Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

Az inflációs várakozás emeli a kamatokat Losonczi Pál, az egykori Elnöki Tanács volt elnöke úgy döntött, visszaveszi azt az érmekből, kitüntetések­ből és egyéb ajándéktár­gyakból álló gyűjteményét, amelyet négy évvel ezelőtt Somogy megyének adott egy állandó kiállítás meg­rendezésére. Erről levélben értesítette a megyei önkor­mányzatot, amelynek kép­viselői múlt év decemberi ülésüKön négy lehetségo: variációt ajánlottak fel a gyűjtemény további sorsá­ra vonatkozóan. A javasolt változatokból a gyűjtemény gazdája nem kívánt válasz­tani, hanem — s ebben ál­lítólag a sajtóban megje­lent „csipkelődő megjegy­zéseknek” is része volt ' — úgy döntött, visszaveszi az egy ideje a múzeum rak­tárában őrzött gyűjtemé­nyét. resr MU. I F7 szerezni. A vetélkedés nemes volt, a szó legigazabb értelmé­ben. A teremben ülőknek minden bejátszott film tet­szett, és bizony sokan irigy­kedtek is különleges képes­ségű és szorgalmú kortár­saikra. A győztes Erdélyi Katalin lett, ugyanis a kö­vetkező Ász-adás helyszí­nén zsűriző öttagú gyer­mekcsoport Gyulán így döntött. Katival az ünnepi ebéd közben beszélgettünk. A díjnak, a díszoklevélnek és Az íjásznak értenie kell a gombfocihoz is. íme, Papp László azzal is kiválóan bánt (Erdősi Ágnes felvételei) A bizalmi űrt is meg kell űzetni Nem szenved irányzavarban a magyar gazdaságpolitika, s ez mindenesetre megkönnyíti a makrogazdaság mene­dzselését — jelentette ki vasárnap a fiatal közgazdászok Salgótarjánban tartott országos találkozóján Szapáry György, a Nemzetközi Valutaalap magyarországi rezi­dense. A továbbiakban azt fejte­gette, hogy a probléma nemcsak az, miszerint a zsugorodó költségvetésből áldozni kell a szociális vé­delemre, s kedvező helyzet­be hozni a befektetőket, hanem pénzbe kerül a kor­mány gazdaságpolitikájával szembeni, az általában na­gyobb bizalmi űr is, ame­lyet a gazdaságpolitika me­nedzselésében meg kell fi­zetni — a többi között ma­gas kamatlábak formájá­ban, miután nem hisszük el az inflációs ütem mérséklő­dését. Ügy vélte, hogy a kamat­lábak csökkentését ennek ellenére szorgalmazni lehet­ne, az ehhez szükséges lé­pésekben megegyezésre jut­hatnak az illetékesek — a jegybank, a pénzügyi tárca és a kereskedelmi bankok —. mert a magas reálka­matlábak kiszorítják a tő­kepiacról a befektetőket, s így a privatizációnak sem kedveznek. A rezidens sze­rint érdemes volna meg­próbálkozni a privatizáció lízingen alapuló formájával is. ■ A következőkben Faze­kas Gergely, a Budapes­ti Közgazdaságtudományi Egyetem aspiránsa a tőzs­deindex szerepéről, képzé­séről tartott előadást, majd Tasso Borbe müncheni pro­fesszor, marketing tanács­adó, Bruno Kreisky volt osztrák kancellár gazdasági tanácsadója a stratégiai marketing elemeit vázolta fel. Strukturális okokra visz- szavezethetően a magyar bankrendszer és a tőkepiac ma nem képes megfelelni a várakozásoknak — minősí­tette a helyzetet Bokros Lajos, a Budapest Bank Rt. elnök-vezérigazgatója, a Tőzsdetanács elnöke. Mint rámutatott: nemcsak azért nem tudnak a kereskedelmi bankok nagyobb mértékben részt venni a vállalatok fi­nanszírozásában, mert az erre szánható többletet a monetáris szabályozás cent­ralizálja, hanem a betétek rövid lejárata miatt sem. Ma Magyarországon egy év­nél hosszabb időre senki nem tesz be pénzt a bank­ba, márpedig ilyen körül­mények közt hosszú távú finanszírozást nem enged meg a szolid likviditásőr­ző magatartás. Bokros Lajos szerint a tőkepiac élénkülése ma el sősorban bankon kívüli esz közöktől remélhető. Semmi esetre sem olyan módon azonban, hogy a tőkepiac kínálatában elöntő szerepet játszó privatizációt költség- vetési szempontoknak ren­deljék alá, hiszen a még ma is gyakran hangozta­tott, politikai indíttatású vádakkal szemben, melyek szerint aprópénzért árusít­ják ki a „családi ezüstöt”, a valóságban az a helyzet, hogy túlzottan magas a ki­bocsátott részvények árfo­lyama. Márpedig a magu­kat ily módon megégető be­fektetők hamar elfordul­nak a tőkepiactól. A kamatcsökkentésre rtem sok esélyt látott a Bu­dapest Bank első embere. Mint mondta, nem elsősor­ban a tényleges infláció, hanem az inflációs várako­zások mozgatják a kamatot. Márpedig a sávosan prog­resszív kamatozású állam­papírok kibocsátása arra látszik utalni, hogy az ál­lam maga sem hisz az inf­lációs ráta mérséklődésé­ben. Konferencia az einyomatásrói Folytatás az 1. oldalról.) tött a Szovjetunióban „ma­len ki j robot”-on a háború után; Regöczi Ottó, aki 1950 után került munkatá­borba. Magyarországi bör­tönélményeiről Vajda Né­meth József és Sunderlik Imre számolt be, közel tíz­tíz éves „tapasztalata” alap­ján. A Szabadságharcosok Vi­lágszövetségének európai alelnöke. Sujánszky Jenő a korszak ellenállási mozgal­mairól beszélt. Dr. Töttösy Istvánné és Zétényi Zsolt előadásaiból az 1945 után határainkon kívül került magyar lakos­ság tragikus sorsával is­merkedhettünk meg. Talán még visszük valamire Mogyoródi Suttá Balázs a verseny után két falat között is arról ál­modik, hogyan tudja meg­nyerni tervéhez a város ve­zetőit (Folytatás az 1. oldalról.) a versenyre ő is Pécelről érkezett, ahol szakközépis­kolába jár. Koszter Ildikó a kutyás lány, akinek pusz­ta tekintetétől a legvadabb eb is kúszik, végzőse a ke- repestarcsai egészségügyi szakiskolának, ö tudását nem a betegágy mellett sze­retné kamatoztatni, ido- márságról álmodozik, a BM kutyaképző telepét sze­retné munkahelyéül, és esti tagozaton érettségit is akar az ajándékoknak bizonyára örült, mégis így kezdte mondókáját: — Azt hiszem, ennek nincs nagyobb jelentősége. A munkámat semmilyen irányba nem befolyásolja, nem vagyok különösebben boldog. A falukutatást ne­gyedik éve, hogy elkezd­tem, Csehszlovákiában Lé- dec községben. Azért ott, mert ott élnek rokonaim, onnan származik a család. Gyűjtöm a régi képeket, ruhákat, feljegyzek törté­neteket, kutatom a család­fát. Nagy álmom, hogy egy múzeumot rendezzek be Mogyoródon. Hosszú távon szeretnék falukutatással foglalkozni, s ha lehet, egy magyar óvodát csinálni Lé- decen, mivel ott nincs. Há­rom nyelven beszélek, ta­nulom és gyakorlom a zo- bori nyelvet — hallhattuk a korát meghazudtolóan komoly Erdélyi Katitól. A közönség a másik nagy esélyesnek Vitális Esztert tartotta, és sokan bíznak abban, hogy egy ilyen ki­váló kezű kislány, a tehet­ségét, tudását, nem állatte­nyésztőként kamatoztatja a jövőben, ö Angliában már bizonyított, egy nemzetközi verseny nagydíját kapta egyik lószobrára. A ver­seny jelmondata „A világ a gyermek szemével” volt, és az Interparlamentális Unió 100. évfordulója al­kalmából szervezték. Az angliai parlament alsóházá­nak szóvivője külön gratu­lált a kisújszállási magyar lánynak. — Hatéves lehettem, ami­kor észrevettem, jobban tu­dok bánni az anyagokkal, mint más gyerek. Gyúrtam a sarat, a gyurmát. Nem ta­nított senki, nem foglalkoz­tak velem különösképpen. Aztán felfigyelt rám egy tanárom. Ma már tudom, ez a szenvedély nem múlik el, szerelnék szobrász lenni, de ki tudja, viszem-e valamire —• mondta, s belepirult. Erdélyi Katalin, Gödöllő ásza, a Nagy Ferótól kapott tortával Az ásznak és a jelöltek­nek sikerük volt a város­ban és iskoláikban, remél­jük az országban is. Hogy viszik-e valamire? Szívből reméljük. A második nap első elő­adója dr. Hasznos Miklós a magyarországi egyházi is­kolák megszüntetéséről, an­nak hátteréről beszélt. A legnagyobb érdeklődés­sel és legtöbb tapssal ju­talmazott előadás Csurka Istváné volt, aki a kezde­tektől gyakorolt „lelki ter­ror” intézményét elemezte. Utalt arra, hogy ez az in­tézmény nemcsak verőle­gényekből állt, hanem az elnyomó rendszer haszon­élvezőinek siserehadából is, akiket Szabó Dezső talá­lóan „gösénykurzus”-ként emlegetett. Az elnyomatás évei ugyan az 56-os forradalommal nem szűntek meg, de az ország­nak nagyobb függetlensé­get, szabadságot hozott. A forradalom és szabadság- harc eseményeiről Maróti László Ferenc tartotta meg előadását. Ezt követték Su­jánszky Jenő konferenciát bezáró szaval. Az egyes előadások kö­zött a részvevők is lehető­séget kaptak a hozzászólás­ra. Köztük külön érdemes megemlíteni a 97 esztendős dr Molnár Károly orvos vezérőrnagyét. Nagy taps és tisztelet fogadta az agg tisztiorvos — felesége által tolmácsolt — hozzászólását. Ebből megtudhattuk, hogy az „5000-es rendelet”, amely a második világháborúban aktívan részt vett katona­tiszteket háborús bűnös­ként bélyegezte meg, még mindig érvényben van. Mindkét nap a Himnusa eléneklésével fejeződött be. M. G. Dr. Molnár Károly orvos­vezérőrnagy felszólalása is nagy sikert aratott (Erdős! Ágnes felvételei) (Folytatás az 1. oldalról.) fuvarozók számára Európá­ban. A szakszervezeti vezetők beszámoltak arról is, hogy Evsoni görög és Gevgelia jugoszláv határállomás kö­zött levő mintegy 500 mé­teres sávban 1000 kamion zárta el az utat. A görög rendőrség ötpercenként ve­zeti őt közöttük a személy- gépkocsikat, hogy a blo­kád ne akadályozza a tu­ristaforgalmat. Mintegy 150 magyar kamion, zömében a Hungarocamion és a Volán, kis számban magánfuvaro­zók kocsijai vesztegelnek ott napok óta. Vétlen veze­tőinek fogytán az élelme, pénze, fűtőanyaga és a tü­relme. Amióta megállósra kényszerítették őket. nem hagyhatták el járműveiket, nem tisztálkodhattak. Nagy köszönettel fogadták a szakszervezet és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat élelmiszer-küldeményét. Rosszallásukat fejezték ki amiatt, hogy a Hungaroca­mion csupán egy hét eltel­te után gondolt rájuk, ■ akkor is alkoholszondát!!) és gyógyszert küldött szá­mukra, jóllehet ezekre nincs szükségük, annál inkább sürgős intézkedésre, amely lehetővé tenné mielőbbi hazatérésüket. Addig is, amíg a megállapodás létre­jön, azt várják, hogy küld­jenek oda egy autóbuszt, amellyel eljuthatnak a 20 kilométerre levő szállodáig. Némelyek közülük csaknem 40 napja van, távol ottho­nától. A LIGA és a Nemzetkö­zi Gépkocsivezetők Szabad Szakszervezete Szövetségé­nek nevében kérték a Hun- garocamiont, és szakszerve­zeteiket, hogy vállalják át a görög határon veszteglő kamionosok költségeit. Ugyanakkor igyekeznek odahatni, hogy az illetékes kormányszervek mielőbb megegyezzenek — mondot­ta Őry Csaba és Kovács Já­nos. MEGCSÍPTÉK, „MEGUGROTT Megegyezést sürgetnek a görög kamionosok

Next

/
Thumbnails
Contents