Pest Megyei Hírlap, 1992. február (36. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

Jeszenszky Géza a BT-csúcstalálkozóról A világ problémáival szembesülve Az ENSZ csúcstalálkozóján szembesültünk a világprob­lémákkal s az óriási lehetőségekkel, amelyek a kom­munizmus felbomlása után jelentkeznek — mondotta az ülés után Jeszenszky Géza magyar újságíróknak. Fe'oszhtták az olasz par amentet Francesco Cossiga köz- társasági elnök vasárnap este személyesen jelentette be a televízióban, hogy el­nöki rendelettel — amelyet a kormányfő ellenjegyzett — azonnali hatállyal fel­oszlatta a törvényhozást, és kitűzte az új választások időpontját április 5-6-ra. Tüzérségi párbaj Eszéknél lének Eszék közelében ' vasár­nap este megsértették a tűzszünetet. Ezt a DPA a Tanjug hírügynökség alap­ján jelentette, amely szerb forrásból szerezte értesülé­sét. E szerint délután 5 óra­kor a felek heves tüzérségi tűz alá vették egymást. James Baker amerikai külügyminiszter még feb­ruárban ismét Moszkvába utazik, hogy a leszerelésről és az együttműködés más kérdéseiről tanácskozzék, ezután nyár elején Wa­shingtonban, az év végén Moszkvában lesz hivatalos csúcstalálkozó — jelentette be George Bush elnök. A kötetlen, tájékozódó jellegűnek tervezett meg­beszélésekhez mérten vá­ratlan volt az ünnepélyes hangvételű közös nyilatko­zat, amely az amerikai el­nök s az új, demokratikus Oroszország elnökének „tör­ténelmi találkozóját” mél­tatta. A szöveg szerint a két ország immár nem te­kinti egymást ellenfélnek, viszonyukat a kölcsönös bi­zalom és tiszteleten alapuló barátság, partnerség, a de­mokrácia melletti elkötele­zettség jellemzi. Céljuk, hogy eltüntessék a hidegháború maradvá­nyait és fejlesszék a népeik közötti kapcsolatokat. A — Imponáló, mennyi ere­deti gondolat, a szokványos kifejezéseken messze túl­mutató javaslat, ötlet me­rült fel. Mindenki új sze­repet szán az ENSZ-nek, s majdnem mindenki úgy látja, hogy a világszervezet most lesz képes megvalósí­tani mindazt, amit alkotói elképzeltek. — Valamennyi részvevő hangsúlyozta: túl kell lép­ni azon, ami eddig lehetsé­ges volt, hiszen megszűn­tek a világot bénító aka­dályok, a kelet—nyugati konfliktus. Egyúttal bizo­nyilatkozat aláhúzza, hogy megvédik a jogrendet, az emberi jogokat, beleértve a kisebbségeket, s tisztelet­ben tartják a határokat. Washington és Moszkva együtt kíván működni a helyi válságok békés ren­dezésében s abban, hogy megakadályozzák a tömeg- pusztító fegyverek és tech­nológiák továbbterjedését, szembeszúlljanak a terro­rizmussal, a kábítószer-ke­reskedelemmel. Amerikai részről elsősor­ban az ismerkedést, a tá­jékozódást jelölték meg cél­ként Bush első hosszabb megbeszélésén az új orosz elnökkel, aki az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának csúcs­találkozójára érkezett az Egyesült Államokba. Jólle­het köztudott, hogy Bush szinte a végsőkig hűséges maradt Mihail Gorbacsov- hoz, s a Fehér Ház koráb­ban lekicsinylőén nyilatko­zott Jelcinről, a hangváltás teljes volt: a két politikus keresztnevén szólította és kölcsönösen méltatta a má­nyos dogmákat is meg kell haladni, mint a belügyekbe való be nem avatkozás el­ve: van egy sor. kérdés, amelyekben jogos a nemzet­közi beavatkozás. Szinte egyetlen felszólalásból sem hiányzott a megelőző dip­lomácia igénye, s talán ez a legfontosabb eredménye a napnak, hiszen konflik­tusok veszélyei vannak előttünk, de azokat meg le­het előzni — vonta meg a mérleget a külügyminisz­ter. Az MTI kérdésére, hozott-e haladást a találkozó a ju­sikat. Bush teljes bizalmá­ról biztosította Jelcin ter­veit. míg a vendég szerint az amerikai elnök rendkí­vüli tehetségű, nagy poli­tikus. Hír szerint Bush elsősor­ban arra volt kíváncsi, mi­lyen gyakorlati leszerelési és gazdaságpolitikai tervei vannak az új orosz elnök­nek. Üdvözli Jelcin elgon­dolásait, köztük a tervet közös űrvédelmi rendszer kialakítására, amelyről Ri­chard Cheney védelmi mi­niszter bevonásával tár­gyaltak, de a kérdésben még nincs döntés, arról to­vább beszélnek Baker feb­ruári moszkvai útján — mondotta Bush. Jelcin han­goztatta : nem segélyért jött, hanem együttműködést sür­get, hiszen annak hiányá­ban a demokratikus Orosz­ország megbukik s vissza­térhet a hideg-,-*sőt a forró háború is. goszláv kérdésben, Je­szenszky elmondotta: töb­bekkel volt alkalma erről beszélni, s úgy látja: a meg­oldás tekintetében elég szé­les körű egyetértés van az európaiak részéről s az ENSZ köreiben egyaránt. Most az a fontos, hogy a válság valamennyi érintett­je fogadja el a nemzetkö­zileg javasolt megoldást, ébredjen rá, hogy követelé­sei nem mehetnek túl az ENSZ által is elfogadott jo­gokon, az EK-béketerven. Ha mindenki kész megadni az általa ellenőrzött kisebb­ségnek. amit a maga szá­mára igényel, ha komolyan veszi a célokat, amikért egyesek fegyvert fogtak, akkor megoldható a válság — fejtette ki. Az állandó ENSZ-béke- erők felállításának feltéte­leiről a miniszter elmon­dotta: a javaslatot politi­kailag sem könnyű elfogad­tatni, az ülésen is hangzot­tak el fenntartások, vannak országok, amelyek félnek ilyen haderő megjelenésé­től. A nemzetközi közösség döntő többsége azonban úgy véli, hogy a politikai nehézségek leküzdhetők, hiszen napjaink válságai is világosan mutatják: az erőkre szükség van. Nehe­zebb a pénzügyi feltételek megteremtése, de ennek is megoldhatónak kell lennie, hiszen ha voltak óriási ösz- szegek háborús előkészü­letekre, kell lennie pénz­nek a béke fenntartására is. A külügyminiszter arról az elsősorban Kína által képviselt nézetről, hogy Észak és Dél, a fejlett és a fejlődő világ viszonya fe­nyeget új válsággal, el­mondotta: remélhetőleg ha­marosan világossá válik a fejlődő világ előtt, hogy a kelet—nyugati konfliktus eltűnése az ő számukra is nagy előnyt jelent, hiszen ők is szenvedtek a helyi háborúk, a fegyverkezés terheitől. Peking vissza fogadja a magyarországi kínaiakat Ünnepélyes hangvétel Jelcin együttműködést sürget A történelmi találkozót méltató közös nyilatkozattal, a személyes barátság méltatásával, de gyakorlati döntések nélkül ért véget szombaton George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnök Camp David-i találkozója. Vádemelési eljárás a helikopterügyben Claudio Martelli igazság­ügy-miniszter felkérte a ró­mai ügyészséget, indítson vádemelési eljárást az Európai Közösség megfi­gyelőinek helikopterét lelö­vő szerb katonai vezetők ellen. A jugoszláv szövetsé­gi hadsereg két MÍG va­dászgépe január 7-én Zág­ráb közelében lelőtte az EK-megfigyelők Kaposvár­ról Zágráb felé tartó heli­kopterét, négy olasz és egy francia katonatiszt halálát okozva. Olasz vélemény szerint a helikopter lelövése tudatos akció volt a szerb katonai vezelés bizonyos szárnya részéről azért, hogy meg­torpedózzák az EK- és az ENSZ-béketervet. s mint ilyen, „politikai bűntett” is. Az olasz büntető törvény- könyv tartalmaz cikkelyt „olasz állampolgárok ellen külföldön elkövetett politi­kai bűncselekményekre”, és az igazságügy-minisz­ter erre kívánja alapozni a vádeljárást. Az ügyészség egyelőre is­meretlen tettesek ellen foly­tat eljárást és emel vádat. Ha a belgrádi és nemzet­közi vizsgálat révén azono­síthatók. a katonai akció személy szerinti felelősei (a pilóták és azok a föijebb- valók, akik a támadási pa­rancsot kiadták), az eljárás jogegyezmény alapján kül­földön is folytatható, és a gyanúsítottak kiadatása is kérhető lesz. Kína kész visszafogadni illegálisan Magyarországon tartózkodó állampolgárait, tudomásul veszi, ha a ma­gyar hatóságok hazatelepí­tik őket — közölték vasár­nap a kínai külügyminisz­térium illetékesei az MTI pekingi tudósitójával. Arra a kérdésre, hogy miért nem adták meg a kí­nai hatóságik ezen a héten a leszállási engedélyt egy magyar chartergépnek, amely hazatelepítendő kí­naiakat hozott volna a fe­délzetén Pekingbe. úgy vá­laszoltak, hogy a kínai ha­tóságok a visszafogadást megelőzően ellenőrizni akarják: csakugyan kínai állampolgárok-e a Magyar- országról kitoloncolandó személyek. — Ha ez bebizonyosodik, Peking tudomásul veszi re­patriálásukat — jelentették ki a kínai külügyminiszté­rium illetékesei. Azt nem közölték, hogy várhatólag mennyi időt ve­het igénybe a hazateiepí- tendők személyazonosságá­nak ellenőrzése, Bush bírái[ Li visszautasít George Bush amerikai elnök Li Peng kínai kor­mányfővel folytatott New York-i megbeszélésén bírá­ló megjegyzésekkel illette Pekinget, és az emberi jo­gok fokozottabb tisztelet­ben tartását sürgette a kí­nai kormánytól. Li Peng visszautasította Bush kri­tikai észrevételeit — jelen­tette a Reuter, az AP és a UPI. Az 1989. évi véres pe­kingi események óta elő­ször tartottak ilyen magas szintű tanácskozást a két ország vezetői. Li Peng an­nak a véleményének adott hangot, hogy az Egyesült Államok az emberi jogok ürügyén be akar avatkozni a kínai belügyekbe. HüiföMl események - egy moandfafbcm I _ i. ................................................................................................ ED UARD SEVARDNADZE nem hiszi, hogy katonai kér­dések miatt fegyveres összecsapások törhetnek ki a Füg­getlen Államok Közössége tagországai között. A BELGRÁDI TELEVÍZIÓ azzal vádolta meg a Magyar Televíziót, hogy rágalmakat közöl a baranyai magyarok üldöztetéséről, a magyar falvakban történt események­ről, szerintük nem felel meg a valóságnak a magyar fal­vak pusztulásáról szóló tévéjelentés. SZLOVÉNIÁT ÉS HORVÁTORSZÁGOT az orosz elnök közlése szerint országa a jövő héten elismeri, s beszá­molt arról a tervéről is, hogy a rubel jövőre átváltható lesz. Jelcin a hír szerint ismét sürgeti majd Bush elnök­nél, hogy a Nyugat adjon nagy összegű hitelt a rubel sta­bilizálásához. TBILISZIBEN összecsapás robbant ki vasárnap a rend­őrség és a megbukott grúz elnök hívei között, egy ember meghalt s többen megsebesültek. Richard Cheney meghívása Für Lajosnak Richard Cheney amerikai védelmi miniszter levélben mondott köszönetét Für La­jos honvédelmi miniszter­nek — mint írja — „azért a meleg cs szívélyes ven­dégszeretetért, amelyben az általa vezetett delegációt és személy szerint is részesí­tették a magyarországi lá­togatás során”. Erről Keleti György, a HM szóvivője tájékoztatta az MTI-t. A továbbiakban Cheney megállapítja: „va­lóban nagy öröm és meg­tiszteltetés volt a szépség és kultúra történelmi vá­rosát, Budapestet megláto­gatni. Magyarország gyors előrehaladása a nemzeti szuverenitás, a demokrácia és a piacgazdaság megte­remtése terén nemcsak az amerikaiak, de a világ ösz- szes nemzetének csodálatát is kivívta. A két országot összekötő történelmi szálak sokkal erősebbnek és tar- tósabbnak bizonyultak, mint azok a különbségek, amelyek ez idáig elválasz­tottak bennünket. Remélem, hogy látogatá­som — rövidsége ellenére —• mérföldkő volt abban a fo­lyamatban, amely célja az országaink közti védelmi és katonai kapcsolatok norma­lizálása. Az önnel és más vezető magyar politikusokkal, szakemberekkel folytatott megbeszéléseim során tisz­tább és sokkal részletesebb kép alakult ki bennem a Magyar Köztársaság bizton­ság- és védelempolitikájá­ról az új Európában. Természetesen nagyon sok tennivaló maradt még. Remélem, hogy viszonozha­tom vendégszeretetét és folytathatjuk megbeszélé­seinket, amikor ön Wa­shingtonba látogat. Március közepe számomra megfele­lő idő lennp és ha az ön programja is lehetővé ten­né ebben az időpontban egy USA-beli látogatást, mun­katársaink megkezdhetnék a részletek kidolgozását.” Pereket kezdeményeznek Alkotmányossági aggályok A Szocialista Párt vélemé­nye szerint alkotmányelle­nes a foglalkoztatási tör­vénynek az a rendelkezése, amely összekapcsolja a vég- kielégítést és a munkanél­küli-járadékot. Az MTI ér- testülései szerint ezért a szocialisták arra készülnek, hogy az Alkotmánybíróság állásfoglalását kérjék ez ügyben. Mint ismeretes, a parla­ment tavaly decemberben többségi határozattal módo­sítást hagyott jóvá. Ennek értelmében az állásukat el­vesztő embereknek csak az­után jár a munkanélküli­segély, amikor már felélték a végkielégítésként kapott pénzt. Az MSZP álláspont­ja szerint ez a gyakorlat elméletileg is kifogásolható. A végkielégítésnek ugyanis nem a munkanélkülivé vá­ló ember ellátását, hanem új egzisztenciájának meg­alapozását kellene szolgál­nia. Az elméleti megfontolá­son túl a szocialisták véle­kedése szerint az alkot­mánnyal is ütközik ez a jogszabály. Ugyanis az „árukapcsolással”, ha időle­gesen is, de egy állampol­gári jogon járó ellátástól fosztják meg az amúgy is igen nehéz élethelyzetbe kerülő munkanélkülieket. Az alkotmányossági kifo­gásokon túl az MSZP fel­hívja a figyelmet a jogsza­bály alkalmazásának egy törvényellenes elemére is. A jogszabály tudniillik tíz napos késéssel jelent meg a Magyar Közlönyben, al­kalmazását azonban vissza­menőlegesen megkezdték. (A párt ennek kapcsán em­lékeztet az Alkotmánybíró­ság egyik határozatára is, amelyben a testület maga is beszámol a kihirdetés körül tapasztalt anomáliákról: Számos esetben tapasztal­ták ugyanis, hogy a hiva­talos lap a tényleges kibo­csátásnál korábbi dátumo­zással jelent meg.) A párt információi szerint e tör­vényellenes alkalmazás miatt több száz munkavál­lalót ért jelentős anyagi' veszteség. Az MSZP jogse­gélyt kíván nyújtani szá* mukra, hogy bírósági úton érvényesíthessék jogaikat. Csurka a visszalépésekről Konszenzust a társadalommal Az egész konfliktus mö­gött az a súlyos zavar áll, amit a Magyar Rádió és a Magyar Televízió mai veze­tése, elnökei és törvényte­lenül helyükre tett inten­dánsai okoznak a közszol­gálati médiumokban — vá­laszolta az MTI érdeklődé­sére Csurka István, az MDF alelnöke, annak kapcsán, hogy Antall József minisz­terelnök visszavonta a rá­dió és a televízió alelnök- jelöltjeire tett személyi ja­vaslatait. A súlyos zavarokkal járó működés ellen ma már szé­les körű társadalmi elége­detlenség nyilvánul meg. Amikor a kormányfő az ál- elnökük személyére vonat­kozó javaslatait megtette, akkor ez az elégedetlenség még korántsem volt ekkora méretű — húzta alá Csurka István. A politikus valószí­nűnek tartotta, hogy az al- elnökjeloltek éppen ezt a súlyos helyzetet saját bőrü­kön tapasztalva jelentették be lemondásukat a jelölt­ségről a miniszterelnöknek. Véleménye szerint azért tették ezt — mint nyilatko­zataikból is kiderül —, hogy lehetőség nyíljon az egész kérdés józan újratár­gyalására. Csurka István rámutatott arra is, hogy a közszolgá­lati médiumok vezetőinek nem a pártokkal kell egyez­ségre jutniuk és közös alap­ra helyezkedniük, hanem a magyar társadalommal, az­zal' a közzel, amelynek a szolgálatára vannak jelöl­ve. E tekintetben — mond­ta — elsősorban Gombár Csaba, de Hankiss Elemér csapata is megbukott.

Next

/
Thumbnails
Contents