Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-03 / 28. szám
Megmér&itetés egymillióért Vihar egy pohár vízben Smbmmaiás • „keserű ”pezsgővel fl TÖRIEY-CÍMKE KÖTELEZ Száztíz éve, 1882-bcn jelent meg az első Törlcy-eímkés pezsgőspalack Magyarországon. Az évforduló alkalmából a napokban avatták fel a sikeres gyáralapító-üzletember bronzból készült mellszobrát Budafokon, a Hungarovin részvénytársaság pezsgőgyárában. Az eseményen ott láttuk dr. Törley Józsefet, akinek nagyapja a „pezsgőkirály” testvére volt. Elöljáróban szeretném leszögezni, nem vagyok elkötelezettje az ócsai önkormányzatnak, s nem fűznek baráti szálak a polgármesterhez, mint azt az ellentábor állítja. Az viszont igaz, az eddigi tevékenysége- alapján becsülöm dr. Búza Attilát, az apróbb botlásait fiatal korának, tapasztalatlanságának tudom be és nem szándékos törvényszegésnek. Sajnos a jól startoló képviselői testület egysége megoszlott, s ez a község lakosságát is megosztja. Ennek egyik következménye, hogy év végén az alpolgármester lemondott, most pedig küszöbön áll egy népszavazás, mely egymillió forintjába fog kerülni Ócsának. Az előzményekről már többször is írtunk, de azért nem, árt felfrissíteni. Már csak a tanulságért sem: hogyan kell a semmit felfújni, s egy pohár vízben, kicsiben lejátszani a Bős —Nagymaros körüli vihart. Öcsa határában, a lakott területtől 8-900 méterre található az a tektonikus eredetű talajmélyedés (bár az is lehet, hogy kavics-, vagy homokbánya volt), melyet több évvel ezelőtt jelölt ki szennyvíztárolás céljára az akkori tanács. Nem vitás, felelőtlen döntés volt, senki nem számolt a talaj áteresztőképességével, sem azzal, hogy szennyvízen kívül más, mérgező anyag is idekerülhet, például nehézfémek. Az első vészjelzéseket követően még a régi vezetés úgy határozott, felszámolják a régi telepet, s beindítják a biomodul-progra- mat. Ezen a ponton lépett a képbe az önkormányzat, s próbálta továbbvinni, illetve megvalósítani az elődök elképzelését. A biomodul eljárás lényege művi úton megindított biológiai tisztítófolyamat. A szennyvízbe juttatott baktériumok leépítik, felbontják a káros anyagokat, s az így nyert víz ösz- szetétele a szennyezettségi határérték alá jut, alkalmas öntözésre. Mindez persze közel sem Ilyen egyszerű, de nem is a tudományos teljesség igényével írom. Csupán azt szeretném érzékeltetni, hogy induláskor — de talán most is — ez a módszer látszott a legcélravezetőbbnek és viszonylag olcsónak. Ezért voksolt mellette a testület 1990 novemberében, amikor jóváhagyták az úgynevezett környezetvédelmi beruházást, melynek lényege a biomodul program volt. —. Akkor egyhangú volt a szavazás, nem hangzott el egyetlen ellenvélemény sem? — Kern — állítja határozottan a polgármester. — Az igaz, az alapító okmányba a biomodul kifejezés nem került bele, de mindenki jól tudta, hogy miről van szó. Emlékszem, dr. Kozma Elek is — ma ő képviseli a testületben az ellenvéleményt — megszavazta a programot, mindössze annyit jegyzett meg: feltéve, ha lesz rá pénz. — Ezek után kereste ön meg a Bauber Kft.-t és adott megbízást a lebonyolításra. — Teljes joggal, hisz bírtam a testület jóváhagyását. Az előzetes tárgyalások után a Bauber szerzett kivitelezőt, megkezdődött a tervek elkészítése és a szakhatósági engedélyek beszerzése. Közben a régi telepet bezártuk, már folyik a rekultiváció. — Egészen pontosan mi történik ott? — A meder alá beinjektálnak egy szigetelőanyagot, hogy a vélt nehézfémek ne tudjanak belejutni a talajvízbe, s ezen keresztül a kutakba. (Véltet írunk, egyértelműen nincs bebizonyítva, hogy innen került a szennyezettség a községi kutak vizébe.) Ezt követően beterítik az egészet humusszal, majd beültetik fákkal. A falu és a telep közé is telepítenek egy védösávot fákból. — Pontosabban ez a sáv már az új telepet lesz illetékes „elfüggönyözni” a községtől? — Az újból függöny nélkül sem sokat lehet majd látni. Zárt térben történik a szennyvíztárolás és minden garancia meglesz arra, hogy mérgező anyag ne juthasson a bazinokba. Számítógép ellenőrzi majd a szippantós kocsik tartalmát. — Mi a véleménye a dolgokról a legilletékesebbnek, a térség tiszti főorvosának? — ön előtt járt itt dr. Lugosfalvi Ervin tiszti főorvos. Pont azért, hogy figyelmeztessen: próbáljam felgyorsítani a beruházást, mert vészesen elszaporodtak az illegális leeresztések, ellenőrizhetetlenné vált a szennyvíztárolás. Ha nagyon utánanéznék, kiderülne, a dr. Búza Attila elleni piszkálódások nem a biomodullal kezdődtek, ezt viszont sikerült megnyergelni. Az ellentábor nem is tétlenkedik, már felzárkózott melléjük a helyi népfőiskola, sőt olyat is hallottam rebesgetA vagyon hiányára vagy szűkös voltára sűrűn panaszkodnak az önkormányzatok. Ám az is előfordulhat, hogy éppen a tulajdonlás lehetősége válik nyűggé, tehertétellé. Óvakodtak ettől a helyzettől a nagy- kátai képviselők is. Aztán elkezdtek osztani, szorozni; vitatkoztak, tanakodtak. Történt ugyanis, hogy a Pest Megyei Vagyonátadó Bizottság nyilatkozatra szólította fel a városi testületet. Átveszi, avagy nem veszi át a közigazgatási területén levő, 5 kilométer hosszúságot meghaladó, eddig a Vízgazdálkodási Társulat által kezelt Horgas-ér tulajdonjogát? Ezt a lehetőséget a város visszautasíthatja, vagy hozzájárulhat más önkormányzatnak való átadásához. A vagyon sorsáról 60 napon belül kell dönteni és az illetékes szervhez visszajelezni. Az előterjesztők a tulajdonjog visszautasítását javasolták határozatba foglalni. Érvelésként elhangzott, hogy a város másik kis vízfolyása, a Kerektói- ág igencsak sok gondot, még több pluszköltséget okoz. Merthogy az ilyet kotorni kell, karbantartani, különben elönti a várost a víz. Arról nem beszélve, hogy a Horgas-ér a Hajtánl, a hangadók most az egyházat próbálják megnyerni. (Ismerve a plébános bölcsességét, kimarad ebből a miniviharból.) Az ellenzék követelése enyhén szólva is meghökkentő. Azt szeretnék kiharcolni, hogy sztornózzák a biomodul programot, szennyvíztisztítás helyett az ivóvízhálózatot építsék ki a községben. Mindezt azok után, hogy a biomodulba már 22 millió forintot belefektettek! Ehhez a képtelen ötlethez kívánják Kozmáéit a falut megnyerni a februári népszavazáson! 9 Polgármester úr, egy népszavazáshoz a szavazatra jogosultak 25 százaléka kell hozzájáruljon aláírással. önök beérték tíz százalékkal. Mi motiválta ezt a nagylelkűséget, kinek állt érdekében, hogy az ellenfélnek ilyen sanszot adjon?! — A testület döntött így, s ez a döntés bölcsességének bizonyítéka. Zöld utat adunk az ellenzéknek, vállaljuk a megmérettetéssel járó rizikót. Mosf majd tiszta vizet öntünk a pohárba, s az erőviszonyok is világossá válnak. A tisztesség azt diktálta, hogy hallgattassák meg az ellentábor is. Levélben kerestem meg dr. Kozma Eleket, kértem, adjon alkalmat egy személyes beszélgetésre. Válasz nem jött, amiből arra kell következtessek, Kozma úr nem kívánt élni a lehetőséggel. Amiért is mosom a kezemet. Ha írásom nem elég objektív, s netán nem elég precíz. Az én objektivitásomat a logika diktálja: 22 millió forintot nem lehet csak úgy az ablakon kidobni. Olyan gazdagok nem vagyunk. Matula Gy. Oszkár ba folyik. A torkolat pedig már nem Nagykátáé. Vagyis — hangzott a megdönthetetlen érvelés — hiába kotrunk mi rendesen, ha ott a torkolatnál nem teszik ugyanezt. Jobb lenne hát, ha egyvalaki kotorna végig a vidéken. De mi lesz akkor — tette fel az igazi „Horgas”-ér- kérdést több képviselő —, ha olyan tulajdonos birtokába kerül az ér, akinek a szándékai nem azonosak Nagykáta város érdekeivel. Ha nem tartja rendben a csatornát, vagy csak számla benyújtása ellenében teszi. Egyáltalán előfordul- hat-e, hogy az új vagy a régi tulajdonos nem kotor? Márpedig a város elemi érdeke a vízfolyás biztosítása. Mellesleg az ér melletti 4 méteres sávot most a vízgazdálkodásiak adják ki bérbe lekaszálni — sopánkodott az egyik kisgazdalelkületű képviselő. Holott az is a várost gyarapíthat- ná. Fclyt a vita, a tanakodás. Ügy kellene megoldani, hogy a város tulajdona maradjon a Horgas-ér, kotorja valaki folyamatosan, hogy gond nélkül elvezesse a csapadékvizet. De ne okozzon töbletkiadást. A kecske is jóllakjon, meg a káposzta is megmaradjon. Az első siker >— Gyáralapító ősöm bácskai birtokos családban látta meg a napvilágot — mondta érdeklődésünkre az 1953 óta Nagykátán élő, immár' nyugdíjas korban levő jogtanácsos. Lánya, Törley Mária szobrászművész alkotta a szobrot. Az ünnepségen pedig öccse, Törley Dezső címzetes műegyetemi tanár tartott megemlékezést. Az egykori pezsgőgyáros Grazban végzett kereskedelmi akadémiát. Véletlenül figyelt fel egy újsághirdetésre: francia pezsgőgyáros német nyelven jól beszélő kereskedő után kutatott. Jelentkezett, így került kapcsolatba a pezsgő- gyártással, amelyet gyorsan kitanult, megszeretett, önállósította magát, kis üzemet hozott létre. Termékeivel egyenesen a francia piacra tört be. Nem akárhogyan: Párizstól Nizzáig saját neve alatt — ez volt a nagy szó — forgalmazta a márkás italt. A siker nyomán támadt az ötlet, hogy idehaza is meg kellene honosítani a dolgot. Ez a vállalkozás egyáltalán nem látszott könnyűnek. Akkoriban ugyanis a magyar fő- és középnemesség szinte kizárólag a francia — esetleg a rajnai — Ekkor jelentkezett szólásra a város köztiszteletben álló gimnáziumi tanára, helytörténész kutatója. Lakatos Gyula nyugtatgatta, egyben figyelmeztette a képviselőket. A belvíz elvezetésével már a korábbi évszázadokban is probléma volt. Sőt, a több évtizedig elhúzódó peranyagokból ismert, hogy az 1700-as évek végén a íöldesúr saját érdekeit nézve, a jobbágyok földjére eresztette a vizet. Ezzel akkora kárt okozott, hogy a jobbágyok egy nehéz pertől sem riadtak vissza. — Ha most úgy döntünk — tette hozzá —, hogy kotorja ki, aki akarja, mert nekünk nem kell, akkor senki nem kotorja ki a mi kertünk végében. Földesúr nélkül is úgy járunk, mint egykor a jobbágyok: elönt bennünket a belvíz. A jövőre gondoljunk hát: mégiscsak az a kisebbik rossz, hogy birtokba vesszük azt, ami a miénk. Még ha pénzbe kerül is ... Ezután a képviselők többségi szavazataránnyal a Horgas-ér városi tulajdon- bavétele mellett döntöttek. Nem várták ki a 60 napot. Időben jöttek a történelmi érvek, különben addig tanakodtak volna ... (ióth) pezsgőt tartotta megfelelő italnak. Mégis belevágott: eladta bácskai földbirtokait, az árán megvásárolta Budafokon Savoyai Jenő főherceg családjának pincészetét. Ehhez hozzáépítettek néhány üzemrészt, továbbá a francia mintára megkomponált elegáns kastélyt. Az üzemet 1880-ban alapította. A pezsgő érleléséhez azonban két év kell. Ezért jelent meg csak 1382- ben az első Törley-címkés pezsgőspalack Magyarországon. 50 év, 12 fajta A korán elhunyt gyáralapító örökébe legidősebb testvérének fia, Törley Dezső lépett. Ö egyben a műszaki vezetést is ellátta. Nem véletlen, hogy az ötvenedik jubileumon már 12 fajta gyártmányt kínáltak itthon és külföldön. Az édesebb, szárazabb vagy fanyar ízű italok közös jellemzője a kiváló minőség volt. A magyar Törley pezsgő végérvényesen meghódította a hazai piacot is. A háború után azonban jött az államosítás, ami a pezsgőgyárat sem kerülte el. — Én még láttam — úgy 1950 táján — a budafoki kastély parkjában az alapító fehérmárványból készült mellszobrát. De már nem az eredeti talapzaton: egy faágon lógott, dróton felfüggesztve. Aztán azokban a zűrzavaros időkben egyszerűen lába kélt, nyomtalanul eltűnt. Nekem ITT A NAGY LEHETŐSÉG és szabadon választhatunk orvost, aki kopogtatja hátunkat, belekukkant torkunkba és kiderítheti milyen kórok marcangolják testünk legkülönbözőbb pontjait, s mi mégis gondban vagyunk. Gondban, mert tulajdonképpen valamennyien félünk. Félünk a betegségtől, a változástól, s attól, hogy esetleg csalódunk a választott orvosban. Rendelők folyosóján ülve tapasztalható a betegek dilemmája. Dilemma afölött, hogy kit, s miért kell választani. Mert az orvosok is emberek. Ök sem hibátlanok. ők is lehetnek fáradtak, túlterheltek. S a kisember azt hiheti, joggal vagy anélkül, hogy talán a legjobbak, a legcsalhatatlanabbak túlterheltek lesznek a jövőben. Túlterheltek, mert mindenki őket fogja választani. . — Ez az orvos olyan alapos, hogy az már túlzás! — hallom a sovány, szemüveges várakozótól, amint közli a mellette ülővel. — Ez igaz, azért várunk itt tízen. A másik, a váltója, ennyi embert fél óra alatt kiszór. Ránéz a páciensre és már írja is a gyógyszert. Le sem kell vetkőzni. No, meg szerencsés is, mert egyből látja, ki a beteg és ki az, aki táppénzen akar maszekolni, s pluszszabadságot kér — így a másik, a pirospozsgás, ilyen szempontból most elégtételt jelent a szobor felavatása... Ám az elégtétel korántsem teljes, az örömbe üröm, keserűség is vegyül — derült ki Törley József szavaiból. A rendszerváltás meghozta a reményt, de gyorsan el is oszlatta azt. Ugyanis hiába volt — pontosabban lett volna — öcs- csével együtt résztulajdonosa a gyárnak. Nem azt jelenti ez, hogy a tulajdoni részvényeik arányában részvényesek örökségükben. Dehogy. A kártérítés helyett konstruált részleges kárpótlás minden számítást keresztülhúzott. Ha a vagyonrész után járó kárpótlási jegyeket kiegészítik az egyéb örökségekkel — hiszen volt balatoni villa, nagy darab telek s még sok minden más —, akkor is legfeljebb egy másfél szobás lakásra futja. Valahol a főváros peremén persze. Ugyanakkor az eredendően Törley és büszkén magyar pezsgőgyárat a privatizálás folyamán bármelyik külföldi bankkonzorcium megvásárolhatja. Miközben a tényleges örökösöknek még csak elővételi jogot sem biztosít a törvény ... Megbékélt sorsával Kesergett dr. Törley József, de egyáltalán nem háborgott. Megbékélt sorsával, noha az sem volt „fenékig pezsgő” az elmúlt évtizedekben. Lényeg, hogy a pezsgőkirály mellszobra ismét a helyén áll. S sürgetheti tekintetével az utódokat, hogy igyekezzenek visszanyerni a régi rangot a hazai és külföldi piacon egyaránt. Mert a Törley- címke ma is kötelez ... borvirágos orrú mosolyogva. — Nem is tudom, melyiket fogom választani, ha arra kerül a sor. Mert én beteges vagyok, s nehezemre esik itt ülni órákat, de a rápillantástól viszont félek, hátha hibázik. Ez meg — és biccent fejével a rendelőajtó felé — mindenre kitér. A múltkor még azt is elmagyarázta, mikor hogyan öltözködjek, mit egyek és mikor bújjak az asszony mellé. Ez a másik véglet. A lelkűnkkel is foglalkozik, de talán ez így van rendjén, hiszen a bajok java része abból adódik, hogy a lelkűnkkel is gondok vannak. Aztán nyílt az ajtó, újább beteg lépett a rendelőbe, a várakozók pedig bólogattak. Nem tudják, kit miért lesz előnyösebb választani. Sokan azt hiszik, lesznek kapzsi orvosok, sok beteget vállalva, a hirtelen jövő pénz reményében, s lesznek alaposan dolgozók kevesebb beteggel, de a jövőre gondolva, kitartóan, kivárva a jól végzett munka gyümölcsét. Nem tudni, melyiknek lesz létjogosultsága városainkban, falvainkban. NEM LÁTHATÓ ELŐRE, hogy a papíron, a törvényben megfogalmazott változások hogyan válnak be a gyakorlatban. Meditálunk tehát még egészségesek, s már betegek egyaránt, kit válasszunk és miért. á. m. KOTORJUNK, VAGY NE Ml KOTORJUNK? „Horgas-kérdés” történelmi érvekkel Tóth Ferenc Kit válasszunk ?
