Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
Az inflációs várakozás emeli a kamatokat Losonczi Pál, az egykori Elnöki Tanács volt elnöke úgy döntött, visszaveszi azt az érmekből, kitüntetésekből és egyéb ajándéktárgyakból álló gyűjteményét, amelyet négy évvel ezelőtt Somogy megyének adott egy állandó kiállítás megrendezésére. Erről levélben értesítette a megyei önkormányzatot, amelynek képviselői múlt év decemberi ülésüKön négy lehetségo: variációt ajánlottak fel a gyűjtemény további sorsára vonatkozóan. A javasolt változatokból a gyűjtemény gazdája nem kívánt választani, hanem — s ebben állítólag a sajtóban megjelent „csipkelődő megjegyzéseknek” is része volt ' — úgy döntött, visszaveszi az egy ideje a múzeum raktárában őrzött gyűjteményét. resr MU. I F7 szerezni. A vetélkedés nemes volt, a szó legigazabb értelmében. A teremben ülőknek minden bejátszott film tetszett, és bizony sokan irigykedtek is különleges képességű és szorgalmú kortársaikra. A győztes Erdélyi Katalin lett, ugyanis a következő Ász-adás helyszínén zsűriző öttagú gyermekcsoport Gyulán így döntött. Katival az ünnepi ebéd közben beszélgettünk. A díjnak, a díszoklevélnek és Az íjásznak értenie kell a gombfocihoz is. íme, Papp László azzal is kiválóan bánt (Erdősi Ágnes felvételei) A bizalmi űrt is meg kell űzetni Nem szenved irányzavarban a magyar gazdaságpolitika, s ez mindenesetre megkönnyíti a makrogazdaság menedzselését — jelentette ki vasárnap a fiatal közgazdászok Salgótarjánban tartott országos találkozóján Szapáry György, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi rezidense. A továbbiakban azt fejtegette, hogy a probléma nemcsak az, miszerint a zsugorodó költségvetésből áldozni kell a szociális védelemre, s kedvező helyzetbe hozni a befektetőket, hanem pénzbe kerül a kormány gazdaságpolitikájával szembeni, az általában nagyobb bizalmi űr is, amelyet a gazdaságpolitika menedzselésében meg kell fizetni — a többi között magas kamatlábak formájában, miután nem hisszük el az inflációs ütem mérséklődését. Ügy vélte, hogy a kamatlábak csökkentését ennek ellenére szorgalmazni lehetne, az ehhez szükséges lépésekben megegyezésre juthatnak az illetékesek — a jegybank, a pénzügyi tárca és a kereskedelmi bankok —. mert a magas reálkamatlábak kiszorítják a tőkepiacról a befektetőket, s így a privatizációnak sem kedveznek. A rezidens szerint érdemes volna megpróbálkozni a privatizáció lízingen alapuló formájával is. ■ A következőkben Fazekas Gergely, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem aspiránsa a tőzsdeindex szerepéről, képzéséről tartott előadást, majd Tasso Borbe müncheni professzor, marketing tanácsadó, Bruno Kreisky volt osztrák kancellár gazdasági tanácsadója a stratégiai marketing elemeit vázolta fel. Strukturális okokra visz- szavezethetően a magyar bankrendszer és a tőkepiac ma nem képes megfelelni a várakozásoknak — minősítette a helyzetet Bokros Lajos, a Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatója, a Tőzsdetanács elnöke. Mint rámutatott: nemcsak azért nem tudnak a kereskedelmi bankok nagyobb mértékben részt venni a vállalatok finanszírozásában, mert az erre szánható többletet a monetáris szabályozás centralizálja, hanem a betétek rövid lejárata miatt sem. Ma Magyarországon egy évnél hosszabb időre senki nem tesz be pénzt a bankba, márpedig ilyen körülmények közt hosszú távú finanszírozást nem enged meg a szolid likviditásőrző magatartás. Bokros Lajos szerint a tőkepiac élénkülése ma el sősorban bankon kívüli esz közöktől remélhető. Semmi esetre sem olyan módon azonban, hogy a tőkepiac kínálatában elöntő szerepet játszó privatizációt költség- vetési szempontoknak rendeljék alá, hiszen a még ma is gyakran hangoztatott, politikai indíttatású vádakkal szemben, melyek szerint aprópénzért árusítják ki a „családi ezüstöt”, a valóságban az a helyzet, hogy túlzottan magas a kibocsátott részvények árfolyama. Márpedig a magukat ily módon megégető befektetők hamar elfordulnak a tőkepiactól. A kamatcsökkentésre rtem sok esélyt látott a Budapest Bank első embere. Mint mondta, nem elsősorban a tényleges infláció, hanem az inflációs várakozások mozgatják a kamatot. Márpedig a sávosan progresszív kamatozású állampapírok kibocsátása arra látszik utalni, hogy az állam maga sem hisz az inflációs ráta mérséklődésében. Konferencia az einyomatásrói Folytatás az 1. oldalról.) tött a Szovjetunióban „malen ki j robot”-on a háború után; Regöczi Ottó, aki 1950 után került munkatáborba. Magyarországi börtönélményeiről Vajda Németh József és Sunderlik Imre számolt be, közel tíztíz éves „tapasztalata” alapján. A Szabadságharcosok Világszövetségének európai alelnöke. Sujánszky Jenő a korszak ellenállási mozgalmairól beszélt. Dr. Töttösy Istvánné és Zétényi Zsolt előadásaiból az 1945 után határainkon kívül került magyar lakosság tragikus sorsával ismerkedhettünk meg. Talán még visszük valamire Mogyoródi Suttá Balázs a verseny után két falat között is arról álmodik, hogyan tudja megnyerni tervéhez a város vezetőit (Folytatás az 1. oldalról.) a versenyre ő is Pécelről érkezett, ahol szakközépiskolába jár. Koszter Ildikó a kutyás lány, akinek puszta tekintetétől a legvadabb eb is kúszik, végzőse a ke- repestarcsai egészségügyi szakiskolának, ö tudását nem a betegágy mellett szeretné kamatoztatni, ido- márságról álmodozik, a BM kutyaképző telepét szeretné munkahelyéül, és esti tagozaton érettségit is akar az ajándékoknak bizonyára örült, mégis így kezdte mondókáját: — Azt hiszem, ennek nincs nagyobb jelentősége. A munkámat semmilyen irányba nem befolyásolja, nem vagyok különösebben boldog. A falukutatást negyedik éve, hogy elkezdtem, Csehszlovákiában Lé- dec községben. Azért ott, mert ott élnek rokonaim, onnan származik a család. Gyűjtöm a régi képeket, ruhákat, feljegyzek történeteket, kutatom a családfát. Nagy álmom, hogy egy múzeumot rendezzek be Mogyoródon. Hosszú távon szeretnék falukutatással foglalkozni, s ha lehet, egy magyar óvodát csinálni Lé- decen, mivel ott nincs. Három nyelven beszélek, tanulom és gyakorlom a zo- bori nyelvet — hallhattuk a korát meghazudtolóan komoly Erdélyi Katitól. A közönség a másik nagy esélyesnek Vitális Esztert tartotta, és sokan bíznak abban, hogy egy ilyen kiváló kezű kislány, a tehetségét, tudását, nem állattenyésztőként kamatoztatja a jövőben, ö Angliában már bizonyított, egy nemzetközi verseny nagydíját kapta egyik lószobrára. A verseny jelmondata „A világ a gyermek szemével” volt, és az Interparlamentális Unió 100. évfordulója alkalmából szervezték. Az angliai parlament alsóházának szóvivője külön gratulált a kisújszállási magyar lánynak. — Hatéves lehettem, amikor észrevettem, jobban tudok bánni az anyagokkal, mint más gyerek. Gyúrtam a sarat, a gyurmát. Nem tanított senki, nem foglalkoztak velem különösképpen. Aztán felfigyelt rám egy tanárom. Ma már tudom, ez a szenvedély nem múlik el, szerelnék szobrász lenni, de ki tudja, viszem-e valamire —• mondta, s belepirult. Erdélyi Katalin, Gödöllő ásza, a Nagy Ferótól kapott tortával Az ásznak és a jelölteknek sikerük volt a városban és iskoláikban, reméljük az országban is. Hogy viszik-e valamire? Szívből reméljük. A második nap első előadója dr. Hasznos Miklós a magyarországi egyházi iskolák megszüntetéséről, annak hátteréről beszélt. A legnagyobb érdeklődéssel és legtöbb tapssal jutalmazott előadás Csurka Istváné volt, aki a kezdetektől gyakorolt „lelki terror” intézményét elemezte. Utalt arra, hogy ez az intézmény nemcsak verőlegényekből állt, hanem az elnyomó rendszer haszonélvezőinek siserehadából is, akiket Szabó Dezső találóan „gösénykurzus”-ként emlegetett. Az elnyomatás évei ugyan az 56-os forradalommal nem szűntek meg, de az országnak nagyobb függetlenséget, szabadságot hozott. A forradalom és szabadság- harc eseményeiről Maróti László Ferenc tartotta meg előadását. Ezt követték Sujánszky Jenő konferenciát bezáró szaval. Az egyes előadások között a részvevők is lehetőséget kaptak a hozzászólásra. Köztük külön érdemes megemlíteni a 97 esztendős dr Molnár Károly orvos vezérőrnagyét. Nagy taps és tisztelet fogadta az agg tisztiorvos — felesége által tolmácsolt — hozzászólását. Ebből megtudhattuk, hogy az „5000-es rendelet”, amely a második világháborúban aktívan részt vett katonatiszteket háborús bűnösként bélyegezte meg, még mindig érvényben van. Mindkét nap a Himnusa eléneklésével fejeződött be. M. G. Dr. Molnár Károly orvosvezérőrnagy felszólalása is nagy sikert aratott (Erdős! Ágnes felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) fuvarozók számára Európában. A szakszervezeti vezetők beszámoltak arról is, hogy Evsoni görög és Gevgelia jugoszláv határállomás között levő mintegy 500 méteres sávban 1000 kamion zárta el az utat. A görög rendőrség ötpercenként vezeti őt közöttük a személy- gépkocsikat, hogy a blokád ne akadályozza a turistaforgalmat. Mintegy 150 magyar kamion, zömében a Hungarocamion és a Volán, kis számban magánfuvarozók kocsijai vesztegelnek ott napok óta. Vétlen vezetőinek fogytán az élelme, pénze, fűtőanyaga és a türelme. Amióta megállósra kényszerítették őket. nem hagyhatták el járműveiket, nem tisztálkodhattak. Nagy köszönettel fogadták a szakszervezet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat élelmiszer-küldeményét. Rosszallásukat fejezték ki amiatt, hogy a Hungarocamion csupán egy hét eltelte után gondolt rájuk, ■ akkor is alkoholszondát!!) és gyógyszert küldött számukra, jóllehet ezekre nincs szükségük, annál inkább sürgős intézkedésre, amely lehetővé tenné mielőbbi hazatérésüket. Addig is, amíg a megállapodás létrejön, azt várják, hogy küldjenek oda egy autóbuszt, amellyel eljuthatnak a 20 kilométerre levő szállodáig. Némelyek közülük csaknem 40 napja van, távol otthonától. A LIGA és a Nemzetközi Gépkocsivezetők Szabad Szakszervezete Szövetségének nevében kérték a Hun- garocamiont, és szakszervezeteiket, hogy vállalják át a görög határon veszteglő kamionosok költségeit. Ugyanakkor igyekeznek odahatni, hogy az illetékes kormányszervek mielőbb megegyezzenek — mondotta Őry Csaba és Kovács János. MEGCSÍPTÉK, „MEGUGROTT Megegyezést sürgetnek a görög kamionosok
