmű­ködés előnyeit kihasználva a Csepel-szigeti települé­sekkel az idegenforgalom, az egészségügy, a szociális ellátás és a közmű-üzemel­tetés területén kooperációra törekednek. Hoffman Pál polgár­mester szerint a költségve­tési tervnek illeszkednie kell ahhoz a hároméves gazdasági stratégiához, amelynek a választásokon elhangzott ígéretek jelentik, az alapját, s amely március végéig elkészül.

Next

/
Thumbnails
Contents