Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-17 / 40. szám
KIS MATEMATIKUSOK VERSENGÉSE A derű szellemében Innovátorkcpző T ámogatást remélnek A ráckevei Kölcsey Üti Általános Iskola lesz fix egyik helyszíne a matematikaversenynek , (Iíancsovszki János (elvétele) Emlékszem, diákkoromban mennyire tartottam a matematikaóráktól. Csak a szorongás volt bennem, fél ne hívjanak felelni, mert az egészet nem értem. Személyes tapasztalatokkal azért hozakodtam elő, mert e tantárgy megítélése a diákok körében azóta is Változatlan. Pedig a műveltség fogalmába beletartozik jó néhány alapvető matematikai ismeret is. A tantárgy népszerűsítése s a gyermekkorban olyannyira fontos sikerélmények elérése céljából matematikaverseny lesz általános iskolások izámára március 6-án délután. Az országban sok helyütt számos diák mérheti majd össze tudását e napon. Megyénkben a ráckevei Kölcsey Utcai Általános Iskola vállalta a verseny szervezését. Solti János igazgató olvasott egy felhívást, melyet a kecskeméti Zrínyi Ilona Általános Iskola tanárai tettek közzé. Országos matematikaversenyt hirdettek, s várták a szervezésre jelentkezőket. Nekik megtetszett az ötlet, s elvállalták. Eleinte úgy tűnt, a megyéből csak ők csatlakoznak a felhíváshoz, de hamarosan ezernyolcszáz gyerek jelentkezett, így más iskolák is bekapcsolódnak a verseny megrendezésébe. Abony és Vác lesz a verseny másik két színhelye. Pest megyéből nyolcvannyolc iskola tanulói neveztek. Néhány településről — Nagykőrösről, Gyálról, Érdről, Kiskunlacházáról, Százhalombattáról, Halásztelekről, Szentendréről s Ráckevéról — több mint ötvenen. Ami újdonság lesz a versenyen, az az, hogy az alsó tagozatosok, a 3. és 4. osztályosok is részt vehetnek a megmérettetésben. — A tavaszi szünetben lesz az országos verseny — mondta Csizmadia Lajosné matematikai munkaközösség-vezető tanár. — Évfolyamonként, a megyékből az első három helyet elért diák jut tovább. Központi feladatlapokat kell majd kitölteniük a tanulóknak, ezek olyan tesztek lesznek, ahol a felsorolt öt válasz közül kell a megfelelőt aláhúzniuk a gyerekeknek. Más lesz ez a verseny, mint a korábbiak. Most a pedagógusokat is szeretnék megjutalmazni. A jelentkezés módja is eltér az eddigiektől. Volt olyan megye, mely nem nevezte be tanulóit, megtették ezt a szülők vagy maguk, a gyerekek. Igaz, a részvétel ezúttal pénzbe, egyénenként száz forintba került. De az ily módon összegyűlt pénz sem elegendő a verseny lebonyolítására. Ezért is szeretnének a ráckevei tanárok szponzorokat találni. Akik vagy amely cégek szívesen támogatják a tehetségápolás ilyen formáját, azok OTP Ráckeve, 217-98508, számlaszám: 766-958 fizethetik be hozzájárulásukat. Az eredmény- hirdetéskor a nyerteseknek kiosztott okleveleken feltüntetik az adakozók nevét. Ennyit, e kis reklámot tudják kínálni a támogatásért cserébe. Érdekesség lesz az is, hogy az iskolák között csoportverseny is lesz. Egy- egy intézményből a legjobb eredményt elérők teljesítményét összevetik, s így is kialakul egy helyezési sorrend. Számítógéppel javítják majd a tesztlapokat, tudtuk meg Csizmadia Lajosáétól. Aki azt is hozzátette, sok munkával járt a szervezés, de örömmel vállalták. Köszönettel tartoznak a váci Juhász Gyula és az abonyi Szelei úti iskola tanárainak, akik helyet adnak a versenynek. J. Szabó Irén Tavaly elmaradt a magyar filmek szemléje. Pénz •em volt rá, filmek se igen készültek abban az időszakban. Akkor úgy lehetett sejteni: talán nem is lesz több ilyen szokásos, évi megméretés. Aztán most mégis sikerült megszervezni a 23. magyar filmszemlét. Valamivel több mint két esztendő magyar filmtermése — játék- és do- kumentumfümek, összesen jóval több mint száz alkotás — volt látható egy héten át három budapesti moziban. Nem volt nagy, reprezantatív megnyitás, zárás, nem voltak fogadá- *ok, koktélok. Olyan körülmények között zajlott a bemutatkozás, amelyeket az anyagiak lehetővé tettek. Érdeklődők természetesen érkeztek a világ számos országából; filmesek, kritikusok, újságírók, akik változatlanul kíváncsiak rá, milyen ma a magyar film, az a magyar filmművészet, amely korábbi nagy sikerei alapján joggal áll előkelő helyen a világ filmművészetében, s amelyet nemzetközi díjak is fémjeleznek. Filmszemle ukín ...és mégis Hogy milyen a mai magyar filmművészet, arra majd válaszol (ha válaszol) a szakmai megítélés. Ezúttal a szemlén verseny nem volt, díjakat nem adtak ki, ilyen formában mérhető siker vagy kudarc tehát nem nevezhető meg. Annyi bizonyos: a vetítések iránt nagy volt a közönség érdeklődése — de az elég világosan látható volt, hogy az érdeklődők elég szűk körből kerültek ki. Három kis moziban végül is nem volt olyan nehéz közönséget szervezni az új, eddig még be nem mutatott filmekhez — de például a többrészes dokumentumfilmekre bizonyosan csak egy meghatározható réteg- volt kíváncsi, bármily izgalmas művekről volt is szó. És ezzel máris ott vagyunk a szemle, s egyáltalán a mai magyar filmművészet egyik alapkérdésénél, a film, a filmesek és a közönség viszonyánál. A statisztikák ijesztő nézőszámzuhanásról számolnak be. A magyar filmekre gyakran csak pár ezer néző kíváncsi, s még a sikerfilmek esetében sem éri el a nézőszám a százezret, vagy csak egy-két alkotásnak sikerül idáig „feltörni”. A nézők nagyon nagy tömegeit egyszerűen nem érdeklik a magyar filmek, még azok sem, amelyek pedig kifejezetten jó munkák. Hát még azok, amelyeknek a készítői édeskeveset törődnek a közönséggel! Márpedig ez az egyik fő oka nézők és filmkészítők rossz viszonyának. A szemle számos új (s régebbi, egy-két éves) alkotása sajnos eleve lemondott arról, hogy közönséget vonzzon. Magánügyek, magánbeszélgetések, magánmániák megfilmesítéseivel persze nem is lehat szélesebb közönséget vonzani. Ellenben azok a filmek — Sára Sándor Könyörtelen időkje vagy Szabó István Édes Emma, drága Böbe pímű filmje, a diplomafilmek Oscarjával már kitünAknay Tibor fotói Aknay Tibor tudós ember, művelődéstörténész, könyvtáros, aki meglehetősen régen foglalkozik fo- tografálással, annak is a hagyományokhoz kötődő válfajával. Fő erőssége a portré, ám éppen nem a beállított, műtermi kép, hanem a modell személyiségét hordozni, kifejezni képes karakterfotó. Közhely ugyan, hogy az arc kifejezi, kifejezheti az emberi bensőt, Koffán Károly rezignált bölcsessége, Gross Arnold komolyan is játékos fizimiskája erre utal. S a festő fivérről, Aknay Jánosról készült etűd meditativ, töprengő darabjai is meglehetősen pontosan utalnak arra. a mélyrétegeket mozdítóí komoly óm mégis lírai életműre, mely a művésznek sajátja. Aknay Tibor azt írja magáról, hogy a derűt, a nyugalmat keresi, azt óhajtja megjeleníteni, felmutatni ;s ez igencsak érthető, ha arra az átlagosnál kicsit visz- szatetszőbb korra gondolok, melyben élnünk adatott. A derű szellemében születtek gyermekportréi, melyek természetesen jóval többek a családi fotográfiánál, s nem családi fotó a nagyanyjáról és az édesapjáról készült kép sem. Utóbbi ugyanis a személyes közlésen túl, valami egészen másról, is szól, valami egyetemesről, az ember méltóságáról, az e századi értelmiségi sorsról, egy letűnő-, eltűnőfélben levő embertípus emlékműve. Luca Aknay Tibor érzékeny, finom, komoly portréi egyetlen pillanatban ragadják meg a modell lényegét, s ami fontos: szellemi lényegét egy tűnő, de immár örökkévaló pillanatot. A megállított idővel találkozunk a kamaratárlat lapjait szemlélve, jelen van tehát valamiféle transzcendens hangulat, pedig csak „egyszerű” arcképeket látunk. Hann Ferenc, a szentendrei Ferenczy-múzeum művészettörténésze A kiállítás még két hétig megtekinthető a Budapesti Művelődési Központban (XI. Szakasits Árpád út 55.) Egyetem Sarkadon Megalakult a Neumann János Innovátorképzö Egyetem ideiglenes egyetemi tanácsa. A testület szombaton Sarkadon, az Ady Endre Kísérleti Középiskolában tartotta alakuló ülését. A .Sarkad i Iskolakísérteti Alapítvány által létrehozott — szeptembertől távoktatásos rendszerben működő — felsőoktatási intézmény egyetemi tanácsában a vezető oktatók és a nagyobb, együttműködő intézmények (a Békéscsabai Tanítóképző Főiskola, a sarkadi Ady-gimnázium, a Mezőgyáni Általános Művelődési Központ és a Sarkadi Városi Könyvtár) vezetői kaptak helyet, teljessé a hallgatók képviselőivel fog válni. Az alapítványi egyetem szellemi atyja Gáspár László egyetemi tanár — az Ady-gimnázium igazgatója —, aki az alternatív pedagógia híveként a Baranya megyei Szentlőrincen folytatott korábban nagy visszhangot kiváltó kísérletet. Az innovátorképzőt, tanárképzőt, ifjúsági akadémiát és általános stúdiumok intézetét magában foglaló önköltséges alapítványi egyetem ideiglenes tanácsának alakuló ülésén meghatározták az egyetem feladatait és szervezeti felépítését, az egyetemi iroda megszervezésének elveit. Döntöttek arról is, hogy az első, az 1992—93-as tanévben melv szakterületeken kezdődjék meg a képzés. Különös kettős triptichon a két ferences atyáról készült, belső révületet őrző portré, s a közöttük levő pasaréti templom, közrefogva a halott oszlop s az élő fa által. E kompozíció maga is triptichonszerű, a tárgyak meditációja az emberi elmélyültség idézőjelében. Aknay Tibor nem kedveli a bombasztikus előadásmódot, nem alkalmaz trükköket. Jószerivel csak a képkivágást tartja kom- pozíciós eszköznek. A képkivágás ablakában ritkán jelenik meg más, mint a figura. Nem tartja fontosnak az esetleg támpontot, vagy kontrasztot jelentő környezeti motívumokat. Maturánsok avatása Gödöllőn Az ünneplők egy csoportja tetett Egyszer volt, hol nem volt, Böszörményi Zsuzsa munkája, vagy Paulus Alajos megrázó dokumentum- íilmje, a Visszatérés, Ember Judit felkavaró dokumentumfilmje, az Űj magyar siralom, a Nagy Imre- per kivégzettjeinek exhumálásáról, hogy csak néhányat említsünk — amelyek úgy készültek, hogy feltételezték: a közönséget is érdekli, amiről szólnak, biztos, hogy érdeklődésre tarthatnak számot. Hogy jó volt-e ez a szervezés, ez a lebonyolítás, nem kellett volna-e valamiféle előválogatás, vagy legalább csoportosítás? Lehet rajta vitatkozni. Mint ahogyan a szemle sok és igen lényeges tanulságát is lehet majd elemezni (sőt kell is). Nem véletlen, hogy a ha- g3’ományos szalagavató ünnepségek a farsangi időszak végére esnek. Hisz ahogy a farsangot az önmegtartóztatás időszaka, a böjt követi, a középiskolás lányok- fiúk mulatságát a tanulás, az érettségire, felvételire való készülődés „rontja el”. Bár ahogy a Török Ignác Gimnázium és Óvónőképző Szakközépiskola 134 diákját elnéztem a gödöllői Petőfi Művelődési Házban tartott ünnepségen, egy cseppet sem foglalkoztatta őket a jövő. A mosolygós,' vidám arcok csak arra a pillanatra komolyodtak el, amikor fiatalabb társaik kitűzték rájuk a szalagot, melyen két évszám szerepelt: 1988—1992. Az ünnepélyes megnyitót Arisztophanész Felhők című vígjátékának bemutatása követte, harmadikos diákok szereplésével. Feltehetőleg nem célzásnál: szánták érettségi előtt álló társaiknak ezt a darabot, melyben a hamis beszéd győz az igaz felett. Ami a jelenlegi helyzetben megnyugtató, az éppen az és mégis. Hogy tudniillik minden anyagi, szervezeti, s más nehézség ellenére, még van magyar film. Ólyan, amilyen, de van. A volt szocialista országok közül a legtöbbnek még sokkal rosszabb helyzetben' vari a filmművészete, mint a miénk. Ami persze nem vigasz, nem magyarázat, de azért- jelent valamit. (takács) Az amatőr Shake zenekar mindenkinek igyekezett kedvében járni. Egyformán játszottak hazai és külföldi slágereket (Vimola Károly felvételei)
