Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-15 / 39. szám
„Ne nyugodjék le a Nap haragotok felett!” Mindenkinek a maga igaza Akit a sírból hoztak vissza — ez volt a címe a Ceglédi Hírlap 1991. december 28-i száma egyik írásának. A könyvismertető beszámolt egy nemrégen megjelent dokumcntumkötetről (Szebeni Ilona: Merre van a magyar hazám? ...), amely az orosz fogságba, a „malenkij robotra” hurcolt túlélők megrázó visszaemlékezéseit tartalmazza. Ezek között .olvasható a ceglédberceli, nyolcvanegy éves Kohlmayer János vallomása is, akit élve dobtak a tömegsírba. A történetben (s a könyv több fejezetében) szerepel egy bizonyos „I.enci doktor”. Az ő tiltakozó levelét közölte e lap Visszautasítom címmel 1992. január 21-én. Mindenkinek megvan a maga igaza. Az igazságnak is. Idézet Endrei Lénárd leveléből: „Éri nem mint orvos, és főleg nem mint főorvos végeztem a rám bízott feladatot. Nem viziteltem, nem vizsgáltam meg a betegeket...” Hermann Antal, Űjhar- tyán: „Ö aztán egy kitűnő .főorvos’ volt, egy ceglédber- -tzíiceli kocsifényéző. ö volt a láger ura .. . Lenci doktor ránézett valakire, és csak úgy messziről megállapította, hogy halott ... Egyszer meghalt egy ceglédberceli fiú. a .főorvos úr’ megállapította, hogy beállt a halál. Még akkor délután ki '•is vitette a hullák közé. Éjszaka rohan az őr, kiabálta, hogy feltámadt a magyar halott. Dörömböl, veri az ajtót. Kohlmayer János volt a halott, ma is él.” (Részlet a könyvből.) Hernádi Sándor, az ELTE tanára, Budapest: — Nagyon jól játszotta az orvos szerepét. Rendelője volt, fehér köpenyben járt, vizitelt. Persze csak nyomogatta a betegeket, vagy ránézéssel „gyógyított”, minden szakértelem nélkül. Abból láttuk, hogy baj van: a tetvek elmásztak a haldoklóról. S ő ott hagyta pusztulva is őket. ... Fajt József né Fieder Magdolna, Üjhartyán: — Még 1946-ban is ott volt a 18-asban, az amerikai lágerben. Tudtuk, hogy nem orvos a „Lenci doktor”, de az orosz tisztek elhitték neki, később meggyőzte őket a ruha, az élelem, a vodka. Treilinger János, Cegléd- bercel: — Mondom neki, Lenci, nézd meg a lábam. „Mi?! Lenci? Doktor úr vagyok én neked!” — ordította. Mert durván megkövetelte, hogy „doktor úrnak” szólítsák. Hogy miért tűrtünk mi, berceliek, akik ismertük. Mindig Istent, embert, törvényt tisztelők voltunk. S féltünk ... Tudja, mit kellett volna tennie a lelkiismeret parancsára hallgatva? Amikor emlékművet szenteltek a templom előtt a háborúban elesetteknek, akkor kellett volna bocsánatot kérnie a falutól! Keindl József, Űjhar- tyán: „Az orvosunkról szeretnék még beszélni, bár nem ő volt az egyedüli, aki szélhámossággal ilyen jói tudott helyezkedni. Még any- nyit sem tudott, hogy egy tisztességes kötözést csináljon. Nem is volt orvos. Csúnyán visszaélt a helyzetével, tudása nem volt, az aljassággal akart tekintélyt szerezni magának.” (Részlet a könyvből.) Kerepesi Lénárdné, Cegléd bércéi: — Ott kint halt meg az uram. 1945 októberében. A holmiját sikerült elrejtenem. Amikor felhozták Kohlmayer Jánost meztelenül, kérdeztem Lenéitől, hol a ruhája a szerencsétlennek. Én öltöztettem föl a férjem ruháiéba, etettem, ápoltam egv ideig. Tábori Nándor, római katolikus lelkész, Újlengyel : — „Feltámadt a maOyorfee szerződött Talán visszatér Bajnoki asztaliteniszmérkőzésen a Győr csapata legyőzte a CVSE-t. A ceglédi Szappanos Csaba játéka emelkedett ki a mezőnyből, aki három egyéni és egv páros mérkőzésen diadalmaskodott. A CVSE szempontjából csak egy szépséghibája van a dolognak. Nevezetesen az, hogy Szappanos a győri együttesben játszott. Ennek történetéről kérdeztem a fiatal versenyzőt. — Mi volt az oka annak, hogy Ceglédről Győrbe költöztél? — Tavaly nyáron lejárt a szerződésem, s bár a CVSE felajánlotta a hosszabbítást, azt én nem fogadtam el. — Gondolom, nem lehetett nagyon kedvező az ajánlat, ha így döntöttél? —• Nagyon nehéz erről beszélnem, hiszen itt nőttem fel Cegléden, és ha megteremtették volna a megfelelő feltételeket, akkor nem döntöttem volna a távozás mellett. — A bajnoki mérkőzést nézve észrevettem, hogy csak egy saját nevelésű játékos — Halmai — kapott helyet az együttesben ... — Igen, valóban csak ő maradt hírmondónak. Sajnos az az igazság, hogy a máshonnan ideigazolt játékosok, nagyobb támogatást kapnak. Akadt olyan a csapatban, akivel az elmúlt bajnokságban azonos teljesítményt nyújtottam, és neki mégis sokkal nagyobb összeget adtak. — Milyen érzés volt a régi társak ellen játszani? — Véleményem szerint aki profinak tartja magát, az minden mérkőzésen a maximumra törekszik. Ez is egy mérkőzés volt a sok közül. Természetesen, nagyon örülök, hogy tudtam bizonyítani. A mostani jó formám mögött rengeteg edzés van. — Elképzelhetőnek tartod, hogy majd egyszer visszatérsz, Ceglédre? — Senkitől sem váltam el haraggal, úgyhogy elképzelhető. Persze ahhoz változniuk kell a körülményeknek is. Szerintem egy jól felépített szakosztályban lennie kell főállású edzőnek és szakosztályvezetőnek. És talán eljön egyszer az az idő, amikor a saját nevelésű játékosnak is lesz becsülete. — Mik a távolabbi céljaid? — Szeretnék minél jobb játékos lenni. Tudom, ehhez rengeteg edzésre van szükség, de vállalom. Szeretnék minél többször olyan sikert átélni, amilyenben tavaly ősszel volt részem, amikor is a válogatott Németh Károlyt győztem le. Kóbor Ervin gyár!” — ez lett az erősebb hitet adó szállóige a táborban Kohlmayer János sírból jövetele után. Igen, „Lenci doktor”, így hívta mindenki. idézet E. h. leveléből: „Én nem szöktem el a faluból, itt maradtam.” A tisztesség, a sajtóetika úgy kívánja: hallgattassák meg a másik fél is! Ám az odaérkezőt mindig zárt kapu fogadja. Csak a függöny rebben az ablak mögött. Szebeni Ilona írónő, illetve a férje is hiába próbálkozott több alkalommal, nem kaptak bebocsátást. Idézet E. L. leveléből: „ ... kénytelen vagyok a súlyos vádakat visszautasítani.” Tábori Nándor plébános (Újlengyel) beszédéből: „Az elhunytak hozzátartozói és mi, túlélők nem felejtjük el őket, az ártatlan áldozatokat, de megbocsátunk mindenkinek, akik nekik és nekünk oly sok gyötrelmet és szenvedést okoztak. Mi nem gyűlölünk, nem haragszunk. Meg akarjuk élni, Atyánk, a Te tanításodat: Ne nyugodjék le a Nap haragotok felett. Nem ítélkezünk, mert az ítélkezés a Te jogod. Neked ajánljuk magunkat, Rád bízzuk magunkat, és a kereszten haldokló Ürjézus- sal mondjuk: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják (nem tudták) mit cselekszenek.” K. A. cégiDI KzrCília XXXVI. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1992. FEBRUAR 15., SZOMBAT Svédek érdeklődne!« A város érdekei vezérelnek bennünket MA ESTE Dzsesszshow Február 15-én, szombaton 18 órakor, a ceglédi zeneiskola hangversenytermében dzsesszshow lesz. Közreműködnek: András Tamás és Bori Viktor (zongora), Hargitai János (dob). A szereplők a bevételt az intézmény alapítványa javára ajánlják fel. Növendékek hangversenye A zeneiskola hangversenytermében február 17- én, hétfőn 18 órakor dr. Zsengellér Ferenc, 20-án, csütörtökön Káté András, 22-én, szombaton 16 órakor Volter Kálmán gitártanárok növendékeinek hangversenyét rendezik meg, míg február 19-én, szerdán körzeti zongoraverseny lesz. Az önkormányzati testület nemegyszer foglalkozott a termálfürdő témájával. Persze az illetékesek az elmúlt hónapokban sem hanyagolták el az ügyet. Jó néhányszor tárgyaltak érdeklődőkkel, leendő partnerekkel. A napokban svédekkel ültek asztalhoz a város vezetői. Ennek apropóján beszélgettünk Banai Benővel, a polgármesteri hivatal mezőgazdasági és vállalkozási csoportja vezetőjével. — A jelek szerint önök egyáltalán nem tétlenkednek. — Az Öregszőlőben megvalósuló termálprogram él, mint parázs a hamu alatt. Sokak vágya is, hogy valamit tegyünk az ügyben. Úgy látszik, az „álom” — a felépítendő gyógyszálló és szabadidőközpont — egy kicsit folytatódik. Ezt sejteti legutóbbi találkozásunk is a svédekkel. MÁR BEVÁLT — Mit illik tudni a leendő partnerekről? — Három svéd cég üzlet-- és szakembereivel tárgyaltunk. Ez a kapcsolat néhány hónappal ezelőtt kezdődött, a meglevő termálkút az eddig kiépített közmű és mintegy százötven hektáros terület hasznosítására. A korábbiakban kértük, olyan programot dolgozzanak ki, ami igazán élővé teszi ezt a környéket. — A napokban miféle elképzelésekkel érkeztek a svédek? — Meglepő új koncepcióval jöttek. Nem a szabadidőközpontot, a fürdő- és kirándulóprogramot helyezték előtérbe, hanem a vállalkozást, a kereskedelmi tevékenységet. Egy bevásárló- és szabadidőcentrum kiépítésére .gondoltak — Budapest közelségére, Cegléd ideális földrajzi fekvésére (könnyen megközelíthető), a térség forgalmas- ságára alapozva —, amelyek Amerikában és a nyugati országokban már beváltak. — Mennyire lehet komolyan venni a szándékukat? — Ez volt az első találkozás, amikor az elképzelésüket ütköztetni próbálták a helybéli adottságokkal. Különböző kereskedelmi láncokból élelmiszer- és speciális üzletek, egy reklámközpont létesítését vetették fel. Hétvégi házak építését is felvázolták. A meleg vizet télen az objektumok fűtésére, nyáron pedig a hűtésére használnák fel. A későbbiekben; ha ezek a létesítmények hasznot hoznának, akkor gondolnának a továbbfejlesztésre. Készülhetne vidámpark, télen-nyáron üzemeltethető jégpálya, termálfürdő, golfpálya. Véletlenül sem szeretném, hogy bárki azt mondhassa, ez egy komolytalan álmodozás. Mert ez mind egy hosszú távú elképzelés lehetne. CSAK ÁLOM? — Ennek milyen akadályai vannak? Miféle feltételek szzükségeltetnek? — Nagyon sok pénz, amit még a három svéd cég sem tud finanszírozni. Nemzetközi bánkok támogatása nélkül elképzelhetetlen a megvalósítás. És persze a magyar állam bizonyos szavatolása is lényeges kritérium. A városra is igen komoly kötelezettségek várnának. Felmérik azt, hogy valójában van-e igény-, fizetőképes kereslet egy efféle beruházásra. A bevásárló- és szabadidőcentrum megközelítése elsősorban a 4-es főútról oldható meg. Ugyanakkor elengedhetetlen a teljes közművesítés, utak, gázrendszer, csatornázás megvalósítása. Ez bizony rengeteg pénzt emésztene fel. Éppen ezért félő, hogy a nagy álmoknak — a mai gazdasági nehézségek mellett — mennyire lehet realitása. ELSŐ PERCTOL — Amikor felálltak a tárgyalóasztaltól, mivel váltak el egymástól? — A svédek beavattak bennünket elképzeléseik egy-egy részletébe. Ám konkrét munkaprogram és valóság akkor lesz ezekből, ha ők is teljes, reális képet kapnak tőlünk a feltételekről. Azzal váltunk el, hogy jó néhány kérdésre választ kell adni, amelyek a beruházás életszerűségét garantálhatják. Igazából menynyi pénzre lenne szükség, s ez előteremthető-e? Azt is mérlegelni kell: ez a leendő objektum mennyire lehetne gazdaságos, az ide befektetett esetleges ösz- szegek megtérülhetnek-e. Amennyiben erre nincs xeá- lis esély, az álmok egy részéről le kell mondani, és ismét egyszerűbb elképzelésekre gondolni. Egyébként e találkozásról jegyzőkönyvet készítünk, amit kiküldünk a svédeknek. Ök pedig hamarosan kérdéseket juttatnak el hozzánk, amelyek a beruházás gazdaságosságát firtatják, s a lehetőségek további kutatására inspirálnak. Természetesen első perctől kezdve a város érdekei vezérelnek bennünket. F. F. Ködös február (Apáti-Tóth Sándor felvétele) A csellósok Spanyolhonban A ceglédi zeneiskola csellóegyüttese február 17- től egyhetes spanyolországi turnéra kapott meghívást. A zenekar koncertet ad Madridban, Guadalajará- ban, Albacetében, Palma de Mallorca és Ibiza Szigetén, Cuencában. Bachtól Ca- salsig számos ismert szerző művét megszólaltatták. CEGLÍD1 HÍRLAP Cegléd, Kossuth tér 1. • A szerkesztőség vezetője- Fehér Ferenc. O Munkatárs: Tamási ramas. ® posta* cim Cegléd. Pf I». 2101 Telefax és telefon : Í20) 11*400. • Telex: 22-0353. * Hirdetésfelvétel : Hírlapkiadó Vállalat Közőinségszolgálata. Cegléd. Telekj u. 30. ‘ kedd, csütörtök, péntek 9-től 12-is. szerda 10—17 óráig. Telefon: (20) 10-763.
